200 likes | 287 Views
Mai tesztkérdésünk:. Ki legyen Magyarország miniszterelnöke?. Kiszely Tünde , vagy…. Gáspár Győző , netán…. Fekete Pákó ?. Anthony Downs: Politikai cselekvés a demokráciában Közgazdasági Szemle 1990/9. 1. A probléma. Ortodox szemlélet:.
E N D
Mai tesztkérdésünk: Ki legyen Magyarország miniszterelnöke? Kiszely Tünde, vagy… Gáspár Győző, netán… Fekete Pákó?
Anthony Downs: Politikai cselekvés a demokráciában Közgazdasági Szemle 1990/9. 1. A probléma Ortodox szemlélet: A kormányzat tevékenysége (G, TR, T stb…) exogén változó. Intézményi szemlélet: Legyen endogén! Feladat: Alkossunk integráns modellt tekintettel a kormányzat jelentőségére, vizsgáljuk a politikusok (döntéshozók) viselkedését! A kormányzati beavatkozás indoka: Ha a társadalmi üzemeltetés jobb, mint az egyéni SWF (Sotial Welfare Function) maximális (Szélsőség: egalitárius elosztás)
De… a) Hogy néz ki az SWF? Arrow lehetetlenségi tétele: „…nem létezik olyan demokratikus szavazás, amely nem torzít, azaz minden egyén preferenciáját tükrözi. Nem létezik tehát olyan szavazási módszer, amely garantálná a hatékonyságot, így elméletileg sem létezik tökéletes kollektív állami döntés.” b) Ki mondta, hogy a kormány célja az SWF maximalizálása? „bányász”: magánmotívum – társadalmi funkció „kormány”:emberek által működtetett intézmény! Egy példa: A „felhalmozás aranyszabálya” sehol sem érvényesül a világon!
2. Definíciók • a) Kormányzat(kormányzó párt): • a hatalom végső letéteményese • akár kényszert is alkalmazhat • b) Demokrácia: • két vagy több párt periodikus versengése • győztes párt(-koalíció) kormányoz a következő választásokig • vesztes nem akadályozza a győztest a kormányzásban • győztes nem rontja a vesztes esélyét a következő választáson • minden (állam-)polgár teljes jogú, egy szavazattal
3. Axiómák • Párttagok hivatalhoz jutásának céljai: • jövedelem, • presztizs, • hatalom. 2. A győztes párt a soron következő választásokig teljes ellenőrzést gyakorol a kormányzati tevékenység fölött (nem távolítható el a hatalomból,a bürokrácia nem szabotálja). 3. A kormány gazdasági hatalma korlátlan (privatizáció államosítás). 4. Egyetlen korlát: politikai szabadság (kivéve a kormány erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet). 5. Minden szereplő racionális (MR > MC).
4. Következtetés A politika a szavazatszedés eszköze! Az oksági kapcsolat: hatalom megszerzése program végrehajtása, érdekek képviselete… helyett… program készítése, érdekek képviselete hatalom megszerzése • A politikus célja: A hivatallal járó… • jövedelem • hatalom • presztizs
Következmény: A kormányzat úgy cselekszik, hogy maximalizálja a következő vá-lasztásokon reá leadandó szavazatok számát. vállalkozó: termékeket pénzért kormányzat: politikai intézkedések (ígéretek) szavazatokért (oligopólium) A társadalmi optimum egyik esetben sem garantálható!
5. A tökéletes informáltság világa(fikció!) a) A kormány és az állampolgár közötti viszony elemei: • A kormány cselekvése a várható szavazatok és az ellenzék stratégiájának függvénye. • A kormány szerint a polgár annak alapján szavaz, hogy… • hasznosságát a kormányzat hogyan befolyásolja; • az ellenzék milyen stratégiát választ. • A választók csakugyan így viselkednek. • A választók hasznosságban mért jövedelme a kormányzati intézkedések eredménye. • Az ellenzék stratégiája a választók jövedelmének alakulásától és a kormány cselekvéseitől függ.
b) Az egyenletrendszer ismeretlenjei: • Várható szavazatok • Tényleges szavazatok • Ellenzéki stratégiák • Kormányzati cselekvések • Egyéni (hasznosságban mért) jövedelmek c) A polgári mérlegelésének alapja: kormány tevékenysége ellenzék hatalma esetén mi lenne? d) A kormányzati viselkedés: minden polgár preferenciái azonos súlyúak (nem mond le „A” szavazatáról „B” szavazatáért cserébe) e) Következmény: Az egyenlő választójog hatékony eszköze a hatalom állampolgárok közötti egyenlő elosztásának!
A hiányos informáltság világa • Meghatározó ismérve: • A pártok nem tudják pontosan, mit akar a polgár • A polgárok nem tudják, mit tesz a kormány és az ellenzék • Az információk megszerzésének és feldolgozásának költségei vannak Folytatjuk… • Következmények: • Befolyásoló tevékenység • Ideológiák • Racionális tájékozatlanság
1. Befolyásoló tevékenység tökéletes informáltság szuverén, racionális korlátozott racionalitás bizonytalan, befolyásolható cél: nem a felvilágosítás! • Következmények: • „A” lehet fontosabb „B”-nél nincs egyenlő választójog! • a kormány nem tudja, mit várnak tőle képviselőket küld ki • kémlelni, • népszerűsíteni • decetralizáció szavazatvesztés, szavazatnyerés • megjelennek a befolyásolás specialistái • a kormány fogékonnyá válik a korrupcióra
2. Az ideológiák Kérdés: hogyan kerülnek ide? A pártoknak nem fűződik érdekük egy konkrét társadalomtípus létrehozásához. Az ok: túl nagy időráfordítás! A megoldás: ideológia • Az információhiány… • megteremti a polgárban az ideológiák iránti keresletet, ill. • a pártok részéről az ideológiák kínálatát • De… • nem lehet az ideológiát váltogatni (politikai prostitúció) • korreláció kel az ideológia és a „cselekedetek” között • „termékdifferenciálást” kell megvalósítani!
Egy lehetséges geometriai modell • Feltevések: • A pártok (konszenzussal) sorba rendezhetők • A szavazók preferenciái egycsucsúak • A párt elmozdulhat, de át nem léphet (hiteltelenség) • Elmozdulás a közeli végponttól szavazatvesztés
0 100 25 50 75 A B Szavazateloszlások • Centrális szavazateloszlás
0 100 25 50 75 A B 2. Poláris szavazateloszlás
0 100 25 50 75 P Q R S 3. Többmóduszú szavazateloszlás
Következtetések: • Kétpárti demokráciában a stabilitás feltétele a normális eloszlás • Poláris eloszlás esetén instabil (zsarnokság) • Többmódusz esetén nem érdekeltek az elmozdulásban, mert… • szavazatveszteség = szavazatnyereség • szavazók távolmaradása • Többmódusz esetén koalíciós kényszer
3. A racionális tájékozatlanság TCinf = , ha az információk mennyisége = tehát: MC = MR! de: MR = 0 Következtetés: A politikai tájékozatlanság racionális! Téves következtetés: A politikai tájékozottság irracionális!
Mert: • önmagáért kedveli • hiheti a szavazás szorosságát • információra van szüksége mások befolyásolására • információra van szüksége a lobbizáshoz Tipikus jelenség: potyautas magatartás Végső konklúzió: a demokrácia nem hatékony!