A munkanélküliek és a nyugdíjasok ellátása

1. A munkanélküliek és a nyugdíjasok ellátása

2. A nyilvántartott álláskeresők száma 2009. márciusának zárónapján 563,9 ezer fő volt. • A tartósan állást keresők aránya márciusban 27,8%-ot tett ki, ami azt jelenti, hogy 156,8 ezer fő több mint egy éve folyamatosan együttműködik az ÁFSZ kirendeltségeivel.

3. Az ellátásra jogosultak • A tárgyhónapban 236,1 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra. • 166,6 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói járadékban) álláskeresési segélyt 69,3 ezer fő kapott. • A rendszeres szociális segélyben részesülők száma, 136,3 ezer fő, arányuk 24,2 % volt. • Márciusban az összes nyilvántartott álláskereső 66%-a kapottvalamilyen pénzbeli ellátást, valamivel több mint egyharmaduk (191,0 ezer fő) pedig ellátás nélküli volt.

4. A hóvégi zárónapon 46,3 ezer fő pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban. Arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között 8,2%-os. Egy éves viszonylatban a pályakezdők száma 11,8%-os emelkedést mutat, körükben tehát kedvezőbb dinamika érvényesül, mint az összes álláskereső körében.

5. Forrás: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Statisztika

7. Ezzel szemben mintegy 28 000 betöltetlen álláshely március végén

8. Nincs már munkanélküli segély • 2008 november elsejétől álláskeresési járadék, illetve álláskeresési segély állapítható meg, de a juttatásokat csak akkor kaphatja meg az álláskereső, ha intenzíven együttműködik a munkaügyi központtal. • Az álláskeresőnek ún. álláskeresési megállapodást kell kötnie a munkaügyi központtal.

9. Az álláskeresési járadék folyósításának hossza továbbra is amegelőző négy évben munkában töltött napok számától függ. A korábbiakhoz képest változás, hogy a járadék folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakasz legfeljebb három hónapig tart, és ebben az időszakban a korábbinál magasabb járadékot visz haza az álláskereső. Az első szakaszban a járadék összege az érintett személy korábbi átlagkeresetének 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér 120 százaléka, vagyis ebben az évben 68.400 forint. Az álláskeresési támogatás legkisebb összege a minimálbér 60 százaléka, ez most 34.200 forint. A folyósítás második szakaszában egységesen a minimálbér 60 százaléka jár minden álláskeresőnek. A járadékfolyósítás maximális ideje 270 nap.

10. Ha a munkát keresőnek nincs elég hosszú munkaviszonya az előző négy évben ahhoz, hogy jogosulttá váljon a fenti támogatásra, akkor álláskeresési segély jár neki. Ez a minimálbér 40 százaléka, ami ebben az esztendőben 22.800 forint. • Konkrét értékeket lásd a szöveges dokumentumban (ÁFSZ: „Mi mennyi?”)

11. Az új intézkedések arra ösztönözik a munkájukat elveszítőket, hogy addig keressenek rendkívül intenzíven állást, amíg tudásuk, lendületük friss, hiszen ekkor van a legnagyobb esélyük arra, hogy ismét munkába álljanak.

12. Az álláskeresési segélynek három típusa van. • Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtania. • Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. • Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

13. ÁFSZ • A Munkaerőpiaci Alap legjelentősebb kiadási tétele az álláskeresési támogatások jogcímen keletkezik, amely az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt foglalja magába. Ezek összege 2009-ben 100 040,0 millió Ft-ot tesz ki.

14. Álláskeresési járadékban a költségvetési évben havonta átlagosan 101 ezer fő részesül. Az átlagos havi álláskeresési járadék összege 52 ezer Ft/fő/hó lesz. Az éves járadékkiadás közterhekkel együtt 78 664,4 millió Ft-ot tesz ki.

15. járadékfolyósítás ideje alatt elhelyezkedők jogosulttá válnak a megállapított 8 folyósítási idő még hátralévő részének a felére jutó járadék egy összegben történő kifizetésre. Ez 1 935,0 millió Ft kiadást jelent. • Álláskeresési segélyben 2009-ben havonta 40 ezer fő részesül, segélyük összege 28 ezer Ft/fő/hó lesz. A közterheket is figyelembe véve az álláskeresési segélyekre 18 273,6 millió Ft kerül folyósításra.

16. Költségvetése • A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény alapján a Munkaerőpiaci Alap 2009. évi összes folyó bevétele 419 288,4 millió Ft-ot, a folyó kiadások összege ugyancsak 419 288,4 millió Ft-ot tesz ki. Az Alap GFS egyenlege ennek megfelelően nulla forint.

17. 2009-ben a munkaadói járulék tervezett összege 216 900,0 millió Ft-ot, a munkavállalói járuléké 99 200,0 millió Ft-ot tesz ki. A munkaadói és a munkavállalói járulék mértéke nem változott, az előbbi 3%, az utóbbi 1,5% lesz 2009-ben is. • A vállalkozói járulék 2009. évi összege 14 000,0 millió Ft-ot tesz ki.

18. Az egy évre jutó rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2009-ben 177 600 Ft/fő, ennek megfelelően az éves bevétel 16 080,0 millió Ft lesz. • A szakképzési hozzájárulásból befolyó bevétel 2009-ben 42 300,0 millió Ft-ot tesz ki.

19. minimálbér

20. Nyugdíj • Típusok,definíciók: http://www.eum.hu/archivum/tajekoztatas-tanacsadas/nyugdij • Öregségi nyugdíj mértéke: http://nyugdijcentrum.hu/ • De: A 168/1997. Korm rendelet 2009. március 30-án megjelentette a 2009. évben használható valorizációs szorzókat. Ezek után lehetséges a pontos számítást végrehajtani, a becslés és egyéb nyugdíj-kalkuláció, nyugdíj-kalkulátor pedig nem tud megbízható értéket