EFOP-3.4.3-16-2016-00014

1. Büntető eljárásjog I. EFOP-3.4.3-16-2016-00014 A Bizonyítás 47 képernyő 60 perc

2. A bizonyítás meghatározása; bizonyítási alapfogalmak • A bizonyítás meghatározása - bizonyítás fogalma: összetett fogalom A) általános fogalma: valamely tény, állítás vagy feltevés valósággal egyezőségének kimutatása olyan tények alapján, amelyek valósága (igazságtartalma) már igazolást nyert. B) büntetőeljárási fogalma (szegedi jegyzet): (processzuális fogalma): a bizonyítás felöleli a büntetőjogilag (anyagi – és eljárási jog) jelentős tényeknek a törvényes bizonyítási eszközök és módszerek útján való megismerését (a tények felderítését), továbbá e tények megtörténtének a bizonyítási eszközzel való igazolását.

3. - a bizonyítás célja: a büntetőjogi felelősség eldöntéséhez szükséges releváns tények ismeretének megszerzése. - a bizonyítás feladata: a bűncselekmény elkövetésére és az elkövető büntetőjogi felelősségére vonatkozó tényállás tisztázása. - a bizonyítás módszerei: A) közvetlen bizonyítás: a bizonyítási eszköz egyenes következtetést enged a releváns tény(ek)re. pl. a tanú azt vallja, hogy látta a bcs elkövetését, vagy a tárgyi bizonyítási eszköz a személyt azonosítja B) közvetett bizonyítás: a bizonyítási eszköz nem egyenesen a bizonyítandó tényre, hanem olyan más tényre vonatkozik, amelyből a logika szabályai, tudományos tételek, gyakorlati ismeretek és tapasztalatok alapján, ill. az ügyben rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok felhasználásával következtetni lehet a bizonyítandó tényre. Általában a közvetlen bizonyítás megerősítésére szolgál.

4. a bizonyítás alanyai: a hatóságok és magánszemélyek, amelyek/akik a büntetőeljárás céljának megvalósítása érdekében a törvényben előírt vagy megengedett bizonyítási tevékenységet végeznek, vagy abban közreműködnek, jogaik és kötelességeik az eljárási szerepüktől függően eltérőek. 2. Bizonyítási alapfogalmak - bizonyítás tárgya (bizonyítandó tény): azok a tények (cselekmények, események, jelenségek), amelyek a konkrét büntetőügy tekintetében mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból jelentőséggel bírnak. (A Be. a jogalkalmazóra bízza a döntést, hogy a konkrét ügy szempontjából melyek a releváns tények.) - bizonyítási eszköz (= a bizonyítás forrása): a bizonyítékok (= bizonyító tények) hordozói: olyan személy, nyilatkozat, vagy dolog, amelyből a hatóság megismerheti a bizonyítékokat. Adatokat, információkat szolgáltatnak a hatóságok és a résztvevők számára, megteremtik a releváns tényekre vonatkozó bizonyítás lehetőségét.

5. - bizonyítási eljárások: azok a bizonyítási cselekmények és módszerek, amelyekkel megvalósítható a bizonyítási eszközök és a bizonyítékok összegyűjtése és használata. - bizonyíték (= bizonyító tény): a bizonyítási eszközből származó tény, adat, amely alapján a hatóság tényeket (=bizonyítás tárgyát) állapít meg. - bizonyító erő: a bizonyíték azon tulajdonsága, amely nagyobb vagy kisebb mértékben képes a bizonyíték értékelését végző meggyőződésének befolyásolására. - bizonyítékok értékelése: olyan tevékenység, amelynek során a bíróság mélyrehatóan és körültekintően vizsgálja az egyes bizonyítékok hitelt érdemlőségét. E tevékenység eredményeként dől el, hogy melyek azok a bizonyítékok, amelyeket a bíróság úgy ítél meg, hogy azokra kétségtelenül és egyértelműen tényállást alapozhat, és melyek azok a bizonyítékok, amelyek ezt a próbát nem állják ki és a bizonyítás köréből mellőzni kell.

6. C) A bizonyítás általános szabályai • A bizonyítás tárgya: • a bizonyítás tárgyának elemei: A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet. • strukturális jelentőségű újítás: a bíróság tényállás tisztázási kötelezettségének újragondolása: „a büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a döntését valósághű tényállásra alapozza.” [Be. 163. § (2) bek.] • „A bíróság az ítélkezés során a tényállást a vád keretein belül tisztázza.” [Be. 163. § (2) bek.] • „A vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének indítványozása a vádlót terheli.” [Be. 164. § (1) bek.] • „A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be.” [Be. 164. § (2) bek.] • „Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem köteles.” [Be. 164. § (3) bek.]

7. - bizonyítás nélkül megállapítható tények: 1. köztudomású tények: közismertségük miatt szükségtelen bizonyítani 2. hatóságok (bíróság, ügyész, nyomozó hatóság) hivatalos tudomására jutott tények 3. amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő együttesen elfogadja 4. törvényi vélelmek 5. nem lényeges (irreleváns) tények 6. jogszabályok 7. a hatóságok valószínűségi megállapításai (következtetései)

8. 2. A bizonyítás eszközei –taxatív felsorolás 1. tanúvallomás 2. terhelt vallomása 3. szakvélemény 4. pártfogó felügyelői vélemény 5. tárgyi bizonyítási eszköz, ideértve az iratot és okiratot 6. elektronikus adat 3. A bizonyítás törvényessége - „A bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.” [Be. 166. § (1) bek.] - „Jogszabály elrendelheti a bizonyítási cselekmények teljesítésének és lefolytatásának, a bizonyítási eszközök megvizsgálásának és rögzítésének meghatározott módját.” [Be. 166. § (2) bek.]

9. 4. A bizonyítékok értékelése - a bizonyítási eszközök felhasználásnak szabadsága: A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási cselekmény. A törvény azonban elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét. - másodkézből beszerzett bizonyítási eszközök szabálya: A büntetőeljárásban fel lehet használni azokat a tárgyi bizonyítási eszközöket, amelyeket valamely hatóság - jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során - a büntetőeljárás megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg készített, illetve beszerzett. - a bizonyítékok értékelésének szabadsága: A bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító erejük. - A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság(ez új!!!) a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. - jogellenesen megszerzett bizonyítékok kizárásának generálklauzulája: Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve a (2) bekezdésben meghatározott hatóság (ez új!!!) bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők büntetőeljárási jogainak lényeges sérelmével szerzett meg. [Be. 167. § (5) bek.]

10. D) A tanúvallomás • Általános kérdések • A tanú fogalma: Tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet. • Tanúzási képesség: ki lehet tanú a büntetőeljárásban? 1) Bárki: (nemre, korra, vallásra, állampolgárságra tekintet nélkül), akiről feltehető, hogy a büntető anyagi és eljárásjogilag releváns tényekről tudomása lehet. DE: korlátozások: pl. vallomástételi akadályok 2) Közvetett tanú: közvetett módon szerez tudomást a bizonyítandó tényről 3) Szakértő tanú: a tanú a vizsgált tárgykör szakembere is, tanúként hallgatják ki (szakmai következtetéseit szükség esetén szakértővel lehet ellenőriztetni)

11. - Hogyan válhat valaki tanúvá? • A hatóság felderítő tevékenysége által • Önkéntes jelentkezés alapján • A résztvevők erre irányuló indítványa alapján - A tanú jogállása: a tanúkénti és a más jogalanykénti pozíció összeegyeztethetősége: a tanú pótolhatatlan, észleléseiről más nem nyilatkozhat. A tanú pozíciója prioritást élvez.

13. 2. A vallomástétel akadálya • A tanú vallomástételének akadályát figyelembe kell venni akkor is, ha az a bűncselekmény elkövetésekor, illetve akkor is, ha a kihallgatásakor áll fenn. • A vallomástétel akadályaira vonatkozó rendelkezések megsértésével kihallgatott tanú vallomása - az e törvényben meghatározott kivétellel - bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. • típusai: • Vallomástétel tilalma (4 esetkör) • Vallomástétel megtagadása (4 esetkör)

14. 1) Vallomástétel tilalma (abszolút vallomástételi akadályok): Nem hallgatható ki tanúként • a védő arról, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,* b) az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,* c) akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás, d) a minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést. **

15. 2) Vallomástétel megtagadása (relatív vallomástételi akadályok): A tanúvallomást megtagadhatja: • a terhelt hozzátartozója; b) aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben – meghatározott eseteket kivéve - akkor is, ha • a tanúvallomást a terhelt hozzátartozójaként nem tagadta meg, vagy •a kérdéses bűncselekmény miatt  az eljárást vele szemben megszüntették,  vele szemben feltételes felfüggesztést alkalmaztak, vagy  büntetőjogi felelősségét már jogerősen elbírálták. c) aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva - a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve - titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené; d) ha a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte.

16. 3. A tanú kihallgatása: egyenként kell a tanúkat kihallgatni Kihallgatása 2 részre osztható: A) Nem érdemi és B) Érdemi részre • Nem érdemi rész: 1. a kihallgatás megkezdésekor meg kell állapítani a személyazonosságát. Ennek során a tanúnak nyilatkoznia kell a Be. 178. § (2) bek.-bentaxataív módon felsorolt adatokról. Eljárást gyorsító rendelkezés: Az eljárás azonos szakaszában a tanú folytatólagos kihallgatásánál a személyes adatokat - ha azok nem változtak - nem kell rögzíteni. 2. vallomástételi akadályok tisztázása ÉS elfogultsága, az ügyben való érdekeltségére vonatkozó körülmények tisztázása 3. A tanúval közölni kell a tanúzási figyelmeztetést és a kihallgatással kapcsolatos jogait.

17. Megjegyzés: A tanúzási figyelmeztetés egy 4-es irányú figyelmeztetési csokor az új Be.-ben: „A tanút a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során az első kihallgatásakor figyelmeztetni kell arra, hogy a) a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt megalapozó körülmények a kihallgatás vagy a bűncselekmény elkövetésének idején fennállnak, b) ha vallomást tesz, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, c) a hamis tanúzást és a tanúvallomás bíróság előtti jogosulatlan megtagadását a Btk. büntetni rendeli, és d) ha vallomást tesz, vallomása az adott vagy más ügyben bizonyítási eszközként akkor is felhasználható, ha a vallomástételt a későbbiekben megtagadja Kapcsolódó garanciális rendelkezések: Be. 177. § (1) – (3) bek. Korábbi vallomás felhasználhatóságának kérdése: Be. 177. § (4) – (5) bek.

18. B) Érdemi rész: 1. vallomás összefüggő előadása 2. a hozzá intézett kérdésekre válaszol Garanciális rendelkezés: „A tanú kihallgatása során - a tanú védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást.” Tilalmazott kérdések: A tanúnak nem tehető fel olyan kérdés, amely a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz, b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy c) valótlan tény állítását foglalja magában. 3. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell. 4. szembesítés lehetséges

19. 4. Írásbeli tanúvallomás - „A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást.” DE: „Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság idézze.” - Milyen módon tehető meg? Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú a vallomását a) saját kezűleg leírja és aláírja, b) minősített vagy legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, c) elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, vagy d) bíróval, közjegyzővel vagy a törvényben meghatározott más személlyel hitelesítteti. - Garanciális rendelkezés: „Ha a tanú írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak és a tanúzási figyelmeztetés ismeretében tette meg.”

20. 5. Intézkedés a kötelezettségeit nem teljesítő tanúval szemben: „Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható és az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.”

21. E) A terhelt vallomása • Általános kérdések - A terhelt eljárásjogi jogállása: kettősség jellemzi - Újdonság: a terhelt vallomásának definiálása: „A terhelt vallomásának minősül a terhelt minden olyan, a büntetőeljárásban a terhelti figyelmeztetés utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt tett, illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a bizonyítás tárgyára vonatkozó tényt állít.” - Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell. - A terhelteket egyenként kell kihallgatni. - A terhelt beismerése esetén - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - be kell szerezni az egyéb bizonyítékokat is. – a beismerő vallomás a rendes eljárásokban nem a bizonyítékok királynője (?)

22. 2. A terhelt kihallgatása Részei: A) Nem érdemi rész; B) Érdemi rész A) Nem érdemi rész: 1. személyazonosságának és elérhetőségének megállapítása és ellenőrzése A terheltnek nyilatkoznia kell a személyét azonosító és a vele való kapcsolattartást biztosító következő adatokról: [Be. 184. § (1) – (2) bek.] 2. a terhelti figyelmeztetés (szétdarabolódik az eredeti Miranda figyelmeztetés): - a terheltnek a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során történő első kihallgatásakor kell közölni. - a terhelttel ismertetni kell a jogait és figyelmeztetni kell arra, hogy a) nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta, b) a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát, c) ha vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, d) mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthet - garanciális rendelkezés: A terhelti figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A terhelti figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása - meghatározott kivétellel - bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

23. B) Érdemi rész: 1. Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a terhelti figyelmeztetés közlését követően a terhelttől meg kell kérdezni = személyi körülmények: [Be. 186. § (1) bek.] 2. összefüggő előadás 3. kérdések intézhetők hozzá. A terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz, b) a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy c) valótlan tény állítását foglalja magában 4. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell. Megjegyzés: itt rendelkezik a Be. a korábban tett vallomás sorsával (vö. 187. §)

24. F) A szakvélemény • A szakértő alkalmazása • mikor kell szakértőt alkalmazni? Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. • A büntetőeljárásban szakvéleményt az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértő vagy eseti szakértő adhat. - Jogszabály meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott szakértő jogosult véleményt adni.

25. 2. A szakértő / magánszakértő • a szakértő alkalmazása kirendeléssel történik; ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, e vizsgálat kirendelő határozat nélkül, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szóbeli rendelkezése alapján is elvégezhető. • Az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a szakértőt a kirendelés alól fontos okból határozattal felmentheti. [Be. 189. § (5) bek.] - a szakvélemény - ide nem értve a magánszakértői véleményt - előterjesztésének határideje a két hónapot nem haladhatja meg. Ez a határidő a szakértőnek a határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmére egy alkalommal, legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható.

26. Csak ekkor lesz szakvélemény. Egyéb esetben a magánszakértői vélemény a terhelt, illetve a védő észrevételének minősül, a szakértő pedig a szakkérdésre vonatkozóan tanúként nem hallgatható ki. A terhelt és a védő adhat magánszakértőnek megbízást: a) ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szakértő kirendelésére vonatkozó indítványukat elutasította, vagy b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem az indítványukban megjelölt szakértő kirendeléséről határozott. - magánszakértő • Korlátai: • Ha a korábbi szakvéleményt a terhelt vagy a védő indítványában megnevezett szakértő készítette, magánszakértői vélemény elkészítésére megbízás nem adható. • Ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan a terhelt és a védő egy magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást • ha a szakértőt bíróság rendelte ki, e körülmény még nem teszi lehetővé a magánszakértő megbízását. A magánszakértői vélemény előterjesztéséről, illetve előadásáról a terhelt, illetve a védő dönt.

27. 3. A szakértő kizárása - esetei = nem járhat el szakértőként: a) aki az ügyben terheltként, védőként, továbbá sértettként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója, b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója, c) aki az ügyben tanúként, vagy tanú segítőjeként vesz vagy vett részt, d) a halál oka és körülményei vizsgálatánál, továbbá a kihantolásnál az az orvos, aki a meghalt személyt közvetlenül a halála előtt gyógykezelte, illetve a halál beálltát megállapította, e) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn, f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt, g) akit az ügyben szaktanácsadóként vettek igénybe, h) akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.

28. 4. Szakértői vizsgálat - A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból a) az eljárás ügyiratait - a törvényben meghatározott kivételekkel - megismerheti, b) az eljárási cselekményeknél jelen lehet, c) a terhelttől, a sértettől, a tanútól, a vagyoni érdekelttől, az egyéb érdekelttől és az eljárásban kirendelt szakértőtől felvilágosítást kérhet, d) a kirendelőtől újabb adatokat, ügyiratokat és felvilágosítást kérhet, e) a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet. [Be. 192. § (1) bek.] - A szakértő a vizsgálat során személyt és tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot tekinthet és vizsgálhat meg, a személyhez kérdéseket intézhet. - Magánszakértői vélemény elkészítésére speciális szabályokat állapít meg: Be. 193. §

29. 5. Közreműködési kötelezettség szakértő eljárása során - A közreműködési kötelezettség formái: • A terhelt, a sértett és a tanú köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. • A sértett és a tanú köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon is elősegíteni. • A kirendelő külön rendelkezése alapján a terhelt, a sértett, a tanú, valamint a szemletárgy birtokosa tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértő - akár az állag sérelmével vagy a dolog megsemmisülésével járó - vizsgálatnak vesse alá.

30. A szakértői vizsgálattal okozott kárért - jogszabályban meghatározottak szerint - kártalanításnak van helye. - Ha a közreműködési kötelezettségét nem teljesíti, • a terhelt elővezethető és vele szemben testi kényszer alkalmazható, • a sértett és a tanú elővezethető és rendbírsággal sújtható, • a terheltet, a sértettet és a tanút az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni. - A magánszakértői vélemény elkészítésére megbízott szakértő eljárása során a fentiek nem alkalmazhatók. – oka: ez alapvetően nem közjogi jogviszony

31. 6. Az elmeállapot megfigyelése - fogalma: Ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges, a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendelheti el. - végrehajtása: a fogva lévő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe, a szabadlábon lévő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. - tartama: A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja. - Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van. - Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet erről haladéktalanul tájékoztatja az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot.

32. 7. A szakvélemény előterjesztése és előadása - szakértő meghallgatásának menete: • meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, • tisztázni kell, hogy nincs-e vele szemben kizáró ok, • figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. A figyelmeztetést, valamint a szakértőnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. • szakvélemény előadása, • a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni. - Ha a vizsgálatban több szakértő működött közre, a szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett.

33. exploratio tilalma: Bizonyítékként nem használható fel a terheltnek, a tanúnak és a sértettnek a szakértő előtt tett azon közlése, amely a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, illetve a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokkal kapcsolatos, illetve az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozik. • A magánszakértői vélemény előterjesztéséről, illetve előadásáról a terhelt, illetve a védő dönt.

34. 8. A szakvélemény értékelése és a más eljárásban kirendelt szakértő által készített szakvélemény felhasználásának szabályai - Ha a szakvélemény valamely fogyatékossága miatt aggálytalanul nem fogadható el, a következő korrekciós eszközökvehetők igénybe: 1. a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság felhívására a szakértő felvilágosítást ad, vagy a szakvéleményt kiegészíti; 2. más szakértő kirendelése; 3. ha a szakértők véleménye eltér: az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával lehet tisztázni. 4. újabb szakértő: abban az esetben rendelhető ki, ha az ugyanazon bizonyítandó tényre ugyanazon vizsgálati anyag alapulvételével készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából lényeges szakkérdésben továbbra is feloldhatatlan eltérés mutatkozik. - Más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített szakvéleménye a büntetőeljárásban szakvéleményként figyelembe vehető.

35. 9. A szakértő díja - mikor jár? a) a szakértői vizsgálatért, a szakvélemény elkészítéséért, valamint a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtt idézésre történt megjelenésért díjra, továbbá b) az eljárásával felmerült és igazolt költségeinek megtérítésére jogosult. - mikor állapítják meg? a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével, a szakvélemény beérkezését, illetve a szakértő meghallgatása esetén a meghallgatást követően, de legkésőbb egy hónapon belül a kirendelő határozattal állapítja meg.

36. 10. A szakértői kötelezettség megszegésének következményei rendbírsággal sújtható és őt az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni, ha a) a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, b) a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt elmulasztja, vagy c) egyéb kötelezettségét megszegi és ez az eljárás elhúzódását eredményezi.

37. 11. A tolmács - A szakértőre vonatkozó rendelkezések a tolmácsra is irányadók ésszerű eltéréssel - Ki vehető igénybe tolmácsként? • a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, • eseti tolmácsként kellő nyelvismerettel rendelkező más személy is kirendelhető. • Tolmácson a szakfordítót is érteni kell. - A tolmácsot a kirendelésével egyidejűleg figyelmeztetni kell a hamis tolmácsolás következményeire.

38. G) A pártfogó felügyelői vélemény - önálló (döntést elősegítő) bizonyítási eszköz, és nem a szakértői vélemény sajátos típusa - fogalma: A bíróság és az ügyészség: a) büntetés vagy intézkedés alkalmazása, b) feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása vagy c) közvetítői eljárásra utalás előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. Beszerzését törvény kötelezővé teheti. - A véleményt a pártfogó felügyelő (a Pártfogó Felügyelői Szolgálat alkalmazásában működő hivatásos pártfogó) készíti el.

39. - mit tartalmaz a pártfogó felügyelői vélemény? • A terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket - így különösen családi körülményeit, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, jövedelmi, vagyoni viszonyait - írja le, • bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot, a bűnismétlés kockázatait, valamint a terhelt szükségleteit, • tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetve szociális intézményi ellátási lehetőségről, • javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére, és a bűnismétlési kockázatok hatását enyhítő beavatkozások alkalmazására, • a bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján a pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez.

40. H) Tárgyi bizonyítási eszköz, irat, okirat; elektronikus adat

41. - tárgyi bizonyítási eszköz: minden olyan tárgy - ideértve az iratot és az okiratot is -, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, a) amely a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, b) amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, c) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy d) amelyre a bűncselekményt elkövették. - irat: minden olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít, így különösen a papíralapú vagy elektronikus adatként létező szöveg, rajz, ábra. - okirat: az az irat, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül, és arra alkalmas. Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra is.

42. elektronikus adat: • új, önálló bizonyítási eszköz – oka: az elektronikus adat kategóriája nem minden esetben kezelhető fizikai dolgok analógiájára. DE: Ahol e törvény tárgyi bizonyítási eszközt említ, azon e törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus adatot is érteni kell. • fogalma: a tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.

43. I) A bizonyítási cselekmények - Elnevezésbeli módosulás - Exemplifikatív felsorolás - Közös szabályok: Be. 213. § • Szemle • fogalma: Szemlét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el és tart, ha a bizonyítandó tény megismeréséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetve tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges. • A szemle során szakértőt lehet alkalmazni.

44. 2. Helyszíni kihallgatás - fogalma: A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a helyszínen hallgatja ki a terheltet és a tanút, ha szükséges, hogy a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekménnyel összefüggő más helyszínen tegyen vallomást, mutassa meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt, illetve a cselekmény lefolyását. - A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetve a tanút ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte, és miről ismerné fel.

45. 3. Bizonyítási kísérlet - fogalma: A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság bizonyítási kísérletet rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetve körülmények között megtörténhetett-e. - A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni, mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetve megtörténhetett.

46. 4. Felismerésre bemutatás - fogalma: A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. - eljárási szabályai: • A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. • A terheltnek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy kép-, hang, vagy kép- és hangfelvételen is bemutatható. • A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjegyeiről tud. • Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a felismerést végző által megjelölt fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú - így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű - személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. • Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő. • Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetve ne észlelhesse. Ha a tanú személyes adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.

47. 5. Szembesítés - fogalma: Ha a terheltek, a tanúk, illetve a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ellentétet szükség esetén szembesítéssel tisztázza. - A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik, ezután megengedhető, hogy a szembesítettek egymásnak kérdéseket tegyenek fel.

48. 6. Műszeres vallomásellenőrzés - fogalma: Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során a tanú és a gyanúsított vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a tanú, illetve a gyanúsított hozzájárulása szükséges. - szaktanácsadó igénybevétele kötelező, aki eljárásáról és megállapításairól a továbbiakban tanúként hallgatható ki.

49. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014