Download
1 / 14
140 likes | 251 Views
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK. A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE Dr. Sinkó Eszter. Az EKNY kialakításának okai I. a meglévő nyilvántartások zömükben eltérő technológiával készültek, fragmentáltan működnek, azaz nem kapcsolhatóak össze;
E N D
ELEKTRONIKUSKÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSEDr. Sinkó Eszter
Az EKNY kialakításának okai I. • a meglévő nyilvántartások zömükben eltérő technológiával készültek, fragmentáltan működnek, azaz nem kapcsolhatóak össze; • nemegyszer csupán papíron léteznek, elektronikus hozzáférésük nem biztosított; • ráadásul ezek a nyilvántartások nem teljes körűek, nem bírnak hitelt érdemlő megbízhatósággal a szükséges adatok tekintetében, többségük nem felel meg a közhitelesség – feltételezett – kritériumainak.
Az EKNY kialakításának okai II. • e nyilvántartások mind az információtartalom, mind az információkezelés szempontjából szűk keresztmetszetet jelentenek, akadályozva a közigazgatásban dolgozókat, vezető tisztségviselőket, döntéshozókat a kontrollálható keretek közötti működtetésben, de ugyanígy a szolgáltatókat, kutatókat valamint az állampolgárokat, hogy az igényelt ágazati alapinformációkhoz hozzájuthassanak. • a nyilvántartások egységes szempontokat valló, egységes elvárást érvényesítő felügyelete, kontrollja nem megoldott.
Mérföldkövek (elvégzendő feladatok) • A közhitelesség egészségügyi előzetes definíciójának elkészítése; • A közhiteles nyilvántartást igénylő témakörök listája munkahipotézisként való meghatározása; • Az elsődleges adatgyűjtők köre munkahipotézisszerű meghatározása; • Intézetek egységes kérdőívének összeállítása; • Jogi és szakmai egyeztetés a munkahipotézis tárgyában; • Interjúk a szervezetekkel; • Javaslattétel a közhiteles nyilvántartások körébe vonandó adatokra; • Harmonizált adatkörök leírása; • Az EKNy Központ létrehozásának szervezetfejlesztési javaslata.
Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek I. • A közhitelesség kritériumrendszere megalkotása, annak elfogadása • A soron következő feladat a közhiteles nyilvántartások területeinek definiálása és erről konszenzus kialakítása • A fogalmi kritériumok alapján közhitelesként azonosítható nyilvántartások felmérése, regisztrációja
Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek II. • A közhitelesség kritériumaitól való eltérés nyilvántartások szerinti feltárása • Ki kell választani a közhitelességet biztosító egyetlen szervezetet • Egyértelmű, végrehajtható, valamint számonkérhető, a közhitelesség kritériumainak megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, a meglévő jogszabályi kötelezettségek pontosítása
Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek III. • A közhitelesség elfogadott definíciójának megfelelő nyilvántartások kialakítása - ez a nyilvántartások egy részének adott esetben szakmai, adminisztrációs valamint informatikai szempontú korrekcióját jelenti. • Ezzel egyidejűleg, egyes témákban integrált közhiteles adatmodellek kialakítása válik szükségessé, s ez kiterjedt szakmai egyeztetéseket és egyezségeket kíván. • Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására, felügyeletére vonatkozó szakmai, jogi, szervezeti megoldási javaslat elkészítése, annak elfogadása • Az EKNY informatikai megoldására javaslat elkészítése, elfogadása.
Az egészségügyi közhitelesség fogalmi kritériumrendszere • kötelező adatszolgáltatáson, adatbejelentésen alapul az adatgyűjtés. • jogszabály írja elő az adatok kezelését, nyilvántartását. • jogszabály által meghatározott módon lehet módosítani a nyilvántartott adatokat. • jogszabály által felhatalmazott szervezet végzi a nyilvántartás vezetését. • államigazgatási jogosultsággal bíró szervezet által - akár közzététel útján -hitelesített információt tartalmaz. • joghatással, jogkövetkezménnyel jár a nyilvántartás azokra vonatkozóan, amikre/akikre érvényes. • a nyilvántartás közérdeket szolgál, azaz állampolgároknak, szolgáltatóknak, finanszírozóknak, irányító szervezeteknek az egészségügy működésével kapcsolatos alapvető igényeit ki kell tudnia szolgálni.
Az egészségügyi közhitelesség fogalmi kritériumrendszere II. • logikailag egységes (integrált) adatmodellen alapul a nyilvántartás. • vagy: egy adott közhiteles nyilvántartás összes kötelezett felhasználója egyetért abban, hogy az adott nyilvántartás az adott információk körére vonatkozóan teljes. (A 'vagy' szócska értelmezése: a 8. kritérium teljesülése esetén tulajdonképpen a 9. kritériumra már nincs szükség. Amennyiben a helyzet nem értelmezhető ekként - márpedig jelenleg nincs olyan adatbázis, amely megfelelne ennek a kritériumnak -, így szükség mutatkozik ez utóbbi kiegészítő/helyettesítő megfogalmazásra is.) E két szempont eredménye, hogy minden közhiteles nyilvántartásból csupán egy van. • nem csak a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó alapkritérium, de most is hangsúlyozni szükséges, hogy a közhiteles nyilvántartások sem írhatnak felül személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályt.
Klasszikus közhiteles nyilvántartások • az orvos-, fogorvostörzs, • a gyógyszerészek nyilvántartása • a klinikai szakpszichológusok nyilvántartása • a szakdolgozók nyilvántartása • a szolgáltatói adattörzs • a gyógyszer adattörzs • a TAJ adatbázis • az orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök állományai • a digitális aláírások jegyzéke • az Országos Transzplantációs Nyilvántartás
Preklasszikus közhiteles nyilvántartások • A különböző szakmai kódrendszerek: • BNO törzs; • OENO törzs; • FNO törzs; • HBCS törzs. • A különböző finanszírozási, besorolási algoritmusok: • Fekvőbetegellátás - aktív (HBCS); • Fekvőbetegellátás - krónikus (KBCS); • Járóbeteg szakellátás (WHO=OENO), • Fogászati ellátás.
