1 / 20

Mai tesztkérdésünk:

Mai tesztkérdésünk:. Ki legyen Magyarország miniszterelnöke?. Kiszely Tünde , vagy…. Gáspár Győző , netán…. Fekete Pákó ?. Anthony Downs: Politikai cselekvés a demokráciában Közgazdasági Szemle 1990/9. 1. A probléma. Ortodox szemlélet:.

ria-mullen
Download Presentation

Mai tesztkérdésünk:

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mai tesztkérdésünk: Ki legyen Magyarország miniszterelnöke? Kiszely Tünde, vagy… Gáspár Győző, netán… Fekete Pákó?

  2. Anthony Downs: Politikai cselekvés a demokráciában Közgazdasági Szemle 1990/9. 1. A probléma Ortodox szemlélet: A kormányzat tevékenysége (G, TR, T stb…) exogén változó. Intézményi szemlélet: Legyen endogén! Feladat: Alkossunk integráns modellt tekintettel a kormányzat jelentőségére, vizsgáljuk a politikusok (döntéshozók) viselkedését! A kormányzati beavatkozás indoka: Ha a társadalmi üzemeltetés jobb, mint az egyéni SWF (Sotial Welfare Function) maximális (Szélsőség: egalitárius elosztás)

  3. De… a) Hogy néz ki az SWF? Arrow lehetetlenségi tétele: „…nem létezik olyan demokratikus szavazás, amely nem torzít, azaz minden egyén preferenciáját tükrözi. Nem létezik tehát olyan szavazási módszer, amely garantálná a hatékonyságot, így elméletileg sem létezik tökéletes kollektív állami döntés.” b) Ki mondta, hogy a kormány célja az SWF maximalizálása? „bányász”: magánmotívum – társadalmi funkció „kormány”:emberek által működtetett intézmény! Egy példa: A „felhalmozás aranyszabálya” sehol sem érvényesül a világon!

  4. 2. Definíciók • a) Kormányzat(kormányzó párt): • a hatalom végső letéteményese • akár kényszert is alkalmazhat • b) Demokrácia: • két vagy több párt periodikus versengése • győztes párt(-koalíció) kormányoz a következő választásokig • vesztes nem akadályozza a győztest a kormányzásban • győztes nem rontja a vesztes esélyét a következő választáson • minden (állam-)polgár teljes jogú, egy szavazattal

  5. 3. Axiómák • Párttagok hivatalhoz jutásának céljai: • jövedelem, • presztizs, • hatalom. 2. A győztes párt a soron következő választásokig teljes ellenőrzést gyakorol a kormányzati tevékenység fölött (nem távolítható el a hatalomból,a bürokrácia nem szabotálja). 3. A kormány gazdasági hatalma korlátlan (privatizáció  államosítás). 4. Egyetlen korlát: politikai szabadság (kivéve a kormány erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet). 5. Minden szereplő racionális (MR > MC).

  6. 4. Következtetés A politika a szavazatszedés eszköze! Az oksági kapcsolat: hatalom megszerzése program végrehajtása, érdekek képviselete… helyett… program készítése, érdekek képviselete hatalom megszerzése • A politikus célja: A hivatallal járó… • jövedelem • hatalom • presztizs

  7. Következmény: A kormányzat úgy cselekszik, hogy maximalizálja a következő vá-lasztásokon reá leadandó szavazatok számát. vállalkozó: termékeket  pénzért kormányzat: politikai intézkedések (ígéretek) szavazatokért (oligopólium) A társadalmi optimum egyik esetben sem garantálható!

  8. 5. A tökéletes informáltság világa(fikció!) a) A kormány és az állampolgár közötti viszony elemei: • A kormány cselekvése a várható szavazatok és az ellenzék stratégiájának függvénye. • A kormány szerint a polgár annak alapján szavaz, hogy… • hasznosságát a kormányzat hogyan befolyásolja; • az ellenzék milyen stratégiát választ. • A választók csakugyan így viselkednek. • A választók hasznosságban mért jövedelme a kormányzati intézkedések eredménye. • Az ellenzék stratégiája a választók jövedelmének alakulásától és a kormány cselekvéseitől függ.

  9. b) Az egyenletrendszer ismeretlenjei: • Várható szavazatok • Tényleges szavazatok • Ellenzéki stratégiák • Kormányzati cselekvések • Egyéni (hasznosságban mért) jövedelmek c) A polgári mérlegelésének alapja: kormány tevékenysége  ellenzék hatalma esetén mi lenne? d) A kormányzati viselkedés: minden polgár preferenciái azonos súlyúak (nem mond le „A” szavazatáról „B” szavazatáért cserébe) e) Következmény: Az egyenlő választójog hatékony eszköze a hatalom állampolgárok közötti egyenlő elosztásának!

  10. A hiányos informáltság világa • Meghatározó ismérve: • A pártok nem tudják pontosan, mit akar a polgár • A polgárok nem tudják, mit tesz a kormány és az ellenzék • Az információk megszerzésének és feldolgozásának költségei vannak Folytatjuk… • Következmények: • Befolyásoló tevékenység • Ideológiák • Racionális tájékozatlanság

  11. 1. Befolyásoló tevékenység tökéletes informáltság szuverén, racionális korlátozott racionalitás bizonytalan, befolyásolható cél: nem a felvilágosítás! • Következmények: • „A” lehet fontosabb „B”-nél nincs egyenlő választójog! • a kormány nem tudja, mit várnak tőle képviselőket küld ki • kémlelni, • népszerűsíteni • decetralizáció  szavazatvesztés, szavazatnyerés • megjelennek a befolyásolás specialistái • a kormány fogékonnyá válik a korrupcióra

  12. 2. Az ideológiák Kérdés: hogyan kerülnek ide? A pártoknak nem fűződik érdekük egy konkrét társadalomtípus létrehozásához. Az ok: túl nagy időráfordítás! A megoldás: ideológia • Az információhiány… • megteremti a polgárban az ideológiák iránti keresletet, ill. • a pártok részéről az ideológiák kínálatát • De… • nem lehet az ideológiát váltogatni (politikai prostitúció) • korreláció kel az ideológia és a „cselekedetek” között • „termékdifferenciálást” kell megvalósítani!

  13. Egy lehetséges geometriai modell • Feltevések: • A pártok (konszenzussal) sorba rendezhetők • A szavazók preferenciái egycsucsúak • A párt elmozdulhat, de át nem léphet (hiteltelenség) • Elmozdulás a közeli végponttól  szavazatvesztés

  14. 0 100 25 50 75 A B Szavazateloszlások • Centrális szavazateloszlás

  15. 0 100 25 50 75 A B 2. Poláris szavazateloszlás

  16. 0 100 25 50 75 P Q R S 3. Többmóduszú szavazateloszlás

  17. Következtetések: • Kétpárti demokráciában a stabilitás feltétele a normális eloszlás • Poláris eloszlás esetén instabil (zsarnokság) • Többmódusz esetén nem érdekeltek az elmozdulásban, mert… • szavazatveszteség = szavazatnyereség • szavazók távolmaradása • Többmódusz esetén koalíciós kényszer

  18. 3. A racionális tájékozatlanság TCinf = , ha az információk mennyisége =  tehát: MC = MR! de: MR = 0 Következtetés: A politikai tájékozatlanság racionális! Téves következtetés: A politikai tájékozottság irracionális!

  19. Mert: • önmagáért kedveli • hiheti a szavazás szorosságát • információra van szüksége mások befolyásolására • információra van szüksége a lobbizáshoz Tipikus jelenség: potyautas magatartás Végső konklúzió: a demokrácia nem hatékony!

More Related