KIÚTKERESÉS

1. KIÚTKERESÉS Szita Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)

2. ÁllásfoglalásSzentes, 2004. október 20. A magyarországi geotermikus energiahasznosítók túlnyomó többségét súlyos csapdahelyzetbe hozta néhány 2002-ben és 2004-ben hozott környezetvédelmi és vízügyi jogszabály. Amennyiben a termálvíz felhasználók nem változtatnak lényegesen jelenlegi hasznosítási technológiájukon, akkor drasztikusan emelkedő környezetvédelmi bírságok, illetve járulékok várnak rájuk. Akik ezt el akarnák kerülni, azoknak bizonytalan műszaki megoldást kell megvalósítaniuk igen jelentős anyagi ráfordítással, ráadásul rendkívül rövid idő alatt. Teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy még ha a műszaki megoldás és az anyagi háttér biztos is lenne, és így minden felhasználó ezt az utat választaná, az országosan szükséges több száz rendszer tervezése, engedélyezése és kivitelezése legalább egy évtizedet venne igénybe. Ennyi időt azonban az új jogszabályok nem adnak: 2007-től elkezdődik az az időszak, amikor a környezetvédelmi és vízügyi terhek olyan mértékűek lesznek, ami a termálvíz energetikai célú hasznosítását gazdaságtalanná teszi.

3. ÁllásfoglalásSzentes, 2004. október 20. A hatást könnyű kiszámítani: a termálkutakat be fogják zárni. A termelő üzemek (kertészetek, állattartó telepek) tönkremennek, a piacról hiányzó termékeket külföldről kell megvásárolnunk. A dolgozókat elbocsátják, a vidék népesség megtartó képessége csökken. Ahol a termálvíz energiáját lakásfűtésre használják, ott a szolgáltatási díj fog emelkedni. Nemzetgazdasági szinten: a földgázfelhasználás nő, az energiaimport függőség erősödik, a megújuló energiahasznosítás csökken. A KvVM és az MGtE szakértőiből Munkabizottság alakult.

4. Jogszabályok Jogalkotói alapelv: a használt hévizeket nyomjuk vissza a földbe. • Közvetlen jogszabály: 1995. évi LVII törvény 15. § (3): „ … A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet – a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint – vissza kell táplálni.” • Közvetett jogszabályok: 220/2004. Korm. rendelet és 28/2004. KvVM rendelet A felszíni vízelhelyezés büntetése szennyvízbírsággal.

5. Visszasajtolás a világban Előadások a WGC 2005-n

6. Visszasajtolás a világban Visszasajtolási előadások a WGC2005-n: • Balcova (Törökország): a kitermelt víz felét nyomják vissza. • Mindanao (Fülöp-szigetek): egymásrahatás vizsgálatok, savazásos kútregenerálás. • Ahuachapan (El Salvador): 1976 óta működik, 1999-2004 között kiépítették a teljes visszasajtolást.

7. Visszasajtolás Magyarországon: központi kérdés • Valóban a ma ismert legjobb megoldás a használt hévizek elhelyezésére. • Az üzemeltető nem fizet vízkészlet járulékot (VKJ) és szennyvízbírságot.

8. A visszasajtolás magyar Energetikai hasznosítás Termelő kút Visszasajtoló kút • fürdőmedence • közműcsatorna • állandó vagy időszakos vízfolyás • árok • stb.

9. Hódmezővásárhely

10. Hódmezővásárhely

11. Mit csinál egy visszasajtolási üzemeltető? • Örül a vízjogi engedélyének. • Megpróbál visszasajtolni, de ha az nem gazdaságos, akkor az olcsóbb megoldást választja. Elfolyatja a vizet. • Nem fizet VKJ-t és szennyvízbírságot. • Az olcsóbb megoldás esetén nincs áram- és karbantartási költsége sem. • Dokumentálja a „sikeres” visszasajtolást.

12. Termálvíz készleteink, hasznosításuk és védelmük ‘Magyarországon napjainkban több olyan rendszer is ismert, ahol kisebb nyomással is visszatáplálnak hévizeket porózus vízadókba. Üzemszerűen működő hévízbesajtoló rendszerek épültek ki Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Szegeden.’ A visszasajtolási törvény megszületésének előzménye Készült a KM megbízásából a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete összeállításában 2001-ben. ‘Az eddigi kísérletek és üzemszerű visszasajtolások adatait a 2a-b.táblázat foglalja össze.’

13. A visszasajtolási törvény megszületésének előzménye Termálvíz készleteink, hasznosításuk és védelmük Készült a KM megbízásából a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete összeállításában 2001-ben. 2.a táblázat A hévíz visszatáplálás hazai tapasztalatainak összefoglalása (porózus képződmények).

14. Visszasajtolás* „Nem szabad abbahagyni a próbálkozást a pannon homokkőbe való visszasajtolásra, de nyilvánvalóan egészen más alapokon kell a dologhoz hozzáállni, mint eddig. Mivel nem ez az egyetlen mód az energetikailag használt termálvizek felszíni elfolyatásának csökkentésére, tisztázni szükséges, hogy a visszasajtolás általánossá tétele • mekkora ráfordítást igényel, és ehhez mennyi állami támogatás szükséges, • a ráfordítás arányban lesz-e a környezeti állapot javulásával. A hasadékos tárolóba történő visszatáplálás a kis üzemviteli bizonytalanság miatt támogatandó.” * Részlet az MGtE által kidolgozott „HELYZETÉRTÉKELÉS”-ből.

15. Amiben egyetértünk „A vízvisszasajtolás széleskörű alkalmazásának bevezetéséhez még kutatás-fejlesztésre van szükség.” (2005. május 12.) „A kitermelés és a visszapótlódás a hazai hévíztárolókban egyensúlyban van.”

16. 2010 2004 93 A szennyvízbírság várható alakulása* az ÁRPÁD Agrár Rt. 14 db termálkútjánál … VKJ BJ Üzemi ktg. Szennyvízbírság és az összes üzemeltetési költségen belül. … önmagában, * Részlet az MGtE által kidolgozott „HELYZETÉRTÉKELÉS”-ből.

17. Összehasonlítás a földgázfűtéssel*(a hévízhasznosítás fajlagos költsége és a földgáz ára) * Részlet az MGtE által kidolgozott „HELYZETÉRTÉKELÉS”-ből.

18. Helyzetértékelés A földgáztüzelés és termálvizes fűtés összehasonlítása: • az energiapolitika, • a műszaki és gazdasági megvalósíthatóság • a fenntarthatóság, • a környezetvédelem és • a természetvédelem szempontjából.

19. Természetvédelem* „A földgáztüzelés természetre gyakorolt pozitív vagy negatív hatásáról nincs információnk. Van azonban példa arra, hogy az elfolyó termálvíz védelemre érdemes természeti értéket hozott létre. …” * Részlet az MGtE által kidolgozott „HELYZETÉRTÉKELÉS”-ből.

20. Egerszalók

21. Szentes – termál tó

22. Természetvédelem* „Egerszalókon a természetvédelmi cél nem egyéb, mint egy emberi hanyagságból létrejött, az eredeti flórát elpusztító esztétikai látványosság fenntartása. Ennél valóságosabb természeti érték az, amikor a nagyobb kiterjedésű termál hűtőtavak vizes élőhelyként kezdenek el működni, és költöző madarak számára szolgálnak pihenő helyként.” * Részlet az MGtE által kidolgozott „HELYZETÉRTÉKELÉS”-ből.

23. Megkülönböztetés(28/2004. KvVM rend. - technológiai határértékek) Hévízkút ENERGETIKAI FOGYASZTÓ GYÓGYFÜRDŐ Kibocsátási határértékek Összsó: 5000 mg/l Na eé: 95 % Összsó: 3000 mg/l Na eé: 45 % Felszíni vízfolyás

24. Amit nehezményezünk • A jogszabályok megalkotása előtt elmaradt a kötelező hatásvizsgálat. • Elmaradt az egyeztetés több szakmai szervezettel. • A tárgyalások során az MGtE helyzetértékelésére reagálás nem volt. • Az MGtE kérdéseire csak részben született szakmailag elfogadható válasz.

25. Amit remélünk Lesz jogszabály módosítás. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!