1 / 34

A vízkörforgás

A vízkörforgás. Dr. Fórizs István. Hidrológiai alapfogalmak. Modern víz 1952 után beszivárgott víz. Trícium-tartalma ≥1 TE (Magyarországon) d 18 O értéke -9 ─ -10 [‰] VSMOW. Hidrológiai alapfogalmak. Holocén víz

osgood
Download Presentation

A vízkörforgás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A vízkörforgás Dr. Fórizs István

  2. Hidrológiai alapfogalmak Modern víz 1952 után beszivárgott víz. Trícium-tartalma ≥1 TE (Magyarországon) d18O értéke -9 ─ -10 [‰]VSMOW

  3. Hidrológiai alapfogalmak Holocén víz A holocén folyamán beszivárgott víz, kivéve az1952 után beszivárgott vizet. Trícium-tartalma 0 ─ 0,2 TE (Mo.) d18O értéke -9 ─ -10 [‰]VSMOW

  4. Hidrológiai alapfogalmak Jégkorszaki (pleisztocén) víz Az utolsó eljegesedés folyamán beszivárgott víz (10-100 ezer éves) Trícium-tartalma 0 TE (Mo) d18O értéke -11 ─ -14 [‰]VSMOW

  5. Alapfogalmak Frakcionációk • Egyensúlyi frakcionáció: a két fázis között izotópcsere játszódik le, az adott izotóp megoszlása a két fázis milyenségétől és a hőmérséklettől függ. Pl. vízpára-víz rendszer (ha egyensúlyi a frakcionáció, akkor általában zárt vagy közel-zárt a rendszer)

  6. Alapfogalmak Frakcionációk • Kinetikus (nem-egyensúlyi) frakcionáció: a folyamat egyirányú, vagy majdnem teljesen egyirányú, pl. párolgás, kicsapódás: a könnyebb molekulák gyorsabban távoznak. • Tisztán kinetikus pl. ha a relatív páratartalom 0, vagyis nincs visszacsatolás.

  7. HIDROLÓGIAI IZOTÓPEFFEKTUSOK Szélességi hatás: az egyenlítőtől a sarkok felé haladva a csapadék izotóposan egyre könnyebb, pl. az Észak-Amerika-i kontinensen a 18O érték változása 0,5 ‰/szélességi fok (Yurtsever, 1975). Magassági hatás: adott helyen (pl. hegységek-ben) egyre magasabban mérve, a csapadék izotóposan egyre "könnyebb", 0,15-0,5‰/100 m a 18O érték csökkenése, átlagban 0,28‰/100 m (Gat, 1980; Bowen, 1986).

  8. HIDROLÓGIAI IZOTÓPEFFEKTUSOK Kontinentális hatás: a kontinensek peremétől azok belseje felé haladva a 18O érték változása -2,4‰/1000 km (Bowen, 1986).

  9. Kontinentális hatás d18O

  10. HIDROLÓGIAI IZOTÓPEFFEKTUSOK Hőmérsékleti hatás: adott földrajzi helyen a hőmérséklet változásával változik a csapadék izotópos összetétele. Így megfigyelhető az évszakonkénti változás, valamint ezeréves léptékben a klímaváltozás hatása is. A jégkorszakban pl. a Kárpát-medencében a csapadék 18O értéke -11 és -14‰ közötti volt, szemben a mai -9,5‰ átlagos értékkel.

  11. Hőmérsékleti hatás (folyt.) Globális:Yurtsever (1975) az általa vizsgált adathalmazon a következő összefüggést találta: 18O = 0,52*T - 14,96 Lokális – Bécs: (IAEA, 1992) 18O = 0,41*T - 13,90 Lokális – Abádszalók (Alföld): (Deák 1995) 18O = 0,37*T - 12,8

  12. Hőmérsékleti hatás (folyt.)

  13. Hőmérsékleti hatás (folyt.)

  14. Rayleigh frakcionáció(Szekvenciális kiválás) • Csapadékhullás, kigázosodás, stb. R=R0*f(a-1) R = izotóparány, pl. 18O/16O R0 = kezdeti izotóparány f = maradék anyag (pára) aránya a = frakcionációs tényező

  15. Rayleigh frakcionáció (desztilláció) nyár tél

  16. Hőmérséklet-delta érték összefüggés • A felhő keletkezési helye és a csapadékhullás helye közti hőmérséklet-különbség határozza meg a d18O értéket. Minél nagyobb a különbség, annál negatívabb a csapadék d18O értéke. • Nyáron kisebb a különbség, mint télen.

  17. Hőmérsékleti hatás (folyt.)

  18. Csapadékvíz-vonal

  19. Elsődleges párolgás: Csapadékvíz-vonal (CsVV) Tengervíz 50% 85% 100% Globális CsVV

  20. Csapadékvíz-vonal (CsVV) Globális: (Różanski et al. 1993) δD = 8,13*δ18O + 10,8 ‰ Lokális (Kárpát-medence): (Deák 1995) δD = 7,8*δ18O + 6 ‰ Kelet-Mediterrán: (Gat & Carmi 1970) δD = 8*δ18O + 22 ‰

  21. Deutérium-többlet d • Definíció: d = δD - 8*δ18O

  22. Másodlagos párolgásPárolgás tóból 20% 100% 40% 60% 80% 40% 80% 60% 20% Kezdeti víz (jég), pl. tó (hó) GCsVV

  23. Párolgási vonal meredeksége a levegő relatív páratartalma függvényében 75%, s=5,2 95%, s=6,8 25%, s=4,2 0%, s=3,9

  24. Párolgás közelről

  25. Pára izotópos összetétele Rw RV=——————————————— αe(T0)h0+α0(1-h0)[1-f+α(TE)f] h0=relatív páratartalom, αe=egyensúlyi frakcionáció, α0=kinetikus frakcionáció, α0=αe(1+θnCD)

  26. Elsődleges párolgási hatás: vízből pára lesz Másodlagos párolgási hatás: a víz egy része elpárolog, a maradék víz izotópos összetétele megváltozik, izotóposan nehezedik. Párolgási hatások

More Related