Halál Amanda: Jellasics

1. Halál Amanda: Jellasics

2. Jellasics József1801-1859 • szlavóniai horvát születésű császári-királyi táborszernagy, horvát bán • A Jellasics nevet Petőfitől kapta, aki sose tudta szláv nevét rendesen kiejteni. • A horvátok nemzeti törekvéseit képviselte. • Császári hadvezérként részt vett az 1848-49-es magyar szabadságharc leverésében. • Horvátországban nemzeti hősnek tekintik.

3. Jellasics József a horvát Jelačić grófi családban született a dél-bácskai Péterváradon. • Édesapja Franz Freiherr von Jelačić (1746–1810) császári-királyi altábornagy (Feldmarschall-Leutnant), édesanyja Anna Portner von Höflein. • A fiú erős érdeklődést mutatott a katonai szervezet és a hadi tudományok iránt. • A bécsi Mária Terézia Lovagi Akadémiára adták,melynek hallgatóit civil állami szolgálatra képezték ki. Az intézménybe I. Ferenc császár ajánlásával vették fel. • 1819-ig tanult az Akadémián.

4. Katonai szolgálat a déli határőrvidéken • 1825. május 1-jén saját ezredében főhadnaggyá léptették elő. • 1830. szeptember 1-jén kapitányi rangot kapott. • 1831. november 21-én századossá léptették elő. • 1841. május 1-jén alezredesként az 1. Báni Határvédelmi Ezredhez (Banal-Grenz-Regiment) került. • 1841. október 18-án ezredesi rangban az ezred parancsnokává nevezték ki.

5. A politikai viszonyok változása, a márciusi forradalmak • 1848. március 22-én Jellasicsot vezérőrnaggyá léptették elő. Ugyanekkor Horvátország tartományi gyűlése (a Sabor) Jellasicsot horvát bánná választotta. • 1848. április 7-én kinevezték altábornaggyá. • Röviddel horvát báni kinevezését, Jellasics Bécsbe utazott eskütételre. Császári tanácsosi esküjét letette, a horvát báni esküt megtagadta.

6. 1848. április 19-én Jellasics kikiáltatta a horvát tartományok Unióját, amelyben egyesültek: Horvát-Szlavón Királyság, Isztria és Dalmácia. Kimondták Horvátország elszakadását a Magyar Királyságtól. • 1848 májusában Zágrábban Jellasics megalakította a Báni Tanácsot. • A Báni Tanács Horvátország kormányzó testületeként működött.

7. A pákozdi csata • Jellasics József horvát bán a kezdetektől szemben állt a magyar forradalommal. • Hiába kényszerítette ki a Batthyány-kormány június 10-én az uralkodótól Jellasics menesztését, az intézkedésnek a gyakorlatban nem sikerült érvényt szerezni. • Batthyány Lajos miniszterelnök és Deák Ferenc igazságügy miniszter végső esetben még az önálló magyar had- és pénzügyről való lemondásra is kész volt. • Az uralkodó szeptember 4-én megerősítette Jellasicsot báni méltóságában. • Batthyány beismerve politikájának kudarcát szeptember 11-én benyújtotta lemondását.

8. gróf Teleki Ádám • Jellasics – amint átkelt a Dráván – kiáltványt intézett a magyar néphez, amelyben nyilvánvalóvá tette, hogy a Habsburg-Lotharingiai-ház katonájaként érkezett. • A bán sejtetni engedte, hogy császári parancsra jár el. • A drávai hadsereg parancsnoka, gróf Teleki Ádám.

9. A magyar hadsereg megkezdte a visszavonulást Székesfehérvár felé. • A visszavonulást a magyar vezetés nem nézhette tétlenül: Teleki Ádámot felmentették hadsereg-parancsnoki beosztásából és az időközben új kormányt alakított Batthyány Lajos javaslatára a fővezérségre István főherceget, Magyarország nádorát kérték fel. • István nádor találkozóra hívta Jellasicsot… ezen azonban a bán nem jelent meg. • Szeptember 22-én a nádor elhagyta az országot és lemondott hivataláról..

10. Kossuth Lajos Móga János • Szeptember 13-án Batthyány általános népfelkelést hirdetett a Dunántúlon. • Kossuth szeptember 22-én kiáltványban szólította fel a külföldön tartózkodó magyar katonákat hazatérésre, majd szeptember 24-én toborzókörútra indult az Alföldre. • Az új hadseregparancsnok Móga János császári és királyi altábornagy lett. • A szeptember 28-án Sukorón tartott haditanácson Móga vállalta, hogy a magyar sereg felveszi a harcot. • A támadás másnap reggel bekövetkezett.

11. A csata lefolyása • A magyar csapatok úgy foglaltak állást, hogy a főváros felé vezető utakat lezárják. A magyar hadrend a következő volt: • A hadműveleteket irányító vezérkari főnök Joseph Kollmann császári és királyi százados • Jobb szárny: Joseph von Milpökh császári és királyi ezredes és Kiss Ernő császári és királyi ezredes egy-egy gyalogezred, összesen mintegy háromezer fő és egy üteg élén. • Közép és bal szárny: Franz Holtsche császári és királyi vezérörnagy és Répásy Mihály császári és királyi alezredes összesen nyolcezer-ötszáz fő és harmadfél üteg élén. • Tartalék: Teleki tábornok négyezer főből és két ütegből álló serege. • Perczel Mór négyezer főnyi különítményét a Velencei-tótól délre helyezték el.

12. A pákozdi csata lefolyásának vázlata • Jellasics terve az volt, hogy a magyar sereg jobb szárnyát felmorzsolja vagy a közép felé szorítja, majd egy frontális támadással a teljes magyar haderőt a Velencei-tóba szorítva megsemmisíti. • A támadást Kempen vezérőrnagy mintegy nyolcezer főnyi hadosztálya indította meg. • Rövid közelharc után ugyan a Guyon Richárd vezette nemzetőröket kiszorították Pátkáról. • Miután a közvetlen támadás nem járt sikerrel, Kempen tábornok a jobb szárny átkarolásával próbálkozott.

13. A sikertelenséget látva Jellasics déli tizenkét óra körül húszezer főnyi főerejével támadást indított a magyar közép és bal szárny ellen. • Jellasics délután három óra körül beszüntette a harcot. A tüzérségi párbaj még estig elhúzódott, de Jellasics fokozatosan visszavonta erőit és fegyverszünetet kért. ~> Ez lényegében a magyar sereggyőzelmét jelentette. • A Jellasics felett aratott győzelmet teljessé tette, hogy október 7-én az ozorai ütközetben a magyar nemzetőrök megadásra kényszerítették Jellasics tartalékhadtestét is.

14. A csata következményei • A csata sem méreteit, sem a veszteségeket tekintve nem tartozik a szabadságharc nagy csatái közé. • A diadal nem csupán a magyar nép, a magyar hadsereg hangulatára hatott lelkesítően, hanem fontos tényezőnek bizonyult a Bécsben október 6-án kirobbant forradalom kiváltó okai között is.

15. Pákozdi csata

16. Személyének értékelése, utóélete A horvát nép számára (Jellasics József) bán személye mindmáig a horvát nemzeti identitásra, önálló, független állami létre való törekvések jelképe. Ausztriában a forradalom leverésében és a Birodalom megmentésében játszott szerepét értékelik pozitívan. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc elleni erőszakos fellépése, Horvátországnak a Magyar Koronától való elszakítása, magyarellenes megnyilatkozásai miatt személyét a magyar történelemben negatívan értékelik.