Download
1 / 18
180 likes | 250 Views
Ragadozók csapdázása. A csapdázás helye vadászati kultúránkban. A csapdázás a magyar vadászati kultúrának is szerves részét képezte.
E N D
A csapdázás helye vadászati kultúránkban • A csapdázás a magyar vadászati kultúrának is szerves részét képezte. • Az 1892-ben kiadott Vadászati ismeretek kézikönyve[1] c. összefoglaló mű a “A ragadozó vadak pusztításánál alkalmazott fogószerszámok” (237 - 290 oldal) c. fejezetében összesen 30 fogóeszközt és 27 szagtalanító, valamint csalogató lehetőséget ismertett részletes leírással. A bemutatott eszközöknél mindenre kiterjedően ismerteti azok felépítését, fontosabb méreteit, gyártóját és árát is. Ez egyben arra is utal, hogy az érdeklődés, a csapdázás iránti igény, mai szóval a piac olyan nagy volt, hogy számos vállalkozást tudott eltartani. [1] Bölcsházai Belházy Jenõ (1892): A vadászati ismeretek kézikönyve. REPRINT kiadás: Lipták Kiadó, 1994.
“A rókafogásnál mindenütt, de leginkább erdőtlen szabad mezőkön sikerrel alkalmazható szagtalanító szer: • 45 g. friss, még ki nem olvasztott libazsír vagy friss vízben kimosott sótlan zsír; • 1 g. kömény; • 8 g. friss, zöld csucsorhéj, melyet a felső szürke héj eltávolítása után a növényből jól kisúrolt késsel levakarunk; • 1 g. fehér hagyma; • fél evőkanállal egy tiszta vászondarabba tett friss lóganajból csavart nedv; • 62 g. zsír, mely a juhcsontok főzésénél a vízre felszáll; • 8 g. rákvaj, melyet az alábbiak szerint készítünk: két rákot jól megfőzünk, majd péppé törjük, a pépet tyúktojás nagyságú friss, sótlan vajjal vörösre sütjük.”
a XX. század második felében szinte eltűnt ez a „tudomány” a vadgazdálkodásából • okok: • A ragadozó fajok megítélésének változása. A korábban kártevőnek tartott fajok jelentős része védett lett. • Az alkalmazható csapdák körének korlátozása. Napjainkban már csak aszelektív, élvefogó csapdákhasználata engedélyezett. • A hivatásos vadászok túlterheltsége. A sikeres csapdázás teljes embert igényel, azt nem lehet alkalmanként, “éppen most érek rá”-szemlélettel végezni. • Az intenzív fácántenyésztés és az állattenyésztési szemlélet eluralkodása is a csapdázás és általában a ragadozógyérítésalkalmazása ellen hatott.
További okok: • A nagyvad terjeszkedése. A nagyvadállományok felszaporodásával az apróvad jelentősége csökken. A nagyvadgazdálkodás más módszereket, eszközöket és felkészültséget igényel, a dúvadgyérítés pedig elhanyagolttá válik. • A prémvadászat. Minden vadász számára ismerős érvelés, hogy a rókát csak télen szabad elejteni, amikor jó a bundája, az év többi részében “védett”, hadd nőjön. • Az eszközök hiánya. A felsorolt okok miatt beszűkülő piaci lehetőségek mellett Magyarországról szinte eltűntek a csapdagyártó cégek. A jelenleg kapható eszközök választéka szegényes, áruk általában magas. • Az oktatás hiánya. A csapdázás eszközeinek bemutatása, használatuk és használhatóságuk oktatása szinte teljesen eltűnt a hazai szakoktatásból, ide értve a közép- és a felsőfokú oktatást is.
A csapdázás helye, szerepe és szükségessége napjaink vadgazdálkodásában • Napjaink gyakorlatára jellemző, hogy a ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas területeken foglalkoznak. • Az esetek döntő többségében azonban ezeken a helyeken is általában lőfegyverre, kisebb mértékben a kotorékok ismeretére alapozott ragadozógyérítést végeznek. • A hosszútávú, tartamos gazdálkodás ennél lényegesen átgondoltabb, tudatosabban tervezett, végrehajtott és ellenőrzött, valamint gazdaságossági szempontból is értékelt tevékenységet kívánna. Ezt hívjuk ragadozó-gazdálkodásnak.
A ragadozógazdálkodás egyik lehetséges eleme a csapdázás • nem önmagában • jól kiegészíti a gyérítés más módszereit • vannak olyan helyek, fajok és időpontok, amikor szinte kizárólag csak a csapdázás hozhat kielégítő eredményt. • szárnyasvad-tenyésztelepek • mezőgazdasági állattartó-telepeken, tanyákon, farmergazdaságokban vagy belterületen • év bizonyos időszakaiban vagy a vadászterület egyes részein a lőfegyveres gyérítés nem végezhető el hatékonyan • természetvédelmi területeken • kóbor állatok, kistestű ragadozó fajok, ragadozók szaporulatának megfogására, védett fajok
A legálisan alkalmazható csapdákkal szemben támasztott alapvető követelmények • meg kell felelnie a fenti jogszabályi előírásoknak. • erős, törhetetlen anyagból készüljön, megfelelően masszív legyen, azaz ne tudjon az állat kitörni, de a csapda védje meg foglyát más ragadozóktól; • legyen egyszerű szerkezetű, megbízható; • amennyire csak lehet, a csapda legyen szelektív, hogy felesleges befogások elkerülése; • ne legyen a vad számára riasztó (idegen szag, csillogó részek); • ne okozzon sérüléseket; • a szállítás szempontjából előnyös, ha a nagyobb csapda szétszerelhető, összehajtható, így egy kisebb járművön is több szállítható; • ne legyen túl súlyos; • legalább kétszer olyan hosszú legyen, mint a befogni kívánt állat; • könnyen és egyszerűen lehessen csalizni; • legyen minél könnyebben megoldható a befogott egyedek kivétele és elszállítása; • a csapda legyen hatékony, használata legyen eredményes, kezelőjének okozzon sikerélményt.
Szagtalanítás • Az emlős ragadozók „az orrukkal látják a világot”. • A gyártás valamint a használat során a csapda számtalan, a természettől idegen szaggal, anyaggal “szennyeződik” (pl. olaj, festék, frissen fűrészelt fa stb.). • A sikeres használat előfeltétele ezen anyagok semlegesítése, a szagtalanítás. • Módszerek: területre kihelyezés, szagtalanító vagy „illatosító” anyagokkal való bekenés. • Fontos, hogy a szagtalanítás után - akármelyik módszerrel is hajtjuk végre - többet a csapdához puszta kézzel nem nyúlhatunk!
Kihelyezés • A csapda helyének megválasztása meghatározza a csapdázás eredményességét. • A vadászterület a tökéletes ismerete. • kotorékok, váltók, nyomok, jelek (ürülék, latrina, kaparás, szőrszál stb.) • kényszerváltók, kerítések, takarás, zavarás • A ragadozó fajok szokásainak ismerete. • territórialitás, kíváncsiság, óvatosság, táplálkozási szokások stb. • Praktikus tanácsok: csapdabokrok kialakítása, álcázás, fogásjelző használata stb.
Terelés • Cél a ragadozó csapdába vezetése • A terelés készülhet helyben található természetes anyagokból (faágak, kövek, nádkévék, vesszők), vagy a helyszínre szállított kész sövényből, deszkából, vékony műanyag kerítésből vagy akár hullámpalából is. Az összeállítás után a nem természetes anyagokat is érdemes tájbaillően álcázni, takarni. • A terelés általában tölcsér alakú és legalább 5-6 méter hosszú és magasabb, mint a csapda. • Ki kell használni a terepadottságokat (pl. árok, áteresz, beszakadás, bozót, vízfolyásokon kialakított „hidak” stb.)!
Csalizás, vonszalékolás • Az emlősök szaglással a madarak látással keresik a zsákmányt → ilyen csali kell! • A szőrmés ragadozók csalizásának célja az állat csapdához csalogatása. • csalizni nemcsak a csapda belsejében kell • a csapdához vezető szagösvények lefektetése (pl. vonszalékolással). • csalizás, szagösvények lefektetése legalább hetente (időjárástól és a csalitól függ) • csalianyag (nincs univerzális) pl. hal, tojás, máj stb. • Ragadozó madarak: optikai csali • fajtárs vagy annak utánzata • préda vagy annak utánzata • ellenség (pl. uhu)
Ellenőrzés • A rendszeres, lelkiismeretes ellenőrzése nemcsak törvények szabta, de erkölcsi kötelességünk is. Tisztességes vadászembernek nem célja, hogy szenvedést okozzon az állatnak. • éjszakai ragadozók számára a nappalt a csapda fogságában tölteni szenvedést jelent. • A gyors anyagcseréjű kistestű menyétfélék (menyét, hermelin de még a görény is) az éhségtől is szenvedhetnek, akár el is pusztulhatnak. • + praktikus okok: megszökés-, sérülésveszély, a csapda megrongálódása ill. eltűnése • Ellenőrzést az állat aktivitásához igazítani. • Fontos a legkisebb zavarás!
Karbantartás • Nincs olyan csapda, bármilyen nagynevű gyártótól származik is, ami “kész van”. • Átalakítások, beszabályozás. • Mozgó, csúszó alkatrészek kenése (csak természetes anyaggal!).
A csapdázás időzítése • Mikor okozzák a ragadozók a legérzékenyebb károkat; • mikor a legsérülékenyebb a ragadozó állomány; • mikor csapdázható legkönnyebben? • Apróvad védelmét célzó csapdázás a tél közepétől a nyár közepéig, végéig kellene végezni. • Más esetben a célhoz igazítani (pl. a prémvadászat, baromfitelepek megvédése vagy a lakott területen megjelenő ragadozó eltávolítása).
A csapdázás jegyzőkönyvezése és munkaszervezése • A csapdázás rendszeres, kitartó, fegyelmezett és célirányos munkát követel meg. (Angliában külön vadőrt alkalmaznak rá!) • Tisztázandó: • cél, • időtartam, • csapdatípus(ok) • csapdázási útvonalak • személyi háttér (helyettesítés) • Jegyzőkönyvezés, térkép fontos pl. a hatékonyság (fogás/100 csapdaéjszaka) meghatározásához.
