Testfolyad é kok

1. Testfolyadékok Claude Bernard: belső környezet testfolyadék (60%) ICF ECF szövetek közti folyadék-nyirok savós hártyák közti folyadék izületi folyadék cerebrospinális folyadék vér vérplazmaalakos elemek (Hematokrit: 0,44-0,46) PCV: packed cell volume

2. A vérplazma Víz (90%) Diffúzibilis anyagok: Ionok: Na+, Cl- és HCO3-stb. Glukóz..3,3-6,1mmol/l Urea, koleszterin, aminosavak stb. Gázok: CO2, O2, N2 Nem diffúzibilis anyagok (kolloidok) Fibrinogén (4%): véralvadás • kicsapódása után savó, vagy szérum marad vissza Albuminok (60%): kolloid ozmózisnyomás Globulinok (35%):transzport, immunválasz •  (pl. tiroxin)β (transzferrin, protrombin stb)γ (immunglobulinok)

3. alakos elemek (37-54%) plazma (46-63%) Vér • vérlemezke (~350.000/ml ) • vörös vértest (4,5-5 millió/ml) • fehérvérsejtek (~7000/ml) • limfociták (20-30%) • T sejtek • B sejtek • NK (natural killer) sejtek • granulociták (60-80%) • eosinofil (<2-4%) • basofil (<1 %) • neutrofil (50-70%) • monociták (2-8%)

4. A vérsejtek típusai

5. A vérsejtek keletkezése 1. • Naponta 3,7 x 1011 vérsejt keletkezik. • Először a májban, majd a magzati élet 7. hónapjátóla vérképzés a vöröscsontvelőben. • szegycsont, bordacsontok, csigolyák • medence, lapocka, koponyacsontok • 1,5 kg • A T limfociták (thymus - csecsemőmirigy) kivételével minden vérsejt a vörös csontvelőben termelődik. • Sárga csontvelő elzsírosodottinaktív

6. A vérsejtek keletkezése 2. • Hemocitoblasztőssejtek:önreprodukcióra képesek, multipotensek. • A progenitor sejtek:elköteleződnek, valószínűleg nem önreprodukálók. • Adott számú osztódás után érett sejt • A folyamatot citokinek serkentik és szabályozzák • interleukinok • trombopoetin • eritropoetin • Az eritropoetin a vesében(85%) és a májban (15%) termelődik hipoxia hatására - magaslathoz való alkalmazkodás.

7. Vörösvértestek 1. • Erythroblaszt: • nagy mag középen • Normoblaszt: • Már nem osztódik • A mag lefűződik és a dajka-makrofág bekebelezi. • savas a képződő hemoglobin miatt. • Retikulocita: • magtalan, riboszóma és mitokondrium még van. • Egy-két napig a csontvelőben érnek, csak kevés kerül ki a vérbe. Gyors vérképzés során megnő a perifériás számuk. • Erythrocita

8. Vörösvértestek 2. • Erythrocita: • semmi sejtalkotó • bikonkáv • 7-8 m • vastagsága 2 m • térfogata (MCV): 85 fl • 120 napig él • mindig az érpályában marad • kb. 4.5 millió db/mikroliter • Hemoglobin tartalom (MCH): 30pg (14-15 g%) • Hemogolbin koncentráció (MCHC): 350g/l

9. Fehérvérsejtek

10. Granulociták • 9-13 napig élnek, kilépnek a szövetek közé • 12-15 µm, excentrikus, szabálytalan karéjozott mag • plazmában enzimeket tartalmazó szemcsék • szemcsék festődése alapján neutrofil, eozinofil, bazofil • Neutrofil: • Baktériumok fagocitózisa és elpusztítása. „mikrofágok” • Eozinofil: • Féregfertőzésekben és Allergiás reakciókban vesz részt • Bazofil: • A helyi gyulladási reakció fokozása (Calor, rubor, tumor et dolor)

11. Monociták 1. • kb. 3 napig él, szövetekben mint „makrofágok” • 15-20 m, Szabálytalan alakú sejt, vese alakú mag • Fagocitózis (Lizoszómák) • Antigén-prezentálás • Szövettől függően másként nevezik: • Pleurális-peritoneális üregben makrofágok, • Kötőszövetben hisztiociták, • Csontban osteoklasztok, • Májban Kupffer sejtek, • Agyban mikroglia, • Régebben RESnek (Reticulo Endotelialis Szisztéma) nevezték.

12. Limfociták • 5-11 m, kerek sejt, nagy, kerek mag • Tés B sejtek • Limphoid szövetek: • Elsődleges: csontvelő, timusz • Másodlagos: lép, nyirokcsomók, MALT: nyálkahártya asszociált limfoid szövet • mandulák, féregnyúlvány

13. Limfociták • T sejtek: • Fejlődésük a csecsemőmirigyben (timusz) • klónszelekció: Elpusztulnak, amelyek saját antigénnel kapcsolódnak: autotolerancia. (5% marad életben) • „Sejtes immunválasz”: vírusok, tumorsejtek, idegen sejtek (szervátültetés), antigénprezentáló sejtek felismerése. • B sejtek: • Madár bursa fabricii, emlős csontvelő • Csontvelőben klónszelekció, 90 % elpusztul • A vérbe kerül, mint érett B limfocita (Kötött Ig) • Antigénfüggő aktiválódás • Plazmasejt : Szolubilis Ig termelése • B-memória: ismételt antigén stimulusra gyorsabb, nagyobb válasz. Évtizedekig élhet.

14. Immunglobulinok • A konstans régió alapján öt féle • IgG: A leggyakoribb, átjut a placentán (a többi nem) • IgA: A nyálkahártyák alatti nyirokszövetben (MALT). • IgM: A leggyakoribb B sejt receptor • IgD: Leginkább éretlen B sejteken, membránkötött • IgE: Gyulladásos folyamatokban szerepel, bazofil granulocitákhoz, és hízósejtekhez kötődik.

15. A szervezet védekező rendszere • A természetes immunitás (nem adaptív immunválasz) • Scavenger sejtek • mikrofágok=granulocita • PRR: pattern recognition receptors, a patogének molekuláris mintázatát ismeri fel: pl. Mannóz, dupla szálú RNS stb • makro fágok: • Később érnek a fertőzés helyére, mint a granulociták • A fő feladatuk a szerzett immunitás rendszerének aktiválása. • A seb gyógyulását is elősegítik, mert eltakarítják a halott bacikat és neutrofileket. • A szerzett immunitás (adaptív immunválasz) • speciális molekulák, un. antigének váltják ki • Primer immunválasz pár hét, szekunder pár nap!

16. A komplement rendszer • Klasszikus út: • Antigén-immunglobulin kötés (pl antigénprezentáló sejt felületén). • Alternatív út: • baktériumok poliszacharid burka is alkalmas felület (Ig nélkül). • Közös út: a C3 aktiválása • C3b: • Opszonizáció • Litikus komplex létrehozása • Saját aktivációjának s az alternatív útnak a serkentése • C3a: • gyulladás

17. Vérlemezkék • Megakarioblaszt: már nem osztódik, endomitózis • Megakariocita: nagyméretű, 60μm Szabálytalan lebenyezett mag, többszörös DNS készlet. Az endothel sejtek között pszudopódiumokat bocsát a csontvelő szinuszaiba. Ezek leválnak, így képződik a magtalan trombocita (2-4000 db/megakariocita). • Trombocita: • 1-4 m, szabálytalan alakú, • 9-11 napig él, mindig az érpályában marad • 150-300 ezer/mikroliter • A véralvadásban játszanak szerepet (fehértrombus, tromboplasztin képzés, tromboxán a granulumokban)

18. Véralvadás 1. • Vazokonstrikció: Azonnali, 4-5 percig áll fenn • Trombocita letapadás: 3 perc alatt alakul ki • Fibrinogenezis: kb 5 perc kell hozzá Vazokonstrikció • Reflexesen és lokálisan felszabaduló anyagok (szerotonin) hatására Primer trombocita adhézió • A vérlemezkék kapcsolódnak a kötőszöveti rostokkal (pl.kollagén) • Belőlük további szerotonin és ADP szabadul fel. • Tapadóssá válnak egyre több trombocita tapad össze (aggregáció) • Vérzési idő: Ha az alvadék képződését megakadályozzuk (15 mp-ként letörölve), a vérzés megszüntéig eltelt idő, normálisan 2-6 perc.

19. Véralvadás 2. • Trombocita aktiváció: • A trombocitamembránban katalitikus letapadási felület alakul ki egyes alvadási faktorok számára. • A membránban fibrinogén-kötő molekulák jelennek meg. A fibrin hidat képez a trombociták között. • A trombociták aktomiozinja is aktiválódik, ami a sejtek hirtelen zsugorodásához és a trombocitákban tárolt granulumok felszabadulásához vezet. • Fibrinogenezis: • A fibrin az oldott fibrinogénből alakul ki. • A a trombin hasítja a fibrinogént, tapadós és oldhatatlan fibrinmonomereket eredményezve. • A XIII. faktor és Ca2+jelenlétében a monomerek polimerizálódnak, kialakítva a stabil alvadékot.

20. külső út belső út Véralvadás 3. Hagemann faktor Plazma-tromboplasztin anticendens Antihemofíliás globulin IV. Chrismas faktor Tromboplasztin Prokonvertin Stuart-Prower faktor II. V. Proakcelerin fibrin stabilizáló (Laki-Lóránt faktor) I.

21. Vérvizsgálat RBC (red blood cell) vörösvértest szám nő: 3.8-5.2 * 1012/l férfi: 4.4-5.9* 1012/l Mintavétel finnpipettával 100x-os higítás (10µl vér + 990µl Hayem oldat) Hayem oldat: zsugorít és fixál, 0.5% NaCl, 2.5% Na2SO4, 0.025% HgCl2 Számolás bürker kamrával v: vörösvérsejtek számlálásához VV: 1/20*1/20*1/10=1/4000 mm3 RBC=n*4000*100*10000000= 4n*1011/l n: 40 számlálás átlaga Fent és baloldalt a vonalon lévőket is bele kell számolni.

22. Vérvizsgálat WBC (white blood cell) fehérvérsejt szám 6-8000/l Mintavétel finnpipettával 10x-es higítás (20µl vér + 180µl Türk oldat) Türk oldattal (sejtmagot fest és vvs-t hemolizál, 0.5% ectesav, metilénkék) Számolás bürker kamrával F: fehérvérsejtekhez VF: 1/5*1/5*1/10=1/250 mm3 WBC=n*250*10*10000000= 25n*108/l n: 20 számlálás átlaga Fent és baloldalt a vonalon lévőket is bele kell számolni.

23. 1/20 mm 1/5 mm Vérsejt számlálás

24. Vércsoportrendszerek A vörösvértestek felszínén lévő makromolekulák antigéndetermináns csoportokat tartalmaznak, melyek antigénként viselkedhetnek. Öröklődik Az antigének szerkezetük alapján csoportokba sorolhatóak, ezek a csoportok külön vércsoportrendszereket alkotnak. Emberben több mint 15 van Az antigének olyan szervezetben, amely születésig nem találkozott az antigénnel, ellenanyag (antitest, immunglobulin) termelődését váltják ki. A legismertebb az AB0 és az Rh rendszer.

25. AB0 vércsoportrendszer A és B antigének nagyon elterjedtek az élővilágban (növényekben, bacikban) A születés után a gyomor-bél csatornából jutnak a szervezetbe és ellenanyag termelését váltják ki. Ezek a természetes antitestek. Az antitestek IgM típusúak, ezért nem jutnak át a placentán. Agglutináció: a vvt-k az immunglobulinokon keresztül összekapcsolódnak. In vivo az Ig aktiválja a komplementrendszert és a vvt lízise következik be.

27. AB0 vércsoportok

28. Rh vércsoportrendszer Az Rh negatív személy vérében csak akkor termelődik antitest (anti D), ha Rh pozitív vérrel találkozik a szervezete. Ez például szülés vagy vetélés során jöhet létre, ha az Rh- anya Rh+ gyermeket hordozott. Az Rh ellenanyagai IgG típusúak, ezért átjutnak a placentán, és károsíthatják a következő magzatot.

29. Vércsoportmeghatározás Csempe három sarkába antiA, antiB, és antiAB Egy csepp vér a csempe közepére. Tárgylemez sarkaival felváltva vigyünk kevés vért a savókba. Figyeljük a precipitációt.

30. Az anyagcsere szabályozása • A glukóz a legfontosabb transzport tápanyag. • Koncentrációja szűk határok között változhat: • 4,5 - 6,1 mmól/l (éhgyomri) • – 7,8 mmól/l (terheléses) (3,3 mmól/l alatt hipoglikémia) • A szabályozásban az inzulin és a glukagon a legfontosabb. • A hasnyálmirigy 70-80 g, 1-2%-a az 1-2 millió sziget, 50-300 sejt szigetenként.

31. A cukorbetegség • Diabetes mellitus (mellitus=mézédes) • I. típusú diabetes – inzulinhiány • II. típusú diabetes – kezdetben van inzulin • Az inzulinhiány következményei: • Az inzulinérzékeny szövetek (izom, zsír) nem tudnak glukózt felvenni. • Májban glikogenolízis, glukoneogenezis (hiperglikémia), ketogenezise nő (ketoacidózis) • Zsirszövetben lipolízis, a máj lipoproteinjeinek felvétele (zsírszintézishez) a lipoproteinlipáz gátlása miatt csökken. (lipémia) • Glukagon túltermelés

32. I. típusú diabetes • A B-sejtek autoimmun eredetű pusztulása okozza. • Leggyakrabban gyermek és fiatal felnőttkorban jelentkezik. • A tünetek gyorsan alakulnak ki • Tünetmentes szakaszban antitestek, • utána csökkent glukóztolerancia, • végül endogén hiperglikémia. • A betegek kezeléséhez inzulin szükséges • Kezeletlen vagy rosszul kezelt, súlyos esetben tartósan magas vércukorszinttel és ketózissal járó életveszélyes állapot, az ún. ketoacidózisos kóma alakulhat ki . • Diabéteszes esetek 10%-át teszik ki. Leggyakoribb Skandináviában, legritkább a távol-keleten.

33. II. típusú diabetes • Leggyakrabban gyorsan felszívódó szénhidrátok (cukor, fehér liszt stb.) túlzott fogyasztása váltja ki (helytelen táplálkozási szokások). • Az étkezéseket követő glukóz + inzulin „löket”. • A sejtek évek múltán védekezni kezdenek a túl sok cukor ellen, és kialakul az inzulinrezisztencia. A magas vércukor a hasnyálmirigyet fokozottabb inzulintermelésre készteti, míg végül kimerül. • Általában középkorú vagy idős embereknél alakul ki. • A betegek 80%-a elhízott, sokuk magas vérnyomástól is szenved. • A tartósan magas vércukor károsítja a vérereket: vakság, lábamputáció, érelmeszesedés, infarktus és impotencia. • A betegség kezdetén gyakori a tünetmentesség, gyakran csak a szövődmények kapcsán derül ki (vagyis későn...). • Kezelése életmód változtatással, majd gyógyszerekkel történik. A hasnyálmirigy kimerülése után szükséges az inzulin adása.

34. Klinikai tünetek • Általános tünetek: fáradtság, teljesítménycsökkenés. • Emelkedett vérinzulin szint miatt kialakuló tünetek (a 2-es típus kezdeti fázisa): farkasétvágy, izzadás, fejfájás. • Magas vércukorszint (hyperglikémia) miatt jelentkező tünetek: nagy mennyiségű vizelet gyakori ürítése (polyuria), szomjúság, nagymértékű ivás (polydipsia), fogyás. • Folyadék és elektrolitháztartás zavar miatt jelentkező tünetek: éjszakai vádligörcsök, látászavarok (a lencse víztartalmának változása miatt). • Bőrtünetek: viszketés (gyakran a genitáliák és az ánusz környékén), bakteriális és gombás bőrfertőzések, vöröses arcszín (rubeosis diabetica). • Potencia- vagy menstruációzavarok.

35. Laborvizsgálatok • Éhgyomri vércukorszint: • Normális< 6,1 mmol/l • Csökkent glukóz tolerancia: 6,1 - 7,0 mmol/l • Diabétesz: ≥ 7,0 mmol/l • Cukorterheléses vizsgálat • Normális< 7,8 mmol/l • Csökkent glukóz tolerancia: 7,8 - 11,1 mmol/l • Diabétesz: ≥ 11,1 mmol/l • HbA1c: A hemoglobin alegysége, mely képes a glükózt kötni. A kötés egy darabig instabil, de pár óra múlva stabilizálódik: Átmeneti magas vércukorértékek alig mutathatók ki, ellenben a múltbeli átlagos érték jól látszik. A cukorbetegség kezelése során fontos normális tartományban tartani, így lehetséges a hosszútávú szövődmények elkerülése. • C-peptid: a proinzulin egy része. Sokkal stabilabb az inzulinnál könnyebb mérni. Segít elkülöníteni az 1-es és 2-es típusú diabéteszt.

36. Inzulinhiány közvetlen hatás glukagon túlprodukció gluko- neogenezis glukóz felhasználás lipolízis hiperozmolaritás hiperglikémia ketogenezis glukozuria ketoacidózis ketonuria ozmótikus diurézis hiperventilláció* kiszáradás hányás keringési elégtelenség agyi hipoxia kóma Hiperglikémiás kóma *:Kussmaul légzés