A KERESZTES HÁBORÚK

1. OKAI, CÉLJAI, LEFOLYÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A KERESZTES HÁBORÚK

2. Előzmények: • 1054-ben kettészakad az egyház (egyházszakadás, vagy szkizma) Róma központtal: katolikus egyház, vezetője a római pápa;  Bizánc központtal ortodox (görögkeleti) egyház, feje a bizánci pátriárka • a keresztény vallásgyakorlat része a zarándoklat is: pl. megtisztulás a Szentföldön, a Szent Sírnál • iszlám terjeszkedés: a szeldzsuk-törökök legyőzik a bizánci császár seregét (Manzikert, 1071), elfoglalják Jeruzsálemet is • Bizánc segítséget kér VII. Gergely pápától

3. A hadjáratok okai és célkitűzései: A pápa céljai: • a görögkeleti (bizánci) egyház újraegyesítése a római katolikus egyházzal a pápa vezetése alatt; • a Nyugat védelme az előretörő iszlámmal szemben; • A Szent Sír, a Szentföld felszabadítása.

4. Az európai feudális államok, népek okai a keresztes hadjáratokra • Európa túlnépesedése; • Vágy a részesedésre a levantei kereskedelem hasznából; • A feudális társadalom belső feszültségeinek levezetése: paraszti elégedetlenség; föld nélküli lovagok  zsákmány és földszerzés lehetősége • Ideológiai (vallási) okok: a Szent Sír védelme, bűnbocsánat ígérete, zarándokútvonal (egyben kereskedelmi útvonalak) biztosítása, Jeruzsálem felszabadítása a pogány uralom alól.

5. A keresztes hadjárat meghirdetése: • Idő és helyszín: 1095, clermonti zsinat • II. Orbán pápa gyújtó beszéde: • Isten így akarja; • jelszó: Jeruzsálem; • jelkép: a fehér kereszt; • Érdekesség: a hadjárat vezetésére a magyar királyt, Szent Lászlót kérte fel a pápa, de László 1095-ben 

6. A főbb hadjáratok 1. keresztes hadjárat (1096–1099) • Itálián, Dalmácián ill. Magyarországon átvonuló gyülekező seregek (Bouillon Gottfried vezetésével) • Jeruzsálem elfoglalása 1099. júliusában, Jeruzsálemi királyság megalapítása, • A királyság élén Bouillon Gottfried, felveszi „a Szent Sír helytartója” címet, később testvére, Balduin követi • a királyság bukása 1187-ben: Szaladin szultán a hattini csata után dönti meg a királyságot.

7. III. keresztes hadjárat: • Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes császár vezeti: győzelmet arat 1190-ben, de Frigyes vízbe fullad a Kalukadnosz (Szalef) folyón való átkeléskor; • A helyzetet Oroszlánszívű Richárd angol, és II. Fülöp Ágost francia király seregei mentik meg: Akkon bevétele 1191-ben. • Fegyverszünetet kötnek Szaladinnal: engedélyt kapnak a zarándokok Jeruzsálem felkeresésére.

8. IV. keresztes hadjárat: 1202–1204 • III. Ince pápa Konstantinápoly (Bizánc) elfoglalását kéri. (cél: egyházegyesítés) • 34000 keresztes lovag támad a Bizánci Császárság fővárosa ellen, hosszas harc és öldöklés árán veszik be. Kirabolják (több nap fosztogatás engedélyezett). • Létrehozzák az ún. Latin Császárságot, ezt a területeiket visszafoglaló görögök 1261-ben felszámolják, megsemmisítik. • Nem sikerül a pápa terve, a egyházegyesítés sem.

9. Gyermekek keresztes hadjáratai • István (francia parasztfiú) – 15 ezer gyermek összecsődítése, Marseille-ben hajóra szállnak, Szardínia szigeténél vihar, a flotta nagyobb hányada elsüllyed, a maradék megérkezőket a rabszolgakereskedők örömmel fogadják. • Miklós (Nikolaus) Kölnben húszezer gyermeket toboroz – többségüket a szülők, segítők hazajuttatják, maradékuk rablók fogságába esik.

10. További kísérletek • II. András magyar király keresztes hadjárata 1217-ben, különösebb eredmény nélkül • II. Frigyes német-római császár a kiközösítése miatt kénytelen harcolni, vereséget szenved • IX. (Szent) Lajos francia király többször is kísérletezett, de szintén eredménytelenül

11. A keresztes mozgalom kudarcának oka: • A részt vevő országok érdekeiket nem tudták összekapcsolniaz egyetemes eszmékkel. • Bizánc segítséget akart, de Velence gazdasági, a normannok pedig hatalmi szempontból Bizánc ellenségei maradtak. • Bizánc nélkül viszont a szállítás, utánpótlás nem volt lehetséges.

12. A keresztes hadjáratok következményei: • az észak-itáliai tengerparti városok és a dél-franciaországi városok fellendülése (kereskedelem Kelettel), • gazdasági és tudományos eredmények cseréje: • megjelennek a vízkerekek, szélkerekek, malmok, vízemelők; • a papirusz és a pergamen (állatbőr) mellett a papírgyártás kialakulása átvétellel; • Kínából kicsempészett selyemhernyó; selyemgyártás. • Az ókori kultúra különböző eredményei arab közvetítéssel terjednek Európában (arab számjegyek Indiából, csillagászat, orvostudomány, fizika, alkímia; fémmegmunkálás, kohók, stb.), • lefordítják a megszerzett régi kéziratokat (pl. az ókori görögök műveit).