1 / 45

2. Alkalmazási (applikációs) réteg

2. Alkalmazási (applikációs) réteg. Összeállította: Broczkó Péter (BMF). OSI modell kontra TCP/IP modell. OSI modell. TCP/IP modell. HO S T R É T E G. P R O TOK O L O K. A nem specifikált rétegek feladatait az alkalmazási rétegben kell megoldani. Alkalmazási. Alkalmazási. Megjelenítési.

pembroke
Download Presentation

2. Alkalmazási (applikációs) réteg

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. 2. Alkalmazási (applikációs) réteg Összeállította: Broczkó Péter (BMF)

  2. OSI modell kontra TCP/IP modell OSI modell TCP/IP modell HOSTRÉTEG PROTOKOLOK A nem specifikált rétegek feladatait az alkalmazási rétegben kell megoldani Alkalmazási Alkalmazási Megjelenítési Nincs rétegspecifikálva Viszonyréteg Szállítási Szállításii 2.1. Az OSI referencia-modell kontra TCP/IP protokoll(csak a hoszt rétegek) Számítógép hálózatok

  3. 2.2. Az alkalmazási réteg főbb alkalmazásai architektúrájának bemutatása . A TCP/IP protokoll-készlet integráns részétképezik a következőkben tárgyalt magas szintű szolgáltatások vagy más néven alkalmazások (és az azokat támogató protokollok), nevezetesen: a telnet, az FTP, az e-mail, a WWW és az RTP Számítógép hálózatok

  4. 2.2.1. telnet Számítógép hálózatok

  5. 2.2.1.1. Bevezetés -távoli interaktív számítástechnika Lényege: a távoli bejelentkezés (remote login) lehetőséggel a felhasználók a távoli rendszer összes parancsát használhatják Számítógép hálózatok

  6. Szerver Kliens TCP/IPInternet 2.2.1.2. A telnet protokollelvi vázlata Számítógép hálózatok

  7. A network Virtual Format (NVT)alkalmazása a telnetben Kliensbillentyűzetés képernő Szerverrendszer Kliens Szerver A kliens rendszerformátumának alkalmazása A network Virtual Terminal (NVT)formátumának alkalmazása A szerver rendszer formátumának alkalmazása 2.2.1.3. A heterogenitás biztosítása Számítógép hálózatok

  8. 2.2.1.4. A távoli oldalt vezérlő parancsok átküldése Számítógép hálózatok

  9. 2.2.1.5. A telnet opciói • az opciók fogalma, példák • az opciók szükségessége: az opció-egyeztetés Számítógép hálózatok

  10. 2.2.2. FTP Számítógép hálózatok

  11. 2.2.2.1. Az FTP fogalma • távoli hozzáférés • on-line hozzáférés • az egész állomány másolása • megosztott (shared) hozzáférés Számítógép hálózatok

  12. 2.2.2.2. Az FTP lehetőségei • interaktív hozzáférés • formátum specifikálás • jogosultság-vizsgálat Számítógép hálózatok

  13. Az adatforgalom (20-as port) Szerver Kliens Vezérlési forgalom (21-es port) 2.2.2.3. Az FTP kapcsolat elvi vázlata Számítógép hálózatok

  14. 2.2.2.4. A TCP port-szám hozzárendelés • két port hozzárendelése • az ftp és a telnet kapcsolata Számítógép hálózatok

  15. 2.2.2.5. Az FTP felhasználói szemszögből • indítása • a help parancs: parancslista Számítógép hálózatok

  16. 2.2.2.6. Egy anonymous FTP átvitel példája • username: anonymous • password: guest Számítógép hálózatok

  17. 2.2.3. Elektronikus levelezés (mail) Számítógép hálózatok

  18. 2.2.3.1. Fogalma, sajátosságai: a kliens oldal valamint a szerver oldal megvalósítása • népszerűségének okai • késleltetett kézbesítés (delayed delivery) • pufferelés (spooling) • a le nem szállított levelek kezelése Számítógép hálózatok

  19. Kliens Szerver Szerver Kliens 2.2.3.2. Az elektronikus levelezés elve Számítógép hálózatok

  20. 2.2.3.3. Levélcímek és alias-ok • a címek kialakítási konvenciói • a fogadó címek és alias-ok • a címzett címek alias-ai Számítógép hálózatok

  21. 2.2.3.4. TCP/IP szabványok az elektronikus levelezési szolgáltatásra • a levél-formátumra vonatkozó szabványok • két számítógép közötti levélforgalomra vonatkozó szabványok Számítógép hálózatok

  22. 2.2.3.5. A Simple Mail Transfer Protocol (SMTP) • szövegformátum: ASCII • átviteli parancsok • a RCPT parancs Számítógép hálózatok

  23. 2.2.3.6. A levélolvasási és a postafiók-kezelési protokollok • Post Office Protocol (POP3) • Internet Message Access Protocol (IMAP4) Számítógép hálózatok

  24. 2.2.3.7. Multipurpose Internet Mail Extensions (MIME) • a nem ASCII adatok számára szolgáló MIME • A többrészes üzenetek számára szolgáló MIME Számítógép hálózatok

  25. 2.2.4. World Wide Web (WWW) Számítógép hálózatok

  26. 2.2.4.1. Bevezetés, jelentősége • Története • Statisztikák Számítógép hálózatok

  27. MODEM Intrnet WEB szerver WEB böngésző TCP/IP LAN LAN 2.2.4.2. Egy tipikus Web kliens/szerver konfiguráció Számítógép hálózatok

  28. 2.2.4.3. Uniform Research Locator (URL) • hosztnév • port • elérési út • paraméterek • kérdőjel után: lekérdezések Számítógép hálózatok

  29. 2.2.4.4. A HyperText Transfer Protocol (HTTP) • alkalmazási szint • lekérdezés/válasz • függetlenség az előző kérésektől • kétirányú adatátvitel • egyeztetési (negotiation) képesség • cache lehetőség támogatása • intermediate eszközök (pl. proxy) támogatása Számítógép hálózatok

  30. 2.2.4.5. A HTTP-kapcsolat négy lépéseI. • 1. A kapcsolat megnyitása. Az ügyfél meghívja a kiszolgálót az Interneten keresztül az adott cím és port segítségével (alapértelmezésben a 80-as porton keresztül) • 2. A kérés elküldése. Az ügyfélprogram üzenetet küld a szervernek, amelyben valamilyen kiszolgálást kér. A kérés a HTTP fejlécből és a kiszolgálónak küldött adatokból áll (ha van ilyen). A fejléc információkat tartalmaz a szerver számára arról, hogy Számítógép hálózatok

  31. 2.2.4.5. A HTTP-kapcsolat négy lépéseII. • milyen típusú a kérés (pl. csak olvasás vagy írás is pl. paraméter írása), és • megadja, hogy az ügyfélprogramnak milyen lehetőségei vannak s • az ügyfél címét: hova kell az adatokat küldeni. • tipikus módszerek az ügyfélkérésre a GET és a POST Számítógép hálózatok

  32. 2.2.4.5. A HTTP-kapcsolat négy lépéseIII. • 3. A válasz. A szerver a választ visszaküldi a ügyfélprogramnak. Ennek része a fejléc, mely leírja a válasz állapotát (sikeres vagy sikertelen, a küldött adatok típusát), és ezt követik maguk az adatok. • 4. A kapcsolat lezárása. A szerver a válasz elküldése után lezárja a kapcsolatot., így az erőforrások felszabadulnak a következő kéréshez. Számítógép hálózatok

  33. 2.2.4.6. A HTTP kapcsolat naplózásaI. A lényeg: akármerre is barangolunk az Interneten, mindenütt naplózhatják a megjelenésünket, s az olcsón, fillérekért tárolható akár évszázadokig A web-szerver és a web-ügyfél közötti kapcsolat figyelése nem nehéz, hiszen a kommunikáció karakteres alapon zajlik, adott porton keresztül. Egyedül arra van szükség, hogy ezt az egy kommunikációs csatornát figyeljük. Ehhez rendelkezésre állnak különféle segédprogramok, sőt a figyeléshez már maguk a szerverek is adnak segítséget, hiszen a httpd.conf-ban megadható egy állománynév (az elérési úttal együtt), amelyben naplózhatjuk a szerverhez érkezett kéréseket. A kérésekről a következő információkat tárolja a program: Számítógép hálózatok

  34. 2.2.4.6. A HTTP kapcsolat naplózásaII. • a kérést küldő gép Internet-címe (tehát ahonnan a kérés érkezett) • a dátum és a helyi idő • a kérés módja (get, post) • a kért dokumentum neve • a kérést küldő gép által használt HTTP-protokoll verziószáma • a kapcsolatkérés eredményességének kódja • az elküldött dokumentum hossza Számítógép hálózatok

  35. 2.2.4.7. Hyper Text Markup Language (HTML) • dokumentumon belüli és dokumentumok közötti kapcsolatok létrehozására valamint • képes kezelni a dokumentum és a felhasználó közötti interakciókat. A HTML (Hyper Text Markup Language) arra készült, hogy segítségével logikusan felépített, szervezett dokumentumokat lehessen készíteni. A nyelv alkalmas Számítógép hálózatok

  36. 2.2.4.8. HTML-elemek I. A HTML-ben írt dokumentum csak ASCII karakterből áll, és két dolgot tartalmaz • a dokumentum szövegét és • A HTML-elemeket. Számítógép hálózatok

  37. 2.2.4.8. HTML-elemek II. Egy HTML-elem a következőképpen néz ki: <elemnév> szöveg, amelyre vonatkozik </elemnév> A kis- és a nagybetű között a HTML nem tesz különbséget. Számítógép hálózatok

  38. 2.2.4.8. HTML-elemek III. • struktúra-elemek • felsorolások, listák • egyéb elemek Az elemek csoportosított tárgyalása Számítógép hálózatok

  39. 2.2.4.9. Egyeztetések • szerver által kezdeményezett • A böngésző által kezdeményezett Számítógép hálózatok

  40. 2.2.4.10. A cache lehetőség támogatása • célja: sebességnövelés és Internet forgalom-csökkentés • szabályozása szerver oldalról • szabályozása böngésző oldalról Számítógép hálózatok

  41. 2.2.4.11. A proxy-szerver támogatása • célja: sebességnövelés, az Internet forgalom csökkentése, a szerver terhelésének mérséklése • a proxy nem transzparens: szükséges a böngésző konfigurálása • a HTTP proxy-szerver támogatása Számítógép hálózatok

  42. 2.2.5. Real-time Transport Protocol (RTP) Számítógép hálózatok

  43. 2.2.5.1. Bevezetés, adat-előkészítés • célja, alkalmazási területei: elsősorban hang és video-átvitelre használt valós idejű adatátvitel • története • audio-video kódolási szabványok Számítógép hálózatok

  44. 2.2.5.2. Audio- és video-átvitel és lejátszás • az izochron architektúra (isochronous architecture) • a jitter és a lejátszási késés (playback delay • a Real-time Transport Protocol (RTP) Számítógép hálózatok

  45. 2.2.5.3. Az IP-alapú telefonálás Három megoldandó kérdés: • az RTP digitalizált jel-átvitelre szolgál • a telefon-hívások kezdeményezése és lezárása • az IP alapú internet isochronous hálózatkénti funkcionálása Az ITU H.323szabványa: Session Initiation Protocol (SIP) Számítógép hálózatok

More Related