Fehér mustár

1. Fehér mustár Táborosi Orsolya MKK.V.

2. A mustár múltja… • A mustármagot a közvélemény régóta ismeri. A Sumérok és az Indiánok már i.sz.e.3000-ben használták. Hipokratész más ókori gyógyítókkal egyetemben mustár segítségével gyógyított és a mai modern gyógyszeripar mellett megtalálhatók gyógyszertárainkban a mustármagból készített gyógyhatású kenőcsök. • fiatal csíranövényeket salátaként, a kifejlett leveleket Diocletianus császár uralkodásának idején spenóthoz hasonlóan főzelékként fogyasztották.

3. Jelentősége • Hazánkban a fehér mustár (Sinapsis alba) • Fekete mustár (Brassica nigra) • Száreptai mustár (Brassica juncea) • Abesszin mustárnak (Brassica carinata) van jelentősége. • Felhasználása sokrétű: • Ízesítő, tartósító-> konzervioar, margarinipar • Gyógyszeripar, világítóolaj, • Baromfitakarmányban pogácsakénz • zöldtrágya

4. Botanikai jellemzők • A mustár a keresztes virágúak (Brassicacea) családjába tartozik • Fehér mustár-Sinapsis • többi mustárfaj-Brassica nemzettség tagja • Őshazája a Földközi-tenger medencéje, de már az ókorban általánosan elterjedt Európa-szerte.

5. Hosszúnappalos, rövid tenyészidejű (105-135nap) növény • A termeszett fajták 90-120 cm magasra is megnőhetnek • Augusztusban vetve vegetatív típusú marad és magot már nem érlel • Ősszel a -4 és -8’C-os fagyokat is kibírja Gyökere: • Mélyre hatoló, vékony ,karószerű, fehéres színű Szára: • Hengeres,szabálytalan kör alakú, gyengén csíkolt Levelei: • Szórt állású,szárnyasan szeldeltek,nyelesek,szélük fogazott,szár+levél:merev,elálló szőrzet borítja

6. Gyökere: • Mélyre hatoló, vékony ,karószerű, fehéres színű • Az oldalágak vékonyak és sorban helyezkednek el Szára: • Hengeres,szabálytalan kör alakú, gyengén csíkolt • A dudvás szár fajtól és fajtától güggően egy-két irányba elágazik Levelei: • Szórt állású,szárnyasan szeldeltek,nyelesek,szélük fogazott,szár+levél:merev,elálló szőrzet borítja

7. Virágzta: • Kezdetben sátorozó fürt,virágzás végérelaza fürt • 4db aranysárga szirom • Virágai hosszan nyílnak,egy növényen előfordulhat nyíló virág és kifejlett becő egyaránt Termése: • Duzzadt, 3-4mm,hosszúsága, szélessége fajra,fajtára jellemző • A becők szőrőzöttek, 2-4 cm hosszúak,lapos, kard alakú csőrrel • Érett becő szalmasárga,magja pereg. Becőben:3-6 mag Magja: • Gömbölyű,d=2-3 mm, csk:4-6 év, EMT:4-8g

8. Termőhelyigénye Talajigény: • A talajtípussal szemben viszonylag igénytelen(mezőségi vályog,erdőtalaj,humuszos homok) a talaj kultúrállapotával szemben viszont kifejezetten igényes. A mustár termését a talaj tápanyag-ellátottsága és vízgazdálkodása befolyásolja elsősorban, a talaj típusa kevésbé.

9. Éghajlatigény: • Magja már alacsony hőmérsékleten csírázik (2-3 ºC), korai vetésű növény, a már kikelt mustár a tavaszi utófagyokra kevésbé érzékeny. Kezdeti fejlődésekor inkább nedves körülmények kedvezőek számára.Sárga érésben erős zápor esetén a könnyen kinyíló becőkből a termés kipereghet. Környezeti igény: • Hazai adottságaink mindenhol lehetővé teszik a mustár termesztését.Alkalmazkodó képessége közepes.

10. Termesztés Elővetemény-igénye • Ideális növénysorrend: gabona - mustár - gabona. betakarítása után nagyon jó talajmunka végezhető. • A mustár jó előveteménye az olyan növényeknek is melyek a talajban élő fonálférgektől veszélyeztetettek, mert közismert a fonálféreg gyérítő hatása.  Egynyári nem pillangós zálastakarmányok Kender, len, mák, kalászosok  pillangósok és hüvelyesek,szemes kukorica, cirok, napraforgó után

11. Talajelőkészítés • A mustár apró magja és viszonylag korai vetés igénye feltétlenül őszi talajelőkészítést kíván, mert csak így biztosítható a beéredett, ülepedett magágy. • A cél az, hogy tavasszal már minél kevesebb munkaművelettel tudjunk jó magágyat készíteni. • Az egyenletes vetésmélység az egyöntetű, gyors fejlődést biztosítja, ami a gyomelnyomó képességét növeli • Törekednünk kell az aprómorzsás talajszerkezet kialakítására lehetőleg a magágy teljes mélységében. Ennek eszköze a kombinátor. Ha szükséges vetés előtt is hengerezzünk, így a kelés egyenletesebb lesz.

12. Tápanyagellátás • Közvetlenül a mustár alá nem istállótrágyázunk, tápanyagigényét műtrágyákkal elégítjük ki. Az istállótrágya használatakor erősebb gyomosodásra és esetenként túl buja fejlődésre számíthatunk. • A mustár 1 tonna magterméssel a talajból az alábbi tápanyagokat veszi fel: Nitrogén (N) 50kg/t Foszfor (P2O5) 25kg/t Kálium(K2O) 40kg/t Mész(CaO) 35kg/t Magnézium(MgO) 5kg/t

13. A jó termés alapfeltétele az időben, jó vetőágyba történő egyenletes mélységű vetés. Ahogy a talajállapot lehetővé teszi vetni kell. Vetési idő: március 10-31 Sortáv:24-36 cm Vetésmélység:1-3 cm ez függ a talaj szerkezetétől,nedvességi állapotától. EMT:4-8g csíraszám:150-180db/m2 Másodvetésnél: 180-230db/m2 Vetőmagszükséglet: 6-10kg/ha Vetés

14. A túlzottan korán - már február végén - elvetett mag a talajban a nagy valószínűséggel bekövetkező hideg hatására elül, csírája elpusztul. A megkésett vetés viszont - főleg szárazabb időszakban - hiányos keléssel, egyenlőtlen fejlődéssel jár együtt, ami az állomány felgyomosodását és terméscsökkenést von maga után.

15. Növényvédelem,növényápolás • Vetés után 4-6 nappal csírázik, gyorsan növeksikbefedi a felszínt,mechanikai növ.ápolásra ø • gyomszabályozás: • Vetés elött 7-8 nappal—trifluralin ill. triflurex hatóa.-gal Betegség,kártevők: • Peronoszpóra,fehérsömör,fehér penész • Földibolha,repcefénybogár,repcedarázs lárvái • repcefényormányos

16. Betakarítás • Állományszárítás: • Heterogén és elgyomosodott táblán • Érésgyorsítóval vagy herbicid típusú készítményekkel • 5-6 nappal a technikai betakaríás elött • Őszibúzával egyidőben vagy utána érik • Betakarítás:július 2.fele • Átalakított gabonakombájnnal • Becők és a szárrész felső harmada megsárgul, és a becő alatti szárrész pattanva törik,de a szártő még zöld

17. Sérülésmentes betakarításért: • Betakarítógép dobfordulatát csökkenteni kell • Dobra gumi verőléceket kell felszerelni • Dobkosár hézagait növelni kell • Reggeli órákban célszerű a betakarításkisebb pergési veszteség miatt Tisztítás,tárolás: • Előtisztítás (zöld rész, törmelék) • Mag tárolása 9% nedvsségtartalommal alkalmas • Szárítás 40’C hőmérsékleten • Finom utótisztítás (gyöm,törött mag,maghéj) • Tisztított és száraz magjutazsákban vagy többrétegű papírzsákban tárolható

18. Mínőségi jellemzők • A fehér mustár jellemző glikozidja a szinalbin • 0,5-1,7 % • Illóolaj 0,2-1% • 20-40% zsírosolaj • Nyálkaanyag • Eukaron-sav tartalomkedvezőtlen fajtabélyeg

19. Vetőmagtermesztés • Feltételekhez kötött • Szigetelőtávolság: Elitnél 500m, I.fokúnál 200m; II.fokúnál 100m • Veszélyes károsító gyomnövényt max. 5 galaj • Cs%=85 • T%=98 • Ntart.=legfeljebb 11% • Aranka,vadzab,nem fordulhat elő • Repcsényretek magból 10db/200g minta

20. Köszönöm a figyelmet!