A II. Vh. utáni agrárstruktúra Dr. Szilágyi J. Ede

1. A II. Vh. utáni agrárstruktúraDr. Szilágyi J. Ede I. Az 1945-ös földreform II. A szocialista földtulajdoni, földhasználati viszonyok

2. Fogalmi tisztázás • megváltás kisajátítás kárpótlás társ-i tul. növekedik + + - azonnali kártalanítás - + - • (1) nagybirtok, (2) középbirtok, (3) családi birtok, (4) kisbirtok (törpebirtok) - közgazdasági kategória (birtokméret, foglalkoztatottak száma, termelés), amely történelmileg és földrajzilag változó • míg a nagybirtokhoz tipikusan a demokratikus kapitalizmus, addig pl. a családi birtokhoz a farmromanticizmus kapcsolódik

3. Az 1945-ös földreform vázlata • előzményei • háttere: 1. elméleti 2. nemzetközi 3. hazai társ. pol-i • végrehajtó szervezete • a földalap forrásai: 1. elkobzás 2. megváltás 3. államkincstár földbirtokai • birtokegységek és jogosulti kör • kártalanítás • a földreform értékelése

4. Az 1945-ös földreform előzményei • Magyarország földtulajdoni, földhasználati viszonyai tipikusan a porosz utas agrárfejlődéssel mutatnak hasonlóságot (domináns nagybirtok, sok ezer életképtelen kisbirtokok) • E sajátos agrárstruktúra negatív vetületeit próbálta megszüntetni - inkább kevesebb, mint több sikerrel - 1945 előtt számos reform: • 1919. évi 18. néptörvény = Károlyi Mihály féle földref. • 1919. márc.1-aug. 1. Tanácsköztársaság földbirtokpol. • 1920, 1924 = Nagyatádi Szabó István féle földref. • 1936 = Darányi féle földref.

5. Az 1945-ös földreform háttere - elméleti • földreform fogalma: legitim földtulajdoni/ földhasználati viszonyok teljes/ részleges átalakítása • földreform menete: (1) kitől kell elvenni (2) kinek kell adni (3) van-e anyagi kártalanítás, mennyi, ki fizeti

6. Az 1945-ös földreform háttere - nemzetközi • a magyar fölreform összefüggésben állt a II. világháborút követő, mind a nyertes államokban (Franciaország, Olaszország), mind a vesztes államokban (Németország, Japán) végrehajtott földreformokkal • a földreformok típusai: • Nyugati (polgári): (1) elsősorban gazdasági cél (2) nagybirtokok egészséges középbirtokká alakítása (családi munkaerő) (3) az állami tulajdonba vett földekért kártalanítást fizettek (megkülönböztetés nélkül) • Közép-kelet európai (szovjet rendszer átvétele): (1) erőteljes társadalom-átalakító politikai cél (2) cél a nagybirtok (középbirtok) teljes „likvidálása” (3) kártalanítás elmaradása és diszkrimináció

7. Az 1945-ös földreform háttere - hazai társadalompolitika • a magyar földreform két koncepció kompromisszuma: • „kiskert koncepció”: (1) középbirtok megtartása; családi birtokrendszer kialakítása a törpebirtokosok földhözjuttatásával (2) az átalakítás módja: állami kártalanítás; csak a háborús bűnösök esetén elkobzás (3) FKgP • radikális koncepció: (1) nagy és középbirtokok teljes felszámolása (2) átalakítás módja: kártalanítás nélkül (3) NPP (földet minden parasztnak), MKP (leninista ideológia-a kollektivizálás első lépése az életképtelen kisbirtokrendszer) • az 1945. március 18-án e tárgykörben kiadott 600/1945. M.E. rendeletet az 1945:VI.tc. emelte törvényerőre: a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában

8. Az 1945:VI. tc. végrehajtó szervezete • Földművelésügyi Minisztérium • Országos Földbirtokrendező Tanács: 2. fokon döntött a megváltások ügyében • Megyei Földbirtokrendező Tanács: 1. fokon döntött a megváltások ügyében • Községi Földigénylő Bizottságok: feladata az igényjogosultság elbírálása, javaslattétel a megyei földbirtokrendező tanácsnak (a látszólag szűk jogosítványokkal szemben, a valóságban meghatározó szint lett)

9. 1945:VI. tc. földalapképzés I. - elkobzás • teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a: • hazaárulók • a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők • a Volksbundtagok • a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait.

10. 1945:VI. tc. földalapképzés II. - megváltás, teljes • A teljes birtok Állami Földalapba került a • spekulációs célú nagybirtokok (gazdasági társaságok, magánnyugdíj-pénztárak földjei), valamint • az 1000 kat. holdat meghaladó úri nagybirtokok közül.

11. 1945:VI. tc. földalapképzés III. - megváltás, részleges • A 100 és 1000 kh. nagyságú birtokok közül meghatározott nagyságú földterület (100 kh.) megmaradt a tulajdonos kezén, míg az afeletti területek az Állami Földalapba kerültek. • Kivételek: • 200 kh. maradt az ingatlan a tulajdonos kezén, ha bizonyította, hogy a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik, illetve bizonyíthatóan paraszti származású. • 300 kh, ha bizonyította, hogy partizán volt. • 50 kh. maradt a tulajdonos kezén, ha Budapest székesfőváros 30km-es vonzáskörzetében volt az ingatlan, • 10 kh maradhatott a tulajdonos kezén, ha erdő, 20 kh , ha szőlő, gyümölcsös művelési ágba tartozott

12. 1945:VI. tc. birtokegységei és a jogosulti kör • Igényjogosult: • gazdasági cselédek, • mezőgazdasági munkások, • birtokuk kiegészítésére (1) a törpebirtokosok és (2) olyan nagycsaládú kisbirtokosok nős fiúgyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 5 kh-nál nem több • Egy igényjogosultnak juttatott földterület max. 15 kh, kivéve: • kert, szőlő esetén max. 3 kh • aki pl. partizán volt max. 25 kh (erdő, szőlő: 5 kh) • juttatás jogcímén szerezték meg a földet: (1) a földet művelési kötelezettség ill. 10 évig elidegenítési és terhelési tilalom terheli (2) öröklési korlátozás: csak az örökölhette a földet, aki annak további művelését vállalta

13. 1945:VI. tc. kártalanítás • a megváltás során igénybevett földbirtok tulajdonosának kártalanítás jár, amit az állam fizetett volna meg de iure, ami elmaradt de facto • a földhözjuttatottak megváltási árat tartoztak fizetni, amiből földbirtokrendező alap létesült (ebből fizette volna az állam a kártalanítást) • mértéke: az 1938. év átlagos közép-tiszai búzatermésben mért ingatlan hozamának 20-szorosa (kisebb, mint az ingatlan forgalmi értéke; az utolsó békeévben nem érvényesült a háborús konjunktúra ill. dekonjunktúra) • 10 éven át részletekben fizették

14. Az 1945-ös földreform értékelése • A törvényi szabályozás - néhány kivételtől eltekintve - megfelelt a nyugat-európai jogállamiság normáinak. Hiányosságok: • a német nemzetiségiekkel való igazságtalan elbánás • helyesebb lett volna a középbirtokok megtartása, életképesebb családi birtokok kialakítása • a végrehajtás deficitje: (1) kártalanítás elmaradása (2) spontán földosztás • a tulajdonviszonyokat a tsz-szervezés ellenére hosszú időre meghatározta

15. A szocialista földtulajdoni, földhasználati viszonyok vázlata • általános jellemzés • kronológiai értékelés: • kezdeti lépések (1948-1953): • előkészületek (1948-1951) • az első tsz szervezés (1951-1953) • az enyhülés időszaka (1953-1958) • a második tsz szervezés (1958-1976) • az állami tulajdon primátusa (1976-)

16. A szocialista földstruktúra általános jellemzője • cél: szovjet minta átvétele • társadalmi tulajdon (állami, szövetkezeti) dominanciája, magántulajdon elsorvasztása • tervgazdálkodás • megvalósítás: • míg az iparban sikerült az államosítást (tulajdon) teljes egészében végrehajtani, addig a mezőgazdaságban lényegében „csak” kollektivizálás (használat) történt (ez az 1945-ös földreformnak köszönhető) • a mezőgazdasági birtokstruktúra átalakítása a szocializmus idején összefonódik a szövetkezetek kérdéskörével

17. Előkészületek, 1948-1951 • a MKP 1948-ban meghirdette szövetkezesítő politikáját, amelynek előkészületeként megindult a „támadás a kulákbirtok ellen” • 1948-ban: (1) az államnak előhaszonbérleti jogot biztosítanak bizonyos földekre (1. nem tulajdonos által művelt 2. ha a konkrét haszonbérlet a 25 kh-t meghaladja 3. ha adott haszonbérlő össz. szántóterülete 40 kh-t meghaladja) (2) a mg-i ingatlan adásvétele a megyei vb engedélyéhez kötött • 1949-ben: a kuláknak minősített gazdák de iure ingyenesen vagy visszterhesen felajánlhatták földjeiket az államnak (de facto ingyenesen), később a tsz-nek is • 1951-ben: teljes földrendezés, annak érdekében, hogy a nagyüzemi táblák kialakításra kerüljenek

18. Az első tsz szervezés időszaka, 1951-1953 • a szocialista szövetkezetek a politika eszközei voltak, teljesen más elvek alapján működtek, mint a maiak • a termelőszövetkezeti csoportok (tszcs) három csoportja: • első: (1) csak a növénytermesztésre (2) mindenki megtarthatta saját földjét (3) csak kevés munkát végeztek közösen • második: (1) mindenki a közösbe vitte a földterületének egy részét (2) már majd minden munkát közösen végeztek • harmadik: (1) kiterjed az állattenyésztésre (2) minden tevékenységet közösen végeztek (3) a belépők csak 0,5 ha-t tarhatott vissza háztájiként (4) 1953-tól jogi személy • törpebirtokosoknak kötelező volt a belépés (a deklarált önkéntesség ellenére), míg a nagyobb birtokkal rendelkezőket be sem vették (nekik ingyenesen kellett felajánlani a földjeiket)

19. Az enyhülés, 1953-1958 • 1953-1956: az életképes földbirtokkal rendelkezők fokozatosan kiváltak a tsz-ekből és a tsz-é még át nem alakított tszcs-kből • 1957-ben: meghatározzák az egy közös háztartásban élő család tulajdonában és használatában álló földterület max. mértékét: • élethivatásszerűen mg-gal foglalkozók esetén max. 25 kh. (egy szerzési ügylettel azonban csak max. 5 kh-t szerezhetett meg;) • nem élethivatásszerúen foglalkozó személy és családja max. 1 kh (és egy ügylettel is csak max. 1 kh-t szerezhetett) • 1957-ben: Agrárpolitikai Tézisek • az ezredfordulóig túlsúlyban lévő egyéni gazdasági modellt a demokratikusan működő mgtsz gazdálkodása váltana fel • 60 napon belül mindenki visszaigényelheti a jogszerűtlenül elvett ingatlanát

20. A második tsz szervezés, 1958-1976 • 1959-ben: (1) a tagok kötelesek a saját és családtagjaik tulajdonában/ használatában álló földjeiket a szövetkezet használatába adni (2) minden család visszatarthatott 1 kh-t háztáji gazdaságként (3) a szövetkezet cserébe a tagjainak földjáradékot, a kívülállóknak haszonbért fizetett • 1967-ben: • alapelv, hogy a föld használója a föld tulajdonosává váljon--) törvény biztosítja a szövetkezett termőföld-tulajdonszerzését • négy módon szerezhet tulajdont a szövetkezet: (1) a tsz által haszonbérlet címén használt földek kötelező megvétele jsz-ban rögzített áron (2) köteles volt megváltani a tsz a tagsági viszonyát megszüntető tag (halál esetén örököse) közös használatban lévő földjét (3) a tag önként felajánlhatta földjét (4) a tsz által használt állami földeket jelképesen megvehette az államtól • zártkertben mindenki, személyenként visszatarthat 1 kh-t

21. Az állami tulajdon primátusa, 1976- • szovjet mintára kívánták átalakítani a földjogot, cél: az állami földalap kialakítása: • áll-i tulajdonban álló ingatlan csak kivételesen kerülhet szövetkezet tulajdonában • magántulajdonba pedig csak öröklakásként • tartós földhasználati jog: • e jog az ingatlanforgalom tárgya lehet • a tartalma majdnem teljesen megegyezett a tulajdonjog tartalmával: korlátlan birtoklási, használati és korlátozott rendelkezési jogosultság • a ráépített építmény a (kontra aedificium solo cedit elve) a ráépítő tulajdonába került • korlát: az állam 50 év után ellenérték nélkül visszavonhatta a jogot a jogosulttól, ha épület az ingatlanon nem volt v. megsemmisült

22. Összefoglalás • Az agrárjog keresztbefekvő, másodlagos jogág • A jogalkotó a 20 század folyamán számtalanszor avatkozott be az államigazgatási (közigazgatási) jogi eszközökkel a magánjogi birtokviszonyokba • E beavatkozás három fő szakasza • 1919-1948. (kivéve Tanácsköztársaság): (1) cél: ezen időszakban főleg a magántulajdonhoz kapcsolódó birtokstruktúrát igyekeztek megreformálni (2) eszköz: megváltás-juttatás (3) pl. 1945-ös földreform • 1948-1991.: (1) cél: a társadalmi tulajdon primátusa a magántulajdonnal szemben; (2) eszköz: kollektivizálás, kisajátítás, egyéb metaiuristikus eszközök (kényszer) (3) pl. 1967-es földtörvény • 1991-: (1) cél: a hatalmas, társadalmi tulajdonban lévő birtokok átalakítása magántulajdonná (2) eszköz: kárpótlás (3) pl. 1991:XXV. tv.: az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról.

23. Következő előadás • Dr Olajos István: Nyugat-európai földtulajdoni, földhasználati és földöröklési viszonyok