260 likes | 623 Views
Természetvédelem. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A természetvédelmi szabályozás története A természetvédelmi szabályozás rövid áttekintése A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon Az 1996/LIII. számú törvény
E N D
Természetvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A természetvédelmi szabályozás története • A természetvédelmi szabályozás rövid áttekintése • A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon • Az 1996/LIII. számú törvény • A Magyarország által aláírt és kihirdetett nemzetközi egyezmények HEFOP 3.3.1.
A természetvédelmi szabályozás története HEFOP 3.3.1.
A TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS RÖVID ÁTTEKINTÉSEMásodlagos természetvédelem:Azon fajok védelmére irányul, amelyek az ember számára „hasznosak”. - i.e. III. század: Asóka kirány (India): a „felesleges állatpusztítás” tiltása- (vallási okok!) - 1328: IV. Bajor Lajos: a cinegék védelme (a cinegék „bántalmazásáért” szankciók!) HEFOP 3.3.1.
A természetvédelmi szabályozás a kezdetektől két formában valósult meg: - területi alapú - faji alapúElsődleges szabályozás: a védelemben a természeti értékek megóvása az elsődleges 1872: Yellowstone Nemzeti Park (USA) – az első nemzeti park 1901: Az első európai természetvédelmi törvény (Hesseni Nagyhercegség) 1909: első európai nemzeti park: Abiskoi Nemzeti Park (Svédország) HEFOP 3.3.1.
Napjainkban: közel 15 ezer védett terület 2500 nemzeti park 150 világörökség, ~ 400 bioszféra rezervátum • Az 1970-es évektől nemzetközi természetvédelmi jogszabályok környezet- és természetvédelmi egyezmények Jelenleg 270 nemzeti park (Magyarország: 1973. január 1.: Hortobágyi Nemzeti Park) HEFOP 3.3.1.
A hazai természetvédelem alapját az erdészeti, vadászati, halászati szabályozás és a madárvédelmi rendelkezések adták A magyar eredetmondák, szimbólumok számos állatfajhoz kötődnek (pl.: csodaszarvas, turulmadár) 1426: Zsigmond király dekrétuma (erdők kíméletes hasznosítása) 1565, 1669: Erdő-rendtartási törvények 1729: III. Károly dekrétuma: A vadászat és madarászat szabályozása (általános vadászati tilalom a szaporodási időszakban pl.: szarvas, őz) A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon HEFOP 3.3.1.
A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon • 1802: II. Ferenc dekrétuma. Tilalmi idők egyes vadfajokra (gím, dám, mezei nyúl) • 1840: X. tv.: vizek (folyók, tavak) szennyezésének tiltása a, vízi élővilág védelme • 1872: VI. tv.: általános vadászati tilalmi idő február 1. és augusztus 15. között (tilos madárfészkek pusztítása, tojásgyűjtés, stb.) - Számos fajra nem vonatkozott (pl.: vadrécék, vadludak, számos ragadozó madár – baglyok közül a „nagy suholy”) - A ragadozó emlősöket mindenki pusztíthatja HEFOP 3.3.1.
A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon • 1879: XXXI. tv.: ELSŐ MAGYAR ERDŐTÖRVÉNY (a természetvédelem másodlagosan jelenik meg) • 1880: 7428. sz. FM. Ip. Ker. Min. rend.: énekes madarakkal történő kereskedelem korlátozása • 1883: XX. tv.: vadászati törvény (énekes madarak és költési időben más madarak védelme) HEFOP 3.3.1.
1888: Halászati törvény (általános tilalmi idő április 1. – június 15. között, halászati korlátozások lehetősége fajvédelem!) 1893: Magyar Ornitológiai Központ 1894: XII. tv.: Mezővédelmi törvény (mg.-ra hasznos állatok és homokkötő növények védelme!) A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon HEFOP 3.3.1.
A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon • 1901: FM rendelet: 132 madárfaj, denevérek, rovarevő kisemlősök védelme szankciók! • 1906: Madarak és Fák Napja (Herman Ottó kezdeményezésére gr. Apponyi Albert vallás és közoktatási miniszter rendelete) HEFOP 3.3.1.
Herman Ottó(1835-1914) HEFOP 3.3.1.
A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon • 1922: Kis-Balatonon „kócsagőr” alkalmazása • 1923: XVIII. tv.: Erdészeti igazgatás alapjai (Kaán Károly) • 1933: Vadászati tilalom madarakra (pl.: énekes madarak) • 1935: IV. tv.: MÁSODIK ERDŐTÖRVÉNY az erdőkről és természetvédelemről, területi és faji védelem! (1938: OTT) • 1939: Első védett terület: Debreceni Nagyerdő • 1945-ig 219 védett terület került kijelölésre HEFOP 3.3.1.
A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon • 1952: Az első tájvédelmi körzet (Tihany) • 1954: 59. sz. MT rendelet: madarak védelme, élőhelyek, költési idő zavartalanságának biztosítása, fokozott védelem 34 madárfajra, Madarak és Fák Napja • 1961: 18. tv. erejű rendelet a természetvédelemről (OTvH) • 1971: 12. sz. Korm. rend.: vadon élő madarak védelme – ex lege védelem! • 1973. január 1: Hortobágyi Nemzeti Park (az első nemzeti parkunk) • 1974: 98 gerinces faj védelme (madarakon kívül) HEFOP 3.3.1.
A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon 1975: Kiskunsági Nemzeti Park 1976: Bükki Nemzeti Park 1977: OTvH OKTH (Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1977: 30. sz. törv. rend. A halászat szabályozása (tilalmi idők, méretkorlátozások, kíméleti vízterületek) 1982: - 4. sz. törv.rend. Természetvédelmi törvény. Természetvédelmi őr jogállása, a társadalom bevonása a természetvédelembe (TTSZ) - 8/1982. sz. OKTH rendelet (barlang fogalmának bővítése; védett és fokozottan védett növények és állatok listája, 340 növényfaj, 571 állatfaj, gerinctelenek is védetté váltak!) HEFOP 3.3.1.
A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon • 1985: Aggteleki Nemzeti Park • 1988: Védelmi listák bűvülése: 340 növényfaj 415; 571 állatfaj 619) • 1989: Vörös Könyv megjelenése • 1991: Fertő-Hanság Nemzeti Park • 1993: KTM rendelet a faji védelemről. Védett és fokozottan védett fajok körének kibővítése (850 faj!) eszmei érték emelése (200 – 500 000 Ft.) hibrid fajok védelme! • 1994: Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció HEFOP 3.3.1.
A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon • 1996: Duna-Dráva Nemzeti park • 1996: LIII. sz. tv.: Természetvédelmi törvény hatályba lépett 1997. január 1-től) 1997: - Körös-Maros Nemzeti Park - Balaton-felvidéki Nemzeti Park (jelenleg Balatoni NP) - Duna- Ipoly Nemzeti Park 1998: 8.sz. Korm. Rend.: a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó szabályok (denevér- és madárgyűrűzés, solymászat) HEFOP 3.3.1.
1996/LIII. Sz. törvény • I. rész: Általános rendelkezések • II. rész: A természeti értékek és természeti területek általános védelme • III. rész: Természeti területek és értékek kiemelt oltalma • IV. rész: A természet védelmének tervezési és szervezeti rendszere • V. rész: A természet védelmének tulajdoni és gazdasági alapjai • VI. rész: A természetvédelem eljárásjogi szabályai és szankciói HEFOP 3.3.1.
A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon 2001: 13/2001 (V.9): KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény-és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 2002: Őrségi Nemzeti Park 2005: 23/2005 (VIII.31.) KvVM rendelet a 13/2001 KöM rendelet módosításáról 2006: 348/2006. (XII.23.): korm. Rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról (módosítja a 325/2007. sz. Korm.rend) HEFOP 3.3.1.
Magyarország által aláírt és kihirdetett nemzetközi természetvédelmi egyezmények 1971: Ramsari egyezmény 1972: UNESCO (Párizs) 1973: Washingtoni egyezmény (CITES) 1979: Bonni egyezmény 1979: Berni egyezmény 1994: Denevérvédelmi irányelv 1992: „Föld csúcs” (Rio de Janeiro) HEFOP 3.3.1.
AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A természetvédelmi szabályozás története • A természetvédelmi szabályozás rövid áttekintése • A természetvédelem fontosabb eseményei Magyarországon • Az 1996/LIII. számú törvény • A Magyarország által aláírt és kihirdetett nemzetközi egyezmények HEFOP 3.3.1.
AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Értelmezze a másodlagos természetvédelem fogalmát! • Ismertesse az 1996/LIII. számú törvény részeit! • Ismertesse az 1980-90-es évek fontosabb természetvédelmi eseményeit! • Sorolja fel a hazánk által aláírt nemzetközi egyezményeket! HEFOP 3.3.1.
Az előadás felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Rakonczay Z. (2002): Természetvédelem, Szaktudás Kiadó Ház Zrt. • Juhász L. (szerk.) (2007) Természetvédelmi állattan, Mezőgazda Kiadó, Budapest • Egyéb források: • Ecsed Z. (szerk.) (2004) A Hortobágy madárvilága,Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair, Balmazújváros-Szeged • További ismeretszerzést szolgáló források: • Haraszthy L. (szerk.) Magyarország madarai, Mezőgazda Kiadó, Budapest • Borhidi A.- Sánta A. (szerk., 1999): Vöröskönyv Magyarország növénytársulásairól. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. HEFOP 3.3.1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:A földtani értékek és védelmük • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: természetvédelmi értékcsoport, földtani érték Az előadás anyagát készítette: Dr. habil. Juhász Lajos egyetemi docens HEFOP 3.3.1.