E N D
1. SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ISMERETEK Eloadó: Dr. Magyary István
Egyetemi docens
2. A KÖZLEKEDÉS FEJLODÉSE A KÖZLEKEDÉS ESZKÖZEINEK FEJLODÉSE
- csúszó jármuvek (szán)
- kerekes jármuvek (emberi-,állati vontatású, KOCSI )
- gépjármuvek (fejlodése)
A KÖZLEKEDÉSI UTAK FEJLODÉSE
- római kori utak (ábra),(Kína ie.2300)
- Tresaquet-féle út (Trezeque.ppt)1556-1775
- Adam Mac-féle út (ábra) 1800-tól
- kétsávos út (ábra) XX.század eleje
- többsávos autópálya (autópálya.ppt) XX.század második fele
3. A KÖZLEKEDÉSI PÁLYA A jármuvek mozgása szerint a pálya lehet:
- kényszerpálya
(vasút)
- felületi mozgást megengedo
(közút, folyó)
- térbeli mozgást lehetové tevo
(levego)
4. A KÖZLEKEDÉS RENDSZERE A rendszer az egymással kölcsönös kapcsolatban lévo elmek komplexuma
A rendszer fontos jellegzetessége, hogy CÉLJA és FELADATA van
A közlekedés célja: a személyek és dolgok helyzetváltoztatásának szabályozott és gazdaságos lebonyolítása
5. A KÖZLEKEDÉS FELOSZTÁSA Közlekedési ágak szerinti felosztás
- közúti,
- vasúti,
- vizi, ( belvizi, tengeri,)
- légi,
- csovezetékes szállítás
6. KÖZLEKEDÉSI ALAPFOGALMAK Közlekedés - definíció
Szállítás - definíció
Fuvarozás - definíció
Szállítmányozás - definíció
Vállalkozás - definíció
Bérlet - definíció
7. A SZÁLLÍTMÁNYOZÁS KIALAKULÁSA Európa a XVII század.
FUVAROZÁSI ÜGYNÖKSÉGEK (1565 Nürnberg, 1765 Bécs)
HAJÓZÁSI ÜGYNÖKSÉGEK
XIX.száad vége
speditor-spedíció
szállítmányozó-szállítmányozás
1926 FIATA (Szállítmányozók Szövetségének Nemzetközi Szervezete)
1948 MASPED (Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat)
1972 RAA-BERSPED (Nemzetközi Konténer Szállítmányozási Igazgatóság)
1982 HUNGAROSPED
1990 Magyar Szállítmányozók Szövetsége(11 tagú) MSZSZ
1990 Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek
1991 I.1. Alanyi jogon végezheto a szállítmányozás
1995 Speditor Club(22tagú)
2002 MSZSZ (86 tagú)
8. A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYAMATA Ez a folymatleírás a klasszikus szállítmányozási feladatokra vonatkozik
(folyamatábra)
0-dik lépés
1.lépés:Információk fogadása, megválaszolása
2.lépés:Megbízás fogadása:telefonon,írásban
3.lépés:Megbízás ellenorzése
3.a.lépés:Megbízás javítása, javíttatása a megbízóval
4.lépés:Megbízás regisztrálása
5.lépés:Megbízás visszaigazolása
6.lépés:Kapcsolatfelvétel a fuvarozókkal(ajánlatok gyüjtése)
9. 7.lépés:Megfelelo fuvareszköz kiválasztás
8.lépés:Fuvareszköz megrendelése
9.lépés:Megbízó tájékoztatása a fuvarozással kapcsolatos teendoirol
10.lépés:Fuvarokmányok kiállítása
11.lépés:A külföldi szállítmányozó partner tájékoztatása az áru feladásáról
12.lépés:Az áru nyomon követése, információszerzés az úton lévo áruról
12.a.lépés:Áruval kapcsolatos váratlan teendok elvégzése
13.lépés:A megbízó tájékoztatása az úton lévo áruról
14.lépés:A számla elkészítése a megbízó felé
14.a.lépés:Ha nem érkeznek be a díjak:fizetés megsürgetése
10. 15.lépés:Beérkezo fuvarszámlák ellenorzése a fuvarozók megállapodás alapján
15.a.lépés:Ha nem felelnek meg a megállapodásnak: REKLAMÁCIÓ!
Ha megfelelnek a megállapodásnak:akkor a 16.lépés
16.lépés:Fuvar-(és egyéb) számlák kiegyenlítése.Ha a megbíz részérol nincs reklamáció: akkor a 18.lépés
17.lépés:Ha érkezik be REKLAMÁCIÓ a megbízó részérol: REKLAMÁCIÓ fogadása
17.a.lépés:REKLAMÁCIÓ kivizsgálása
17.b.lépés:REKLAMÁCIÓ lerendezése az ügyféllel szemben
17.c.lépés:REKLAMÁCIÓ lerendezése a károkozóval szemben
18.lépés:Az ügylet egyenlegének megállapítása
19.lépés:Következtetések levonása. HA nyereséges az ügylet akkor a 20.lépés
HA nem nyereséges az ügylet akkor a 19.a.lépés
19.a.lépés:A szükséges intézkedések megtétele
20.lépés:Az ügylet okmányainak archiválása
11. AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA SZERZODÉSTIPUSOK
1. Az adási típusú szerzodések
2. A tevési tipusú szerzodések
3. A helytállási tipusú szerzodések
12. ADÁSI TIPUSÚ SZERZODÉSEK 1. Adásvételi szerzodés (Ptk.365§)
Definíció
2. Csereszerzodés (Ptk.365§)
Definíció
13. TEVÉSI TIPUSÚ SZERZODÉSEK 1. Vállakozási szerzodés (Ptk.389§)
Definíció
2. Megbízási szerzodés (Ptk.474§)
Definíció
3. Letéti szerzodés (Ptk.462§)
Definíció
4. Fuvarozási szerzodés (Ptk.488§)
Definíció
14. 5. Szállítási szerzodés (Ptk.379§)
Definíció
6. Bérleti szerzodés (Ptk.423§)
Definíció
7. Szállítmányozási szerzodés (Ptk.513§)
Definíció
8. Bizományi szerzodés (Ptk.507§)
Definíció
15. HELYTÁLLÁSI TIPUSÚ SZERZODÉSEK 1.Biztosítási szerzodések (Ptk.536§)
Definíció
A biztosítási szerzodések fajtái:
- vagyonbiztosítás
- élet-ill. balesetbiztosítás
- felelosségbiztosítás
16. INCOTERMS 1936 a Kereskedelmi kifejezések magyarázatára vonatkozó SZOKVÁNYOK
( Intenational Commercial Terms)
A SZOKVÁNY, írásba foglalt SZOKÁS-t,
A SZOKÁS íratlan szabály-t jelent
wgfiewzgwgfiewzg
17. AZ INCOTERMS 1936
18. AZ INCOTERMS 1967
19. 1975-KÓDOK BEVEZETÉSE
20. AZ INCOTERMS 1976
21. AZ INCOTERMS 1980
22. AZ INCOTERMS 2000
23. AZ INCOTERMS 2000 KLAUZÁK SZERKEZETE
24. SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FÖLDRAJZ KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK (térkép)
1.Nyugat-Európa,Skandinávia,Északi-tengeri kikötok irány (Rajka,Sopron,Hegyeshalom) (..\Bemutató1.ppt)
2.Délnyugat-Európa irány (Rábafüzes,Rédics,Letenye,Szentgothárd,Murakeresztúr) (..\Bemutató2.ppt)
3.Adria irány (Rédics,Letenye, Murakeresztúr,Gyékényes) (..\Bemutató3.ppt)
4.Balkán és Közel-Kelet irány (Röszke,Nagylak,Lökösháza,Gyula,Biharkeresztes) (..\Bemutató4.ppt)
5.FÁK országai irány (Záhony,Hidasnémeti) (..\Bemutató5.ppt)
6.Keleti- és Balti-tenger kikötoi,Finnország (Parassapuszta,Somoskoujfalu,Bánréve) (..\Bemutató6.ppt)
25. MAGYARORSZÁG TENGERI KAPUI Budapest-Rotterdam közút 1439 km
Hamburg közút 1112 km
Koper közút 567 km
Rijeka közút 540 km
26. EURÓPAI (E) UTAK
27. EURÓPA ÚTHÁLÓZATA
28. TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT 1.Helsinki-Tallin-Kaunas-Varsó-Riga-Gdansk
2.Berlin-Varsó-Minszk-Moszkva
3.Berlin-Drezda-Wroclaw-Lvov-Kiev
4.Berlin-Nünberg-Prága-Budapest-Arad-Konstanca-Szaloniki-Isztambul
5.Velence-Trieszt-Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov
6.Gdansk-Varsó-Zsilina
7.Duna
8.Durres-Tirana-Skopje-Szófia-Várna
9.Helsinki-Szentpétervár-Moszkva-Kiev-Bukarest-Dimitrovgrád
10.Salzburg-Villach-Ljubljana-Passau-Linz-Gráz-Zágráb-Belgrád-NisSkopje-Szaloniki
TINA (Közlekedési Infrastuktúra Igények Felmérése) program
29. TINA ÚTVONALAK
30. MAGYARORSZÁGON ÁTHALADÓ TINA FOLYOSÓK IV.folyosó: (térkép)
M1:Hegyeshalom-Gyor-Budapest
M15:Rajka-M1 autópálya között
M0:Budapest elkerülése
M5:Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-
-Szeged
43:Szeged-Nagylak
31. V.és V/B folyosó (térkép)
7.Letenye-Nagykanizsa-Zamárdi
7538.Tornyiszentmiklós-Letenye
M7.Zamárdi-Székesfehérvár-Budapest
M0.Budapest elkerülése
M3.Budapest-Gyöngyös-Polgár
36.Polgár-Nyíregyháza
41.Nyíregyháza-Beregsurány
32. V/C folyosó (térkép)
6.Budapest-Dunaújváros-Szekszárd
56.Szekszárd-Mohács-Udvar
VII. folyosó
A Duna folyama végig az országon
X/B folyosó
5.Szeged-Röszke
33. KÖZÚTI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS AKÖZUTI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Fobb elonyei:
A legsurubb vonalhálózattal rendelkezik
Az áru továbbítása gyorsabb a vasútnál
Megoldott a háztól-házig fuvarozás
Nincs átrakási veszteség
Minden árufajta szállítható
Nagymértéku alkalmazkodó képesség
Az áru útja nyomon követheto
A kárigények érvényesítése gyorsabb és egyszerubb
Rugalmas a szerzodéskötés és a tarifakialakítás
34. Fobb hátrányai:
Viszonylag drága
Tömegáru nagy távolságra való szállítása nem gazdaságos
Legnagyobb az élomunka-igénye
Legnagyobb a balesetveszély
Nagy a környezetszennyezo hatása
Növekvo forgalom túlzsúfoltság az utakon
36. KÖZÚTI JÁRMUVEK JELLEMZOI
Közúti jármuvek muszaki eloírásai
1.Teljesítmény: 5,9 Kw/btto
2.Külso méretek:
-jármu szélessége:
.2,55m, (2,60m)
-jármu hosszúsága:
nyerges vontató+félpótk......16,00m
tehergk.+pótkocsi................18,75m
-jármu tengelyterhelése:
egyes tengelynél
10,00 t
kettos tengelynél
16,00 t
három tengelynél
..........22,00 t (tengelycsoport)
37. A KÖZUTI FUVAROZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA 1.Magyarországon a közúti közlekedés szabályait az 1/1975.(II.5) KPM-BM együttes rendelet a KRESZ határozza meg.
A közúti árutovábbítási szerzodésekrol szóló 2/1981.(I.31.) MT rendelet a KÁSZ biztosítja a jogi kereteket.
A nemzetközi forgalomban a közúti árufuvarozást a CMR határozza meg.
38. A NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÁSHOZ TÁRTOZÓ FONTOSABB FOGALMAK Nemzetközi közúti fuvrozás
Kishatármenti fuvarozás
Két-és többországos fuvarozás
Tranzitfuvarozás
Cabotage fuvarozás
Harmadik országos fuvarozás
39. KÉTOLDALÚ ÁLLAMKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ÉS FUVAROZÁSI ENGEDÉLYEK Egy útra szóló engedély
Idotartamra szóló engedély
Korlátozott érvényü engedélyek
Harmadik országos fuvarozásra jogosító engedélyek
CEMT engedélyek
Engedélymentes fuvarozások
40. MULTILATERÁLIS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK CMR (CMR.ppt)
ADR (ADR.ppt)
ATP (ATP.ppt)
TIR
41. FUVAROKMÁNYOK 1.Belföldi közúti fuvarlevél
A KÁSZ és a 2/1991 (I.29) Korm.redelet értelmében:
-fuvarlevélként bármely olyan okmány használható, amely tartalmazza a következo adatokat:
a) a felek megnevezése és címe,
b) az árura vonatkozó adatok,
c) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye, és ideje,
d) a fizetésre és módjára való megállapodás.
42. 2. A CMR fuvarlevél
Kitöltése a fuvarozó feladata,
Három eredeti példányban állítják ki.
(fuvarlevél CMR)
1.piros-feladói példány
2.zöld-fuvarozói példány
3.kék-átvevoi példány
43. A CMR fuvarlevél fontsabb adatai:
a) a kiállítás helye és idopntja
b) a feladó neve és cím
c) a fuvarozó neve és címe
d) az áruátvétel helye és idopontja
e)az áru kiszolgáltatási helye és idopontja
f) az átvevo neve és címe
g) az áru megnevezése, csomagolás neme
h) az árudarabok száma, jele, sorszáma
i) az áru bruttó súlya, térfogata
j) a fuvar-, és mellékköltségek
k) a vám-, és egyéb hatósági kezelési utasítások
l) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás a CMR rendelkezései alá esik-e
m) az áru fuvarlevelét kiséro okmányok jegyzékét
n) a bérmentesítést
o) a jármu rendszámát
p) a fuvarozó esetleges fenntartásait
44. A CMR fuvarlevélre rávezetheto adatok:
a) az átrakás tilalma
b) az utánvét összege
c) a feladó által vállalt költségek
d) értékbevallás
e) a feladónak a fuvarozó számára adott rendelkezése az áru biztosítása tekintetében
f) a megegyezés szerinti fuvarozási határido
45. KÖZUTI ÁRUFUVAROZÁSI DÍJSZÁMÍTÁSI ALAPELVEK Sem a belföldi, sem a nemzetközi közúti áruforgalomban nincs KÖTÖTT DÍJSZBÁS
A fuvardíj az ÖNKÖLTSÉTOL és a PIACI helyzettol függ.
46. ÖNKÖLTSÉGI TÉNYEZOK 1) A jármü költségei
2) Az úthasználati költségek
3) A munkaero költségei
4) Az általános költségek
47. 1) A jármü kölségei:
- amortizáció vagy bérleti díj
- a karbantartás költsége
- a vizsgáztatás költsége
- az üzemanyag költsége
-a gépjármuadó
-a jármubiztosítás költsége
48. 2) Az úthasználati költségek:
- fuvarozási engedélyek költségei
- az útadó
- az autópályák használati díja
- a komphasználat díja
-a kombinált fuvarozás díja (ROLA)
- parkolási díj, hatósági díjak
49. 3) A munkaero költségei:
- a munkabér
- a munkabér közterhei
- a napidíjak
- a szállásköltség
- a vizsgadíjak, a továbbképzési díjak
50. 4) Az általános költségek:
- a vállalkozás általános költségei
(iroda, hírközlés, adók, közterhek stb)
- hatósági eljárások
- felelosségbiztosítás
- szakmai szervezetek tagsági díjai
- vállalkozási és egyéb adók
- ügynöki jutalék, az ügynökökkel kapcsolatos
kiadások
- a piackutatás díjai
- a reklám és PR költségei
51. A költségek más szempont szerinti felosztása 1.Guruló költség
(a jármu km arányos futásához kapcso-
lódó költség)
2. A járatok számához kapcsolódó költség
3. A vállalkozás általános költségei
52. A közuti fuvardíjak alapveto kategóriái A) Teljes kocsirakomány fuvardíjak
B) Részrakományú fuvardíjak
C) Darabáru vagy gyüjto díjtételek
53. VASÚTI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS VASÚTÉPÍTÉSEK MAGYAROSZÁGON
1827 Pest-Kobánya lóvasút (Palmer-r.)
1836 XXV.törv. 13 vasútvonal építése
1846 Pozsony-Nagyszombat 49,3 km
1846 Pest-Vác
1848 A vasúthálózat 232 km, 180 km gozüzemu
1851 Pest-Pozsony 179 km
1868 Pest-Salgótarján
1910 A vasúthálózat 22.663 km
1920 Trianon után 8.705 km
1945 II. Világháború után teljes újjáépítés, 40-50 év lemaradás
1946 A vasúthálózat 7.200 km
54. A vasúti áruszállítás általános jellemzése Fobb jellemzoi:
- viszonylag független a külso környezeti tényezoktol
- a közúti szállításhoz képest kisebb a fajlagos energia igénye
- szinte minden árufajta szállítására alkalmas
- környezetkárosító hatása- a közti szállításhoz képest-kisebb
- elore jól kalkulálható tarifarenszer
Fobb hátrányai:
- viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje
- viszonylag kicsi a hálózat surusége
- viszonylag nagy az áruk dinamikus igénybevétele
- kevésbé rugalmas a fuvaroztatói igények változásaihoz
55. A vasút üzemeltetéséhez kapcsolódó létesítmények 1.Vasútállomások: - teher pályaudvarok
- rendelkezo pályaudvarok
2.A vasúti pálya
3.Vasúti berendezések:
Helyhez kötött berendezések muszaki szempontból:
a./ Alapépítmények
b./ Felépítmények
c./ Magas építmények
Helyhez kötött berendezések rendeltetésük szerint:
a./ Áruforgalmi berendezések
b./ Üzemi berendezések
4.A rakomány mérete, rakszelvény
5.Vasúti jármuvek, gördüloállomány
57. A VASÚTI FUVAROZÁSSAL ÖSSZEFÜGGO FONTOSABB MUSZAKI FOGALMAK 1./ Vasúti nyomtáv:
a./ normál nyomtávú vasút (1435 mm)
b./ széles nyomtávolságú vasút
( 1520 mm, 1524 mm, 1600 mm,
1665 mm, 1676 mm)
c./ keskeny nyomtávolságú vasút
2./ Tengelynyomás, folyómétertömeg
3./ Vonalosztályok
4./ Raktömeg, terhelési határ
58. VONALOSZTÁLYOK
59. EGYEZMÉNYEK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK JOGI VAGY JOGSZABÁLY JELLEGU MEGÁLLAPODÁSOK
GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI JELLEGU MEGÁLLAPODÁSOK
MUSZAKI, TECHNIKAI JELLEGU EGYEZMÉNYEK
60. A VASÚTI FUVAROZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA A BELFÖLDI ÁRUFUVAROZÁS SZABÁLYOZÁSA:
Polgári tör§vénykönyv XLI. Fejezet 488-506 §-i
VÁSZ (Vasúti árufuvarozás szabályzata)
A NEMZETKÖZI ÁRUFUVAROZÁS SZABÁLYOZSA:
ANE (Árufuvarozási nemzetközi egyezmény) 1890-1952
CIM (Nemzetközi egyezmény áruk vasúton történo fuvarozására) 1952.
COTIF (Nemzetközi vasúti fuvarozásra vonatkozó egyezmény) 1985.05 01. /1980-as felülvizsgálat és revízió eredménye/
- COTIF/A (utas és poggyász)
- COTIF/B (Árura vonatkozó)
SZMGSZ (Nemzetközi vasúti árufuvarozási megállapodás)1954
/volt szocialista országok és a távol-keleti országok/
61. MUSZAKI-TECHNIKAI JELLEGU NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 1. RIV (a CIM-hez tartozó egyezmény)
Eloírja a muszaki-technikai feltételeket a nemzetközi
forgalomban közlekedo kocsiknak.
2. PPV (az SZMGSZ-hez tartozó egyezmény) u.a.
3. RID ( veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozására
vonatkozó egyezmény)
62. FUVAROKMÁNYOK
BELFÖLDI VASÚTI FUVARLEVÉL ( VÁSZ 12 §)
1. Példány: EREDETI-FUVARLEVÉL (a fuvarköltséget kiegyenlíto személy példánya);
2. Példány: ELLENORZO-LAP (a BEIG példánya);
3. Példány: FUVARLEVÉL-MÁSOLAT (a címzett példánya);
4. Példány: ÉRTESÍTO ÉS VÉTLEVÉL (a rendeltetési állomás példánya);
5. Példány: FUVARLEVÉL-MÁSODPÉLDÁNY (a feladó példánya);
6. Példány: FELADÁSI tolap (a feladási állomás példánya).
63. CIM FUVARLEVÉL
64. DÍJSZABÁSI ALAPFOGALMAK Áru
Küldemény
Darabáru
Kocsirakomány
Bevallott tömeg
Mérlegelt tömeg
(Fel)kerekített tömeg
Díjszámítási tömeg
Egységtömeg
Áruosztály
Díjtétel
Távolság
Fuvardíj
Mellékdíj
FUVARKÖLTSÉG
66. A VÍZI ÁRUSZÁLLÍTÁS JÁRMUVEI
67. FOLYAMI ÁRUFUVAROZÁS EURÓPAI NEMZETKÖZI FOLYAMI ÚTVONALAK:
Duna, Rajna, Majna, Elba, Odera
A FÁK területén: Don és a Volga
Fejlett a francia belvízi hajózás
68. DUNAI ÁRUFUVAROZÁSI UTVONAL 1992 SZEPTEMBER 25.
Rajna-Majna-Duna-csatorna(RMD-csatorna) 3500km, magyar szakasz 417km
Mesterséges szakasz 171km
(Bamberg(Majna)-Kelheim(Duna))
Öszeköttetés Rotterdam-Szulina között
69. A DUNAI HAJÓZÁS SZABÁLYOZÁSA 1856.Párizsi Egyezmény
(Duna menti országok, valamint Anglia és Franciaország)
1948.Belgrádi Egyezmény
(Duna menti országok---kizárólagos rendelkezési jog, de a dunai szabadhajózás elvét elismeri.Duna Bizottság---Budapest)
1953.Budapesti Konferencia
(Új feltételek kidolgozása)
1955.Bratislavai Egyezmény
1992.Német-Magyar Belvízi Hajózási Egyezmény
Holland-Magyar Belvízi Hajózási Egyezmény
70. BRATISLAVAI EGYEZMÉNY A dunamenti országok megállapodtak a következok szerint:
- Dunai Árufuvarozási Feltételek (DÁF)
-Egységes Díjszabási Egyezmény
-Kölcsönös Vontatási és Ügynökölési Szolgálat
71. DÁF 1.A fuvarozási igény bejelentése
Tartalmaznia kell:
-a hajótér kiállításának kívánt idopontját,
-a fuvarozandó vagy vontatandó küldemény
nemét, mennyiségét,
-a feladó nevét és címét
-a címzett nevét és címét
2.Fuvarokmányok
-az áruról fuvarlevelet,-(legalább két példány)
-az objektumról fuvarkötvényt (rakjegy) kell
kiállítani!
72. EGYSÉGES DÍJSZABÁSI EGYEZMÉNY A díjtételek csak irányadó jelleguek!
-díjszámítási súlyegység 1000 kg
-hegymeneti,- völgymeneti díjtételek
(5-30%-kal alacsonyabb)
-kikötoi illeték, eü.- és vámköltség
-degressziós elv érvényesítése
73. KÖLCSÖNÖS VONTATÁSI ÉS ÜGYNÖKÖLÉSI SZOLGÁLAT A megállapodás az alábbiakkal foglalkozik:
- Kikötoi muveletek és vontatás,
- Vonóero igénylése
- A hatósági eloírások betartatása
- A kötelezo segélynyújtási esetek
74. A dunai kikötokben a kölcsönös ügynököléssel
kapcsolatban kétoldalú megállapodások az irányadók
TARTALMUK a következok:
- kikötoi formalitások intézése,
- vámeljárások,
- címzett értesítése a rakomány megérkezésérol,
- hajózási okmányok kiállítása,
- kikötoi illeték fizetése,
- üza.-, víz-, élelemellátás,
- díjazás megállapítása az ügynökölési szolgálatért.
75. TENGERI ÁRUFUVAROZÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
1609. A TENGEREK SZABADSÁGA alapelv
1923. évi Tengeri Kikötoi Alapszabályzat
1958. ENSZ Tengerjogi Konferenciája (a hajózás szabadsága)
A HAJÓZÁS SZBADSÁGA:
akadálytalan közlekedés a tengereken
a tengeri kikötokbe szabad bejárás
a hazai hajókkal azonos bánásmód
szabad árurakodás
76. TENGERHAJÓZÁSI FOGALMAK 1.Felségvizek/Partivizek, ahol az adott ország törvényei a mérvadóak.
Három tengeri mérföld (1853 m)
Az ENSZ megfelelo konvekcióját aláírók ezt 12 tengeri mérföldig kiterjeszthetik.
2.Nyílt tenger, a parti vizekhez csatlakozó tenger, ahol a tengerek szabadsága érvényesül
3.Gazdasági zóna, tengerparti országoknál lévo tengerek 200 tengeri mérföld sávban
77. TENGERI HAJÓK JELLEMZO ADATAI A tengeri hajók jellemzoi:
1.Befogadóképesség (hasznos raktér) (1 register ton = 100 cbf = 2,83 köbméter)
a.Regiszter tonna.(térkapacitás)
-Bruttó regiszter tonna (teljes térkapacitás)
-Nettó regiszter tonna (rakomány befogadására alkalmas térfogat)
b.Térfogatszám (1982-ben lépett életbe)
-Bruttó térfogatszám (a hajó teljes nagysága, térfogata)
-Nettó térfogatszám ( a hajó hasznos térfogata)
2.Hordképesség (berkható tömeg tonnában)
-Bruttó hordképesség (teljes teherbíró kapacitás)
-Nettó hordképesség (a rakomány tömege)
3. Tengeri hajók lobogója
78. TENGERI HAJÓZÁSI FORMÁK 1. Vonal hajózás
2. Bérelt, Charter hajózás
a. Idobérlet
b. Útvonalbérlet teljes rakományra
(full charter)
-- rész rakományra
(part charter)
79. TENGERI HAJÓZÁS RÉSZTVEVOI 1.Hajózási konferenciák
2.Konferenciáktól független hajósok
(outsider)
3.Hajós hajós társaság
4.Fuvaroztató
5.Címzett
80. ATENGEHAJÓZÁS NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁSA 1. A Hágai/Visby Szabályzat
1921-ben íródott, 1924-ben lépett életbe.
1931-ben iktatta Hazánk törvénybe
1968-ban Visbyn módosították a Hágai
Szabályzatot
1977-ben lépett életbe a Vísby Szabály, és
azóta Hágai/Vísby Szabályzat
81. 2. Hamburgi Szabályzat/Hamburgi Egyezmény
1978-ban Új tengerjogi megállapodást foga-
dott el 78 ország
1992-ben vált hatályossá
82. SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELADATOK A TENGERHAJÓZÁS ESETÉN 1.Kaluláció készítése
Tartalma: a. üzemi,telephelyi,rakodási költség
b. közúti vagy vasúti fuvárdíj
c. kikötoi költségek:- rakodás
- raktáozás
- kikötoi kezelés
- kikötöi közvetítoi költség
- tengeri fuvardíj
2.Kiköto és fuvarozási útvonal kiválasztása
Fontosabb tényezok a. rakodási lehetoségek
b. vonalhajózás surusége
c. csatlakozási lehetoségek
d. tárolási kapacitás
e. ellenorzési lehetoségek (mennyiségi, minoségi)
f. konténeres forgalom lehetosége
g. a kikötoi költségek nagysága
83. 3. Hajóstársaság és hajó kiválasztása
4. Hajótérkönyvelés vagy hajóbérlés
5. Szállítmányozói diszpozíció intézés
Tartalma:- megbízó kötésszáma vagy evidenciaszáma
- címzett vagy vevo címe
- hajóraklevél kiállítási módja
- szárazföldi fuvarozás módja
- rendeltetési kiköto megnevezése
- áru értéke
- fuvarköltség elszámolás módja
- hajóraklevelek elküldési helye, határideje
- egyéb különleges eloírások
6. Az áruk mozgásának figyelemmel kisérése
7. Szállítmányozó szakvállalatok bekapcsolása
84. TENGERI FUVARDÍJSZÁMÍTÁS A díjtételek számítása a hajóstársaságok vagy a konferenciák díjszabásai alpján történik.
1. Tömeg (súly) díjtételek, függetlenül a térfogattól. W=weight
1000 kg=1 tonna, 1016 kg=1 longtonna
2. Térfogat díjtétel, függetlenül a tomegtol
M=measurement
1 köbméter vagy 40 köbláb (cbf) alapon
3.Tömeg/térfogat díjtétel (W/M)
85. VONALHAJÓZÁSI PÓTLÉKOK
-Nehézségi (súly) pótlék
-Hosszúsági (terjedelmességi) pótlék
-Jégpótlék
-Zsúfoltsági pótlék
-Üzemanyag pótlék (BAF)
-Árfolyampótlék (CAF)
-Háborús pótlék
86. LÉGI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS Általános jellemzés
Fobb elonyei:
-Nagy szállítási távolság esetén rövid az áruk eljutási ideje ( 800 km felett érvényesül)
-Viszonylag kicsik az árukat éro igénybevételek
-A szállítási határidok jól és könnyen tarthatók
87. Fobb hátrányai:
-Csak a áruk egy bizonyos köre esetén veheto számításba
-Az áruk a repülotérre való fel- , és elfuvarozására, illetve emiatt gyakran többszöri átrakásra, tárolásra van szükség
-Legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye
-Környezetvédelmi szempontból kedvezotlen a zajhatás
89. A LÉGI ÁRUFUVAROZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK
1. Varsói egyezmény: 1929.10.12. 23 ország Magyarország az 1936.évi XXVIII. törvénnyel hirdette ki
Az egyezmény által szabályozott területek:
- Forgalom-meghatározások
- Fvarokmányok
- Fuvarozási felelosség, reklamációs határidok, elévülési ido
- Kombinált fuvarozással kapcsolatos kikötések
- Általános és végso kikötések
90. A Varsói Egyezményt többször módosították:
1955-ben Hágai Protokoll néven,
1961-ben Guadalaparában,
1975-ben Guatemalában,
1985-ben Montreálban.
2. Chicagói Egyezmény: 1944-ben 57 ország,
az 1919-ben aláírt Párizsi Egyezmény tovább-
fejlesztése, arepülési szabadságjogok kikötése
Létrehozták az ICAO-t (Nemzetközi Polgári Repülési
Szervezet)
1945 októbere óta az ENSZ szakosított szervezete
1964 óta Magyarország is tagja
91. Az IATA-szervezet létrehozása
1945-ben a havannai konferencián alakult meg
a tagság önkéntes, minden ENSZ tagországból
egy ICAO tagország ajánlásával, egy légitársa-
ság beválasztható.
CÉLJA: - Egységes díjszabás kialakítása
- Egységes nyomtatványok bevezetése
- Ügynöki szervezet kialakítása és muködtetése
- Információcsere
- Szakemberképzés
92. AZ IATA TERÜLETI KÖRZETEI TC 1 Észak- és Dél-Amerika, Grönland,
Hawai
TC 2 Európa, Afrika, Közel- és Közép-Kelet,
Irán
TC 3 Ázsia, Ausztrália, Új-Zéland,
Csendes-óceáni szigetek
93. CSOVEZETÉKES ÁRUSZÁLLÍTÁS Általános jellemzés
Fobb elonyei:
- Nagyfokú megbízhatóság
- Független a külso hatásoktól
- Kis fajlagos üzemeltetési költség
- Egyes árufajták esetén a leghatékonyabb szállítási mód
- Minimális a környezetszennyezés veszélye
94. Fobb hátrányai:
- A szállítható áruk köre korlátozott
- Viszonylag kicsi a szállítási sebesség
- Kicsi az alkalmazkodóképessége a változó
szállítási igényekhez
- A vezeték építésének nagy a beruházási
költségigénye
95. KOMBINÁLT FUVAROZÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS A kombinált szállításról általában
FOGALMA: Két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában.
VÁLTOZATAI:
1.A konténeres szállítási rendszerek
2.A Huckepack szállítási rendszerek
96. A kombinált forgalom növelésének célkituzései - a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése,
- a közutak zsúfoltságának csökkentése,
- a közlekedés biztonságának növelése,
- a közutak elhasználódásának késleltetése,
- kedvezobb energia- és nyersanyag-felhasználás,
- a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása,
- a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környezo országokban a tiltó rendelkezések ellenére.
97. KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS Általános jellemzés
- valamennyi közlekedési ágazattal megvalósítható
- körzeti, helyi szállítást általában közúton,
- távolsági szállítás pedig vasúton vagy vízen történik.
- légi áruszállításban nem alkalmazhatók a földi-vízi szállításnál használt konténerek
99. HUCKEPACK SZÁLLÍTÁSI RENSZEREK 1. Közúti-vasúti: - szuken értelmezett
Huckepack szállítási
rendszerek
- Bimodális szállítási
rendszerek
2.Közúti-vízi: - Ro-Ro
3.Vasúti-vízi: - Ro-Ro
4.Folyami-tengeri: - Si-So
100. KÖZÚTI-VASÚTI SZÁLLÍTÁSI RENDSZER
101. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA 2001. szeptember. 12. FEHÉR KÖNYV
CÉLJA:
-A fenntartható, egyensúlyban lévo KÖZLEKEDÉSI RENDSZER létrehozása
-A tagországok KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATAINAK összekapcsolása
102. AKÖZLEKEDÉSPOLITIKA PRIORITÁSAI a regionális kiegyenlítetlenségek csökkentése
a forgalmi torlódások mérséklése
a közlekedési módozatok közötti egyensúly helyreállítása
a hálózatok szuk keresztmetszeteinek megszüntetése
a használóknak a közlekedéspolitika középpontjába állítása
a közlekedés globalizálódásának kezelése
103. A KÖZLEKEDÉSI RENSZER OPTIMALIZÁLÁSA
- Szükségessége: - gazdasági-,
- társadalmi-,
- környezetvédelmi szempontból.
- Az ágazat fontosságára jellemzo:
- költségvetése több mint 1000 milliárd euró
- az uniós GDP-nek közel 10%-a
-a szektorban több mint 10 millió ember dolgozik
104. A KÖZLEKEDÉSPOLITIKA PROBLÉMÁI - a különbözo közlekedési ágazatok különbözo ütemu fejlodése
AZ ÁRUSZÁLLÍTAS MEGOSZLÁSA
- 44%-a közúton,
- 41%-a tengeren,
- 8%-a vasúton,
- 4%-a belvízi hajózás
A SZEMÉLY SZÁLLÍTÁS MEGOSZLÁSA
- 79%-a közúton,
- 6%-a vasúton,
- 5%-a légi közlekedés
A FEHÉR KÖNYV megpróbálja visszaterelni a PRIORITÁST a vasút és a vízi fuvarozás felé
105. CSELEKVÉSI LEHETOSGEK GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL
1. A közúti közlekedés ÁRSZABÁLYOZÁSA
( Rövidtávon------------Díjemelés)
2. A többi ágazat HATÉKONYSÁGÁT növe-
lo intézkedések ( minoség fejlesztés,
logisztika fejlesztés, technológia fejlesztés)
3. Az alternatív fuvarozási módok fejlesztése.
A változtatásokat 2010-ig kell befejezni!
106. IRÁNYVONALAK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁBAN 1.A vasúti közlekedés elotérbe helyezése,
2.A közúti közlekedési ágazat minoségének
javítása,
3.A tengeri és belvízi hajózás fejlesztése, a
kombinált fuvarozás elosegítése,
4.A TRANSZEURÓPAI hálózat fejlesztése,
5.A növekvo légi közlekedés és a környezet-
védelem közötti egyensúly megteremtése,
107. 6.A közúti közlekedési ágazat biztonságának
fejlesztése,
7.A közlekedés hatékony díjszabására vonatko-
zó politika elfogadása,
8.A használói jogok és kötelezettségek elfogadása,
9.A magas színvonalú városi közlekedés megvalósítása, fejlesztése,
108. 10.A tudomány és technológia alkalmazása a tisztább és hatékonyabb közlekedés érdekében,
11.A közép-, és hosszútávú környezetvédelmi
célok meghatározása egy fenntartható közlekedési rendszer érdekében,
12.A globalizáció hatásának kezelése.