Download
1 / 47
600 likes | 987 Views
Hulladékkezelés. A hulladékprobléma kialakulása. A hulladék képződése az emberi lét egyik legáltalánosabb kísérő jelensége ! Régen: az emberiség visszajuttatta a szükségtelenné vált anyagokat a természeti környezetbe
E N D
A hulladékprobléma kialakulása A hulladék képződése az emberi lét egyik legáltalánosabb kísérő jelensége! • Régen: az emberiség visszajuttatta a szükségtelenné vált anyagokat a természeti környezetbe • A tudományos-technikai forradalom során bekövetkezett termelésbővülés, az új – elsősorban szintetikus – anyagok megjelenése tarthatatlanná tette az eddigi gyakorlatot • Ma már a környezetkárosodás nagy része a hulladékokból származik, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem dolgoz fel a természetes anyagcsere körfolyamat
A hulladék környezeti hatása A hulladékok egy része – műszaki vagy gazdasági okok miatt, illetve emberi mulasztásból eredően – a környezetbe, illetve védett környezeti közegbe kerül, szétszóródik, ott külön előírásokban meghatározott koncentrációk fölött káros szennyeződést okoz.
Szennyezési problémák okai • Rendezetlen elhelyezés (pl. a „hagyományos” szeméttelepek) • Helytelenül megválasztott hulladékkezelés • Helytelen fogyasztói magatartás
Hulladékgazdálkodás elvei • Hulladék hierarchia: 3R (reduse, reuse, recycle) • Kiterjesztett gyártói felelősség • A szennyező fizet elve
HULLADÉK HIERARCHIAA hulladékgazdálkodás elemei az EU követelményeinek megfelelően (3R elv) • A hulladékok keletkezésének és/vagy veszélyességének csökkentése, megelőzése (Reduce) • A keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtése és hasznosítása (Recycling) • A nem hasznosítható hulladékok környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolása és ártalmatlanítása (Reuse)
A hulladékgazdálkodás szükségessége • A környezetvédelmi és gazdasági optimum az elvek (3R) párhuzamos, illetve együttes alkalmazásával érhető el. • A hulladékgazdálkodás a hulladék káros hatása ellenivédelem gyakorlati megvalósítása, amely a hulladékok teljes életciklusára vonatkozik.
A hulladékkezelés egységes, összehangolt technológiai rendszer. Részei: - a hulladékok összegyűjtése, ill. eltávolítása a keletkezésük helyéről - átmeneti tárolás és esetleges helyszíni előkezelés, majd szállítás - végső elhelyezés
A tervszerű hulladékgazdálkodás célja • Minél kevesebb hulladék keletkezzen • A keletkező hulladékoknak minél nagyobb része kerüljön újrahasznosításra • A nem hasznosítható hulladékot oly módon ártalmatlanítsák, hogy az a legkisebb mértékben terhelje a környezetet
A hulladék fogalma (1) Általános értelemben hulladéknak tekinthető az ember • mindennapi élete, • munkája, • gazdasági tevékenysége során keletkező; • a keletkezés helyén feleslegessé vált, • vagy közvetlenül fel nem használható, • különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyag-együttes, termék, maradvány, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, stb… amelyet a tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni.
A hulladék fogalma (2) Az EU direktívák alapján a gyakorlat és az igazgatás szemszögéből: Hulladék minden olyan anyag vagy anyag-együttes, melytől tulajdonosa valamilyen úton meg akar szabadulni. A fogalom anyagi kategória, pl. a „hulladék-terület”,ill. „hulladék-energia” fogalmak nem tartoznak a hulladékgazdálkodás témakörébe.
Kapcsolódó fogalmak • Melléktermék: az az anyag, amely a termékkel párhuzamosan keletkezik, majd közvetlenül felhasználják, vagy értékesítik. • Másodnyersanyag, másodlagos energiahordozó: az a hulladék, amely a felhasználás helyére abban a formában került, ahogyan azt hasznosítják.
Hulladékok csoportosítása – eredet és veszélyesség szerint • Települési (kommunális) - elosztási és fogyasztási tevékenységből - összetétel és mennyiség változó • Termelési (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás) - technológiai eredetű hulladék - amortizációs eredetű hulladék - tovább bontható iparágakra • Radioaktív anyagok
Hulladékok csoportosítása – halmazállapot szerint • Szilárd • Folyékony • Iszapszerű • Gáznemű
Hulladékgazdálkodási ciklus lépései kommunális hulladék begyűjtésénél
Termelési hulladékok (1) Veszélyes hulladékok • Gyártási tevékenység során az anyag-átalakítási műveleteknél képződő hulladékok • Karbantartás, időszakos üzemleállás, termékváltás során képződő hulladékok • A technológiai fegyelem be nem tartása és a berendezések hiányosságai miatt keletkező hulladékok
Termelési hulladékok (2) Kommunális hulladékok • Adminisztratív és szociális létesítményekből, valamint az üzemépületek takarításából származó hulladékok • A termelő létesítmények üzemi közterületeiről származó hulladékok
Nem veszélyes termelési hulladékok (96%) • Bánya-meddő (szénbányászat) - nagy területet foglal el - rontja a tájképet (meddőhányók) - diffúz levegőszennyező forrás
Nem veszélyes termelési hulladékok (96%) • Salak, mésziszap, pernye - összes hulladék 20%-a! (villamos energiaipar, erőművek)
Nem veszélyes termelési hulladékok (96%) • Szálas anyag (textilipar) - fonodai hulladék - szövési, kötési, kikészítési hulladék - konfekcionálás során keletkező hulladék
Nem veszélyes termelési hulladékok (96%) • Papíriszap, mésziszap (papíripar) - a szennyvizek tisztítása során keletkezik • Nagy szervesanyag-tartalmú növényi és állati eredetű anyag (élelmiszeripar)
Nem veszélyes termelési hulladékok (96%) • Fahulladék, egyéb szilárd hulladék (bútoripar)
Nem veszélyes termelési hulladékok (96%) • Szervetlen hulladékok – tégla, betontörmelék, stb.; a nem veszélyes hulladékok 28%-a! (építő-és építőanyag-ipar)
Nem veszélyes termelési hulladékok (96%) • Tönkrement, leselejtezett és elhasznált alkatrészek, roncs autók, hulladék kábelek, gumiabroncsok (közlekedés és hírközlés)
Nem veszélyes termelési hulladékok (96%) • Biomassza – kukorica szár, szalma stb. (mezőgazdaság)
Veszélyes termelési hulladékok (4%) • Nagy része vörösiszap (timföldgyártás) • Egyéb hulladékok (tonna)
Hulladékok ártalmatlanítása 1. Szabályozatlan lerakás • kezeletlen • potenciális szennyező
Hulladékok ártalmatlanítása 2. Szilárd hulladékok szabályozott lerakása • Kezelt • Nem szennyező
Hulladékok ártalmatlanítása 2. Szilárd hulladékok szabályozott lerakása • Alkalmas területek - erdő-és mezőgazdálkodásra nem használt részek - száraz homok-, kavics- és agyagbányák - külszíni fejtés után hátramaradó értéktelen részek - tájképet rontó természetes horpadások, lejtők
Hulladékok ártalmatlanítása 2. Szilárd hulladékok szabályozott lerakása • Problémák - átszivárgó vizek - lebomlás során keletkező gázok
Hulladékok ártalmatlanítása 2. Szilárd hulladékok szabályozott lerakása • Gondos kijelölés - vízzáró réteg figyelembevétele - zaj-és levegőszennyezés csökkentése - rekultivációs terv készítése 1. talaj takaróréteg felhordása 2. növényzettel való betelepítés 3. mezőgazdasági hasznosítás
Hulladékok ártalmatlanítása 2. Szilárd hulladékok szabályozott lerakása Az engedéllyel működő lerakóknak csak kb. 15%-a rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel.
Hulladékok ártalmatlanítása 3. Égetés • A szilárd hulladék tüzeléstechnikai szempontból nehezen kezelhető anyag, elégetése speciális tüzelőberendezéssel történik • Az égetés során jelentős mennyiségű hő, füstgáz és salakanyag keletkezik – a füstgázokat tisztítani kell, a salakanyagot veszélyes hulladéklerakóba kell elhelyezni, elektromágnessel a vas különválasztható és értékesíthető.
Hulladékok ártalmatlanítása 4. Folyékony hulladékok szabályozott lerakása • Eredete - házi szennyvíztároló, egyedi derítő - csatornatisztításból származó hulladék • Elhelyezése - közcsatorna hálózatba ürítés - közüzemi szennyvíztisztító telepen való elhelyezés - önálló ártalmatlanító telepen való elhelyezés
Miért éri meg a vállalat számára a hulladékok, szennyezések csökkentése, a hulladékkezelés megoldása? • Környezeti szempontból - lerakott hulladékmennyiség csökken, kisebb környezetterhelés - kevesebb energia-és vízfelhasználás - csomagoló anyagok – kisebb terhelés, kevesebb energia - tiltott, illetve korlátozott használatú anyagok kivonása • Gazdasági szempontból - pozitív mérleg a környezeti költségvetés terén
Miért éri meg a vállalat számára a hulladékok, szennyezések csökkentése, a hulladékkezelés megoldása? • Társadalmi szempontból - erősebb kapcsolat a partnerekkel (beszállítók, vevők, alvállalkozók) - nemzetközi kapcsolatok - pályázati előnyök - piaci előny a versenytársakkal szemben - marketing, díjak (pl. EU Fenntarthatósági Díj, Közép- európai Környezeti Jelentés díj - Zöld Béka Díj)
A vállalat önkéntes alapon fenntarthatósági jelentést készíthet
Fenntarthatósági jelentés jellemzői • EU-s kezdeményezés, mely egységes keretbe foglalja a jelentéskészítő szervezetek gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi teljesítményét • Célja: világviszonylatban jobb összehasonlíthatóság és hitelesség • Tartalma: üzleti élet, számvitel, környezetvédelem, emberi jogok, munkakörülmények, kommunikáció
Miért előnyös a jelentés a vállalat számára? • Szorosabb kapcsolat a partnerekkel • Nagyobb bizalom a zöldek részéről • Átfogó kép a vállalat számára • Nagyfokú felhasználhatóság • Elismerések, díjak, ismertség
