Női egyenjogúság

1. Női egyenjogúság

2. Tartalom • A kezdetekről • Európai Unió • Németország – német nők helyzete • Magyarország – magyar nők helyzete

3. Akezdetekről • A 17. század: a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért • 18. századi francia származású Olympe de Gouges • „Nő, ébredj fel, az ész vészharangja zúg az egész univerzumban, fedezd fel a jogaidat!...Nők, férfiak egyaránt részt kell, hogy vegyenek a törvényhozásban!...”

4. Akezdetekről • Szabad házasságkötés • Törvény előtti egyenlőség • Tanulás jog • Választójog • 1869: Elsőként az USA Wyoming államában szerezték meg a nők • 1920-ban a 19. alkotmánymódosítás az összes államban biztosította a nők számára, hogy részt vehessenek a választásokon • Európában először 1906-ban Finnországban szavazhattak a nők, a következő állomás Németország volt 1918-ban, a harmadik pedig 1928-ban Nagy-Britannia.

5. Törökország • Törökország az elsők között vezette be a női választójogot • 1922-ben megszűnt a szultánság • Bevezették: • a nemzetközi szám - és mértékrendszert, • a latin ábécét • teret engedett az európai ruhadivatnak • és egyenjogúsította a nőket. • 1935. február 6-án Törökországban a nők is választójoghoz jutottak.

6. Ahol még most sincs a nőknek választójoguk • Szaúd-Arábiában • Kuvaitban • Bruneiben • Libanonban • Bhutánban

7. Európai Unió • A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. • 2007 az „Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év” • Új kezdeményezések • Programok

8. EurópaiUnió • Egyenlő bánásmód: • diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti • Esélyegyenlőség: • mindazon jogi és nem jogi eszközök összességét jelenti, melyek azt a célt szolgálják, hogy a nők a férfiakkal egyenlő eséllyel érvényesülhessenek az élet különböző területein, mint pl.: oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az őket érő hátrányok

9. Európai Unió • Nők teszik ki a világ népességének felét, ők dolgozzák le az összmunkaidő közel kétharmadát, de a világ bevételének alig egytizedéből részesülnek, és a világ javainak csak kevesebb, mint egyszázada felett rendelkeznek. • Egy nőnek átlagosan 54 nappal kell többet dolgoznia ugyanannyi bérért, mint a férfinak. A férfiak és a nők közötti bérkülönbség 15%-os, vagyis egy nő 15%-kal keres kevesebbet, mint férfitársa.

10. Esélyegyenlőség az Európai Unióban • Az utóbbi években rengeteget tett azért, hogy az összes tagállamban érvényre jussanak azok az intézkedések, melyek az esélyegyenlőséget, és az egyenlő bánásmódot hivatottak elősegíteni. • Az elmúlt 4 évtized jogalkotása, közvélemény formáló munkája sokat javított a helyzeten, de még mindig komoly különbségek vannak a nők és férfiak munkaerő-piaci helyzete között. • Az európai unió alapító tagállamai már az 1957-es években, a Római Szerződés létrejöttekor fontosnak tartották, hogy külön rendelkezzenek a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség kérdéséről.

11. Hol jelentkezhetnek hátrányok? • Munkaerőpiacon: életkor, karriertervezés, gyermekvállalás (gyermekét egyedül nevelő nő, nagycsaládos, válás, szingli) – Svédországban ha megszületik a gyermek, a férfi azonnal bérelemelést kap! (a nő bére onnan helyben jár) • Bérezés (1957. Római Szerződés: egyenlő munkáért egyenlő bért) • Vezetői pozíciók • Egyenlőtelen családi szerepek, a munka és család összhangja

12. Felmérés • Jelentősen csökkent a női vezetőket alkalmazó vállalatok száma • Felmérés: női igazgatósági jelenlétét vizsgálta 100 vállalatnál: • 43 vállalatnál egyáltalán nem volt női vezető • cégek 6,5 %-ánál irányították nők • 92 %-nál egyáltalán nem alkalmaztak női középvezetőket.

13. Ha azt mondjuk vezető, azt mondjuk férfi • Közgazdaságtan ad megfelelő választ. • Az egyik elmélet szerint a felettesi és közvetítői csoportok mindig a kockázat minimalizálására törekszenek, vagyis olyan emberek jutnak vezető pozícióba, akik mellett a többség biztonságban érzi magát. Így, amennyiben a vezetők többsége férfi, férfitársukat választják maguk közé. • A fejvadász cégek is jóval szívesebben közvetítenek férfiakat vezetői pozíciókba, mint nőket • így érzik biztosítottnak a későbbi megrendeléseket • egyszerűbb a már meglévő vezetői modellnek megfelelő embert találni, mint meggyőzni a vállalatot nő alkalmazásáról.

14. Akadályok a vezetői posztokra pályázó hölgyeknél • Férfiak szerint a főbb okok: • a nők nem eléggé elhívatottak a karrierépítés iránt • kevés az önbizalmuk • hiányzik belőlük a kellő elkötelezettség • nem tudják magukat megfelelően menedzselni • gyakran hiányzik a megfelelő tapasztalati hátterük.

15. Címek és rangok • Ha a női munkaerő doktori, phD, vagy professzori cím tulajdonosa • előfordulhat, hogy a hasonló pozícióban lévő nők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az ugyanazt a tisztséget betöltő férfitáraik.

16. Németország

17. Kelet - Németország • NDK és NSZK külön vizsgálata. • Kelet-Németországban • 1946: azonos munkáért egyenlő bért elve • nem sokkal a háború után létrehozták az első esélyegyenlőségi irodát. • az NDK-ban a nők emancipációjának kommunista változata valósult meg, mely szerint a két nem között nincsen semmilyen különbség.

18. Nyugat - Németország • 1979: első intézkedés a nőkkel szembeni diszkriminációt csökkentésére • 1979: létrehozzák az első nőpolitikával foglalkozó irodát • 1994-es törvény alapján: • pozitív megkülönböztetést kell alkalmazni, a női vezetők kinevezésénél, annak érdekében, hogy minél több nő kerülhessen döntéshozói pozícióba.

19. Németország • Magas fokon intézményesítette a női jogok érvényesítését • Alábbi területekre fókuszál: • a női munkavállalók segítése • oktatási, képzési rendszerekhez való hatékonyabb hozzáférés • nagyobb szerepvállalása a politikai életben • 2005-ben AngelaMerkelt választották kancellárrá • Ezzel ő lett az első női kancellár, ezt a posztot előtte még soha nem töltötte be nő

20. Németország • 1998. szeptember: • A nőknek a politikai életben való minél jelentősebb képviseltetése már megkezdődött • Schröder kancellár: új kormány „NeuMitte” (Új közép) • elsődleges üzenete a korszerűsítési, haladási szándék • ennek kitűnő bizonyítéka, hogy az új kormány négy tagja is nő volt, a 16 kinevezett miniszterből. • összehasonlítva ezt az adatok az 1998-as Orbán-kormány minisztereinek arányával, azt látjuk, hogy míg a német kormányban a nők aránya 25%-os volt, addig Magyarország csupán 5%-os

21. Németország • Elmondható: Németország nagyon jó úton halad annak érdekében, hogy teljes mértékben megvalósuljon az, hogy a nők és a férfiak teljesen egyenlő megítélés alá esnek.

22. Magyarország

23. Magyarország • 1949-es alkotmányban: A nemi diszkriminációt tiltó rendelkezés • A kommunista rendszerben: sok tekintetben egyenlőnek tekintették a nőt és a férfit. • A nők vállalhattak munkát, részt vehettek a politikai élet gyakorlásában • 2001: kísérlet az esélyegyenlőségi törvényt bevezetésére • Ez a törvény azonban nem kapott elégséges támogatást ahhoz, hogy be lehessen nyújtani az Országgyűlésnek • 2003: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról rendelkező törvény elfogadása

24. Magyar nők helyzete • Magyar társadalom: erős előítéletek a dolgozó, különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban. • Fontos egy nő karrierjére nézve megjelenését • A válaszadók között többségben vannak, akik szerint a nők karrierjében megjelenésüknek nagy, vagy kizárólagos szerepe van • 63 % van ezen a véleményen • 14 % gondolja azt, hogy ez csak kis, vagy semekkora szerepet sem játszik.

25. Kedvezőtlen előítélet: • A nők főnöki szerepkörével kapcsolatos idegenkedés • Felmérés: mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat • 76 % választotta az „egyáltalán nem" kategóriát • 23 %-át érintené rosszul egy ilyen szituáció • A férfiak szignifikánsan nagyobb arányban - tízből négyen - felelték azt, hogy zavarná őket egy ilyen helyzet • Nők: kilenctizede számára egy női főnök egyáltalán nem jelentene gondot.

26. Forrás: KSH 2006-os adatok

27. Felhasznált irodalom: • www.nationalgeographic.hu • http://www.hrportal.hu/Javítani kell a nők munkaerő-piaci esélyeit • Gyulavári Tamás 1999: A nemek közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban • Török Adrienn: Nők és férfiak esélyegyenlősége a munkaerőpiacon, 2007 • www.minoies.hu • www.keptar.hu

28. Köszönöm a figyelmet!