A K É P Z E L E T

1. A K É P Z E L E T a valóság megismerésén túl az önmagunkkal kapcsolatos tudás és élményvilág fontos eleme.

2. Ajánlott irodalom • Adler, A. (1984): Életünk jelentése Kossuth Kiadó, Budapest • Bodrog M. (1995): Álmaink barlangvilága Akadémia Kiadó, Budapest • Hebb, D.O. (1984): A pszichológia alapkér- alapkérdései. Gondolat, Budapest • Jung, C.G. (1993): Mélységeink ösvényein Gondolat Kiadó, Budapest, 115-167.p. • Mérei Ferenc (1998): Lélektani napló – az implikált tudás az álomban. Osiris Kiadó, Osiris Kiadó, Budapest • Neisser, U. (1984): Megismerés és valóság Gondolat Kiadó, Budapest

3. Jellemzői • megismerés lényegi oldalához tartozik; • a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része; • előremutató, jövőbetekintő belső pszichikus tevékenység (tervek, célkitűzések); • csak az emberre jellemző pszichikus folyamat; • összetett folyamat, nemcsak belső képeket foglal magába, hanem a külvilággal kapcsola- tos érzéseket és személyes jegyeket is; • a valóságból veszi nyersanyagát; • szoros kapcsolatban áll más kognitív működé- sekkel.

4. Pszichológiai alapja a képzet • a meglévő tudattartalmak(régiképzetek)át- alakítása: a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció (képi - images, lexikális (nyelvi) – szimbolikus, le- játszó/cselekvéses - enaktív); • a képzeleti képelemeibenhasonlít az em- lékezetiképekhez,deegészébenújésmás.

5. A képzeleti működés alapformái • Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos): ◘ produktív, ◘ reproduktív. • Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja): ◘ ábrándozás, ◘ hallucináció, ◘ hipnagóg képek, ◘ álmodás.

6. Álmodás1 • fiziológiai alapja az alvás (egy adott ébrenléti működési mintázat felváltása egy másik, alvási működési mintázattal) • elektrofiziológiai tevékenység alvás közben: Forrás: Atkinson és mtsai: Pszichológia. Osiris Tankönyvkiadó, Budapest, 2001- 170.o.

7. Álmodás2 • alvásszakaszok sorozata: • az álmodás olyan módosult tudatállapot,a- melyben emlékekből, bennünket foglalkoztató dolgokból, ábrándokból és képzeleti képekből összegyúrt álomképeket hozunk létre. • nemcsak fiziológiai jelenség, hanem lelki je- lenség is. Forrás: Atkinson és mtsai: Pszichológia. Osiris Tankönyvkiadó, Budapest, 2001- 171.o.

8. Álomelméletek1 • Freudazálmokat pszichés tényezőkkel hozza összefüggésbe. • FischerésGreenberg(1977,1966):vitatjaFreud manifeszt és látens álomtartalomra vonatkozó megkülönböztetését. • Evans (1984) – az álom az agy alvás alatti in- formációfeldolgozó tevékenységét tükrözi. • Crick és Mitchison (1983): a REM során azagy „kitisztítja” atéves emlékezeti asszociációkat, az álomban éppen ezekre emlékezünk. • Winson: az álom és az információfeldolgozási folyamatok kapcsolatát hangsúlyozza.

9. Álomelméletek2 • Hobson (1997) – az álmokat a formális vizuá- lis képzelet (hallucinációk), az idő, tér és a személyek bizonytalansága (dezorientáció) és a felidézés nehézségei (amnézia) jellemzik → egyfajta delíriumra hasonlítanak. • Hall (1947,1953): azálmokbanmegjelennekbi- zonyos elképzelések és megfontolások. • Blagvore (1992, 1996), Foulkes (1985): az ál- mokban a kognitív tevékenységek szerepét nem szabad alábecsülni. • Donhoff (1996): folytonossági elmélete; az á- lom az egyén elképzeléseit, megfontolásait és érzelmi gondjait tükrözi vissza.

10. A képzelet kapcsolata más kognitív területekkel 1 • Képzelet és észlelés. Perky (1910) – „paradicsom” • Képzelet és tárgyfelismerés. Shepard és Cooper (1973) – betűforgatás • Képzelet és emlékezet. Kosslyn (1973) – „sziget” • Képzelet és problémamegoldás. Guilford, Fruchter, Zimmerman (1952) „vörös, kék oldalú kocka” • Képzelet és téri tájékozódás. Maki (1977) – „USA” államai Tolman – kognitív térképek működése hasonló a kép- zelethez (fix pont)

11. A képzelet kapcsolata más kognitív területekkel 2 • Képzelet és figyelem. • Képzelet és érzelem.

12. Patológiás képzeleti működés • Elsekélyesedett, elszíntelenedett fantáziamű- ködés. • Feltűnően színes, túlburjánzó, avalóságos é- letet teljesen elferdítő képzeleti működés (tév- eszmék).