Dendrológia 1. előadás

1. Dendrológia 1. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. augusztus 25.

2. Dendrológia Az élő fával foglalkozó tudomány Erdészeti ~ Kertészeti ~ Dekoratív dendrológia (Díszfák és díszcserjék) Pomológia (Gyümölcstermő fák és cserjék)

3. A fajok megismertetésének szempontjai: Tudományos név (szinonímok is) Magyar név (társnevek is) Rendszertani besorolás Alaki tulajdonságok: termet: fák – nagy termetű fa (25 m <) közepes termetű fa (10-25 m) kis termetű fa (5-10 m) cserjék – nagyobb (2-5 m); kisebb (0,5-2 m); törpe (< 0,5 m) félcserjék törzs levél kéreg virág, virágzat rügy termés vessző mag hajtás faszöveti jellemzők

4. Elterjedés • horizontális elterjedés = area Acer pseudoplatanus L. – Hegyi juhar

5. vertikális megjelenés = regionalitás nivális (örök hó) szubnivális (hóalji) alpin (havasi) szubalpin (alhavasi) 1200 - 1600 montán (hegyvidéki) 800 - 1200 (nálunk: 800 - 1015) szubmontán (középhegységi) 400 - 800 kollin (dombvidéki) 200 - 400 planicien (síkvidéki) - 200 Horizontális megjelenés (földrajzi zónák)

6. Előfordulás (Magyarországra vetítve) Populus nigra L. – Fekete nyár

7. Ökológiai igények • fény: heliofil = fényigényes, szkiofil = árnytűrő • hő: termofil = melegkedvelő, termofób = hidegtűrő • víz: xerofil = szárazságtűrő, mezofil = kiegyenlített vízigényű, higrofil = vízigényes • talajkémhatás: acidofil = mészkerülő, neutrofil = semleges, bazifil = mészkedvelő • nitrogén: nitrofil = N-kedvelő, nitrofób = N-kerülő • só (Na-, Mg-): halofil = sókedvelő, halofób = sókerülő

8. Élőhelyek • Síkvidéki élőhelyek • Hegy- és dombvidéki élőhelyek

9. Síkvidéki élőhelyek • Többletvízhatás van (+H2O) • Pangóvíz (O2-ben szegény) Láperdők • Mozgóvíz (O2-ben gazdag) Ártéri ligeterdők • Bokorfüzesek • Puhafás (fűz-nyár) ligeterdők • Keményfás (tölgy-kőris-szil) ligeterdők

10. Síkvidéki élőhelyek • Többletvízhatás nincs (-H2O), az alapkőzetnek van döntő szerepe • Lösz alapkőzet Lösztölgyesek • Homok alapkőzet Homoki tölgyesek és borókás - nyárasok • Szikes alapkőzet Sziki tölgyesek

11. Síkvidéki élőhelyek • Többletvízhatás nincs (-H2O), a mezoklímának van döntő szerepe • Gyertyános - kocsányos tölgyesek • Cseres - kocsányos tölgyesek

12. Hegy- és dombvidéki élőhelyek • A makroklímának van döntő szerepe (régiók szerinti megoszlás) • (Törpefenyvesek) • (Lucfenyvesek) • Bükkösök • Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek • Cseres - kocsánytalan tölgyesek

13. Hegy- és dombvidéki élőhelyek • A többletvízhatásnak van döntő szerepe (+H2O) • Pangóvíz (O2-ben szegény) Láperdők • Mozgóvíz (O2-ben gazdag) Patakmenti ligeterdők

14. Hegy- és dombvidéki élőhelyek • Az alapkőzetnek van döntő szerepe • Karbonátgazdag (meszes) alapkőzet (mészkedvelő erdők) • Bokorerdők és sziklai cserjések • Mészkedvelő tölgyesek • Karbonátszegény (mészmentes) alapkőzet (mészkerülő erdők) • Mészkerülő bükkösök és gyertyános-tölgyesek • Mészkerülő tölgyesek és fenyőelegyes-tölgyesek

15. Hegy- és dombvidéki élőhelyek • A domborzatnak van döntő szerepe • Sziklaerdők • Törmeléklejtő-erdők • Szurdokerdők

16. További jellemzők: Növekedés – gyorsan vagy lassan növő fajok Szaporodás – virágzás és termésérés ideje terméshullás ideje generatív és vegetatív felújulás Fajon belüli változatosság • subspecies (subsp.) • varietas (var.) • forma (f.) • cultivar (cv.)

17. Állományban betöltött szerep • állományalkotó faj • kísérő faj • elegyfaj • pionír faj Egyéb ismérvek • Díszítőérték • Ritkaság • Védettség • Veszélyeztetettség • Invazivitás

18. A fajok súlyozása ++ - valamennyi állományalkotó fafaj és a gyakoribb elegyfafajok + - ritkább elegyfafajok, gyakoribb cserjefajok és gyakoribb idegenföldi fafajok - ritkább cserjefajok, díszfák és díszcserjék

19. Fajismereti rész

20. t: Angiospermatophyta – Zárvatermők o: Dicotyledonopsida – Kétszikűek 1/A ao: Magnoliidae – Magnóliaalkatúak r: Magnoliales – Magnóliavirágúak cs: Magnoliaceae – Magnóliafélék

21. Magnolia kobus – kóbusi liliomfa Magnolia liliiflora – lilavirágú liliomfa

22. Liriodendron – tulipánfa

23. + Liriodendron tulipifera – tulipánfa

24. 1/B ao: Ranunculales – Boglárkaalkatúak r: Ranunculales – Boglárkavirágúak cs: Ranunculaceae – Boglárkafélék Clematis – iszalag (bércse) + Clematis vitalba – erdei iszalag

25. + Clematis vitalba – erdei iszalag

26. + Clematis vitalba – erdei iszalag

27. + Clematis vitalba – erdei iszalag

28. + Clematis vitalba – erdei iszalag

29. + Clematis vitalba – erdei iszalag

30. + Clematis alpina – havasi iszalag

31. + Clematis alpina – havasi iszalag

32. + Clematis alpina – havasi iszalag

33. + Clematis alpina – havasi iszalag

34. + Clematis alpina – havasi iszalag

35. Clematis x jackmannii – kerti iszalag

36. cs: Berberidaceae – Borbolyafélék Berberis – borbolya

37. + Berberis vulgaris – sóskaborbolya

38. + Berberis vulgaris – sóskaborbolya

39. + Berberis vulgaris – sóskaborbolya

40. + Berberis vulgaris – sóskaborbolya

41. + Berberis vulgaris – sóskaborbolya

42. + Berberis vulgaris – sóskaborbolya

43. Berberis julianae – Júlia-borbolya

44. 2. ao: Hamamelididae – Varázsmogyoróalkatúak r: Hamamelidales – Varázsmogyoróvirágúak

45. 2. ao: Hamamelididae – Varázsmogyoróalkatúak r: Hamamelidales – Varázsmogyoróvirágúak cs: Platanaceae – Platánfélék Platanus – platán (boglárfa)

46. + Platanus x hybrida (P. acerifolia, P. hispanica) – juharlevelű platán

47. + Platanus x hybrida (P. acerifolia, P. hispanica) – juharlevelű platán

48. + Platanus x hybrida (P. acerifolia, P. hispanica) – juharlevelű platán

49. + Platanus x hybrida (P. acerifolia, P. hispanica) – juharlevelű platán