Hálózatépítés

1. Hálózatépítés Potyó László 542 cs.

2. Amiről szó lesz: • Egy kis történelem • Az OSI modell ről röviden • Hálózatok osztályozása • Hálózatok részelemei • (hub, bridge, repeater, switch) • Pach kábel készítése

3. Egy kis történelem Az Egyesült Államok Hadügyminisztériuma által létrehozott hivatal, ARPA 1969 ben állította össze az első négy csomópontból álló kísérleti hálózat, melyet a mai világhálózat õsének nevezünk. A hadsereg által a '60-as évek elején elindított kutatási tervezet alapján négy egyetem kísérletezett egy hálózat felállításával. A terv célja az volt, hogy egy olyan kommunikációs hálózat jöjjön létre, mely egy esetleges ellenséges támadásról gyorsan tud információt továbbítani, és a támadás következtében legfeljebb csak egyes részek sérülhessenek, de a hálózat többi része mûködõképes legyen. Ezért tervezték úgy a hálózat topológiáját, azaz felépítését, hogy igazi, mindent összefogó központja, ne legyen

4. Egy kis történelem • Előre egyetemek, kutatointézetek csatlakoztak • A közhasznú felhasználás ötlete csak a 80-as évek közepétől mozgatta meg az emberek fantáziáját. • Az igazi karrier a 90-es években kezdődött, mikor az üzleti élet kezdte felfedezni magának • Ettől kezdve vált napjaink leginkább emlegetett, nagy lehetőségeket kínáló területévé • Mára már több millió gép van csatlakozva az internetre és ez a szám rohamosan növekszik

5. Az OSI modell Az OSI (Open System Interconnection) egy referencia modell, amely 7 szintû rendszerével biztosítja tulajdonképpen a hálózati eszközök között a kapcsolatot. A legtöbb hálózat OSI referencia modell alapján készül. Az OSI 7 szintet (vagy réteget) határozott meg, amelyek egymásra épülve, az alsó réteg szolgáltatásit felhasználva nyújtják a maguk (bôvebb vagy jobb minôségû) szolgáltatását a felsôbb rétegeknek.

6. A fizikai réteg felelôs a hálózat hardware elemeinek közvetlen kezeléséért, a „biteknek a kábelre juttatásáért". Itt rögzítik a közvetítô médium fizikai és elektromos tulajdonságait. (Például csatlakozóméret vagy jelszintek stb.) Az adatkapcsolati réteg szolgáltatása a két szomszédos (közvetlen fizikai összeköttetéssel rendelkezô) berendezés közötti, biztonságos bitfolyam átvitel. A bitfolyamot többnyire egységekre tördelik, melyeket kereteknek (frame) hívunk. A réteg úgy teszi biztonságossá az átvitelt, hogy ha hibás keret érkezik, akkor annak újraküldését kéri mindaddig, amíg az hibamentesen meg nem érkezik. A hálózati réteg végzi a történelmileg kialakult nagykiterjedésû hálózatokon belüli adattovábbítást, valamint két különbözô fizikai hálózat közötti átjárást. Például az IP (egy hálózati protokoll) képes kapcsolatot teremteni a világ bármely két, az Internetbe kapcsolt számítógépe között, bár közben a legkülönfélébb fajta átviteli közegeken (2. rétegbeli berendezések) halad át az információ.

7. Hálózatok osztályozása • 1. Kiterjedés szerint: • Lokális hálózat (Local Area Network, LAN) • Nagyvárosi hálózat (Metropolitan Area Network, MAN) • Nagy kiterjedésû hálózat (Wide Area Network, WAN) • 2. Kábelezés szerint: • Csillag • Gyûrû • Sín • Fa

8. Lokális hálózat (Local Area Network, LAN) Kis kiterjedésû, egyszerû szervezéssel meghatározott távolságon belül (maximum 10 km), azaz egyetlen épületen belül teszi lehetõvé az információ és az erõforrások megosztását a felhasználók számára. A lokális hálózatban az eszközök a hálózat fizikai kialakítására telepített kábelen, vagy más átvivõ közegen keresztül közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Ez ellentétes a távolsági hálózatokkal, amelyek gyakran a nyilvános távközlés-technikai berendezéseket, a vonalkapcsolt vagy csomagkapcsolt adathálózatokat veszik igénybe kommunikációs csatornaként. Ebbõl következik, hogy keveset hibáznak és kicsi a késleltetésük. Sebességük 10 Mb/s (megabit / másodperc) és 100 Mb/s között mozog, de ma már elõfordul az optikai kábeleknek köszönhetõen, hogy a 100 Mb/s-os adatátviteli sebességet is elérhetik

9. Nagyvárosi hálózat (Metropolitan Area Network, MAN) Nagyobb távolságra lévõ gépek, LAN hálózatok összeköttetésébõl alakulki. Felépítése a LAN-okhoz hasonlít. Összeköt egymáshoz közel vállalati irodákat vagy akár egy egész várost. Nagy kiterjedésû hálózat (Wide Area Network, WAN) Egymástól nagy távolságra elhelyezkedõ hálózatokat köt össze, akár az egész világotbehálózhatja. A helyi hálózatok több millió bit/s-os átvitelisebességéhez képest a nagytávolságokra szolgáló átviteli közeg, és az átviteli sebesség sokkal kisebb.

10. Csillag topológia • A csillag topológia esetén a munkaállomások közvetlenül tartanak kapcsolatot a szerverrel, így a központi erõforrások gyorsan és egyszerûen elérhetõk. • Ha az egyik számítógép kapcsolatba akar lépni a hálózat egy másik számítógépével, akkor a központi vezérlõ (hub) létrehozza az összeköttetést, vagy legalábbis kijelöli a másik berendezés elérési útvonalát, s miután ez megtörtént, elkezdõdhet a kommunikáció. • elõnye az, hogy ha megszakad a kapcsolat a hub és bármelyik számítógép között, az nem befolyásolja a hálózat többi csomópontját • hátránya az, hogy a központ meghibásodásával az egész hálózat mûködésképtelenné válik

11. Gyûrû topológia • Minden állomás, beleértve a szervert is, két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban . • Az üzeneteket a gépek mindig a szomszédjuknak adják át, s ha az nem a szomszédnak szólt, akkor az is továbbítja. • Egy vezérjel kering körbe a vonalon, és csak az a gép küldhet üzenetet, amelynél éppen a vezérjel van. A küldõ gép csak az üzenetküldés után továbbítja a vezérjelet. • A gyûrû bármely részén fellépõ meghibásodás hatására a teljes adatátvitel leáll.

12. Sín (busz) topológia • A sín topológia valószínûleg a legegyszerûbb hálózati elrendezés. • Ez az elrendezés egyetlen, busznak nevezett átviteli közeget használ. • A buszon lévõ mindegyik számítógépnek egyedi címe van, ez azonosítja a hálózaton. • A gyûrû bármely részén fellépõ meghibásodás hatására a teljes adatátvitel leáll. • Korlátozott a buszhoz köthetõ gépek száma, mert ahogy a jel a kábelen halad, egyre inkább gyengébb lesz.

13. Fa topológia • A munkaállomások hierarchikus rendben kapcsolódnak egy vagy több másik munkaállomáshoz • Minden összekötött gép között csak egyetlen út van • Elõnye a kis kábelezési költség, valamint, hogy nagyobb hálózatok is kialakíthatók . • Hátránya viszont, hogy egy kábel kiesése egy egész alhálózatot tönkretehet .

14. Hálózatok részelemei • Vezérlő elektronikák • Hub • Repeater • Router • Bridge • Switch • Modem • Gateway

15. Hálózatok részelemei • 2. Átviteli közeg • Vezetékes • Csavart érpár • Koaxiális kábelek • Üvegszálas kábel • Vezeték nélküli • Infravörös • Rádiófrekvenciás • Mikrohullámú • Mûholdas

16. Aktív, passzív eszközök • Tegyük fel, hogy jelek menek a kábelen. Elérkeznek egy eszközhöz, ami ezeket a jeleket szétosztja. Ez az eszköz lehet aktív vagy passzív abból a szempontból, hogy a rajta átfolyó jelekkel mit csinál. • Ha csak simán továbbadja/szétosztja, akkor passzív eszköz, mert nem csinál mást, mint továbbítja a bemenetén kapott jelet. • Amennyiben ezen jeleket erõsíti is, akkor már aktív. Jelerõsítés akkor lehet fontos, ha a hálózat szegmense túl nagy ahhoz, hogy a jelek biztonságosan (jelveszteség nélkül) eljussanak a célállomásra. • Tehát: • - aktív hálózati elemek a hálózati működést biztosító eszközök (hub, switch, router, modem, gateway, bridge) • - passzív hálózati elemek a kábelezés, valamint a fali csatlakozók

17. Hub • a hub egy doboz, rajta portoknak nevezett, telefoncsatlakozókhoz nagyon hasonlító csatlakozó aljzatokkal. Minden port egy munkaállomástól, szervertõl vagy egyéb hálózati egységtõl érkezõ kábelt fogad • számos formában és méretben kaphatók: 4 port-ostól egészen a 124 es ig • segítségével könnyen alakíthatunk ki LAN – okat • csillag topológiájú hálózatok esetén használják • a beérkező üzeneteket (bittek) minden portra tovább küldi(broad cast), aztán majd csak az fogadja akinek eredetileg címezve volt • tehát csak fizikai szinten továbbitódnak a bittek, ezért fizikai szintü készülékek is szokták nevezni • csak egyforma fizikai szegmensek közötttud kapcsolatot teremteni

18. Bridge • a bridge tulajdonképpen egy olyan állomás, ami képes arra, hogy egy LAN szegmensen forgalmazott, másik szegmensen levô állomásnak címzett keretet továbbítson egy másik, a címzetthez lehetôleg közelebb lévô szegmensre • tehát külön szegmensek kapcsolhatók össze és kommunikálhatnak egymással • ez már az adatkapcsolati réteg szintjén mûködik (layer2 device) • feladata az egyes hálózati részek forgalmának elválasztása • szűri és továbbítjaa frame – eket, a cél cím alapján • amikor, megérkezik egy frame, akkor kiolvassa, hogy hová kell eljusson, és ide küldi el csak

19. Bridge • amikor a bridge-t a hálózatba kapcsolják, a címeket rögtön tanulni kezdi és ezek után már önállóan végzi a forgalomirányítást • minden bridge-ben van egy adatbázis, ami a MAC (Medium Acces Control = az adatkapcsolat réteg alrétege, amelyhez azok a protokollok tartoznak, amelyek a közeg használatának vezérléséért felelõsek) címek elhelyezkedését adja meg. Amikor egy bridge bemenetén megjelenik egy keret, a híd kiolvassa a forrás- és célcímeket, majd ezeket a címeket kikeresi a forgalomirányítási táblájából és meghatározza, hogy melyik LAN-on helyezkedik el a célgép és a forrásgép • egy híd kereteket vesz, és átadja az adatkapcsolati rétegnek, amely az ellenõrzõ összegét kontrollálja. Ezután a keret egy másik alhálózatra való továbbításra lekerül a fizikai rétegbe • mivel ez az eszköz a fizikai réteg felett dolgozik, ezért képes arra, hogy eltérõ fizikai szegmenseket összekössön

20. Brige • Alapvetôen két technológia terjedt el, a transzparens bridging és a source-routed bridging. • 1. A transzparens bridging DEC fejlesztés eredménye, elsôsorban az Ethernet hálózatokban népszerû. Onnan kapta nevét, hogy mûködése észrevehetetlen az állomások számára. • Használatakor a feladó nem is sejti, hogy a címzett nem az ô szegmensén van és nem közvetlenül hallja a feladott keretet. A bridge feladata, hogy ha olyan keretet hall, amelyik nem erre a szegmensre szól, akkor továbbítsa azt más szegmens(ek)re. A bridge legtöbbször figyeli a szegmenseket és magától tanulja meg, hogy melyik állomás merre található. Ez alapján építi fel belsô táblázatát, ami alapján a továbbítás történik. Ha olyan címzettnek szóló keretet hall, akit nem ismer, akkor minden rákapcsolt szegmensre továbbítja a keretet, kivéve arra, amelyrôl érkezett, mintegy elárasztva vele a hálózatot (flooding); ekkor egy repeater funkcióját veszi át. Hasonlóan cselekszik broadcast és multicast keretek esetén is.

21. Brige Hurkot is tartalmazó hálózatok esetében azonban a módszer nem mûködik. Egy broadcast keret ugyanis örökké kering a hálózatban, hisz a hurok minden bridge-e mindenfelé továbbítja a körben tovább is. De még egy helyesen továbbított unicast keret is megzavarhatja más bridge-k tanulási mechanizmusát, hiszen ugyanazt a keretet akár több szegmensen is láthatja, például ott, ahol azt eredetileg feladták, meg egy másik szegmensen, amerre elhaladt. Ezek után nehéz eldönteni, hogy az adott feladó melyik szegmensen is van. A hálózati hurok azonban hasznos, sokszor nem nélkülözhetô, mert növeli a megbízhatóságot. Ha ugyanis az egyik szegmens megszakad, a másikon még folyhat a kommunikáció.

22. Brige Ezért fejlesztették ki eredetileg szintén a DEC-nél a feszítôfa algortimust (Spanning Tree Algorithm, STA). Az STA mûködése a következô. A bridge-k közötti információcsere segítségével elôször felderíti a LAN szegmensek és bridge-k elhelyezkedését és garantálja, hogy minden bridge-ben ugyanaz a topológiai-gráf keletkezik. Majd minden bridge elkészíti a gráf egy feszítôfáját, méghozzá mind ugyanazzal az algoritmussal. Ezek után keretek továbbítása csak azokon a szegmenseken keresztül történik, melyek részei a feszítôfának. Így hurok sohasem alakulhat ki. Természetesen címeket is csak az ezeken a szegmenseken hallható keretekbôl tanul a bridge. Ha valamelyik szegmens kiesik vagy új szegmens csatlakozik a hálózathoz (topológiaváltozás), akkor az algoritmus kiigazítja a bridge-k gráfját és feszítôfáját. Hátránya, hogy a távoli kerettovábbítás mindig ugyanazokon a szegmenseken történik, ami ott esetleg sok ütközést okoz, míg esetleg egy párhuzamos szegmensen, ami nem tagja a feszítôfának, csönd lehet.

23. Brige • 2. A Source Route Bridging (SRB) IBM fejlesztés és elsôsorban a Token Ring hálózatokban terjedt el. • Mûködése a következô: minden feladó a teljes továbbítási útvonalat elhelyezi a LAN keretben és ennek az információnak segítségével vándorol a keret a szegmenseken át. Ehhez elôször az adni kívánó állomás felderítô keretet küld ki, amibe minden bridge beleírja saját információit és aztán átmásolja minden kimenô portjára. A felderítô keret, ily módon megsokszorozódva minden lehetséges útvonalon eljut a felderíteni kívánt állomáshoz. Az pedig minden beérkezô példányra az abban felgyülemlett információ alapján válaszol (a vissza-útvonal benne van a felderítô keretben). A feladó miután megkapta felderítô keretének példányait, valamilyen szempont alapján választ az adódó utak közül. • Az elsôként visszaérkezett példány útvonala (valószínûleg a legrövidebb utat járta be). Általában ez használatos. • A legkevesebb szegmenst érintô útvonal. • A legnagyobb MTU-val rendelkezô útvonal.

24. Switch • elkülönült hálózati szegmenseket kapcsol össze és a lokális forgalmat nem engedi ki. • a switch igény szerint kapcsol össze két portot, ami által tovább csökken az ütközések száma és nô a rendelkezésre álló sávszélesség • a switch müködése • ha A mondjuk C-vel akar kommunikálni. Tegyük fel, hogy még senki sem kommunikált a hálózaton. A kiküld tehát egy broadcast csomagot, amiben megkérdezi, hogy kihez tartozik a C azonosító. Ekkor a switch belsö táblázata így néz ki:

25. Switch • C küld egy unicast válaszcsomagot A-nak, amelyben közli vele, hogy a C azonosító a mac(C) MAC címü eszközhöz tartozik. A switch táblázata a következöképp változik: • ezután A unicast csomagokkal elkezd kommunikálni C-vel. Tegyük fel, hogy ez elég sokáig tart és eközben D is kommunikálni akar B-vel. Elvégzi az elözö procedúrát, közben egyetlen egyszer történik csomagütközés, akkor amikor D egy broadcast csomaggal megkérdezi, hogy kihez tartozik a B azonosító. Az összes többi forgalom unicast forgalom és így nem zavarják egymást. Nem történik több csomagütközés és mindkét kommunikáció kihasználhatja a teljes sávszélességet, nem kell osztozni rajta. A switch tábálázata, így fog kinézni:

26. Switch • Ez első ránézésre gyors és biztonságos megoldás. • Gyors, mert a HUB-bal ellentétben itt az unicast sávszélesség (és a hálózati forgalom nagy része unicast) dedikált, azaz nem osztódik tovább a felhasználók között. • Biztonságos, mert egy harmadik fél nem lehet hallgathatja le két eszköz kommunikációját. A valóság azonban sajnos nem ilyen szép. Az elmélet jó, de a megvalósítás korlátai továbbra is lehetőséget nyújtanak mind a hallgatózásra (sniffelésre), mind a hálózat túlterhelésére (floodolásra). Természetesen a gyártók minden ilyen módszer ellen próbálkoznak védekezni, több-kevesebb sikerrel, de az emberi találékonyság ellen nincs ellenszer.

27. Switch • Alapvetôen kétféle elven mûködhet egy LAN switch. • Store & forward mûködés esetén a kapott keretet letároljuk, ellenôrizzük, hogy ép, majd a célállomás címébôl meghatározzuk, hogy melyik porton kell továbbítani és arra leadjuk. • Cut through állapotban a switch rögvest a célállomás címének beérkezése után elkezdi a keret továbbítását. Így csökkent a késleltetés, hiszen ez a mezô a keret elején található. Ha a kimeneti port foglalt, akkor természetesen a keretet puffereljük és a port felszabadulása esetén adjuk le. • Cut through mûködés esetén a switch egy keret forgalmazásának megkezdése elôtt nem képes ellenôrizni, hogy a keret ép-e. Tehát, ha egy szegmensen ütközés történik, ami a switch számára csak a célállomás címének beérkezése után hallható, akkor a switch hibás keretet ad a kimeneti portra, fölöslegesen foglalva ezzel az ottani osztott közeget. • Éppen ezért a switch adaptív mûködési módjában a hibás keretek számától függôen hol store & forward, hol cut through üzemmódban mûködik. Ha a hibák száma egy szint fölé emelkedik, az elôbbire, aztán ha tartósan egy szint alá csökken, az utóbbira vált.

28. Repeater • Az azonos típusú sínhálózatok egyszerû jelismétlõkkel kapcsolhatók össze nagyobb hálózattá. A jelismétlõk a kábeleket úgy egyesítik, hogy az összetett hálózat minden állomásának jelét (üzenetét) egyidejûleg az összes állomás hallja. Sínrendszerrõl van szó, minthogy ez a megoldás elterjedten a busz topológiájú LAN-oknál használatos. Gyûrû topológia esetén minden állomás eleve jelismétlõként mûködik; fogadja az üzenetet és a szintjére visszaállított jelet küldi ki újra. • A jelismétlõk a jelalak helyreállításán kívül semmi más feladatot nem végeznek. Ez az eszköz a protokoll fizikai szintjén mûködik, ezért csak a minden rétegében azonos felépítésû hálózatok összekötésére szolgál. A repeaterek három nagyobb csoportra oszthatók: • 1.sodrott érpáras repeaterek • 2.üvegszálas átviteli támogatók • 3.vékony Ethernet repeaterek

29. Router • A router olyan forgalomirányító eszköz, amely lehetõvé teszi, hogy egymással közvetlen módon nem összekötött számítógépek kommunikálni tudjanak egymással. • A routerek is hasonlóságot mutatnak a bridge-ekhez, de azokkal ellentétben nem az adatkapcsolati, hanem a hálózati rétegben helyezkednek el. • Az alsó három rétegben dolgoznak, ezért már a logikai címeket is képesek feldolgozni. A logikai cím a fizikális címek felett lehetõséget ad a munkaállomások logikai részcsoportokra való osztályozására. • A hálózatokban a forgalomirányító két fõ feladatot lát el: meghatározza az elérési útvonalakat és továbbítja a csomagokat. A csomagok több rendszeren keresztül történõ eljuttatása a feladótól a címzettig, csak abban az esetben sikeres, ha minden router el tudja dönteni, hogy melyik portján továbbítsa az adott csomagot.

30. Router • Egy adatcsomag routerrõl routerre vándorol, és az, hogy éppen milyen irányba halad tovább, azt az adott forgalomirányító szabja meg. • Az irány meghatározásának módja lehet statikus vagy dinamikus. Statikus meghatározás esetében a hálózati adminisztrátor tartja kézben a folyamatot, amíg a másik változat esetében maguk végzik a forgalomirányítást, azaz folyamatosan frissítik a kapcsolatok listáját.

31. Gateway • Ez a legbonyolultabb hálózat összekapcsolási módszer. Akkor alkalmaznak átjárót, ha egymástól teljesen különbözõ hálózatot akarnak összekapcsolni. • Mivel eltérõ architektúrát használnak, a protokollok minden hálózati rétegben különbözhetnek. • Az átjáró minden átalakítást elvégez, ami az egyik protokollkészletbõl a másikba való átmenet során szükséges. • Ezek a következõk: • Üzenetformátum átalakítása. • Címátalakítás. • Protokoll-átalakítás. • A gateway-ek kínálják a legnagyobb rugalmasságot a hálózati összeköttetésben, mivel két teljesen eltérõ hálózatot lehet egymáshoz kapcsolni.

32. Vezetékes átviteli közegek • Csavart érpár (UTP, STP) • A legelterjedtebb átviteli közeg a csavart érpár vagy más néven sodrott érpár (Unshielded Twisted Pair = UTP). Ez a vezetéktípus két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték. Ha ezt a sodrott érpárat kívülrõl egy árnyékoló fémszövet burokkal is körbeveszik, akkor árnyékolt sodrott érpár-ról (Shielded Twisted Pair = STP) • A ma használatos kábelek több, általában 4 érpárból állnak, amelyek spirális formában meg vannak csavarva, ezáltal csökkentve az érpárok közötti esetleges interferenciát. • Az erek mindegyike egyenként szigetelve van, de az érpárok lehetnek még páronként árnyékolva is. • A sávszélesség a huzalok vastagságától és az áthidalni kívánt távolságtól függ, de akár a Gbit/s-os nagyságrendû sebesség is elérhetõ. Analóg és digitális átvitelre egyaránt alkalmas. Manapság a számítógépeket a LAN hálózatban is ez a vezetékfajta köti össze. A sodrott érpáras kábel nem lépheti túl a 100 méteres hosszúságot a hub és a számítógép között.

33. Vezetékes átviteli közegek • Koaxiális kábelek • Ez inkább régebb széles körben használt átviteli közeg egy tömör rézhuzalból áll, amely körül szigetelõ van. A szigetelõt egy külsõ hengeres vezetõ veszi körbe, amelyet egy védõ mûanyagburkolat zár körül. Felépítésének köszönhetõen nagyon védett zajokkal szemben, és hosszú távú átvitelre is alkalmas. Könnyen meghosszabbítható, a különféle kábeltoldók, szétválasztók, csatolók és jelismétlõk segítségével. • Két fajta koaxiális kábel létezik: • 1. Alapsávú: 50 ohm -os kábel, digitális átvitelt tesz lehetõvé2. Szélessávú: 75 ohm -os kábel, analóg átvitelt tesz lehetõvé

34. Vezetékes átviteli közegek • Üvegszálas kábel • A jelenlegi legkorszerûbb vezetékes adatátviteli módszer az üvegszál vagy más néven optikai technológia alkalmazása. Üvegszálas hálózat kiépítésére akkor kerül sor, ha különösen nagy elektromágneses hatások érik a vezetékeket vagy nagy távolságokat kell áthidalni. • Itt a fényáteresztõ anyagból készült optikai szálon tovahaladó fényimpulzusok szállítják a jeleket. Az optikai kábel egy olyan vezeték, amelynek közepén üvegszál fut. Ezt az üvegszálat gondosan kiválasztott anyagú burkolat veszi körül. A különleges anyag tulajdonsága, hogy az ide-oda cikázó fény sohasem tudja elhagyni a kábelt. Ezért a fény a vezeték elején lép be és a végén lép ki belõle. De így is meg kell erõsíteni és újra kell rendezni a fényt. A legnagyobb áthidalható távolság manapság 80 kilométer, ami lényegesen hosszabb táv a hasonló rendû kábelekhez képest.

35. Vezeték nélküli átviteli közegek • Infravörös átvitel • Ezt az átviteli technikát kistávolságú adatátvitel során használják elõszeretettel. A televíziók, videomagnók és hifik távirányítóiban infravörös adóegység található. • Jellemzõje, hogy viszonylag jól irányítható, olcsó és könnyen elõállítható. Hátránya, hogy szilárd testeken nem képes áthatolni. Erre jó példa, hogy az egyik szobában lévõ infravörös rendszer nem zavarja a szomszédos szobában lévõ másik ilyen rendszert. Elõnye viszont, hogy nincs szükség hivatalos engedélyeztetésre. • Ez az átviteli technika jó eséllyel pályázhat egy épületen belüli vezeték nélküli lokális hálózatok átviteli rendszerének betöltött szerepére.

36. Vezeték nélküli átviteli közegek • Rádiófrekvenciás átvitel • A rádióhullámok egyszerûen elõállíthatók, nagy távolságra jutnak el és könnyen áthatolnak az épületek falain. Érdemes tisztázni a rádióhullám fogalmát, mit is jelent. • Kisugárzott hullámok frekvenciája széles tartományban mozoghat és a látható fény sebességével terjednek. • Mikrohullámú átvitel • Az adatátvitelben a nagyobb sávszélességet kívánó vezeték nélküli helyeken alkalmazzák. Az optikai kábelek megjelenése elõtt évtizedeken keresztül ilyen mikrohullámú rendszerek jelentették a nagytávolságú távbeszélõrendszerek alapját. 100 MHz felett az elektromágneses hullámok egyenes vonal mentén terjednek, és jól fókuszálhatók

37. Vezeték nélküli átviteli közegek • Mûholdas átvitel, VSAT rendszer • A világûrben lévõ mikrohullámú ismétlõknek foghatjuk fel a távközlési mûholdakat. A mûhold alapvetõen és eredendõen kommunikációs eszköz, de arra is jó, hogy átjátszóállomásként vegye a Föld egyik pontjáról kiinduló rádióadást, felerõsítse, majd adóként tovább sugározza a Földnek egy másik helyére. Ezen a felismerésen alapul a mûholdas adattovábbítás, a mûholdas mûsorszórás és a mûholdas telefonálás.

38. Pach kábel készítése • A csavartérpáras hálózat egyik legfontosabb eleme a kábelezés. Roszminőségű kábelrendszer (rossz minőségű kábel, rossz csatlakozó-elemek) esetén a hálózat átviteli képessége jelentősen romolhat, vagy -szélsőséges esetben- teljesen megszűnhet. • A TP jelenlegi szabványos csatlakozási felülete az úgynevezett RJ45.Az RJ45-ös dugót a kábelnek megfelelően kell megválasztani: • - falkábelre falkábeles RJ45 • - lengőkábelre lengőkábeles RJ45-öt.

39. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • Egyenes (vagy sima) patch kábelnek nevezzük azt a csatlakozókkal ellátott vezetékdarabot, amelynek mindkét végén egyforma -szabványos- bekötést alkalmazunk. Ezek a kábelek alkalmazhatóak a számítógép-switch/hub/router között. • A kábelvégeken bontsuk ki úgy 3-5 cm hosszúságban az érpárakat. Ezeket az ereket NE csupaszoljuk!!!

40. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • 2. A felcsavart drótokat tekerjük szét és rendezzük szépen sorba a következőképpen: • fehér-narancs, narancs, zöld-fehér, kék, kék-fehér, zöld, barna-fehér, barna

41. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • 3. Vágjunk le a kábel hosszúságból úgy, hogy a csőből kb 1-2 cm lógjon ki:

42. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • 4. Majd dugjuk be az rj 45 dugóba úgy, hogy a követketzőképpen nézzen ki:

43. Pach kábel készítése • Egyenes vagy sima patch kábel • 5. Ezek után használjuk a krimpelőt és szorítsuk össze a fogókarokat:

44. Pach kábel készítése • Kereszt (crossover) kábel készítése • Keresztkábellel általában "egyenrangú" hálózati eszközöket (számítógép-számítógép), (router/switch/hub-router/switch/hub) kötünk össze. Keresztkábel esetén a kábel egyik végét a hagyományos módon (az egyenes kábel készítésénél ismertetett színkiosztással) , míg a másik oldalon egy-egy érpár felcserélésével • zöld-fehér, zöld, fehér-narancs, kék, kék-fehér, narancs, barna-fehér, barna

45. ( köszönöm a figyelmet )