Kompetenciafejlesztés

1. Kompetenciafejlesztés Miskolc, 2009. november 5. Dr Vida Józsefné Közoktatási szakértő

2. Egy élet van a kezedben • ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulnak megbélyegzettneklenni, • ha a gyerekekellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni, • ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni, • ha a gyerekek megszégyenülve élnek, megtanulják bűnösnek érezni magukat, • ha a gyerekek toleráns légkörben, élnek megtanulnak türelmesnek lenni, • ha a gyerekek dicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat, • ha a gyerekek méltányosságban élnek, megtanulják, hogy mi az igazság, • ha a gyerekek biztonságban élnek, megtanulnak hittel élni, • ha a gyerekek megerősítve élnek, megtanulják magukat szeretni, • ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretet a világban.

3. Miért van szükség a kompetencia alapú oktatás bevezetésére? Mennyit tanulunk abból, hogy ….. • % megfigyeljük és meghallgatjuk, • % elmagyarázzuk másoknak, • % elolvasunk valamit, • % beszélgetünk róla másokkal, • % meghallgatunk valamit, • % a tapasztalatainkból, • % megfigyelünk valamit.

4. Miért van szükség a kompetencia alapú oktatás bevezetésére? Ennyit tanulunk abból, hogy ….. • 10% elolvasunk valamit, • 20% meghallgatunk valamit, • 30% megfigyelünk valamit, • 50% megfigyeljük és meghallgatjuk, • 70% beszélgetünk róla másokkal, • 80% a tapasztalatainkból, • 95% elmagyarázzuk másoknak

5. Miért van szükség a kompetencia alapú oktatás bevezetésére? Az iskolákra hárul a feladat, hogy diákokat alapvető készségekkel és ismeretekkel lássa el és a társas viselkedést valamint, a kommunikációs készségeiket úgy fejlessze, hogy a gazdaság világában boldoguljanak.

6. Miért van szükség a kompetencia alapú oktatás bevezetésére? Fontos, hogy a különböző etnikumú, kultúrájú vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket várhatóan egymással együttműködve töltik el, már az iskolában elsajátítsák az együttműködés készségeit.

7. Összefoglaló jelentés az OECD nemzetközi tanárkutatás (TALIS) első eredményeirőlOktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2009 • „Azok a tanárok érzik jól magukat az osztályteremben, akik hisznek abban, hogy tanítási kompetenciáikat fejleszteni tudják, s erre törekszenek is, akiknek didaktikai felkészültsége elegendő arra, hogy az osztályteremben pozitív tanulási légkört teremtsenek, akik nyitottak a pedagógiai újításokra, képesek a tanulókat aktivizálni a tanítási órán, és jól tudnak együttműködni kollégáikkal.”

8. Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében?(McKinsey&Campany) • „Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják • Az eredményes tanulás elképzelhetetlen jó tanítás nélkül • A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges.”

9. Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében?(McKinsey&Campany) • „Egy nemzetközi vizsgálat kimutatta, hogy ha két átlagos nyolcéves más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, a másik egy gyengén szereplő pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékponttal eltérhet egymástól. • A legsikeresebb rendszerek kivétel nélkül tisztában vannak azzal, hogycsak azon tudnak javítani, amit mérnek.”

10. Miért van szükség a kompetencia alapú oktatás bevezetésére? Szükséges a tanárok olyan eszközökkel, olyan készségekkel és képességekkel való „felszerelésére”, amelyekkel eredményesen taníthatnak heterogén osztályokban.

11. A tudásról alkotott felfogásunk változása • Európai gyáriparosok „kerek-asztalának” ajánlása 1997 • Európai Unió Tanácsa (2000) • OECD: PISA 2000, 2003, 2006 • Kulcskompetenciák és kereszttantervi tartalmak meghatározása az LLL megalapozásához (EU ajánlás 2006) • A fejlett államokban a közszolgáltatások ( pl. oktatás) elszámoltathatósága iránti igényének erősödése (pl. OECD)

12. Kompetencia alapú oktatás • 90-es évek paradigmaváltása: ismeretek átadása helyett kompetenciák fejlesztése • PISA vizsgálat: a munkaerőpiac által elvárt készségek, képességek, kompetenciák mérése • EU ajánlás: kulcskompetenciák definiálása, és fejlesztése

13. Kulcskompetenciák (NAT) • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

14. NAT műveltségterületek • Magyar nyelv és irodalom • Matematika • Ember és társadalom • Ember a természetben • Földünk és környezetünk • Művészetek • Informatika • Életviteli és gyakorlati ismeretek • Testnevelés és sport

15. Pedagógus kompetenciák15/2006. (IV.3. OM rendelet 4. sz. melléklet • Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás • Tanulói megismerés, a fejlődés nyomon követése • A tanítási folyamat tervezése • A tanulási folyamat szervezése és irányítása • A tanítás – tanulás és nevelés módszereinek ismerete, alkalmazása • A pedagógiai értékelés eszközeinek ismerete és használata • Szakmai együttműködés, kommunikáció • Elkötelezettség a szakmai fejlődésre

16. Mi a kompetencia? Az egyén azon képessége és hajlandósága, hogy tudását (ismereteket, képességeket, beállítódás és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsa, alkalmazni tudja a gyakorlatban.

17. A kompetenciák szintjei KÉPESSÉG/ KÉSZSÉG A feladat teljesítésére való adottság TUDÁS/ ISMERET Információk, fogalmak, elméletek látható ÖNMEGLÁTÁS Attitüdök, értékek, önkép, önbizalom, befolyásolás LEGBENSŐBB SZEMÉLYISÉGJEGYEK Egy adott eseményre adott általános gondolati vagy pszichomotoros reakció MOTIVÁCIÓ Bizonyos célállapottal vagy feltétellel való ismételt törődés rejtett

18. Kompetencia A kulcskompetencia fogalma három olyan szempontra utal, amelyeknek feltétlenül teljesülniük kell: • kulturális tőke • társadalmi tőke • humán tőke

19. Hogyan tovább? • A tanítás-tanulás és a mérés-értékelés összefüggései • „Egyedül nem megy!” A kompetenciafejlesztés közös ügy, nem köthető egyik tantárgyhoz sem! • Tudatosan – tervszerűen – TÁMOP 3.1.4. • Az iskolának elsősorban az a dolga, hogy a kulcskompetenciák mindegyikét meghatározott súllyal közvetítse, de ezt a maga értékrendje szerint teheti, továbbá megvan a lehetősége arra is, hogy ezek mellé új területeket kapcsoljon be.

20. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4 /08/2 pályázat elemei

21. A TÁMOP 3.1.4. pályázat célja A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló készségek fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javulásához.

22. A TÁMOP-3.1.4 /08/2kötelező elemei • Legalább egy tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” • Legalább egy tanulócsoportban, a „Matematika” • Legalább egy tanulócsoportban, további egy választott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása;

23. Kötelező elemek • Tantárgytömbösítettoktatás ( teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-ában, 3 év alatt kell bevezetni) • Legalább egy(választott)műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása • Kollégiumok esetében: szociális, életviteli és környezeti, valamint életpálya-építési kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

24. Újszerű tanulásszervezési technikák, pedagógiai módszerek alkalmazása • Legalább egy, három hetet meghaladó projektmegszervezése tanévenként • Legalább egy témahétmegszervezése tanévenként • Legalább egy modulárisoktatási program megszervezése (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-erkölcsi nevelés stb. témakörben) tanévenként

25. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése • A programban érintett tanórák 25%-a IKT- eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.

26. Pedagógusok felkészítése (Az érintettek számára kötelező 4X30 óra) • Menedzsmentképzés a vezetők számára (2x30 óra) • Újszerű tanulásszervezésieljárások alkalmazását segítő általános képzések (projekt,tömbösített oktatás és műveltségterületi integrált oktatás) • Általános pedagógiai módszertani képzések (választott képzés a szolgáltatói kosárban felsoroltak közül)

27. Pedagógusok felkészítése • A kompetencia alapú oktatási programok, programcsomagok komplex alkalmazását támogató módszertani képzés • Az IKTalkalmazásátsegítő képzés

28. Kötelező tanácsadói szolgáltatások • Intézményi folyamat-szaktanácsadó (intézményvezetés, intézményi fejlesztési folyamat) • IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó • Kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadó (pedagógiai módszertan) • IKT fejlesztési mentor-szaktanácsadó (pedagógiai módszertan)

29. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása A közoktatási intézmények pedagógusainak felkészítése az alábbi feladatok megvalósítására, illetve szaktanácsadói támogatás igénybevétele. • "Hatékony együttnevelés az iskolában” tantestületi IPR képzés • 40%-ot meghaladó HH-tanuló arány felett • IPR-hez kapcsolódó tantestületi módszertani képzés • 40%-ot meghaladó HH-tanuló arány felett • SNI-tanulók együttnevelésre felkészítő tréning • érintettség esetén • Esélyegyenlőségi folyamat-szaktanácsadó • 40%-ot meghaladó HH-tanuló arány felett • IPR-módszertani mentor-szaktanácsadó • 40%-ot meghaladó HH-tanuló arány felett

30. Választható módszertani továbbképzések • Kooperatív tanulás • Tanórai differenciálás heterogén csoportban • Hatékony tanuló-megismerési technikák • Osztályzat nélküli pedagógiai értékelés • Tevékenységközpontú pedagógiák • Professzionális tanári kommunikáció • Drámapedagógia • Óvoda-iskola átmenet • Tanulás tanulása (tanulásmódszertan) • Informatikai alapozó képzés • Mérés értékelés

31. Választható tevékenységek • További az intézményi innovációt segítő „ jó gyakorlatok” átvétele • További pedagógus továbbképzések elvégzése • Továbbképzésen levők helyettesítési díjának megtérítése • További innovációt segítő szolgáltatások tervezése • Helyi innováció tervezése • Helyi társadalom szereplőivel közös programok szervezése • Mérési értékelési felkészítés a nevelőtestület 1-2 tagjának • A kompetencia alapú oktatáshoz szoftverek beszerzése

32. Hatása az intézmény életére Előnyök: • Felépített rendszert kap az ismeretanyagon keresztüli kompetenciafejlesztésben • Szövegértés, matek – kompetenciamérésnélis fontos • Szociális kompetenciák fejlesztése, életpálya-építés, pályaorientáció eddig is volt, most újabb eszközök lesznek hozzá (pl. az egyéni életútszervezés hatékonyabb lehet) • Minden gyerek lehet valamilyen területen jó, alkalom lesz arra, hogy ezt erősítsék. • Fontos a kimenet szempontjából, hozzájárul a sikeres szintvizsgákhoz

33. Hatása az intézmény életére Előnyök: • Gyerekcsoportra tud meghatározni kompetencia területeket, adott tantárgyon belül bármely kompetencia is fejleszthető (főleg a szoc.komp.) • Alternatív szakképzésre való felkészülés (2010. szeptemberétől), akár 14 éves kortól is – nincs közismereti tárgy, ezeket a kompetenciákat a szakmai gyakorlatokon keresztül kell elsajátítani! • A szakképzésre „felkészítő”– bemeneti kompetenciákat határoz meg, ha a 10. évfolyamot nem akarja elvégezni a diák • Gyerekeknél önbizalom erősítés és az egyéni figyelem lehetősége megnő

34. Hatása az intézmény életére Lehetőségek: • Tantárgytömbösítés: Jelenleg is a szakmai alapozónál már vannak 2-3 óra „összevonások” • Műveltségterülettantárgyi bontás nélkül: pl. magyar irodalom és nyelvtan, természetismeret ( pl. www.szakma.hu ) • Projekteklehetnek (eddig is volt, csak nem így hívták!) • Szalagavató, ha projektként kezelik • Környezeti nevelés • Egészségmegőrzés • Olyat kell választani, ami már volt, és csak kicsit kell rajta alakítani

35. Szakmai anyagok, tankönyvek • 2008. májusa után akkreditáltak • Kompetencia alapú fejlesztésre alkalmasak Elérhető a kompetencia alapú oktatási program csomagok: www.educatio.hu

36. Hatása az intézmény életére • Akeretek változásai mindig megmozdítjáka tartalmakat • Az új tanulásszervezési eljárások hatással vannak a tartalomra • Változik a gyerektevékenység, és változik a tanárszerep • Változik a szervezeti kultúra

37. A változásokkal szembeni ellenállás Az ember természeténél fogva kerüli a változásokat! A változásokkal szembeni idegenkedés mélyen emberi dolog és alapösszetevőiben pszichológiai törvényszerűségekre vezethető vissza!

38. Eredményesség és a változás Dinamikus környezetben csak akkor lehet eredményesegy szervezet, haállandóan megújul, változik.(Minden szervezetre jellemző a stabilitásra törekvés!)

39. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr Vida Jószsefné 30/303-4423 vidainci@gmail.com