Kecskemét és Mercedes

1. Kecskemét és Mercedes Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és a Kecskeméti Főiskola együttműködése Prof. Dr. Belina Károly Dékán, GAMF Kar Kecskeméti Főiskola

2. Tartalom Áttekintés – az autóipar tendenciáinak szerepe Európában és Magyarországon A felsőoktatási intézmények közötti együttműködés Mercedes Benz és a KecskemétiFőiskola Duális felsőoktatás koncepciója

3. A közúti szállítás és a járműipar kutatásának áttekintése Alapvető a rendszerszemlélet A-ból B-be hatékonyan és kényelmesen eljuttasson személyeket vagy tárgyakat. A hatékonyság és a globális versenyképesség a szállítás minden egyes területén maximális legyen Városi közlekedés, szállítás, szervezés, logisztika Belső égésű motorok optimálása, alternatív üzemanyagok használata Elektromos járművek Az együttműködő rendszerek alkalmazása a biztonság növelésére Korszerű anyagok és könnyű szerkezetek Környezetbarát és hatékony gyártás

4. Kihívások a magyar autóipar előtt – a siker pillérei Munkaerő (kék galléros) még viszonylag olcsó hatékonyság és mobilitás nem elegendő nincs kellő számú megfelelő területen szakképzett műszaki ember szakképzést sürgősen fejleszteni kell Mérnökök (fehér gallér) Kutató, fejlesztő és gyártó mérnökök Több gyakorlati képzés kell Ellátottság Elsősorban beszállítási orientáltság Kis- és középvállalatok fejlesztése kulcskérdés Szállítási infrastruktúra Az autóipari régiókban elfogadható úthálózat Vasúti és vizi szállítás kihasználtságát növelni kell K+F növelésének fontossága Elsősorban KKV-knál kell növelni a hozzáadott értéket 4

5. Tartalom Áttekintés – az autóipar tendenciái szerepe Európában és Magyarországon A felsőoktatási intézmények közötti együttműködés Mercedes Benz és a KecskemétiFőiskola Duális felsőoktatás koncepciója

6. A régiók kompetenciái – Akadémiai és gyártási szektor fő prioritásai • Győr (motor, járműgyártás) • Veszprém (mechatronika, hajtó- és kenőanyagok) • Budapest (járműtechnológia, elektronika, mechatronika) • Kecskemét (anyagtudomány, járműgyártás) • Miskolc (hajtáslánc, mechatronika) 6

7. A kooperáció fő céljai Kutatási és oktatási területen történő együttműködés várható eredményei • Magasabb szintű hálózat a kutatási és oktatási infrastruktúra hatékonyabb kihasználása, • Tantervek egységesítése, ugyanolyan végzettség biztosítása • A helyi ipar igényeinek kielégítésére történő specializáció – nem mindenki mindennel foglalkozik • Az intézmények jobb elérhetősége a kormányzat és az ipar számára • A K+F-hez szükséges kritikus tömeg elérése, koncentrálása Fenntartható modell kialakítása az intézmények együttműködésében

8. Elsődleges és másodlagos kompetencia területek

9. Az együttműködés részletei Oktatás Tantervek közös kidolgozása az ipar igényeihez igazítva Speciális továbbképzések az intézmény profiljának megfelelően Oktatók továbbképzése Oktatók cseréje Infrastruktúra és finanszírozás Koordinált pályázatok (helyi, országos, EU) Közös programok és fejlesztések a K+F és a KKV-k támogatására Spin-off cégek közösen Kutatási, oktatási infrastruktúra közös használata Közös fejlesztési lehetőségek • Közös stratégiai fejlesztés az autóipar számára • Együttműködés az akkreditációban • Intézmények közötti együttműködés K+F, alapkutatás és tudástranszfer területén • Virtuális K+F intézmény létrehozása • Közösen futtatott PhD programok • Közös marketing a mérnökök megbecsülésére • Autóipari vállalatok számára közös tárgyalási lehetőség létrehozása • Tapasztalatok kicserélése a „legjobb” módszer kialakítása, megosztása

10. Tartalom Áttekintés – az autóipar tendenciái szerepe Európában és Magyarországon A felsőoktatási intézmények közötti együttműködés Mercedes Benz és a KecskemétiFőiskola Duális felsőoktatás koncepciója

11. e Mercedes Benz kooperáció motivációja Ehhez szükséges Mercedes Benz céljai  Minőség az első az első járműtől • Kvalifikált munkaerő megléte hosszú távon • Különböző területeken képzett specialisták • Nagy figyelem a járműipar igényeire  Erősen motivált munkaerő  Nagy hatékonyság és flexibilitás  Szabványosított műveletek

12. Az új járműmérnöki szak tantervének szerkezete, a bevezetés helyzete Az új szak bevezetésének okai A főiskolán kell oktatni, mert itt van a gyártás, és általános ismeretek nélkül nehéz járműgyártó szakembereket képezni. A Főiskola vonzását növelni kell (járműmérnöknek lenni nagyon jó, különösen Kecskemét környékén). Az összes többi intézmény (Budapest, Győr) rendelkezik ilyen képzéssel. Az autóipar és a kapcsolódó oktatás politikai prioritás, következésképp jelentős a támogatottság. A járműipari oktatás „húzhatja” a többi oktatást (felsőfokú, középfokú és szakoktatás). MAB elfogadta az alapszakot

13. Tanterv szerkezete – Gyakorlati képzés növelése Alapmodul Specializáció • Járműgyártási technológiák • Járműmérnöki ismeretek (tervezés és vizsgálat) • Gyártórendszerek és logisztika • Jármű mechatronika és gyártás Gépész- és járműmérnöki alapozás (anyagtudomány, gépelemek, járművek, CAD, méréstechnika, elektronika, irányítástechnika, minőség, karbantartás) + Gazdasági és humán ismeretek + Természettudományok (matematika, mechanika, fizika, áramlástan stb.) Üzemi gyakorlat Gyakorlat orientált képzés

14. Az új tanszék infrastruktúrája Szervezet és funkciók megfelelnek a BME és hasonló német egyetemeknek; lefedi a teljes járműmérnöki ismereteket Erősen gyakorlat orietált kiépítés miatt kiscsoportos (hatékony) oktatás Elsődlegesen oktatási karakter, kutatási berendezések később A felszerelés alkalmas a szakképzés/felnőttképzés segítésére is! Elnyert TIOP támogatás (1,2+0,3 mrdFt)

15. A helyi szakképzés segítése, támogatása A nagy autógyártók igényei megnövekedtek (Mercedes Kecskeméten, Audi győrben, GM Szentgothárdon). Rövid távon problémák a megfelelő szakképzett munkaerő képzésében Javaslat a kormányzat felé a vállalatok, a helyi felsőoktatási intézmények és az önkormányzatok részvételére az új szakképzésben. Várható eredmények: Koncentrált oktatási helyek Szakképzés segítése tananyaggal, oktatókkal, felszereléssel Csökkenő lemorzsolódás Minősített munkaerő képzése minden szinten Finanszírozás országos és helyi önkormányzat részvételével

16. A javasolt modell szerkezete A régió meghatározó üzeme  Képzett munkaerő Mérnök Stratégiai és napi követelmények meghatározása Gyakorlati félév Duális oktatás BSc, MSc Helyi felsőfokú képző intézmény Felsőfokú szakképzés Szakképző intézmények (hálózat)  Mentorálás és segítés  Önkormányzat Ellenőrzés és finanszírozás

17. Stratégiai együttműködési szerződés a Mercedes Benzzel Signed on 5th of November, 2010

18. Projekt fejlesztés és menedzsment szervezet Irányító testület Klein, Jäger, Danyi, Palkovics KommunikációMarketing Stratégia Duális Felsőfokú képzés Helyi intézmény erősítése Erőforrások megosztott hasznosítása Duális felsőoktatás koncepciója A. Greiner E. Kallai U. Jäger Dr. L. Palkovics A. Bauer (EMD) Dr. K. Belina F. Belà Dr. P. Lukacs F. Belà Dr. J. Kodácsy

19. Tartalom Áttekintés – az autóipar tendenciái szerepe Európában és Magyarországon A felsőoktatási intézmények közötti együttműködés Mercedes Benz és a KecskemétiFőiskola Duális felsőoktatás koncepciója

20. Helyzetelemzés Hozzáadott értékben elfoglalt hely (OECD) Kibocsátott mérnökök száma (OECD)

21. Helyzetelemzés Az ipari partnerek használható mérnököket igényelnek Több gyakorlat Probléma megoldó képesség Csoportmunka, elkötelezettség Jó példák Európában (Németország) A Bologna rendszer nem segíti a gyakorlatorientált képzést Oktatók mérsékelt ipari gyakorlata/tapasztalata Kevés az ipari szakember a felsőoktatásban Tantervek tantárgyak nem illeszkednek az ipar elvárásaihoz Az egyetemek dominálnak MAB

22. Elvárások Az ipar elvárásai Biztos elméleti alapok és azok gyakorlati alkalmazása Rövid képzési idő (3-4 év) A szükséges képességek és gyakorlatok elméleti megalapozottsága Ipari szakemberek bevonása az oktatásba A társadalom elvárásai Olcsóbb oktatás Flexibilisebb oktatás Minőségi oktatás Oktatási intézmények elvárásai (egyetem/főiskola) Ne kelljen új akkreditációs folyamat Illeszkedjen a jelenlegi időbeosztáshoz Biztosítson átjárhatóságot a többi képzési formához

23. Feladatok • Az ipar feladatai • Elkötelezett részvétel és támogatás • Részvétel a felvételben (kettős szűrés) • Gyakorlati képzés támogatása (üzemben) • Követelményeknek/minőségnek megfelelés • Társadalom feladatai • Törvényi háttér biztosítása • Befogadás/elfogadás • Intézményfeladatai • Szervezeti és szemléleti megújulás

24. Munkamegosztás az ipar és az akadémiai szektor között Műszaki ismeret Intézmény: elmélet Ipar: gyakorlati ismeret Módszerek Intézmény: kutatás, számítás Ipar: projekt munka Professzionális oktatás Humán kapcsolat Intézmény: prezentáció technika Ipar: tárgyalási technika

25. Oktatási formák Kombi/szendvics Duális Normál BSc

26. Kombi képzés Előnyök Több gyakorlati képzés, mint most Ismert rendszer Magyarországon (szendvics képzés) Megfelel a jelenlegi oktatásnak Hátrányok Kevés ipari partner Limitált gyakorlati képzés Nincs megfelelő felszerelés és személyzet az iparban

27. Duális képzés Előnyök „Best practice” és segítség Németországból (DHBW) Valódi gyakorlati képzés Ipar számára történő képzés Elkötelezett hallgatók – javuló minőség Olcsóbb képzés Hátrányok Nem volt ilyen Magyarországon – elfogadás?! Nagyobb teherviselés az iparvállalaton Nincs megfelelő felszerelés és személyzet az iparban

28. Javasolt képzési struktúra • The holiday for dual students is included „in the industry” part since they are employees of the company. • The examination period for the dual students is only in the autumn semester, in the spring semester the exam is taken in the company in the presence of the university professors. • The calculation seminars and the laboratory practices for the dual students are made at the company. • The lectures are the same for the dual and the normal students both in content and also timing.

29. Javasolt projektfelépítés

30. Összegzés Járműipari képzések együttműködése Gyakorlatorientált modell kidolgozása Modell bevezetése Szoros együttműködés (Mercedes, Knorr-Bremse) Szűk időkeret Kemény munka és tájékoztatás

31. Köszönöm a figyelmet! Kecskemét