140 likes | 257 Views
PC HARDVER ISMERETEK. Óravázlat Készítette: Kucsera Mihály 2011. 3. fejezet: A processzor kiegészítő áramkörei, lapkakészletek. Tematika. Felhasználói programok. Operációs rendszer. ROM BIOS. Hardver. BIOS. BIOS=BASIC INPUT OUTPUT SYSTEM Feladatai:
E N D
PC HARDVER ISMERETEK Óravázlat Készítette: Kucsera Mihály 2011.
3. fejezet: A processzor kiegészítő áramkörei, lapkakészletek Tematika
Felhasználói programok Operációs rendszer ROM BIOS Hardver BIOS • BIOS=BASIC INPUT OUTPUT SYSTEM • Feladatai: • Alapvető adatátviteli rutinok (programmodulok) gyűjteménye, melyeket a megszakítási rendszeren keresztül érünk el • Önteszt és inicializáló, beállító program • Konfigurációs adatok • Kezdetben ROM, mára EEPROM, FLASH PROM (frissíthető)
Megszakításvezérlő • Megszakítás: A processzor normál programfutása közben bekövetkező események kezelésére szolgál (pl. lenyomtunk egy billentyűt) • A folyamat a következő: • A perifériák megszakítási igényüket (INTERRUPT REQUEST =IRQ) dedikált vonalon jelzik a megszakítás-vezérlőnek. • A megszakítás-vezérlő jelzi a processzornak a megszakítási igényt. • A processzor befejezi az aktuális utasítás végrehajtását, és aktuális állapotát elmenti a verembe (STACK) • A megszakítás-vezérlő megadja a megszakításvektor címét (ld. BIOS) a processzornak • A processzor megkeresi a memóriában a vektorhoz tartozó címet és végrehajtja az ott tárolt programot. • A veremből visszaállítja a megszakítás-kérés előtti állapotát, majd folytatja a normál programvégrehajtást • A megszakítások prioritással rendelkeznek • Létezik nem maszkolható megszakítás (NMI)- memória paritáshiba • Szoftver megszakítások: A BIOS, vagy az Operációs rendszer valamilyen esemény váltja ki
Megszakításvezérlő • Megvalósítása az IBM PC/XT-ben • i8259A programozható megszakításvezérlő • Megvalósítása az IBM AT-ben • 2*i8259A programozható megszakításvezérlő (kaszkád mód) • Megvalósítása az AT386 és újabb rendszerekben • Lapkakészletben integrált
DMA vezérlő • DMA: DIRECT MEMORY ACCESS= adatátvitel a processzor „megkerülésével”. Blokkművelet, így a címezhető adat többszöröse mozgatható. Lehet tárcím és tárcím, valamint tár és periféria között. • DMA vezérlő- szabványos DMA csatornák
DMA vezérlő • Megvalósítása az IBM PC/XT-ben • i8237 4csatornás DMA vezérlő • Max. 64 KB méretű blokkot képes mozgatni • Megvalósítása az IBM AT-ben • 2* i8237 (kaszkád kapcsolás, master/slave) • Megvalósítása az AT386 és újabb rendszerekben • Lapkakészletben integrált
CMOS RAM/valósidejű óra • A gép kikapcsolt állapotában megőrzi az óra és a konfiguráció állapotát. –Akkumulátoros táplálás (3V). • A memória mérete 64 byte (konfiguráció 50 byte+ dátum/idő 14 byte) • Megvalósítása az IBM PC/XT-ben • - • Megvalósítása az IBM AT-ben • MC146818 • Megvalósítása az AT386 és újabb rendszerekben • Lapkakészletben integrált
Időzítő/számláló • Programozható időzítő áramkör (PROGRAMMABLE TIMER COUNTER-PIT), melynek fő feladatai: • IRQ0 kiváltása- belső óra • DRAM frissítés ütemezése (ld. Memóriák) • Hangszóró vezérlés • Megvalósítása az IBM PC/XT-ben • I8253 3 csatornás PIT • Megvalósítása az IBM AT-ben • I8254 3 csatornás PIT • Megvalósítása az AT386 és újabb rendszerekben • Északi hídban integrált
Billentyűzetvezérlő • Kétirányú (PC/XT-nél egyirányú) soros kommunikáció a PC és a billentyű között. • 16+1 karakteres FIFO buffer a leütésekhez tartozó kódok fogadására. A +1 a túlcsordulás, ha megtelik a többi leütés elvész. • Minden billentyű két scan kóddal rendelkezik (make/break), ha a billentyűt nyomva tartjuk a make kód kerül a pufferbe a BIOS-ban beállított gyakorisággal (KEYBOARD TYPEMATIC RATE). • A billentyűzet vezérlő feladatai: • Vezérlő inicializálás • Billentyűzet kódok vétele, átalakítása scan kódokká. • Utasítások küldése a billentyűzet felé (AT) • A billentyűzet tiltása a lock segítségével. • Megvalósítása az IBM PC/XT-ben • 8255 PIO • Megvalósítása az IBM AT-ben • mikrovezérlő • Megvalósítása az AT386 és újabb rendszerekben • Déli hídban integrált
Lapkakészletek (CHIPSETS) • Az alaplap szabványos rendszerelemeit (megszakítás-vezérlő, buszvezérlő, DMA stb.) integrált, berendezés-orientált áramkörökbe integrálták. Az alaplap különböző funkcióit megvalósító összetartozó áramkörök alkotják a lapkakészletet. A fejlesztés célja: • Megbízhatóbb működés • Olcsóbb gyártás • Kisebb méretek • Rugalmasabb konfigurálhatóság (programozható konfigurációs regiszterek- SETUP) • INTEL megvalósítás= INTEL HUB ARCHITECTURE • GMCH - Grapfics Memory Controller Hub („Északi híd”) • ICH- I/O Controller HUB • Firmware hub
Vége ! Felhasznált irodalom: Intel honlap- http://www.intel.com VIA Technologies honlap- http://www.via.com.tw