A nemzet és a nacionalizmus

1. A nemzet és a nacionalizmus Modernisták versus esszencialisták

2. A fogalom története • A „natio" latin eredetű szó, • kezdetben a születést, vagy a származást jelentette, • Cicero ezt a fogalmat az arisztokrácia csoportjának megjelölésére használta, • Plinius e fogalom használatakor a filozófusokra gondolt,

3. A fogalom története • A késő középkorig gyakran használták a civilizálatlan, közös intézményeket még nem ismerő barbár népek jelölésére. • A közös származás volt a domináló tényező és nem a politikai és a társadalmi szerkezet, amitől civilizáltnak tekintettek egy népet, • Gens és a natio az antikvitásban, lényegében az, amit a modern etológia „etnikai csoportoknak” nevez, • A barbárok különböző entitását fejezte ki, voltak szervezett politikai keretek, és voltak lazán függő törzsi szisztémák,

4. A szó története • A késő középkorban hasonló a jelentése a „gens”, vagy a „populus” elnevezésekkel, • A „nationes” már az európai nagy népeket jelölte, mint a „gens anglorum", vagy „a populus regni Franciae”. Ebben az értelemben azonban egyszerre több „gentes"‑t és „nationes”‑t is magukba foglalhattak, • Európában a 14. és a 18. század között e fogalmat elég bizonytalanul, következetlenül használták hol a származás megjelölésére, hol más társadalmi csoprotokra pl: céheket, egyetemi testületeket, stb.,

5. Korai próféták • J. J. Rousseau • a kultúrnemzet fogalma – a lengyel példával, „aki lengyel katolikus”, • Patriotizmus • Joseph Sieyes, • A nép és a nemzet a harmadik rend összekapcsolása, • Kant, Immanuel • Herder, • Szellemmel, lélekkel, küldetéssel, akarattal, géniusszal rendelkeznek a nemzetek, amelyeknek van születési és származási helyük, leszármazásuk, életciklusuk, ami magában foglalja a születést, a virágzást és hanyatlást, van fizikai valójuk is, területük, határokkal rendelkezik, • Van nemzeti identitás is, amely a nemzeti karakterekben ölt testet, • Fichte,

6. Korai próféták • Mill, Stuart • Lord Acton, • Ernest Renan a klasszikus megfogalmazó, • Meinecke az ismert dichotómia megteremtője,

7. A tudományos diskurzus kezdetei • A második világ tabuvá tette a nacionalizmus kérdését Nyugaton, • A szerzők, • Hans Kohn, • A nacionalizmus eszméje 1944, • A nacionalizmus jelentése és története 1955, • Két válfaja létezik (nyugati és keleti) , • Demokratikus és racionális közpolgári, • Antidemokratikus és irracionális etnikai • A nagy felfedezés, a hatvanas években, • A „harmadik világ” – • Az első világ problémái (írek, baszkok, korzikaiak, bretonok, stb.) • A második világ (szocialisták – mély hallgatás a lenini politikai jegyében) • v

8. Fogalmi problémák • A meghatározása nehézségei • maga a nemzet egyben a definíció eszköze is, • Objektív ismérvek – generálja a nemzeti identitást, • Szubjektív kategóriák, hitet tartják, • A nemzet és nacionalizmus kapcsolata, • Nacionalizmus teremtette meg a nemzetet (Gellner) • Nemzet volt a nacionalizmus előtt is, (D. Smith, Armstrong) • Sok más kifejezést is meg kell határozni; etnicitás, etnikum, identitás, állam, hatalom, stb., • Homogenizálják őket, csoportosítják és terminusokban beszél az etnikumról, faji konfliktusoktól, • Történetileg (időben és térben is) változó fogalom, • Nyugati és keleti (John Plamenatz) • primordialisták szerint a civilizáció kezdete óta van,

9. Fogalmi problémák • Egy vagy több tényezővel magyarázzák a kialakulását létét, • Politikai (francia-szabadság) vagy a kulturális (romantikusok) momentumok, • Különböző tipológiák jöttek létre • M. Hechter tipológiája: Államépítő, Perifériák, Irredentát, • Egyesítőt, • Rogers Brubaker ; Nemzetállami nacionalizmus, Nemzeti kisebbség, • Anyaországi nacionalizmust, • A nacionalizmus logikája az adott (egy államban) élőknek kulturálisan homogén társadalmat kell alkotniuk. (Gellner – Anderson) ez a modern kor terméke, • Mások szerint etnikai, nemzeti alapon szerveződő társadalomról már korábban is beszélhetünk,

10. Daniele Conversi tipológiája • 1. Etnoszimbolikus, • Létezik egy protoelit, akik kreativak és szelektálnak a hagyományokból, • A professzionalisták pedig terjesztik a 18. s 19. században a történészek és a társadalomtudósok, • Etnikai történetírás egy elképzelt múlt rekonstrukcióját valósítja meg, • 2. Homeosztatikus, • Kísérlet az államhatalom megragadására és küzdelem az állami beavatkozás ellen, • Az állam játssza itt a főszerepet, • Az ok-okozati modell – etnonacionalista felkelések, • A megközelítések lehetnek primordialisták és instrumentalisták, • 3. Transzakcionális, (a lényeg a kölcsönhatásokon van) • Barth és követői elmélete • Ernest Gellner gondolata „ a struktúrát felváltotta a kultúra, és a vertikális felosztottság és a térbeli elkülönülés, a határok külsődlegesek s területiek lettek,

12. A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 1. • Nacionalizmus mint nemzetépítés, • A nemzetek kialakulásának általános folyamatát, melyet néha „nemzetalkotásnak” neveznek (a kifejezés azonban gyakran magában foglalja az államalkotás folyamatait is);

13. A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 2. Nacionalizmus mint szimbólum és nyelvezet, A szimbólumok kétértelműek, v

14. A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 3. • Mint nemzeti érzést vagy a nemzethez tartozás érzését, attitűdjét vagy tudatát, és az annak jólétére, erejére és biztonságára való törekvést;

15. A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 4. • Mint a nemzeti státus elérését vagy fenntartását (annak minden velejárójával) politikai célként maga elé tűző mozgalmat, beleértve az e célok elérésére szánt egy vagy több szervezetet és tevékenységet;

16. A nacionalizmus értelmezési lehetőségei 5. • Mint tant vagy tágabb értelemben vett ideológiát, mely érdeklődése középpontjába a nemzetet helyezi, s amely annak autonómiáját, egységét és identitástudatának megteremtését tűzi ki célként

17. A nacionalizmus a modern államok legitimációs ereje, • A szabadság és az egyenjogúsítás ígéretét hordozta,

18. A legismertebb felosztás • 1. Instrumentalisták • A nacionalizmus az elitek manipulációjának a terméke, • A tömegek mozgósításával érik el, hogy fontos kérdésekről eltereljék a figyelmet, • Primordialisták • Természetesen meglévő nemzeti lét elkerülhetetlen folyománya, • vl

19. Esszencialisták Primordialisták Pierre van den Berghe, Clifford Geertz Perennialisták Adrian Hastings, Steven Grosby Liah Grenfield Etnoszimbolisták Anthony D. Smith, John A. Amstrong Modernisták Ernest Gellner Az egyenlőtlen fejlődésre alapozók Tom Nairn, Michael Hachter, A nacionalizmus mint ideológia Elie Kedourie Konstruktivisták Eric Hobsbawn, Benedict Anderson A modern állam és a nemzet egysége Anthony Giddens, Michael Mann, John Breuilly, Főbb irányzatok

20. Az esszencialisták - primordialisták • Berghe • A nemzetek ősi, természetes közösségek, • ősi rokonsági csoportok, • Mint genetikai közösség megkülönböztethető kulturális jegyek alapján, nyelv, szokás, öltözködés, viselkedésmód, • Clifford Geertz • a kulturális összetartozás a lényeg, • kultúra a közösség, • kvázi rokonság (= nyelv, szokás, származás, vallás) • Az ősi lojalitás nem racionális a rendszer • Ősi kötődés = Személyes és szent, • Beleszületés, • Kritikák: időtlenség,

21. Az esszencialisták – perennialisták • Az időtlenség teoretikusai • Ókor (zsidók, örmények, Biblia), • késő középkor – 16. századi Anglia, • modernitás előttiek, • Nemzeti identitás különböző eszmék és értékek köré épül, részben kitaláltakra, részben importáltakra,

22. Az esszencialisták – etnoszimbolisták 1. • Armstrong, John A. • Ókorig megy vissza a csoportidentitások már ekkor kialakultak, • Kiterjesztett időbeli perspektívában gondolkodnak, • A kontinuitást a fontos, • Szimbólum, a kommunikáció és a mítosz, • A materiális körülmények elhanyagolhatóak, • Nosztalgia „a régmúlt dicső és felsőbbrendű életmódjának az imázsát jelenti”, • A vallás: az iszlám & kereszténység más kötődést alakítanak ki, • Városok szerepe az identitás kialakításában meghatározó, • Múlt felől nézni a jelent,

23. Az esszencialisták – etnoszimbolisták 2. • Anthony D. Smith • Premodern etnikai csoportok kellenek, • „Az etnikai közösségek egy megnevezett emberi népességet jelölnek, közös származással, mítoszokkal, történelemmel, kultúrával és egy bizonyos területen való kötődéssel s a közös szolidaritással rendelkeznek.” • Modernizáció, kapitalizmus, szekularizáció, tömeges oktatás, • Arisztokratikus lateriális • Démotikus vertikális, • A nemzet kialakulása • Bürokratikus bekebelezéssel, domináns etnikum terjedésével, adminisztratív pénzügyi és hadviselési eszközökkel, • A haza belülről történő mobilizálása, etnikai múlt és etnikai nemzettudat, • Amerikai bevándorlók sokszínűsége,

24. Az esszencialisták – etnoszimbolisták 3. • „A nemzet az emberek egy csoportja, amely közös és megkülönböztető kulturális jegyek, egy egységes gazdasági rendszer, a közösség minden tagjára kiterjedő állampolgári jogok és kötelességek birtokosa, ahol a tagok a közös tapasztalatokból s területbirtoklásából eredő szolidaritásérzéssel rendelkeznek.” • A nacionalizmus ideológiai mozgalom, amely függetlenség és autonómia megszerzésére és megtartására irányul egy bizonyos közösség nevében, amelynek tagjai úgy vélekednek, hogy valódi, vagy potenciális nemzetet alkotnak.”

25. A modernisták – Egyenlőtlen fejődés • Tom Nairn és Michel Hechter • Cetrum és periféria alapján értelmezték elitek a nyelv és a kultúra segítségével mobilizálják a tömegeket, • Belső kolonializáció – Brit Birodalmon belüli írek, skótok, walesiek,

26. A modernisták – a nacionalizmus mint ideológia • Elie Kedourie • Francia forradalom nyomában teremtődik meg, • Ideológiai megszállottság a nemzeti önrendelkezés megvalósítása,

27. A modernisták – állam nemzet egysége 1. • Racionális politikai diskurzus kulturális, etnikai származási faktoroknak nem adnak nagy szerepet, • A politikai mozzanat a fontos náluk, ezért a kritika • Az állam a kulcsszereplő, • Anthony Giddens • A modern államiság velejárója, • Körülhatárolt rendszer, • „Univerzális politikai forma, és a hatalom birtokosai a nemzetállamok” • vl

28. A modernisták – állam nemzet egysége 2. Michael Mann, • „Nemzet olyan közösség, amely meg akarja teremteni saját államát” • Politikai és katonai mozzanatok a lényegesek, • Állambomlasztó, • Államteremtő • államot erősítő, • Ahol a demokrácia sikerült, ott mérsékelt a nacionalizmus, ahol nem ott kirekesztő és agresszív rendszerek jöttek létre, • A nacionalizmus kialakulásának szakaszai • a 16. század a reformáció és írásbeliség, • 18. századtól az államok terjeszkedése, és a kapitalista kereskedelem, proto-nacionalizmus, • állampolgárság és az osztálytudaton alapuló azonosság helyet a nemzeti tudat, • Ipari kapitalizmus az állam egyre nagyobb szerepe a társadalmi koordinációban

29. A modernisták – állam nemzet egysége 3.John Breuilly, • „Politikai mozgalom, amely az államhatalom gyakorlására irányul”, • „A nacionalizmus legfőbb célja az autonómia megteremtése a nemzet nevében.” • A nemzet és a nacionalizmus politikai doktrína • A nemzet egyedi és különleges jellemvonásokkal rendelkezik • A nemzet érdekei és értékei minden más érdekkel és értékkel szemben elsőbbséget élveznek • A nemzetnek amennyire csak lehetséges függetlennek kell lennie. Ez általában a politikai szuverenitás megszerzését jelenti. • Nacionalizmus nemzetállamokban és birodalmakban is léteznek • Szeparatista, • Reform, • Nemzeti egyesítés nacionalizmusa, • A elitek mellett más csoportok is a zászlóvivői bürokraták, kereskedők, néha parasztok és munkások, nem a társadalmi-gazdasági elit politikája,