A közigazgatási hatósági eljárás

1. A közigazgatási hatósági eljárás

2. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog A hatósági jogalkalmazó tevékenység A hatósági cselekmények típusai A hatósági jogalkalmazás esetei A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog

3. Hatósági jogalkalmazó tevékenység Közigazgatási tevékenység: szervezői jogalkalmazói Hatáskörbe, illetékességbe tartozó ügyben Közfeladatok közhatalommal történő megvalósítása Jogszabályok alapján Jogvita eldöntése Szankció kiszabása Jog, kötelezettség megállapítása

4. A hatósági cselekmények típusai Engedélyezés Nyilvántartások vezetése Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Hatósági intézkedések Hatósági ellenőrzések Igazolás, igazolvány, bizonyítvány kiadása

5. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog Hatósági eljárás: A hatóság és az ügyfél cselekményeinek összessége Ügyintézés folyamata Eljárási jog: Az eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége 2004. évi CXL. tv.: KET.

6. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma A Ket. tárgyi hatálya A Ket. személyi hatálya A Ket. területi és időbeli hatálya

7. A Ket. hatálya = egy jogszabály Milyen személyekre, szervezetre Milyen időben Milyen élet-viszonyokra Milyen területen állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz szabályokat. Személyi Területi Tárgyi Időbeli

8. A Ket. tárgyi hatálya közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: • Ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg; • Adatot, tényt, jogosultságot igazol; • Hatósági nyilvántartást vezet; • Hatósági ellenőrzést végez; • Tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.

9. A Ket. személyi hatálya ALANYOK: Egyéb közreműködők Hatóság Ügyfél • Tanú • Szakértő • Tolmács • Szemletárgy birtokosa • Ügyfél képviselője • Szükségképpeni alanyok • Nélkülük nincs eljárás

10. Az ügyfél Természetes személy Jogi személy Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet • Akinek jogát, jogos érdekét az adott ügy érinti, • Akit hatósági ellenőrzés alá vontak, • Akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz • Egyes eljárásokban: • - a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, • - egyes társadalmi, érdekképviseleti szervek, • az a hatóság, akinek feladatkörét az ügy érinti • Tv. rendelkezése alapján csak abban az esetben, ha az I. fokú eljárásban részt vesz

11. Eljárási képesség Eljárási képesség = a természetes személy ügyfél a közigazgatási eljárásban saját maga járhat el. Feltétele: • a 18. életévét betöltötte és • nem áll cselekvőképességet érintő gondokság alatt. Kivételesen korlátozottan cselekvőképes személy is rendelkezhet eljárási képességgel!

12. Közigazgatási hatóság • Államigazgatási szervek(minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) • Helyi önkormányzati szervek (képviselő-testület, megyei közgyűlés, bizottság, stb.) • Polgármester, közgyűlés elnöke, stb. • Jegyző, főjegyző, polgármesteri hiv. ügyintézője, stb. • Törvény v. kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szervezet, személy, köztestület

13. A Ket. területi és időbeli hatálya Területi hatály Időbeli hatály • Néhány kivételtől eltekintve a Magyar Köztársaság területe • Összefüggés: joghatósággal Törvény elfogadása: 2004. december 20. Hatálybalépés: 2005. november 1.

14. Joghatóság, hatáskör, illetékesség Joghatóság Hatáskör Illetékesség A hatóság eljárási kötelezettsége Közös szabályok

15. Munkamegosztási szabályok Joghatóság Hatáskör Illetékesség Milyen típusú hatóság jár el? Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el? Mely ország hatósága jár el?

16. Joghatóság Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom Általános joghatósági szabály: MK területén a magyar ügyfél, vagy Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar hatóság jár el. Joghatóságot megalapozó/befolyásoló tényezők: • Állampolgárság • Területi elhelyezkedés (ingatlan, tevékenységi helyszín) • Nemzetközi szerződések

17. Hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú, milyen szintű közigazgatási szerv járhat el A gyors ügyintézés érdekében el kell osztani az ügyeket a hatóságok között: • Pl.: • Házasságkötés • Örökbefogadás • Tulajdonjog-bejegyzés • Gépjárműadó-fizetés

18. Illetékesség A több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amelyik a konkrét ügyben eljárhat Illetékességi okok: • Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye • Ingatlan fekvése • Tevékenység gyakorlásának helye • Jogellenes magatartás elkövetésének helye • Ismeretlen lakcím esetén – utolsó ismert hazai lakcím

19. A hatóság eljárási kötelezettsége • A közigazgatási szerv: • a hatáskörébe tartozó ügyben • az illetékességi területén köteles eljárni

20. A joghatóság, hatáskör, illetékesség közös szabályai • Az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell a meglétüket • Hiányuk esetén: áttétel Hatásköri, illetékességi összeütközés 1. Hatóságok közötti egyeztetés • Pozitív • Negatív 2. Ha sikertelen: a) Hatásköri összeütközésnél: Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki az eljáró szervet. b) Illetékességi összeütközésnél: Államig.hiv.vezetője jelöli ki az eljáró szervet.

21. Belföldi jogsegély • Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha • a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni (10 munkanap) • b) azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, vagy • (10 munkanap) • c) az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy egyéb szerv vagy személy rendelkezik(5 munkanap) • A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. • Ha a jogsegély nyújtására más szerv jogosult, a megkeresett szerv vagy személy a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított három munkanapon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot.

22. Nemzetközi jogsegély • Ha a Magyar Köztársaságnak valamely állammal közigazgatási jogsegélyegyezménye van, vagy annak hiányában az államok között viszonossági gyakorlat áll fenn, vagy többoldalú nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, a hatóság jogsegély érdekében külföldi hatósághoz fordulhat, illetve köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélykérelmet. • A nemzetközi jogsegélyügyben érintett magyar és külföldi (nemzetközi) hatóság közvetlenül érintkezik egymással. • Ha a külföldről érkező jogsegélykérelem teljesítésére nem a megkeresett hatóság jogosult, a megkeresést átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz, és erről a megkereső felet egyidejűleg tájékoztatja. • A hatóság megtagadja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az • a) sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot, • b) sértené az ügyben érintett személy alapvető jogát, vagy • c) jogszabályba ütközne.

23. A kizárás Célja: a hatóság részrehajlásmentes, független eljárásának biztosítása Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok • Ügyintézőnek, hatóságnak saját ügyében való eljárása; • másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon az eljárásban közreműködött; • jegyző kizárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése

24. A közigazgatási eljárás három fő szakasza Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: Alapeljárás (első fokú eljárás) Jogorvoslati eljárás - az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; - az ügyfelek első-sorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; Végrehajtás

25. Az első fokú eljárás főbb szakaszai 1. Eljárás megindítása 2. Kérelem vizsgálata 3.Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Értesítés Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése Elutasítás

26. Az eljárás megindítása Jogszabályalapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján • Leggyakoribb eset • Saját érdekében indítja az ügyfél az eljárást • Arra irányuló kívánság, hogy a hatóság: • - hozzon döntést, • - adjon engedélyt, • - adjon hozzájárulást, • adjon mentesítést, • enyhítse a kötelezettséget.

27. A határidők Pl. ügy bonyolultsági foka, soronkívüliség Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 munkanappal (kiskorúnál 10 munkanappal)

28. Ügyintézési határidő • A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését • - 22 munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. • A határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 22 munkanappal meghosszabbítható • Ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság • - haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. • Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, a határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést • – soron kívül kell meghozni. • A határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbítható

29. Ügyintézési határidő • Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. • A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tíz munkanap. – 10 munkanappal meghosszabbítható • Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.

30. A kérelem Előterjesztés módja: szóban írásban Előírható: nyomtatvány, űrlap elektronikus úton Benyújtás helye: • Hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál főszabály • Ügyfél lakcíme • Foglalkoztatójának székhelye/telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál Ennek hiányában: lakcíme v. munkahelye szerint illetékes jegyzőnél

31. Értesítés az eljárás megindításáról - kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Egyszerű megítélésű ügy Eljárás eredményességének veszélyeztetése Az értesítés tartalma Ügy tárgya, iktatási száma Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve Eljárás megindításának napja, ügyintézési Határidő, és abba mi nem számítandó bele Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás

32. A kérelem vizsgálata A hatóság feladata Lefolytatható-e az eljárás? 1. A tényállás megállapítása Az ügy közigazgatási ügy? Hiánytalan meglétük esetén: az eljárás lefolytatása Ha igen, milyen típusú? 2. Joghatóság, hatáskör vizsgálata 3. Illetékesség vizsgálata

33. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 5 munkanapon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: • a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; • a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; • kérelem lehetetlen célja; • a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; • kérelem idő előtti vagy elkésett; • az ügy nem hatósági ügy • a kérelem nem a jogosulttól származik A végzés fellebbezéssel megtámadható

34. Az eljárás megszüntetése Az eljárás megindítása után olyan esemény, tény, állapot következik be, amely az eljárás lefolytatását lehetetlenné, vagy értelmetlenné teszi

35. Az eljárás felfüggesztése Az eljárás átmenetileg nem folytatható Pl. kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása Először ebben a kérdésben kell döntésnek születnie Eredménye: az eljárás felfüggesztése Jogkövetkezmény: az ügyintézési határidő nyugszik

36. A képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult A képviselet fajtái: • törvényes • meghatalmazotti • ügygondnok által ellátott képviselet

37. A képviselet fajtái Törvényes képviselő: természetes személy jogi személy jogi személyiség nélküli szervezet • eljárhat ügyében Meghatalmazotti képviselő: kivéve, ha törvény az ügyfél személyes eljárását nem írja elő Ügygondnok képviselő ha az ügyfél: A gyámhatóság rendeli ki • ismeretlen helyen tartózkodik, nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, személye ismeretlen

38. Idézés, értesítés Idézés (végzésben) Értesítés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - nem kötelező a megjelenés; - kikényszeríthető; - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; részvételi lehetőség • a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni • (kivételek) Tárgyaláson Szemlén Idézés tartalma: - határidő, helyszín; Tanú, szakértőmeghallgatásán - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: meg nem jelenés Eljárási bírság engedély nélküli eltávozás - ismételt meg nem jelenés: elővezetés

39. A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás Tényállás tisztázásának célja: Megalapozott döntés meghozatala Meggyőződni a kérelemben előadott tények valódiságáról Ha a tényállás nem tisztázható egyszerűen Bizonyítási eljárás Ügyféllel kötelezően ismertetni kell! Bizonyítékok: • Ügyfél nyilatkozata • Irat • Tanúvallomás • Szakértői vélemény • Szemle • Tárgyi bizonyíték

40. Igazolási kérelem Határidő/határnap elmulasztása esetén lehet élni vele • 2 esetkör: Önhibán kívül történt a mulasztás (pl. betegség) Hatóság tévedése (pl. rossz cím) • A kérelem tartalma: Mulasztás oka Önhibán kívüliség valószínűsítése • Előterjesztési határidő: Szubjektív: 5 munkanap Objektív: 6 hó

41. A hatóság döntései 1. Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz 2. Végzés – eljárási kérdésekben dönt 3. Egyezség jóváhagyása 4. Hatósági szerződés 5. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) 6. Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat

42. A határozat Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; • az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakcíme vagy székhelye. Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában • jogorvoslati lehetőség - kötelezettség megállapítása - illeték - teljesítés határideje - jog biztosítása

43. A határozat Indokolás - döntés megalapozása - ténybeli és jogi megalapozás Zárórész A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása - a döntéshozatal helye, ideje; - a hatáskör birtokosának és a kiadmányozónak a neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

44. Az egyszerűsített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

45. A végzés és az egyezség Részkérdésben kell dönteni (pl. bírság kiszabása) Végzés: Eljárást lezáró nem érdemi döntés (pl. eljárás megszüntetése, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta) Egyezség: • Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően • A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges • A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek

46. A hatósági szerződés • Határozathozatal helyett,ha az ügynek • közérdek ÉS • az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében szükséges Ügyfél általi megszegése esetén: jogerős és végrehajtható határozatnak minősül Tipikus területei: építésügy, településfejlesztés, településrendezés, környezetvédelem

47. A határozat jellegű okirat és a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat Határozat jellegű okirat Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat • Ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul ÉS • Nincs ellenérdekű fél ÉS • A hatóság határidőn belül nem hoz határozatot • Tény, adat, jogosultság, állapot igazolására kiállított okirat; • Nyilvántartásba bejegyzés (pl. módosítás, javítás) • Nem tartalmaz hatósági döntést

48. A döntés közlése A közlés módjai: