EGÉSZSÉGNEVELÉS

1. EGÉSZSÉGNEVELÉS • dr Sólyom Enikő • 2013. május 4 1

2. 2

3. 3

4. 4

5. Egész - ség • Az egészség nem csupán a betegségek, vagy a fogyatékosságok hiánya • WHO 1948: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota 5

6. Egészség • Az egészség érték • Mindenki hosszú, egészséges életre vágyik • Hogy ennek esélye legyen, tisztába kell lenni az egészséges életmód és étrend fogalmával, el kell sajátítani az egészségtudatos magatartás elemeit 6

7. Az egészség dimenziói 1. • Biológiai egészség: a szervezet megfelelő működése • Lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink összhangja, belső nyugalmunk. Önmagunkkal szembeni béke jele • Mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodás képessége 7

8. Az egészség dimenziói 2. • Emocionális egészség: az érzelmek/érzések felismerésének és megfelelő kifejezésének képessége • Szociális egészség: a másokkal való kommunikáció, kapcsolatteremtés képessége 8

9. Az egészség érték! - ? • A lakosság körében végzett felmérések az egészségtelen életmód meglétét igazolják. • Az egészségszociológiai vizsgálatok az egészség társadalmi csoportok közötti eltérő megoszlását tárják fel. • Az egészség fogalma más-más hangsúlyt kap: területileg (É-Afrika, Eu), társadalmilag (magas és alacsony status), demográfiailag (fiatalok-idősek, férfiak-nők). 9

10. Az egészség mint fogalom tartalmi változása • Holisztikus szemlélet egyén belső, egyén és környezet harmóniája (hindu, kínai, görög) • 1800-as évektől a figyelem az egészség biológiai, majd társadalmi faktoraira irányul, a régi összkép darabjaira esett • Napjainkban hogy a fogalma és értéke megfelelő helyre kerüljön a család és az óvoda, iskola játszik/játszhat jelentős szerepet, mint a legfőbb szocializációs csatornák 10

11. Az egészség mint érték beágyazódását segítő értékrendszerek • Mentálhigiénia • Interperszonális kapcsolatok erősödése • Problémamegoldás flexibilitása • Jó konfliktus kezelő képesség 11

12. Az egészséghez való személyes viszony • A felnövekvő generációk egészségmagatartásának jó minősége hosszú távon meghatározó • Az egészséghez való személyes viszony a mindennapi életben választásokat, döntéseket, életvezetést befolyásoló érték 12

13. Az egészség és életminőség • Az emberi élet nem anyagi dimenzióit az életminőség fogja össze • A testi-lelki egészség az életminőséget meghatározó egyik legfontosabb tényező (Allardt 1997) • Mon az életminőséggel kapcsolatos problémákat leginkább a megbetegedési és halálozási statisztikák tükrözik 13

14. Az iskolai egészségnevelés • Jelenleg magatartásformálás (Meleg) • Egyik tantárgy keretébe sem illeszthető be • Szemlélet mely alapján a felnőtt életükben aktív szerepvállalásra képessé teszi az ifjúságot az életminősége alakításában 14

15. Az egészségfejlesztés történelmi változásai 1. • 16.sz. “ép testben ép lélek” (protestáns nevelési elvek) • 17.sz. Apáczai Csere János: testi-lelki harmónia, külső és belső tényezők összhangja • 1777. I. Ratio Educationis - bekerül az iskolai tanagyagba (rosseaui elvek) • 19.sz. első fele: a test eszköz, mely segítségével a lélek munkálkodik 15

16. Az egészségfejlesztés történelmi változásai 2. • 19.sz. második felétől: a testnevelésre és a közegészségügyi ismeretek átadására törekedtek, a lelki tényező elsikkadt • Előny: az iskola egészségügy önálló tudománnyá vált • 20.sz. a rendszer kiteljesedett, az egészség fogalom a testi egészségre szűkült le • A rendszer : testnevelés, gyógytestnevelés, védőnő, orvos osztályfőnök 16

17. Az iskolaegészségügyi rendszer előnyei: • Az iskolások krónikus betegségei, magatartási jellemzői ismertté váltak • Gerincferdülés, ludtalp, tyúkmell, allergiák, cukorbetegség, helytelen étkezési és szabadidő kihasználási szokások... • Mozgásszegény életmód • Hiányos egészségügyi ismeretek (Aszmann, Németh 2000) 17

18. Fontos, kialakítandó felismerés • A mindennapi élet nem csupán külső körülmények által alakul • Saját magunk alakíthatjuk, tervezhetjük • A saját felelősség óriási (időbeosztás, napirend szerinti élet, a munka és pihenés ritmusa egyénre szabottan, kapcsolatok, társas erőterek alakítása, példaképek (referenciaszemélyek), 18

19. Az iskolaegészségügyi rendszer előnyei: • Pozitív értékek felmutatása: sport, kirándulás, zene, helyes táplálkozás,” fittség” • Veszélyforrások: alkohol, drog, dohányzás, ülő életmód.... 19

20. Összegzés • Az egészség többdimenziós fogalom, az egyes dimenziók (test-lelki) egymástól függetlenek, inkább az egymás mellettiség jellemzi őket, mégis fontos a harmónia teremtés, az egyes tényezők összekapcsolása, kiegyensúlyozása • A lelki egészség elsajátítása nem tantárgyiasítható, az az egész iskolát átfogó nevelési rendszer • “A nevelés európaisága nem egyszerűen ismeretbővítésből áll, hanem teljes személyiséget alakító összetett pedagógiai tevékenység” (Rókusfalvi 1997) 20

21. Mikor kezdődjön az egészségnevelés, illetve az egészséges életmód? • A magzati életben! 21

22. Az egészséget meghatározó tényezők • Öröklött adottságok • Mikrokörnyezetünk • A társadalom berendezkedése • A társadalom szociális érzékenysége • Személyes kapcsolataink 22

23. A genetikai adottságok részben befolyásolhatók! 23

24. Genetika és környezeti hatások - magzati élet • átlagosan 40 hét közvetlen kapcsolat • érvényesülő hatások: táplálkozás, mozgás, betegségek • egyebek: anyai hang, beszéd • születés után emellett: szoptatás, érintés, illatok, mosoly 24

25. Barker hypothesise szerint a felnőttkorban manifesztálódó kórképek fetális eredetűek. Az in utero elszenvedett inzultus átprogramozza az endokrin rendszert. • A genetikai és a környezeti tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül. (1997. Acta Pediatr Suppl) 25

26. Öröklött adottságok 26

27. A környezet hatása 27

28. Az intrauterin növekedéstől függő postnatális növekedési minták

29. A testsúly és a csecsemőhalálozás valamint komplex felnőttkori megbetegedések kapcsolata

30. A környezet hatása a genetikai információ érvényesülésére • A környezeti hatások nem a nukleotidok betűsorrendjét, szekvencviáját befolyásolják, hanem a gének aktiválódását (megszólalás/elcsendesülés) • A génaktivációt szabályozó hatást epigenetikainak nevezik 30

31. Külső, belső környezetei hatások • Mutációk • Genotípus Epigenom Fenotípus • Genom 31

32. Életmód 32

33. Mozgás, mint epigenetikai tényező • A táplálkozáshoz hasonlóan hisztonkód átrendeződést okozhat • Gyulladáscsökkentő hatású • Fokozza a cukor és zsírlebontást 33

34. A pszichoszociális környezet epigenetikai hatása • Emberen még kevés adat áll rendelkezésre • Állatkísérletek: az anyai gondoskodás minősége összefügg a génműködéssel: nem megfelelő gondoskodás esetén csökken a stressztűrő képesség (kevesebb mellékvese glükokortikoid receptor keletkezik) • Humán megfigyelés: a krónikus beteget ápoló anya hamarabb öregszik (sejtöregedés: alacsonyabb telomeráze aktivitás) 34

35. Az epigenetika jelentősége az egészségtudatosságban • Prevenció (általános, speciális: a genetikai információ bírtokában egy betegség) kialakulásának a rizikója megállapítható • Egyénre szabott orvoslás ( a betegség genetikai struktúrája lehet homogén, vagy heterogén) • Egy-egy genetikai variáns hozzájárulhat egy betegség kialakulásához, vagy pl. befolyásolhatja egy gyógyszer lebomlását 35

36. 36

37. Táplálkozás 37

38. Táplálékpiramisok 38

39. Eltérő tápanyagigény 39

40. 1,25(OH)2 D3 Vitamin D3* 25(OH) D3 7,8-Dehydrocholesterol pre-vitamin D3 Bőr Máj CYP2R1 (25-hydroxylase), VDBP nyáron > 50 - 70 ug/l télen > 30 ug/l Vese CYP24 (24,25-hydroxylase) 40-100 ng/l = 0,1% A receptor expressziót csökkenti: EBV infekció Gomba fertőzések, stb. Aktív D Vitamin = hormon nem vitamin VDR 13 13 13 Modified: Holick MF. NEJM. 2007;357:266-281

41. csonttünetek: Rachitis • fejlődés és növekedés elmaradás, • pókhas, • infekció hajlam, • fokozott izzadás a fejen, • obstipáció, • izomgyengeség, izomfájdalom, • lábfájás, csontfájdalomserdülőkori depresszió A D vitamin hiánytünetei

42. D vitamin hiány okai • Kevés napozás (37° szélességi fok felett októbertől-márciusig) • Fokozottan pigmentált bőr • Túlzott napvédő krém használata • Obesitas, Idős kor • Beltérben történő munkavégzés • Májbetegség, Malabszorpció, rövid bél szindróma,Crohn betegség, cysticus fibrosis, nephrosis, veseelégtelenség, hyperthyreosis, gyakori infekciók • Gyógyszerek (rifampicin, glucocorticoidok, anticonvulzív szerek)

43. 25OHD3 szintek gyermekkorban (1-18 éves, n = 3097) <10 ug/l10-20 ug/l20-30 ug/l>30 ug/l n=1772 n=1325 novembertől - márciusig áprilistól - októberig 1% = ca. 18000 gyermek II.sz. Gyermekklinika adatai

44. A leggyakoribb betegségek D vitamin hiányban • Influenza (gyermekkori felsőléguti hurutok) Izomgyengeség (lábfájás)FertilitásAutoimmun betegségek, Sclerosis multiplex DiabetesAsthmaPeriodontitisHypertonia, kardivaszkuláris betegségek Schizophrenia és Depresszió (Autizmus) • Tumorok

45. Eltérő D vit.szintek okai • Életmód (kültéri-beltéri munkakör) • Genetikai tényezők • Szintézis zavara • Fokozott metabolizmus • Fokozott mértékű zsírszövet (obesitás) • Krónikus betegségek, • Gyógyszerszedés 45

46. D vitamin bevitel 46

47. D vitamin hiány prevenciója 1,5 év alatt 400-600 IE 400-600 IE 1,5 – 6 év tünetmentes 1,5 – 6 év rizikó gyerek 1000 IE 1000 IE 6 év felett tünetmentes 6 év felett rizikó csoport 2000 IE Rizikó csoportok: fokozottan pigmentált bőr, idős kor, obesitas, krónikus betegségek, gyakori infekciók, gyógyszerszedés Obesitas esetén a fenti adagok dupláját kell adni A D vitamint lehet heti - havi adagolással is adni, 7000 – 30000 IE

48. A calcium beviteljelentősége 48

49. Élvezeti szerek • Dohányzás • Alkohol • Drogok 49

50. Megelőzhető okokból bekövetkező halálozás az USÁ-ban • Halálok az össz halálozás %-ában • Dohányzás 15 • Életmód 14 • Alkohol 5 50