Környezetbarát és katalitikus eljárások

1. Környezetbarát és katalitikus eljárások A környezeti hatások megítélése E faktor, atomszelektivitás, BAT, REACH Dr Tungler Antal egyetemi tanár MTA IKI, BME KKFT 2009

2. Az E faktor EQ environmental quotient-környezeti tényezõ az E faktort megszorozzuk egy önkényesen megválasztott károssági Q faktorral. Például a NaCl Q értéke legyen 1, a nehézfém króm sóinak Q értéke pedig a mérgezõ hatástól függõen 100 és 1000 közötti. Ezek vitatható értékek, de összehasonlításra alkalmasak.

3. Atomszelektivitás atomszelektivitás vagy atomhasznosítási tényezõ ( a kívánt termék molekulatömege osztva a reakcióegyenletben szereplõ összes termék molekulatömegének összegével) az atomszelektivitás az adott reakció vagy eljárás környezetbarát illetve környezetszennyezõ voltáról ad tájékoztatást

4. Jobb megakadályozni a hulladék keletkezését, mint kezelni vagy eltakarítani keletkezése után. A szintetikus módszereket úgy kell kialakítani, hogy maximalizálják a végtermékbe beépülő anyagok mennyiségét, amelyeket a folyamatban használnak. Ahol lehetséges, a szintetikus módszereket úgy kell megtervezni, hogy ne használjanak vagy termeljenek az egészségre vagy a környezetre káros anyagokat. A kémiai termékeket úgy kell tervezni, hogy funkciójuk megőrzése mellett csökkenjen toxicitásuk. A használt adalékok (oldószerek, elválasztást segítő anyagok) ha lehet, kiküszöbölendők, amennyiben használják őket, legyenek ártalmatlanok. Az energia igények, környezeti hatásukat felismerve, csökkentendők, a szintetikus módszerek a szobahőmérséklethez közeliek és minél kisebb nyomáson alkalmazhatóak legyenek. Ahol gazdasági és műszaki szempontból lehet, használjanak megújuló nyersanyagokat. Szükségtelen származék képzést lehetőleg kerüljék el. A katalitikus reakciók (a legjobb szelektivitásúak) jobbak, mint a nem-katalitikus reakciók. A vegyi termékeket úgy tervezzék, hogy alkalmazásuk végeztével ne kerüljenek ki a környezetbe és bomoljanak le káros anyagokká. Az analitikai módszerek továbbfejlesztésével biztosítani kell az azonnali elemzés és folyamat ellenőrzés lehetőségét, hogy elkerüljék a veszélyes anyagok keletkezését. A kémiai folyamatokban használt anyagokat és formájukat úgy kell kiválasztani, hogy minimalizálják a kémiai balesetek, kibocsátások, robbanások, tüzek lehetőségét. A zöld kémia célja a termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódó veszélyek csökkentése az életminőség ipari termelés által szolgáltatott színvonalának javításával együtt. A következőkben ennek 12 alapelvét adjuk meg.

5. Az IPPC Direktíva • Integrated Pollution Prevention and Control • Ez az ipari üzemek bizonyos kategóriáit érintő engedélyező rendszer, amivel, mind az üzemet működtetők, mind a hatóságok áttekintést szerezhetnek az üzem szennyező és felhasználói potenciáljáról. Az ilyen integrált megközelítés általános célja az, hogy javítsa az ipari folyamatok menedzselését és ellenőrzését, s ez által is biztosítsa a környezet egészének magas szintű védelmét.

6. Mi a BAT? • Best Avaliable Technique= a hozzáférhető legjobb technika • A tevékenység fejlesztés leghatékonyabb és legfejlettebb módszerei, a működtetés azon módja, ami szerint az egyes technikák gyakorlati alkalmazásával lehet bizonyos emissziós szinteket biztosítani. Ezek a technikák az emisszió és a környezet terhelésének megakadályozását, vagy ha ez nem lehetséges, a csökkentését eredményezik.

7. A BAT értelmezése • Technikán értjük a használatos technológiát, továbbá az üzem tervezésének, építésének, fenntartásának, működtetésének és leszerelésének módját, • „Hozzáférhető” technikák azok, amelyeket megfelelő léptékben kifejlesztettek, s ily módon alkalmazhatóak az adott ipari ágazatban, gazdaságosan és műszakilag életképesen, figyelembe veszik a költségeket, az előnyöket, továbbá, hogy a kérdéses tagállamban alkalmazzák vagy létrehozzák-e ezt a technikát, ameddig ez a működtetőnek észszerűen hozzáférhető, • A „legjobb” azt jelenti, hogy a leghatásosabb a környezet lehető legjobb védelmének megvalósítására.

8. A BAT alkalmazása • Az környezetvédelmi engedély köteles létesítményeknek meg kell felelniük többek között az elérhető legjobb technikákra (BAT) vonatkozó előírásoknak is. • Környezethasználati engedélyt kiadó hatóságnak kell meghatározni az adott esetre alkalmazható BAT-ot, ehhez nyújtanak segítséget a BAT referencia dokumentumok, rövidítéssel BREF-ek.

9. EU által már publikált BREF-ek • Papír és rost előállítás • Vas és acélgyártás • Cement és mész előállítás • Hűtőrendszerek • Klór-alkáli előállítás • Vastartalmú fém előállítás • Színesfém előállítás • Üveggyártás • Szőrmék és bőrök cserzése • Kommunális szennyvíz és hulladék gáz kezelés, vegyipari kezelési rendszerek • Finomítók • Nagy volumenű szerves vegyianyagok

10. BREF dokumentumok célja • Megbízható viszonyítási alap szolgáltatása, aminek alapján jól meghatározhatók a legjobb eljárások, technikák. • Hangsúlyozzák, hogy figyelembe kell venni a következő tényezőket: • Speciális helyi, üzemi körülmények • Működő üzemeknél a korszerűsítés gazdaságossága • A teljes környezet leghatékonyabb védelmét szolgáló legjobb megoldás megtalálása.

11. BREF dokumentumok felépítése • Összefoglaló • Bevezetés • 1. Általános információk • 2. Az iparágban használt eljárások • 3. A kibocsátási és felhasználási adatok • 4. BAT-ként használható kibocsátás csökkentési eljárások • 5. A legjobb elérhető technikák (BAT) • 6. Új technológiák • 7. Összefoglaló megjegyzések • Függelék

12. Nagy volumenű szerves vegyianyagok (NVSV) BREF felépítése • 1 általános háttér információkat ad az NVSV folyamatok gazdasági és logisztikai vonatkozásairól. • 2 összefoglalja a közös tevékenységeket (alapfolyamatok és alapműveletek), amik több NVSV folyamatban előfordulnak. • 3 megadja a főbb NVSV termékek előállításának rövid leírását és áttekinti azokat a speciális technikákat, amiket a környezeti problémák megoldására alkalmaznak. • 4 megadja a levegő, víz és hulladék emissziók általános eredetét és lehetséges összetételüket. • 5 általános formában leírja az emisszió csökkentési és más technikákat, amelyek a legfontosabbak a BAT és a BAT alapú engedélyezési feltételek meghatározásánál. Ezek az információk tartalmaznak elérendő emissziós szinteket, költségbecsléseket. • 6 adja meg a technikákat és emissziós/fogyasztási szinteket, amiket BAT-ként lehet tekinteni az NVSV ágazatban. • 7-13 áttekintik részletesen a bemutató folyamatokat, amelyek hivatottak értelmezni a BAT alkalmazását a NVSV ágazatban.

13. NVSV folyamatok jellemzői • a termék ritkán közvetlen fogyasztásra szánt anyag, de nagy volumenben használt vegyület, amit nagy mennyiségben használnak más anyagok előállítására • a termelés folytonos üzemmódban történik • a terméket nem formulált vagy kevert formában állítják elő • a termék viszonylag kis hozzáadott értékű • a termék specifikációt úgy adják meg, hogy széles körű alkalmazást tesz lehetővé ( a finom kemikáliákkal összehasonlításban például).

14. NVSV folyamatok részletezése

15. A dokumentum felosztása

16. Általános BAT • Egy adott NVSV folyamat BAT meghatározható a következő sorrendben alkalmazva a forrásokat: • Bemutató folyamat BAT (ha van) • NVSV általános BAT • Vonatkozó horizontális BAT, különös tekintettel a BREF a szennyvíz, véggáz kezelés, tárolás, szállítás, hűtés és monitorozás területéről. • Az általános BAT részei: • menedzsment rendszerek, • szennyezés megelőzés/minimalizálás, • légszennyezés ellenőrzés, • víz szennyezés ellenőrzés, • hulladék/maradék ellenőrzés.

17. Miben segít a BREF dokumentum? • Eligazít abban, hogy az engedélyezési folyamat során hogyan járjunk el a BAT meghatározási folyamatában • Útmutatást ad, hogy milyen elvek alapján határozzuk meg az adott esetben a BAT-ot • Tájékoztat EU országok gyakorlatáról, emissziós határértékekről.

18. Konklúzió • Az EU a BAT meghatározásnál nemmondja meg, hogy mit csináljunk, milyen feltételeket szabjunk. • Az EU megmondja, hogy hogyan végezzük el a feltételek kialakítását az adott körülményeknek megfelelően.

19. Registration, Evaluation and Authorization of Chemicals • REACH

22. Registration, Evaluation and Authorization of Chemicals Pre-registration of phase-in substances • identifies substances subject to transitional requirements, and facilitates data sharing and joint registration Registration of substances and their uses by industry • market access through evidence of risk assessment / communication by industry • certain regulated or low risk substances and uses exempted: e.g. polymers Evaluation by authorities includes: • control of animal testing, evaluation quality of industry data, need for more data

23. Registration, Evaluation and Authorization of Chemicals Authorization on request of industry: • certain substances banned on the basis of their properties: CMRs cat. 1&2, PBTs, vPvBs • authorization required for any kind of use of essentially banned substances • certain regulated uses of substances are exempted Restrictions on Manufacturing, Marketing or Use: • restrictions possible for substances that are not subject to authorization • Authorities take the initiative to apply for restrictions

24. REACH Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2006. december 18-án fogadta el a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozó 1907/2006/EK rendeletet. A betűszóval REACH-nek nevezett jogszabály 2007. június 1-jén lépett hatályba, legtöbb rendelkezését pedig 2008. június 1-jétől kell alkalmazni. 1. A rendelet célkitűzéseiA REACH rendelet oly módon kívánja szolgálni az emberi egészség és a környezet védelmét, hogy előírja az EU-ban használt vegyi anyagokkal kapcsolatos információk összegyűjtését és rendszerezését. Ez az adatbázis fog a vegyi anyagok európai szintű szabályozásának alapjául szolgálni. Az adatok megszerzésével kapcsolatos felelősség, valamint anyagi és adminisztratív terhek, melyeket eddig a hatóságok viseltek, a jövőben az ipar és kereskedelem szereplőire hárulnak.

25. A rendelet megalkotói előtt fontos szempontként állt az európai ipar versenyképességének megőrzése, sőt további fejlődésének lehetősége, miközben figyelembe vették a kis- és közepes vállalkozások terhelhetőségét is. Fontos alapelv volt az EU belső piacának védelme. Az anyagokkal kapcsolatos adatok elérhetők lesznek a nyilvánosság számára, ami vélhetően fejleszteni fogja a tudatos fogyasztói magatartást. Ugyancsak fejlődni fog a veszélyes anyagokat helyettesítő lehetőségeket célba vevő kutatás és fejlesztés is: számos, jelenleg használt veszélyes anyag alternatívájaként kevésbé egészség- és környezetkárosító anyagok kerülhetnek forgalomba. A REACH kifejezetten támogatja a gerinces állatokon végzett kísérletek számának csökkentését. A rendelet lehetővé teszi a nemzetközi törekvésekhez való integrációt (pl. GHS, SAICM). 2. HatályA REACH rendelet általános megközelítésben minden olyan, az EU-ban letelepedett cégre vonatkozik, amely évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyárt vagy importál az EU területére a rendelet hatálya alá tartozó anyagot. Mi tartozik tehát a rendelet hatálya alá? Egyszerűbb talán meghatározni azokat az anyag-csoportokat, amelyek a rendelet egésze vagy egy része alól kivételt képeznek: - azok az anyagok, melyek nem adnak okot aggodalomra;- azok az anyagok, melyekre egyéb, azonos szintű jogszabályok vonatkoznak;- veszélyes anyagok szállítása.

26. Semmiképpen nem tekinthetünk el attól, hogy részletesen tanulmányozzuk a rendeletet a pontos alkalmazás meghatározására. 3. A REACH felépítéseA REACH rendelet nagy fejezetekből, ún. címekből és mellékletekből áll. A címek jól elhatárolt, egymással mégis szerves összefüggésben lévő témakörökre tagolódnak. A gyártóknak és importőröknek elsősorban a regisztráció kötelezettségét kell teljesíteniük: a regisztráció során benyújtandó adatok mennyisége egyenesen arányos a gyártott vagy importált anyagmennyiséggel. A rendelet bizonyos mennyiségi tartományokat fogalmaz meg: ezek évi 1-10 tonna közötti, 10-100 tonna közötti, 100-1000 tonna közötti és 1000 tonna feletti anyagmennyiségeket jelentenek. Az Európai Vegyi-anyag Ügynökség (ECHA) a beadott regisztrációs dossziékat és az azokban foglalt információkat értékelni fogja. Az ECHÁ-nak jogában áll bizonyos, aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos tevékenységet engedély megadásához kötni, ez nehezíti ezen anyagok további gyártását, és remélhetőleg elősegíti az anyag eredeti felhasználásának megfelelő alternatívák használatát. Hasonló megfontolásból bizonyos anyagok egyes felhasználásainak korlátozására is lehetősége lesz az Európai Bizottságnak, erre természetesen szakértők által végzett, komoly gazdasági-társadalmi elemzéseket és kockázatértékeléseket követően fog javaslatot tenni az ECHA, hiszen döntéseiknek messzemenő következményei lesznek.

27. 4. Kiemelten fontos részletkérdésekFontos tudnivaló, hogy a rendeletben részletezett regisztrációs kötelezettség teljesítésében könnyebbséget élvezhetnek az ún. előzetes regisztráció lehetőségével élő cégek. Az előzetes regisztráció időszaka alatt (2008. június 1. - 2008. december 1.) előzetesen regisztráló cégek számára lehetőség kínálkozik a halasztott regisztrációra, mely vélhetően csökkenti a cégek azonnali regisztrációval kapcsolatos anyagi és adminisztrációs terheit. Az előzetesen regisztrált anyagokkal kapcsolatos tevékenységet megszakítás nélkül folytathatják a társaságok. Megfordítva: adott anyaggal kapcsolatos tevékenység regisztráció esetén folytatható, tehát valóban nemigen érdemes elmulasztani az előzetes regisztráció lehetőségét. A cégeket adatmegosztási kötelezettség terheli adott anyagokkal kapcsolatos regisztrációjuk során, ám több eszköz is szolgálja bizalmas üzleti információik védelmét, hiszen a jogkövető magatartás nem okozhat üzleti hátrányt a társaságoknak. A regisztrációs kötelezettség teljesítése pontosan előírt menetrend lépései szerint zajlik: általánosságban a nagy mennyiségben gyártott vagy importált, emberi egészségre és környezetre veszélyes anyagokat kell regisztrálni az első lépcsőben, ezt követi az egyre kisebb mennyiségi tartományba tartozó anyagok regisztrációja.

28. 5. Szervezeti felépítésA REACH működéséhez új szervezeti egységeket hozott létre az Európai Közösség: ezek egyike a Helsinkiben felállított Európai Vegyi-anyag Ügynökség (European Chemicals Agency – ECHA), mely kiemelten fontos koordináló szerepet játszik a rendelet előírásainak végrehajtásában. Azok a cégek, melyekre a REACH különböző kötelezettségeket ró, közvetlenül az ECHÁ-val veszik fel a kapcsolatot. Észszerűen belátható, hogy ennek egyedül lehetséges módja az elektronikus adatközlés: röviden szólva az internet. A tagállamonként létrehozott illetékes hatóságok egyéb, a rendeletben rögzített feladataik mellett elsősorban az ECHÁ-val állnak kapcsolatban. Szintén új szervezeti egység a tagállamonként felállított REACH nemzeti információs szolgálatok (helpdeskek) sora, melyek segítenek az érintett cégeknek a rendelet szerinti kötelezettségeik azonosításában. Fenti egységek természetesen az ECHÁ-val és egymással is kapcsolatban állnak, ezzel is erősítve azt a törekvést, hogy a rendeletet tagállamonként európai szinten azonos elvek szerint értelmezzék és hajtsák végre. A rendelet előírásainak „kikényszerítését” és ellenőrzését tagállami szinten kell megszervezni, ezzel kapcsolatosan hazánkban jelenleg folyik a jogszabály-előkészítés. A rendelet fontos lépést jelent az európai kémiai biztonság számára, hisz az eredeti ütemterv teljesítése esetén 2018-ra az európai piacon lévő több, mint 100 000 anyaggal kapcsolatosan azonos mélységű tudással fogunk rendelkezni, ez pedig alapot kínál az emberi egészség és környezet tudatos megóvására.