Dr. Kovács Árpád

1. Dr. Kovács Árpád K ö z i g a z g a t á s és m o d e r n i z á c i ó

2. Témakörök • az állam gazdasági funkciói, a közháztartás, a világ változásai, beleértve a hatalmi egyensúlyok, a „kiegyensúlyozó” szervezetek vezetési stílusában mutatkozó néhány jelenséget; • a nemzeti versenyképesség, ezen belül az államháztartás, a központi költségvetés szerepe; • a közháztartás, a közigazgatás rendszere működésének a versenyképességre gyakorolt hatásai, beleértve néhány ellenőrzést érintő összefüggést.

3. 3 TÖRVÉNYESSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉS Törvényeket,szabályokatkövetőmagatartás Konszenzus képestevékenység Konszenzus képestevékenység Esélyegyen-lőséget, másokgondolatátbefogadószabályozás Részvételre,kooperációrabuzdítómagatartás AZ ÁLLAMSZERVEZET SZABÁLYOS MŰKÖDÉSE AZ ÁLLAMSZERVEZET TELJESÍTMÉNYE Célszerű,eredményesgazdálkodás Átláthatóműködés Elszámoltathatótevékenység Reagáló képesműködés ELLENŐRIZHETŐSÉG HATÉKONYSÁG

4. A versenyképességet meghatározó tényezők és feltételek Kulturális és hagyománybeli tényezők Technológiai,technikai tényezők Társadalmi és politikai tényezők Versenyképesség Vállalati szféra Állami intézmények, kor- mányzat (államháztartás) Nemzetközi szerve-zetek és intézmények, integrációs feltételek Globális verseny,világgazdasági kilátások

5. *Vásárlóerő paritáson Euro-ban; Forrás:KSH, OECD

6. Forrás: Eurostat

7. 7 Forrás: World Economic Forum

8. Forrás: Eurostat, PM

9. Forrás: European Commission; A dőlt betűs adatok saját számítások, illetve más forrásból származnak. (A zárójelben lévő magyar adatok GFS módszertan szerint)

10. A versenyképességről összefoglalóan • A versenyképesség átfogó megítéléséhez – elismerve a különböző mutatószámok szerint a relatív helyzetünk romló tendenciáját – az alábbi tényezők és feltételekszerepét emelném ki: • A modern humánerőforrás-gazdálkodás, az oktatás és továbbképzés, az emberi erőforrás, a tudás hatékony hasznosítása külön-külön és együtt versenyképességi tényezők. • A mindenre kiterjedő versenyképességi kihívások az eddigiektől eltérő készségű és képzettségű köztisztviselőket is igényelnek. • A nemzeti versenyképesség része az ellenőrzési rendszer hatékony működése.

11. Nemzetközi versenyképességi ragsor Forrás: World Competitiveness Yearbook, 2004

12. Az EU és az USA aránya a világexportban (%) Forrás: IMF International Financial Statistics

13. A GDP és az egy főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme az EU-ban és az USA-ban (%) Megjegyzés: A 2004. Évi adatok előrejelzések. n.a.: nincs adatForrás: European Commission: Economic forecast, Spring 2004.

14. A potenciális GDP növekedési üteme (%) Megjegyzés: Luxemburgra nincs adat. A 2004. és a 2005. évi adat előrejelzés. A potenciális GDP-t a COBB-Douglas termelési függvény megközelítéssel becsülték.Forrás: OECD Economic Outlook, 2004. No. 75., 2004/2

15. A termelékenység éves átlagos növekedési üteme az EU-ban és az USA-ban (%) Megjegyzés: A 2004. évi adatok előrejelzések. n.a.: nincs adatForrás: European Commission: Economic forecast, Spring 2004, Conference Board

16. Munkaerő-felvétel, elbocsátás és foglalkoztatási feltételek (2004) Megjegyzés: Luxemburgra nincs adat. *Amíg munkabért kell fizetni. Forrás: World Bank Doing business in 2005. http:/rru.worldbank.org/DoingBusiness/ExploreEconomies/BusinessClimateSnapshot.aspx?economyid=93

17. A központi költségvetési és önkormányzati szerveknél foglalkoztatottköztisztviselők és közalkalmazottak száma 2001-2003. években Forrás: MK 2001., 2002. és 2003. évi zárszámadás adatai

18. Az államháztartás kiadásai néhány nagy ellátórendszerre nézve a GDP, illetve a teljes államháztartási kiadás %-ában

20. Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

21. Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

22. Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

23. Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

24. Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása 1991-2005 között

25. A főbb költségvetési kiadási tervadatok indexei 1991-2005

26. November Az ECA beszámolója a Parlamentnek és a Tanácsnak Költségvetési Ellenőrzés Bizottsága tanulmányozza az ECA és a Tanács beszámolóját A Tanács formális javaslattal él a Parlament felé Január A bizottság elkészíti a költségvetési felmentési határozat és indítvány tervezetét Február A Parlament szavaz a határozattervezetről és indítványról Március/Április Jóváhagyás A jóváhagyás elutasítva vagy elhalasztva A Bizottság köteles intézkedni az esetleges problémás területeken A Parlament valószínűleg bizalmatlansági indítvánnyal él A Parlament Elnöke aláírja a (költségvetési) zárszámadást és az törvényerőre emelkedik A költségvetési „zárszámadás” és az European Court of Auditors tevékenysége Követő év Második év Forrás: Finance, Audit and Accaentability in the European Union, NAO, London, June, 200, in ÁSZ Euroatlanti Füzetek (ÁSZ, Bp., 2001), 44. old.