VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR

1. VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk (W) -Walter Mária Történelem 10. évfolyam Tk (Sz, Sz) – Száray Miklós, Szász Erzsébet Történelem II. Tk. (Sz-Fk)- Száray Miklós Forrásközpontú történelem Tk II. (Sz-Z)- Szabó Péter Závodszky Géza Történelem II. Tr-G Szabó István: Tréning

2. VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR St Denis katedrális Cluny bencés kolostor Lovagvárakat kolostotrokat katedrálisokat városokat megteremtő új kultúra egyben a mai Európa alapjainak születését is jelentette.

3. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet). 2.2Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század.

4. szkizma 1054 URADALOM Ortodox Allodium Római katolikus Háromnyomásos Jobbágy Egyházi Állam Német-római Császárság VII. Gergely HOSPES IV. Henrik Robot kiközösítés Invesztitúra háború Városi önkormányzat 1122 céh III. Ince Kolduló rendek Tk: Sz/F/2.évf.-20.old.) eretnekség Szent Ferenc Szent Domonkos Inkvizíció (TK: Sz/F/2. évf-7.old.) Román stílus skolasztika Aquinói Szent Tamás Gótika egyetemek Lovagi kultúra 1095 Tk:Sz/F/2.évf.-61.old. (Tk: Sz/F/2. évf.-14.old)

5. Pápaság megerősödése 1054 szkizma Ortodox egyház Római katolikus egyház

6. Pápaság megerősödése 1054 szkizma Római katolikus egyház Ortodox egyház Tk I.(SZ Fk)-8.old: Gyűjtse össze az ábráról a két egyház szervezeti felépítésének hasonlóságait és különbözőségeit! Milyen politikai és gazdasági következményei lehettek az eltéréseknek.

7. Ortodox egyház Tk.2(H/M/M/T)-342: A bizánci egyház sajátosságai: ….Legelőször a szertartások nyelve és rendje változott. Nyugaton megszűnt a görög, keleten pedig a latin nyelv használata. Megváltoztak a külsőségek is Bizánc papjai hosszú szakállt viseltek, nősülhettek… Bizánc templomaiban a papok és hívők elkülönültek: ikonosztáz- ikonokkal díszített fal- húzódik a szentély és a hajó közt. Ez a Krisztus sírját eltorlaszoló követ és Salamon templomának kapuját jelképezi. A szentélyben zajlik a hívőszámára többnyire láthatatlan szertartás jelentős része. A bizánci liturgia bonyolult, sok misztikus elemet tartalmazó látványossággá vált, másrészt viszont megőrizte a hívő elmélyülését segítő szerepét is.

8. Római katolikus egyházszervezet történetileg létrejött bonyolult rendszer, amelynek itt csak néhány elemét tudjuk bemutatni. A katolikus egyház élén a pápa áll, akit kezdetben Róma környéki püspökök, később a bíborosok testülete –pápaválasztó joggal bíró püspökök- választ. Övé a legfőbb törvényhozási jog, az általa és a zsinatok által hozott törvényeket kánonoknak nevezzük. A pápa a hit kérdésében a legfőbb tanító, feladata a dogmatika (dogmák rendszere) tisztaságának megőrzése. Peres ügyekben az egyházon belül, ő a legfőbb bíró, kinevezi a püspököket, joga van boldoggá és szentté avatni. Évszázadok alatt alakult ki a pápai csalhatatlanság tana, mely szerint az egyház fő a hit kérdésében nem tévedhet, ítéleteiért el nem marasztalható. A pápa legismertebb jelvényei a tiara- hármas pápai süveg- és Szent Péter kulcsai. A z egyházrendjében a pápa alatt a püspöki szervezet helyezkedik el. A középkortól a püspökök egy-egy egyházmegye felett álltak. Az egyházmegyék egyház tartományokat alkottak egy-egy érsek vezetésével. Független érsekség léte az állami önállóság jele volt. Egyes érsekek a király koronázás jogát is gyakorolhatták( pl Németországban a Köln érseke). A 7. századtól a püspökök jelvénye a pásztorbot és a gyűrű lett. A püspököket kormányzati ügyeikben a diakónusok segítették. A püspökségek székhelyén az idők folyamán számos egyházi személy gyűlt össze. Életüket a 8.század óta egyházi szabályok – kánonok- határozták meg. Ezért közösségüket kanonoki testületnek (magyarul káptalan), ennek tagjait kanonoknak nevezzük. A püspök mellett résztvettek az egyházmegye életének szervezésében. Az egyházi iskolák többségét ők hozták létre, szerepük fontos volt az oklevelek előkészítésében és őrzésében is. Élükön a prépost vagy a dékán állt. Tk.2 (HMMT)-296.old: Pápai jelvények tiara Palliuam Halászgyűrű Péter kulcsai Pápai kereszt http://www.magyarkurir.hu/hirek/papai-jelvenyek

9. Pápaság és Császárság Az európai politikát a 11-13. században meghatározó tétje az volt, hogy megvalósul-e az állam hatalma az egyház felett, ahogyan Bizáncban történt.. A hitélet megtisztításáért indult mozgalom Cluny kolostorából invesztitúra cölibátus szimónia Pápaság felkarolta a reformmozgalmat, segítségével kívánta megerősíteni a hatalmát az egyházon belül és a világi hatalommal szemben A XI. században a kolostori reformból nőtt ki az egész egyház reformja, amit gregorián reformnak nevezünk, a reformokat energikusan végrehajtó VII. Gergely A pápaság története során az egyik legkiemelkedőbb vezetője, és a középkor egyik meghatározó alakja Egyrészt a papság belső, erkölcsi megújulását tűzte ki célul, másrészt az egyház szabadságának kivívása, vagyis egyház kivonását a világi hatalmak gyámsága, befolyása alól.

10. VII. Gergely IV. Henrik Invesztitúra háború kiközösítés Német-római Császárságban Tk,3-45.old: A pápák világuralmi igényét a VII. Gergely néven trónra lépő cluny szerzetes fogalmazta meg a legkövetkezetesebben. Nemcsak az egyház függetlenségét kívánta biztosítani , hanem azt is felismerte, hogy egyetemes politikai hatalom létrehozására a világi uralkodók –a császárt is bele értve- képtelenek. Az egyházfő terveinek középpontjában a Szent Ágoston által megálmodott, de a pápa által vezetett Civitas Dei (Isten országa) létrehozása állott. Megtiltotta a szimóniát, kötelezővé tette a cölibátust, a papi nőtlenséget…. 1075-ben DictatusPapae című iratban kifejtette a pápa hatalmi igényeit. … a pápai főhatalmat a politikai életre is kiterjesztette az egyházi hűbéreseken nyugodott a császári hatalom, ezért a császár nem mondott le az invesztituráról 1122 A Canossa-járás A megbocsátás után a harcok ismét fellángoltak. Egyik fél sem engedett a követeléseiből. Gergely és Henrik utódai között a harcok váltakozó eredménnyel folytak.

11. Az invesztitúraharc áttekintése Tk (Sz-Fk)-10.old Kövesse nyomon az ábra segítségével az eseménytörténetet! Milyen következményei lettek az évszázados küzdelmeknek? Mely adatok, illetve összefüggések szerepeltetésével lehetne az ábrát még érthetőbbé tenni?

12. Krisztus a pápának a mennyország kulcsát, a császárnak pedig kardot adott

13. Pápaság Német-római Császárságban 1122 megosztották az invesztitúra jogát Wormsi konkordátumban A megállapodást mind két fél a maga javára kívánta fordítani, ennek következtében a harcok évtizedekre kiújultak, döntő győzelmet egyik fél sem tudott kicsikarni. A pápaság és a császárság küzdelmének eredményeként: - A pápaság szerepe megnőtt az egyházon belül, de nem sikerült a világi hatalom felé kerülnie, a Német-római Birodalom részeire hullott, s a császári hatalom névlegessé vált 1122 - a katolikus Európában a pápaság, s ezáltal az egyház megőrizte függetlenségét a világi hatalommal szemben. Önálló hatalmi tényező maradt Mintát adva ezzel ahhoz, hogy más társadalmi csoportok (nemesség, polgárság) is önálló hatalmi tényezővé szerveződjenek

14. A katolikus egyház felépítése a XI-XIIII. században Tk (Sz-Fk)-12.old

15. A pápaság fénykora III. Ince (1198-1216) A pápaság hatalma csúcsán: III. Ince teokratikus reformpápasága /egyháztörténelem http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/egyhaztortenet/A+vir%E1gz%F3+k%F6z%E9pkor/3.+r%E9sz%3A+A+p%E1pas%E1g+hatalma+cs%FAcs%E1n%3A+III.+Ince+teokratikus Az egyházfőnek azonban szembe kellett néznie az egyház világi hatalma, gazdagsága ellen fellépő mozgalmakkal. Inkvizíció eretnekség Az inkvizició védelmében / Mandiner http://mandiner.blog.hu/2011/06/06/az_inkvizicio_vedelmeben http://mandiner.blog.hu/2011/06/10/a_spanyol_es_a_romai_inkvizicio Marian T. Horvat A szent inkvizíció: mítosz és valóság http://web.t-online.hu/kesz/jel/03_01/mitosz.html Az inkvizíció története /sulinet http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/az-inkvizicio-tortenete

16. A pápaság fénykora III. Ince A pápaság hatalma csúcsán: III. Ince teokratikus reformpápasága /egyháztörténelem http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/egyhaztortenet/A+vir%E1gz%F3+k%F6z%E9pkor/3.+r%E9sz%3A+A+p%E1pas%E1g+hatalma+cs%FAcs%E1n%3A+III.+Ince+teokratikus Az egyházfőnek azonban szembe kellett néznie az egyház világi hatalma, gazdagsága ellen fellépő mozgalmakkal. Inkvizíció eretnekség Az inkvizició védelmében / Mandiner http://mandiner.blog.hu/2011/06/06/az_inkvizicio_vedelmeben http://mandiner.blog.hu/2011/06/10/a_spanyol_es_a_romai_inkvizicio Marian T. Horvat A szent inkvizíció: mítosz és valóság http://web.t-online.hu/kesz/jel/03_01/mitosz.html Az inkvizíció története /sulinet http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/az-inkvizicio-tortenete

17. Szent Ferenc http://mitalmodtal.blogspot.hu/2013/09/benozzo-gonzoli-iii-ince-papa-alma.html Benozzo Gonzoli: III. Ince pápa álma, amint Szent Ferenc megtartja az omladozó templomot és III. Ince pápa jóváhagyja a regulát (Dream of Innocent III and the Confirmation of the Rule, 1452) Francesco /Assisi Szent Fenerc élete/ http://www.youtube.com/watch?v=61apilTuIeM III. Ince pápa álma Szent Ferenc Alapítvány honlapja. http://www.magnificat.ro/portal/index.php/szent-ferenc-alap-mainmenu-144/kiadvaink-mainmenu-154/206-roeviden/9006-iii-ince-papa-alma Kolduló rendek életmódjukban követték az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet, ugyanakkor elszánt hívei voltak a pápaságnak. Szent Domonkos http://tortenelemklub.com/koezepkor/korai-koezepkor/81-az-els-es-legjelentsebb-szerzetesrendek-kialakulasa

18. Tk ( Sz)-170.old Tk (Sz, Sz)-31. old: A XII. századra az egyház belső megújulásával párhuzamosan a szellemi élet is felpezsdült, nagyban elősegítette ezt az újbóli felfedezése Arisztotelésznek Az európai kultúrában ismét megjelent a kételkedés és az okok keresése…A hit kérdéseit új módon kezdték megközelíteni…a legfontosabb kérdés HIT összeegyeztetése TUDOMÁNY A XII. században pezsgő szellemi élet alakult ki a városok székesegyházi iskoláiban, innen származik a kor filozófiájának elnevezése: skolasztika Aquinói Szent Tamás A XIII. században összefoglalta kora tudását. A kényes egyensúlyt a teológia és a többi tudomány között úgy szabályozta, hogy szétválasztotta a kettőt, de az elsőbbséget meghagyta a teológia számára. Ezzel nagy lépést tett előre, mivel így biztosította mind a teológia mind a tudományok viszonylagos szabad fejlődését. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1274_marcius_7_aquinoi_szent_tamas_halala/

19. 13. A feladat a középkorral kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az egyház szerepét a középkori művelődésben és a mindennapokban! Krisztus

21. Keresztes hadjáratok

22. A XI. században új hódító nép érte el Közel-Keletet, a muszlim szeldzsuk törökök. A szeldzsukok ellenőrzésük alá vonták a Szentföldet is. Az uralmuk alá került területen a zarándoklatot lehetetlenné tették a keresztények számára. 1095 II Orbán pápa a clermonti zsinaton a Szentföld felszabadítására szólította fel Európa keresztény lakosságát http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kozepkori-egyetemes/ch03s11.html Keresztes hadjáratok A hadjárattal Bizáncnak akart katonai segítséget nyújtani, de az európai háborúskodások, fosztogatások csökkentését is remélte tőle. Az első hadjáratban elfoglalták Jeruzsálemet, s kis hűbéres államokat hoztak létre, amelyben a hatalmat a hódító lovagok és leszármazottaik birtokolták. Az első hadjárat után ismét megindult a zarándoklat a Közel-Keletre. A zarándokok védelmére, a betegek ápolására a 12. században létre jöttek a lovagrendek. A Lovagok szerzetes fogadalmat tettek, és szerzetesi közösségekben éltek. Három jelentős rend alakult: teutonok templomosok johanniták A keresztesek elveszett erődje http://www.youtube.com/watch?v=9AnS9RDOQ0c

23. Templomosok Hugues de Payns Az eredeti lovagrend egyébként a Szentföldön alakult, a feltételezések szerint 1118-ban, amikor Hugues de Payns vezetésével kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a szentföldi zarándokok védelmének szenteli. A templomos elnevezést a lovagrend onnan kapta, hogy első szálláshelyükről, a jeruzsálemi királyi palotáról azt hitték, Salamon király templomának helyén épült.. A Templomos Rend pecsétje De Payns felkérésére Clairvaux-i Szent Bernát1132 és 1135 között megalkotta a rend szellemi programját összefoglaló,Liber ad Milites Templi de laude novae Militiae (A templomos lovagokhoz: az új lovagság dicsérete) című írását. Rejtélyes vallás - 1. rész - Templomos lovagok http://www.youtube.com/watch?v=lm50dtX1gaI

24. XII. században új oktatási forma jelent meg a városokban Egyházi és világi adminisztráció egyetemek A XIV. századra már behálózták Nyugat-Európát és megjelentek Közép-Európában is. A középkori egyetemek felépítése Tk II.(Sz-Fk)-64.old

25. A hadjáratok fő haszonélvezői az itáliai városok voltak. Velence a negyedik hadjáratot vetélytársa, Bizánc tönkretételére használta fel. 1202-1204-es negyedik keresztes hadjáratban, a lovagok elfoglalták a belharcokban meggyengült Bizáncot. Megalapították a Latin Császárságot(1204-61.). Az 1291-ben elfoglalt Akkon erődjének muszlim elfoglalásával a keresztes háborúk lezárultak Nyugat-Európára azonban hatott a keleti életmód és az újra megismert antik művészet és gondolkodás

26. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun). 2.1A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek).A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X–XI. században.

27. TK I. (Sz): 170-171 Gazdaság önellátó kétnyomásos háromnyomásos ÁRUTERMELÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS HOSPES Városok Allodium URADALOM Robot Jobbágy túlnépesedés

28. Falu és uradalom a középkorban Tk (Sz-Fk)- 185.old

29. A jobbágyság kialakulása és szolgáltatásai Tk I.(Sz-Fk)-187.old

30. Tk 1 (Sz)-170.old önellátás Az uralkodó különböző szolgálatok teljesítéséért földet adományozott ez a Hűbérbirtok (feudum) Az adományozott birtok az egy páncélos vitéz eltartására elegendő birtokig osztódott Hűbérúr Hűbéres adomámányozó megadományozott Kölcsönös fogadalmat tettek a hűségre és a és kötelességeik teljesítésére A társadalom uralkodó rétegeihez tartozók között kialakult a hűbéri kapcsolatok rendszere, Hűbériség Hűbéri lánc a hűbéri lánc alapján szerveződött társadalmi és politikai-hatalmi rendszer

31. A középkoricéhesiparbemutatása. 2.4Egy középkori város jellemzőinek bemutatása.A középkori kereskedelem sajátosságai.

32. Mezőgazdaság fejlődése Felesleg mejelenése iparcikkek Gabona cseréjét Ösztönzőleg hat mesterségekre a város fejlődésre Munka megosztás biztosította a városok létét

33. Kolostor, földesúri vár Közlekedési csomópontok Hatalmi-igazgatási központ Püspöki székhely körül települések jelennek meg, ahol Távolsági kereskedők laktak Gildek (X. század) Érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre (Személyük és áruik biztonsága céljából) A kereskedők telepeihez sokan csatlakoznak, egyre nagyobb számban a kézművesek irányításával jött létre az egész város közösségét képviselő érdekeik védelmében KOMMUNA Céhek (XII. század) fő törekvése hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait”

34. A középkori város felépítése Tk II.(Sz-Fk)-23.old

35. Tk II.(Sz-Fk)-9.old A céhek felépítése

36. Híres egyetemek Nyugat és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi ok­ta­tás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás). 2.5.A romanika és a gótika főbb stílusjegyei.

37. Román XI-XII.században bontakozott ki Nyugat és Közép-Európában Neve a római hagyományok követésére utal Félköríves dongaboltozat Speyer, székesegyház A templomokat, várakat Tömör falak Lőrésszerű ablakok Mainz, székesegyház

38. Román A templomok szerkezete a római bazilikát követte: Középen kiemelkedő főhajó Oldalt két alacsonyabb oldalhajó

39. GÓTIKA elnevezés a reneszánsz idején született A középkort az ókorhoz képest visszaesésnek tekintette, így művészetét a barbárnak gótnak SKOLASZTIKA GÓTIKA Egyház diadala Gazdasági fejlődés Az új művészet legjellemzőbb alkotásai az 1130-1270 között épült katedrálisok

40. Katedrális - a középkori gondolkodás legteljesebb, végső alkotása, a világról szerzett ismeretek logikusan elrendezett egysége (szintézise) is. Új építészeti szemlélet fényben úszó „mennybeli Jeruzsálemet” jelenítették meg a hívők előtt, a kárhozat helyett az üdvözülés történetét mutatták be.‏

41. Franciaországban a stílus jellegzetességei először a Párizs melletti Saint-Denis-i apátságkaroling kori templomának átépítésénél figyelhetők meg.

42. A fődémek és a tetőzet terhét a pillérek és azokat oldalról erősítőt álpillérek tartották, ezáltal a falakon hatalmas ablakokat nyihattak Egy tipikus gótikus katedrális felépítése, Amiens

43. Kerek boltozatok helyett Csúcsíves boltozat

44. A homlokzatokon kedvelték a román stílustól örökölt rózsaablakokat amelynek kör alakú felületét kőküllők osztják fel A Notre-Dame nyugati homlokzata(1200-1240)

45. Lovagi kultúra Tk (Sz, Sz)-34. old: lovag Nehéz páncélos harcos fegyverzete az egész testét befedő páncélzatból, pajzsból, dárdából és hosszú egyenes kardból állt. Fontos szerepe volt a nagy teherbírású lovaknak, melyeken a kengyel segítségével biztosan ültek a harcosok) A francia, német, spanyol nagyúri központokban, a lovagi tornák légkörében alakult ki a Lovagi eszmény A harcosok erényein az erőn, bátorságon, ügyességen kívül (elsősorban egyházi indítatásra) kiegészült a gyengék, a nők (Mária kultusz), az elesettek védelmével. Lovagi viselkedés szabályai: ha csak ideálként is, nagy előre lépést jelentettek a kora középkori katonaeszmény, a nyers erő kultuszához képest Lovagi tornák nélkülözhetetlen kelléke volt Lovagi költészet A francia trubadúrok és német minnesagerek énekeiben a harcok hősei és az imádott nő jelentek meg, ami a világi költészet színrelépését jelentette.

46. Érettségi feladatok

47. 2006 ÉRETTSÉGI 13. A feladat a középkorral kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az egyház szerepét a középkori művelődésben és a mindennapokban!

48. Arató szerzetes Kódexmásoló szerzetes

49. „Isten háza tehát, amelyet egynek hiszünk, három részre oszlik: egyesek imádkoznak, mások harcolnak, és ismét mások dolgoznak. Ez a három rész, mely együtt létezik, nem szenvedheti a szétválasztást. A szolgálat, amit egyik végez, a mások kettő munkájának a feltételét adja, mindenki a maga részéről köteles az együttest segíteni.” (Adalbéron: Vers II. Róberthez, a frankok királyához)

50. „A jobbágyok vasárnaponként a templomba jártak misére, itt kötöttek házasságot, itt keresztelték meg a gyermekeiket, s elhunyt hozzátartozóikat a templom körüli temetőben helyezték végső nyugalomra. A nagy egyházi ünnepeken ugyancsak a templomban gyűltek össze, majd a templomkertbe vonultak,ahol a földesúr bort és húst méretet ki számukra.” (tankönyvi szöveg) „Jaj annak, kit a végső perc halálos bűnben talál. Boldogok, kik szent akaratodban megnyugosznak.” (Assisi Szent Ferenc)