Vizsgafelkészítő 3.

1. Vizsgafelkészítő 3.

2. Halláskárosult beteg/kliens/hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére. Beszélje meg munkatársaival az alkalmazandó kommunikációs stratégiát! • A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki: kommunikációt akadályozó tényezők, kommunikációt elősegítő eszközök, a megváltozott képességű beteggel való foglalkozás jellemzői, kommunikációs technikák alkalmazása halláskárosult betegnél

3. Kommunikációt akadályozó tényezők: -         kommunikációs zajok -         munka és időhiány kényszerítő hatása -         státuszbeli különbségek -         informális kommunikáció -         személyes bizalom -         helyzeti kontextus -         szavak és szemantika (eleven)

4. Kommunikációt segítő eszközök: -         telefon, telefax, írógép, számítógép, másológép, tábla, flip-chart: olyan tábla, amelyhez jegyzettömb is  tartozik, magnetofon, diktafon, fényképezőgép, diavetítő,  filmvetítő, videó,  projektor

5. Kommunikáció idős betegekkel • Gyengülő érzékszervi működés, mozgáskorlátozottság, csökkent érzékelés megakadályozza az üzenetek megértését • Ismernünk kell a korral járó testi, lelki és szociális változásokat • Teremtsünk nyugodt környezetet • Ne váltogassuk a témát, legyen idő a beszélgetésre • Hallgatás, rövid, lényegre törő mondatok alkalmazása • Ha nem értjük mit mond, mondjuk meg neki, próbáljunk segíteni • Család bevonása • Kulturális különbségek

6. Nagyothallók • Nagyothallók még képesek segédeszköz használatával a környezetükben lévő hangok és zajok érzékelésére, például hallókészülékek, indukciós hurok, stb. segítségével. • Velük kapcsolatban a verbális kommunikáció esetében a visszajelzés igénye nagyon fontos rákérdezés, ismétlés formájában. • Nagyothallók egy része képes a telefonhasználatra, de ennél a tevékenységnél is adódhatnak problémák. Mivel az ép hallású emberek általában úgy gondolják, hogy megemelt hanggal vagy erős hangerővel –kiabálással- megkönnyítik a telefonbeszélgetést a hallássérült részére. Ebben az esetben hangtorzulás, visszhang-jelenség jöhet létre, amit a nagyothalló nem képes értelemszerűen felfogni és észlelni. • Helyes megoldás ilyenkor az lenne, ha a hívó fél normál hangerővel, de tagoltan és a szavakat lassan kiejtve kommunikálna telefonon keresztül.

7. Kommunikáció csökkent hallású egyénnel • Győződjék meg, tiszta-e hallókészülék, megfelelően van-e behelyezve és működik-e az eleme. • Állítsa be a hallókészülék hangerejét kellemes szintre. • Beszéljen lassan és tisztán tagoltan. Egyszerű mondatokat használjon. • Álljon szembe a beteggel, hogy az tudjon szájról olvasni. • Beszéd közben megfelelően artikuláljon. • Beszéljen a beteg jobbik füle irányában. • Csökkentse a háttérzajt.

8. Siketek • nagyon minimálisan vagy egyáltalán nem képesek az auditív jellegű ingerek érzékelésére. Emiatt a siketeket zajokkal teli világunkban a csend öleli körül. A siketség nincs összefüggésben a szellemi képességgel. A siketség eredetét tekintve lényeges tényezőnek számít, hogy az érintett személy élete melyik szakaszában veszítette el hallását. Ha a hallássérült a beszédkészség elsajátítása után veszítette el hallásképességét, akkor a halláskárosodás nagyon nagy vesztességként jelenik meg. Viszont a beszéde érthető, tiszta maradhat azután is, és a hangokra, zörejekre is jól emlékszik. Más a helyzet a veleszületett vagy csecsemőkorban szerzett siketségben szenvedő személynél, hiszen ő soha nem ismerheti meg a hangokat, zajokat, és nem emlékezhet azokra. A siketek ezen csoportja a hangképzést csak speciális, gyógypedagógiai módszerrel tudja megtanulni. A hangkiejtésük, beszédük így is gyakran artikulálatlan és hibás, mert nem képesek visszahallás útján kontrollálni a saját hangképzésüket.

9. Kommunikációs formák siketeknél • Beszéd és arcmimika – nem hallja a beszédet, ne hajoljunk közel • Szájról olvasás – rövid mondatok, fárasztó • Jelnyelv • Írás

10. Ismerőse tanácsot kér Öntől. Három éves kisfia már egy éve szobatiszta volt, de az utóbbi időben gyakran bepisil éjszaka. Elmondása szerint a szülők éppen válófélben vannak, az édesapa bántalmazásai miatt gyakran menekülniük kell otthonról. Az anya nem tudja eldönteni, hogy orvoshoz kell-e vinnie gyermekét. Adjon tanácsot az anyának! • A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: családon belüli erőszak gyakorisága, megnyilvánulási formái, a bántalmazó személyisége, figyelmeztető jelek, regresszió jellemzői a gyermek fejlődésében

11. Családon belüli erőszak • fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat - testi, anyagi vagy jogi dominanciát - tud gyakorolni. • Az erőszakot tágan kell értelmezni: beletartozhat verekedés, szidalmazás, súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés stb. • A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a család vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete-kísérlete a bántalmazó részéről.

12. Erőszak • Bármely erőszakos cselekmény, amely az erőfölény kifejezésére és egy másik személy irányítására szolgál • Jellemzője a ciklikusság (elsősorban pszichés tényező – mivel nem lehet pontosan tudni, mikor következik be) • Gyakoriság, ismétlődés • Hatása évek múlva jelentkezhet (felmérés a bántalmazottakra vonatkozóan /nők/)

13. Az erőszak fajtái  • Szóbeli erőszak: Ha valaki (rendszerint a férfi) lekicsinyli, sértegeti a nőt, vagy gúnyolódik vele, ha nevetség tárgyává teszi (például külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel fenyegeti párját, ha azzal fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el.

14. Érzelmi zsarolás: • Letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a nőtől, kizárja őt gondolataiból, érzéseiből, ugyanakkor a nőt ellenőrzés alatt tartja, végletesen féltékenykedik, a nő önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdőjelezi, vagy nem veszi figyelembe. • Mindenért a nőt okolja, még a saját agressziója miatt is. Megfélemlítően viselkedik: tör-zúz, megrongálja a nő értéktárgyait, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja, félelmet keltően viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet. • Elszigeteli a nőt: megszabja, hogy a nő mit, és mit nem csinálhat, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál.

15. Tényleges fizikai sérülés, vagy ezzel történő fenyegetés: • A nőt lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel) fenyegeti vagy bántja. • A nő legalapvetőbb jogait megtagadja, mozgásszabadságát, elemi igényeit korlátozza: nem engedi meg, hogy a nőnek tőle független magánélete is legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad rájuk pénzt.

16. Nemi erőszak vagy szexuális bántalmazás: Olyan szexuális tevékenységre kényszeríti a nőt, amit az nem akar, a szexszel fájdalmat okoz neki, vagy megalázza; megerőszakolja, vagy intim testrészeit bántalmazza, kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. • Meggátolja, hogy a nő fogamzásgátló szert, eszközt vagy módszert használjon.

17. Anyagi függőségben tartás: • Nem engedi, hogy a nő dolgozni járjon, vagy legyen saját pénze, illetve ha van, azt elviszi, és saját belátása szerint ad csak belőle, Közös néven levő céggel (Bt., Kft.) zsarolja. • Minden kiadást, amire a nő kér pénzt, megkérdőjelez, miközben ő szabadon rendelkezik a pénzzel.

18. A bántalmazó személyiségjegyei • Mások problémáira közömbösek • Korlátolt gondolkodásúak • Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek • Hiperérzékenyek • Féltékenyek • Bűnösséget ébresztenek áldozatukban • Bagatellizálják az erőszakot • Tárgyiasítják a nőket ill. a férfiakat • Erőszakosak, durvák a szexben • Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával • Áldozatként tüntetik fel magukat önigazolásként • Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben • Emberi kapcsolat megvonással zsarolnak • Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak • Beszédük durva, bántó, gyakoriak a hisztériás kitörések

19. Figyelmeztető jelek, okok lehetnek:  • A családtag túlzott féltékenysége és a partner birtoklási vágya • A partner alulértékelése • Erős hit a tradicionális nemi szerepekben • Robbanékony természet • Előző kapcsolatban előforduló erőszakos cselekmények • Állatok bántalmazása • Gyakori alkohol vagy „drog” fogyasztás

20. Fontos, szempont lenne, hogy a veszekedések ne a gyerek előtt történjenek,hiszen súlyos következménnyel jár a személyiségfejlődésében,ilyen pl. a regresszió

21. Regresszió: viaszesés egy már elért szintről egy alacsonyabbra, egy funkcióban vagy az egészszemélyiségben jelentkezhet Regresszió jelei: • Életkori fejlettségéhez képest visszalép • A traumák a pszichoszomatikus tünetek kiváltását kezdeményezik • figyelemzavar • Érdeklődés hiánya • Lustaság • Vagy éppen hiperaktivitás • Éjszakai ágybavizelés • Fejfájás • Hasfájás • Fulladás • Sírás • Hányinger és hányás • Testsúly változás: vagy csökkenés vagy növekedés • Alvászavar

22. Barátja tegnap jött haza a kórházból. A zárójelentésében nem tudja értelmezni az alábbi kifejezést: Diabetes mellitus. Magyarázza el a szó jelentését és a kórfolyamat lényegét! • A tájékoztatás során térjen ki a következőkre: a szakkifejezés magyar megfelelője, a betegség lényege, a kórkép tünetei, terápiás lehetőségek, szövődmények, életmódbeli tanácsok

23. A szakkifejezés magyar megfelelője: • A cukorbetegség magyarul "mézédes átfolyás"-t jelent a görög "διαβήτης" = "átmenet, átfolyás" és a latin "mellitus" = "mézédes" szavak összetételéből) a szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése. • Az elnevezés az egyik főtünetre, a cukor vizelettel való fokozott kiválasztására és a megemelkedett vizeletmennyiségre utal. A középkorban a vizelet megkóstolása jelentette a diagnózist.

24. A betegség lényege: • A cukorbetegség a szénhidrát anyagcsere károsodását jelenti. Két különböző típusú cukorbetegséget különböztetünk meg. Az egyik az 1-es típusú cukorbetegség (régi néven: insulin függő), a másik a 2-es típusú cukorbetegség (régi néven: nem insulin függő). A cukorbetegek kb. 90%-a a 2-es típusú cukorbetegek csoportjába tartozik. Az 1-es típus esetében insulin hiányról beszélünk, a 2-es típus esetében részleges insulin hiány és/vagy insulin hatás csökkenés tapasztalható.

25. A betegség lényege: a hasnyálmirigy által termelt inzulin elégtelensége vagy hiánya. • Az inzulin juttatja be a sejtbe a cukrot, ha nincs inzulin, akkor magas vércukorszint a vérben és a vizeltben is cukor jelenik meg. Mivel az inzulinhiány zavart okoz, ezért a szövetekben nem használódik fel a  cukorà magas vércukorszintà a máj nem tud raktároznià cukor jelenik meg a vizeletben • Összetett anyagcsere-zavar, melyben fehérje-szénhidrát és zsír-anyagcsere zavar jön létre

26. Tünetei: • vércukorszint nő (hyperglikémia) • a beteg sokat eszik, sok folyadékot fogyaszt • vizeletben cukor jelenik meg ( glükozuria) • polyuria • bőrviszketés, fertőzésekre való hajlam • acidosis • elhúzódó sebgyógyulás • aceton a vizeletben • álandó szomjúságérzet • időnként tapasztal zsibbadás • hirtelen fogyás, ami más okkal nem magyarázható

27. 1-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők Részben genetikai, részben környezeti tényezőkre vezethető vissza. Kialakulhat 6 hónapos kor alatt csecsemőknek adott tehéntej miatt. Bizonyos terhesség alatti vírusinfekciók szerepe is bizonyítottnak tekinthető. Terhesség is kiváltó tényező lehet. 1-es típusú cukorbetegség kezelése Egyrészt nagyon fontos a megfelelő, szakember által javasolt diétás étrend betartása. Ez azért szükséges, mert az alkalmazott insulinkészítmények hatástartama hosszabb, mint a táplálékból felszívódó szénhidrátok vércukor emelő hatása. Nem megfelelő diéta esetén alacsony vércukor szint úgynevezett hypoglykémia léphet fel, ami súlyos eszméletvesztéshez vezethet. Ma már a gyors hatású insulin készítmények alkalmazásával könnyebb kivédeni ezeket az eseményeket.A terápia másik része a hiányzó insulin pótlására irányul, különböző hatástartamú insulinkészítmények alkalmazásával.

28. 2-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők Itt is fontos tényező a genetikai meghatározottság. A környezeti tényezőknek szintén nagy jelentősége van. A rendszeres fizikai tevékenység hiánya szintén hajlamosító tényező lehet. Az étrend elsősorban akkor káros ha elhízást okoz. Önmagában a szénhidrát fogyasztásnak nincs köze a cukorbetegség kialakulásához. Telített zsírok bőséges fogyasztása szerepet játszhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.Terhesség is kiváltó ok lehet. Végül pedig az életkornak is szerepe van a kialakulásában. A cukorbetegek 50%-a 65 év feletti korosztályhoz tartozik

29. 2-es típusú cukorbetegség kezelése • Ebben az esetben is nagyon fontos a szakember által felállított diétás étrend betartása. Gyógyszeres kezelés szükséges, ha a diéta és életmódbeli változtatások ellenére nem sikerül rendezni a szénhidrát anyagcserét. • Ez történhet szájon át adható vércukorcsökkentő gyógyszerek alkalmazásával illetve, ha ez sem elegendő, akkor kiegészítő insulin terápia, illetve hagyományos és intenzív insulin terápia szükséges.

30. Cukorbetegség krónikus szövődményei: • érrendszeri elváltozások • erek elmeszesedése, agyi keringési zavarok, szívinfarktus • alsó végtag artériáinak szűkületeàgangraena • hajszálerek elváltozása, látásromlás, veseelégtelenségek • idegrendszeri tünetek az idegek gyulladása miatt, érzéskiesés • súlyos fertőzéses eredetű betegségek, például furunculus, tuberculosis alakulhat ki • stroke • vesebetegség • vakság, szürke hályog, látásromlás Megelőzés: • célzott szűrővizsgálatok: éhgyomri vércukor vizsgálat • sűrűbb ellenőrzés azoknak, akik a rizikócsoportba tartoznak, pl. magas vérnyomás betegek, túlsúlyos egyének, akiknek a családjában van cukorbeteg

31. A cukorbetegség megelőzésének lehetőségei • Jelenleg az orvostudomány nem ismer olyan megelőzési módszert, amely hatékonyan, biztonságosan és mellékhatástól mentesen biztosítaná az 1-es típusú cukorbetegség megelőzését. • Ugyanakkor csökkent szénhidrát tolerancia stádiumában lévő túlsúlyos egyéneknél bizonyítottan csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását a rendszeres fizikai aktivitás, diéta és bizonyos vércukorcsökkentő gyógyszerek alkalmazása. • Nem cukorbeteg, de magas vérnyomásbetegségben szenvedő, magas koleszterinszintű egyénekben bizonyos vérnyomáscsökkentő kezelés valamint koleszterinszint csökkentő terápia bizonyítottan csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. • A 2-es típusú cukorbetegség megelőzése érdekében mindenképpen ajánlott az egészséges étrend és a rendszeres fizikai aktivitás fenntartása. 

32. Egybetegés a hozzátartozói a látogatássoránméltatlankodnakazellátásés a beteg kezelését illetően. A vita egyre jobban elhatalmasodik, amikor a jogaikkal kapcsolatosan más betegeketismagukmellépróbálnakállítani. Mit teszilyenkor? Kezeljeésoldjameg a helyzetet, használjon ki minden lehetőséget! A feladat megoldása során térjen ki a következőkre: - az értő figyelem, empátia szerepe a szakmai munka során - egészségügyitörvény, betegjogokéskötelezettségek - a betegjogérvényesítése - egészségügyiszolgálatokra, szolgáltatókravonatkozójogszabályok

33. Az értő empátia szerepe a szakmai munka során • Empátia: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki

34. megértés, megérzés fő eszköze, saját személyiségében felidéződnek mások érzelmei, a személyiség a másikba vetíti önmagát • Beleélés, élmény feldolgozása, értelmezés • feltétele a társas helyzet és a közvetlen kommunikáció • a másik ember sokféle hangulati állapota érthető meg vele • lényege a kommunikáció, igazi tere a párbeszéd • nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége • minden ember képes rá, ám ez különböző mértékben jelenik meg • gyermekkorban nagy a képesség az empátiára, majd ez folyamatosan csökken

35. Empátia szintjei •   képesség mások érzéseinek átélésére, • másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása, • promotív (elősegítő) kommunikációs szint, • képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére, • lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése, • lelki folyamatok megnyilvánulásaiból következtetni a másik kulturális közegére.

36. Empátiát befolyásoló tényezők • öröklődés, genetikus adottságok, nem • a személyes neveltetésből adódó egyéni különbségek a képességekben • személyes korábbi tapasztalatok • a személy pillanatnyi hangulata • az adott helyzet, szituáció

37. Empátiát fejlesztő hatások • jó családi neveltetés, szülők empátiás viselkedése • szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok • problémák, krízisek, konfliktusok • olyan munkakör, amiben emberekkel kell foglalkozni • különleges összezártság, egymásra utaltság • betegség, fogyatékosság, testi hiba • nagy élettapasztalat • érintkezés idegen kultúrákkal

38. Értő figyelem • nyitottság a beteg problémáira, legyünk szakmailag felkészültek, • megértés, türelem  • egyet nem érzést, ne nyilvánítsuk ki, mert ezzel értékítéletet mondunk betegről, ha azonban elkerülhetetlen, tapintatosság szükséges, hogy a probléma megoldására a beteg számára optimális rávezetést nyújtsunk

39. Egészségügyi Törvény • 1997 év CLIV törvényszabályozzaazegészségügyet · meghatározzaazegészségetbefolyásolófeltételéseszközrendszert · azegészségügyiellátásalapelveit, · a betegekjogaitéskötelezettségeit · előírjaazegészségügyiszolgáltatókravonatkozójogszabályokat · meghatározza az egészségügyi ellátások rendszerét, működési elveit · a szakmaikövetelményeket (képzést, továbbképzést) · a szolgáltatások minőségénekbiztosítását

40. Ismernie, alkalmaznia, teljesítenie kell az egészségügyi szolgáltatást nyújtó és az egészségügyiszolgáltatást igénybe vevő személynek is.

41. Betegjogok és kötelezettségek • Betegjogmindazonjogosultságokösszessége, melyekazegészségügyiellátássoránazaztigénybevevő személytmegilletik, függetlenülattól, hogyazellátástigénybevevő személybetegségemiattvagymás okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). • Alkotmányunkazegészséghezvalójogot, mint alkotmányosjogotdeklarálja, mígazegészségügyiellátáshozvalójogszabályozása a hatályosEgészségügyiTörvénybenvalósulmeg. Nyilvánvaló, hogyaz utóbbi szűkebb területet érint, de részletes kifejtést tartalmaz.

42. A hatályos Egészségügyről szóló Törvény azAmszterdami Nyilatkozat szellemében készült el, és ennek megfelelően eurokonform. Az Egészségügyrőlszóló Törvény számos esetben - különösen a gyógykezelés és betegjogok területén – általánosmegfogalmazást tartalmaz. A törvény ezáltal lehetőséget biztosít a szakmai szabályok, a szakmaikövetelmények érvényre juttatásához. Ezek a tudomány mindenkori állását tükrözı és bizonyítékokonalapuló orvoslás szabályain, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályokon, szakmaiirányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott, szakirodalomban közzétettkövetelményeken alapulnak. Szabályozásra került a gyakorlásának feltétele is. Részletesen rögzíti a betegekés az egészségügyben dolgozók jogait, kötelezettségeit.

43. Nagyonfontos, hogyazegészségügyiellátássorán, ha azigénybevevőszemélybármilyen, őt érintő kérdésbenbizonytalan, valamitnemért, feltétlenülkérdezzemegkezelőorvosát. • AzEgészségügyiTörvénybenrögzítettbetegjogokazemberautonómiájánakelismerését, a gyógykezelésalattijogokérvényesítését, ezáltalazorvos-betegközöttikapcsolatőszintébbé, bizalmasabbátételétisszolgálják.

44. Betegjogok • A betegjogokmindenembertmegilletnek. Minden betegcsoportraegyarántvonatkoznak. Speciális szabályozást csupán a pszichés működés zavarában szenvedőkre dolgoztak ki. Ennek magyarázata, hogy ezek a betegekazátlagosnálissokkalvédtelenebbek. Ugyancsakspeciálisszabályozásaláesnek a fertőző betegségbenszenvedők is, hiszenbetegségükfertőzőszakaszábanakárjárványkialakulásátokozhatják. • Ennekismeretébenközegészségügyiokokbólátmenetijelleggel - de csak a szükségesideigésmértékben – afertőzőbetegszabadságábankorlátozható, sőt vannakesetek, amikoreztkorlátozniiskell. Garanciálisjogszabályokvédik a betegetazesetlegesjogsérelmektől.

45. 1997. évi CLIV. törvény 9 betegjogotnevesít: • 1. Egészségügyiellátáshozvalójog • 2. Emberiméltósághozvalójog • 3. Kapcsolattartásjoga • 4. Intézményelhagyásánakjoga • 5. Tájékoztatáshozvalójog • 6. Önrendelkezéshezvalójog • 7. Ellátásvisszautasításánakjoga • 8. Egészségügyidokumentációmegismerésénekjoga • 9. Orvosititoktartáshozvalójog

46. I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog • A betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. • Megfelelő ellátás (eü. szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, pl. várólistára helyezni) • Folyamatos …………… • Megkülönböztetés nélküli …………………

47. II. Az emberi méltósághoz való jog • emberi méltóság tiszteletben tartása • szükséges beavatkozások elvégzése, • intimitás! • a betegjogok csak a törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozhatók • korlátozó módszerek rögzítése az egészségügyi dokumentációban • várakoztatás megalapozott okból lehetséges

48. III. A kapcsolattartási jogok • tájékoztatás a látogatási rendről • telefonos vagy személyes tájékoztatás? • kiskorú felügyelete • szülő nő /vajúdás

49. IV. Az Intézmény elhagyásának joga • beteg részéről távozási szándék bejelentése / áp.dok. • cselekvőképtelen beteg / törvényes képviselő tudtával, beleegyezésével • orvos részéről elbocsátás esetén előzőleg /24 órával / tájékoztatni kell a beteget

50. V. A tájékoztatáshoz való jog • A tájékoztatást meghatározza • a beteg életkora, iskolázottsága, intelligenciája, • állapota, • illetve a beavatkozás sürgőssége , • valamint az adott ország kulturális szokásai. • Felvilágosításon alapuló beleegyezés • felvilágosítás tényének rögzítése írásban (elutasítás esetén is) megfelelő légkörben, • beavatkozások előnyei, hátrányai (kompetencia)