520 likes | 612 Views
A kísérleti állatok és állatházak higiénés fokozatai, az állatok egészségének védelme Dr. Érces Dániel Sebészeti Műtéttani Intézet 2012-2013. II. félév. Higiénia az állatházban. Higiénia: „Az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság.”.
E N D
A kísérleti állatok és állatházak higiénés fokozatai, az állatok egészségének védelmeDr. Érces DánielSebészeti Műtéttani Intézet2012-2013. II. félév TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt
Higiénia az állatházban Higiénia: „Az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság.” • 19. § (1) A létesítményekben gondoskodni kell a helyiségek rendszeres és hatékony takarításáról, valamint a megfelelõ higiéniai körülmények fenntartásáról.(A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
Mikrobiológiai homogenitás? • A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti eredményeket. • Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei: • Egyformán fertőzött állatok gnotobiotaállatok • A mikroorganizmusok számának csökkentése Barrier alkalmazása
Zsiliprendszer („Barrier”) • Célja a paraziták, baktériumok, vírusok kizárása. • Elemei: • Csíraszegény táp, alom, ivóvíz • Sterilizált ketrecek, berendezések • Csíramentes, szűrt levegő • Az ember „vektor” szerepének csökkentése: • Bejutás, mozgás korlátozása • Fertőtlenítés • A test beburkolása (steril váltóruházat)
Higiéniai fokozatok az állatházban Egy állatházban csak egy higiéniai fokozat van! • Izolátor: • Steril belső tér • 10-30 ketrec, 50-100 állat Csíramentes (GF – „germ free”): • Zárt építészeti rendszerű állatházban. • Zsiliprendszer, de: • Sterilizálás helyett fertőtlenítés • Ember is beléphet a zsilip mögé B. Kórokozóktól mentes C. Konvencionális állatház • Nyílt építészeti rendszer • Nincs zsiliprendszer • Törekedhet az igényesebb higiéniára: • Légtechnika • Átöltözés • takarmány pasztörizálás
Csíramentes – „A” szint: izolátor • A higiéniai rendszer csúcsa. • A zárt steril térbe csak steril anyag, eszköz kerülhet be. • Személyzet a steril téren kívül.
Csíramentes környezetben tartott állatok jellemzői • Béltartalom híg, zöldes, • megacolon, • bélnyálkahártya megújulása lassú, • nyirokszervek fejletlenek, • az állat szagtalan, • vitaminhiány, • rezisztencia cytostaticumokkal, rtg sugárral szemben
„SpecifiedPathogen Free” – „B” szint SPF: meghatározott kórokozóktól mentes állomány Az ilyen állatok esetében megadják, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek jelenlétét NEM tudták kimutatni Ami NINCS, NEM pedig az ami VAN • Tartásukhoz zárt rendszerű, higiéniai zsilipekkel lezárt állatház szükséges. • Anyagok, eszközök sterilizálása, fertőtlenítése elengedhetetlen. • A levegőt szűrni kell. • A személyzet a zárt térben dolgozik:személyi higiénia, steril öltözék
További, barriert igénylő kategóriák COBS – „ceasareanderivedbarriersustained” Császármetszéssel nyert, barrier mögött tartott (Carworth Farm) A tenyészet ELSŐ nemzedékét császármetszéssel hozták világra. Nem tartalmaznak a placentán át nem jutó mikrobát BR – „barrierreared” ≈ SPF VAF – „virusantibody free” vírus ellenanyagtól mentes. (Charles RiverLaboratories) Ellenanyag kimutatáson alapul. Ugyanakkor kórokozó jelen lehet kimutatható ellenanyag szint nélkül is. Más esetekben az antitest még azonosítható lehet annak ellenére, hogy a kórokozó már nem található meg. SOPF – „specificopportunistic free” A konkrét vizsgálat céljára, mely mikroorganizmusoktól mentesek az állatok. (IFFA Credo) MD – „minimaldisease” Lényegében javított konvencionális. „Cleanconventional”
Konvencionális – „C” kategória • Nincs kifejezett zsiliprendszer • A levegő bejuthat szűrés nélkül. • Az almot, tápot nem szükséges kezelni. • Átöltözés „szociális jellegű” (saját ruházat megóvása) • Változatos higiénia megoldásokat alkalmazhatnak: • Fertőtlenítő oldatos felmosás • Levegő szűrése • Köpeny, állatházi cipő alkalmazása • MD (minimaldisease) jelzés, ha hosszabb ideig sikerül megóvni a fertőző betegségektől.
Ismert mikrobiológiai állapot – „axenikus” állapot • A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti eredményeket. • Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei: • Egyformán fertőzött állatokgnotobiotaállatok • A mikroorganizmusok számának csökkentése Gnotobiota állapot fenntartása Izolátor
GF, gnotobiota, xenobiota Csíramentes vagy „germ free” Mikrobamentes állatok A csíramentes és az ismert mikrobákkal együtt élő állatok Gnotobiota (régebben axenikus) Konvencionálisan tartott állatok, ismeretlen számú és fajú mikrobákkal Xenobiota(„holoxenikus”) A gnotobiota állatokat izolátorban kell tartani, hogy megelőzzük a xenobiotává válásukat !
Gnotobiota állatok csoportosítása • Attól függően, hogy az állatok hányféle ismert baktérium törzzsel élnek együtt, lehetnek: • Monoasszociált – egyféle törzzsel fertőzött • Diasszociált – kétféle törzzsel él együtt • Oligoasszociált – három, vagy kevés törzs esetén • Poliasszociált– több, de ismert törzs található meg bennük SPF Gnotobiota Azt garantálja, hogy mely kórokozók NEM találhatóak meg az állatokban. Azt tudjuk, hogy mely mikrobák TALÁLHATÓAK meg bennük
Gnotobiota állatok előállítása • hiszterotomia, hiszterektomia útján • embriotranszfer: beágyazódás előtti embrió átvitele álvemhes nősténybe • cryoprezervatió (mélyhűtvetárolható)
Az állatház helyiségei • A – szint: maga az izolátor • B – szint: sokféle. Mikroorganizmus összetételt tekintve és technikailag is. • C – szint: legkevesebb akadály. Változó higiéniai szint. Több-kevesebb zsilipelési lehetőség kialakítása ajánlatos. • Állattartó helyiségek: • Tenyésztésre • Kísérleti állatok elhelyezésére • Kiszolgáló helyiségek: • Higiénia: mosó-fertőtlenítő helyiség, zsilipterek • Műszaki:hőközpont, klímagépház • Szociális: pihenő-étkező, öltöző, WC • Raktár
Az állatház helyiségei II. • B – szint esetében funkcionális kapcsolat alapján kétféle megoldás: • Körforgalmú, kétfolyosós • Belső forgalmú, nagytermes • Munkaszervezés: „tiszta” „piszkos”
Tenyésztő- és felhasználói létesítmény viszonya • Szigorúan egyirányú folyamat tenyésztőhely felhasználói intézmény • Háromféle modell: • Felhasználói intézmény a tenyésztő állatházhoz kötve (pl. tenyésztéssel is foglalkozó intézeti állatházak) • Egymástól távol elhelyezett intézmények • A kísérleti állatok a laborban kerülnek elhelyezésre (izolátor, légtechnikai polc, -ketrec)
Az állatházak építészeti megoldásai • Fal-, padló és mennyezetkiképzés: • Moshatóság, fertőtleníthetőség. • Ablak nem szükséges • Ajtók tokja ideálisan fémből készül • A konvex sarkok fém burkolattal védendők • A konkáv sarkokat íveltre kell kiképezni a könnyű tisztíthatóság érdekében • A padló sima, ellenálló burkolattal legyen ellátva (öntött műgyanta) • A rágcsálók szobáiban a padló sík, rajta lefolyó nincs kialakítva • Küszöb csak a zsilipsávban, az öltözőnél • Falat legalább állványmagasságig csempézni kell • B – szintű állatházakban állmennyezet kialakítása tilos!
Világítás és zaj az állatházban • Az ablak nélküli helyiségekben a világításnak az állatok igényeinek is meg kell felelnie és lehetővé kell tennie a munkavégzést. • Fény-sötétség ciklus • Fény erőssége • Hullámtartomány • Zajszint max. 55 dB lehet. • Hirtelen, erős zajok (ultrahang) szervműködés megváltozása Kerülendők, amennyire csak lehetséges • Hangszórók alkalmazása zajelfedésre
Szellőztetés az állatházban • Megfelelő hőmérséklet • Megfelelő páratartalom • Hatásos higiéniai eszköz: túlnyomás alkalmazása: • Az állatház levegőjét szűrni kell. • Több lépcsőben, csökkenő pórusméretű szűrőn át • Visszakeringtetés csak akkor, ha a káros gázokat (CO2, NH3) és a port eltávolítják Külső környezet ketrec állatszoba folyosó 5 Hgmm 5 Hgmm 5 Hgmm 15 Hgmm
Csíraszám csökkentést szolgáló egyéb berendezések • Fekete-fehér öltöző • Légzuhany • Átadó autokláv: külső („fekete”) ajtó a konvencionális térben. Beépítik a falba. • Átadó kamra: formaldehid gázt használ • Buktató medence: fertőtlenítő folyadékkal töltött beton kád. A fertőtlenítő mosogatás egyik fázisa. • UV-zsilipek: baktériumok számát csak csökkenti. Germicid lámpa. • Fertőtlenítőszer porlasztó: falak, nagyobb berendezési tárgyak • Alomelszívó gép • Mosogató medencék: 2-3-4 részes, alkalmazott technológiától függően • Állatházi ruházat
Az állatházban tartott állatok egészségének védelme – A fertőtlenítés Dekontamináció: A. szennyező anyagok, toxinok, radioaktív anyagok eltávolítása a felületről. B. jelentősége kiemelendő sterilizálás előtt: a szennyező anyagok csökkenthetik a mikrobás és a fertőtlenítőszer közötti érintkezés mértékét Sterilizálás („csíramentesítés”): A. nincs kimutatható mikroorganizmus (beleértve mikoplazmát, vírusokat, prionokat). B. minden életképes alakot elpusztít, függetlenül attól, hogy kórokozó-e vagy sem.
A fertőtlenítés Dezinfekció („fertőtlenítés”): A. a környezetbe került kórokozók elpusztítása, fertőzőképességgük megszüntetése. B. nem minden mikroba elpusztítása a célja, csak a betegségeket kiváltóké és csak külső eljárás. A szervezeten belüli kórokozók elpusztítása szintén nem célja. C. a csíramentesítéstől csak mértékében különbözik!
A fertőtlenítő eljárások jellemzői • Bakteriosztatikus hatás: a baktérium nem pusztul el, de szaporodása, fejlődése gátolt (pl. fagyasztás • Szanációseffektus: a csíraszám olyan mértékű felületi csökkentése, amely már nem okoz fertőzést (kézmosás, felmosás, szellőztetés) • Baktericid hatás: a baktériumok vegetatív alakjai elpusztulnak. (A spórák azonban NEM!) • Sporocid hatás: az ellenálló spórák is elpusztulnak (Clostridiumok, Bacillaceae). Csak néhány fertőtlenítőszer jellemzője! • Virucid hatás: a vírusok elvesztik fertőzőképességüket, inaktiválódnak • Fungicidhatás: gombák elpusztítása • Paraziticid hatás: paraziták és azok szaporító alakjai (lárva, pete) elpusztulnak
Fertőtlenítő eljárások • 3 fő csoport: • Fizikai: hő, UV-, radioaktív sugárzás • Kémiai: vegyületek, oldat vagy gáz formában • Kombinált eljárások: kémiai és fizikai módszerek együttes alkalmazása
Fertőtlenítőszer csoportok • Oxidálószerek: • Perecetsav: szúrós szagú színtelen folyadék, legtöbb anyagra, fémre erősen korrozív hatású • Hidrogénperoxid: ritkán használt, csak rozsdamentes acél műszerek fertőtlenítésére. Nehézfémek esetén robbanásszerűen bomlik! • Jód és vegyületei • Jodofórok: az elemi jódnak felületaktív anyagokkal alkotott komplexei. Nem keverhetők szappannal, lúggal. 35 C° felett elbomlanak. Betadin, Braunol, Josan.
Fertőtlenítőszer csoportok II. • Klór és vegyületei: a hatásért a hipoklórossava felelős. Baktericid, virucid, akár sporocid hatás, de gombaölő hatásuk nincs. • Nátrium –hipoklorit: „Hipo” • Klórmész:Ca-hipoklorit, CaCl2, Ca(OH)2 keveréke. • Kloramin-B: Flóraszept. A hipónál stabilabb, csekélyebb a bőrizgató hatása. • Glikolok: kétértékű alkoholok, nedvszívó hatással. • Trietilénglikol: levegő fertőtlenítés porlasztóból alkalmazva. • Fenolok: • Karbolsav: 10% víz felvételével fenol keletkezik. Ma már nem használják, csak származékait (Dodesept tinktúra) • Krezol:krezol és káliszappan keveréke a krezolszappan (Lysol). Erőteljes antibakteriális hatás.
Fertőtlenítőszer csoportok III. • Tenzidek: Felületaktív vegyületek. Segítik a hidrofób szennyeződések eltávolítását. Szappanok, tisztítószerek. • Anionaktív: általános tisztítószerek. A kationaktívdezificiens hatását közömbösítik! • Kationaktív:bakterio- és fungisztatikus filmet képeznek. Kiemelendőek a kvaterner ammónium vegyületek. (Bradophen, Apesin, Metasept) • Nem ionos tenzidek:antimikrobás hatásuk gyenge, de jó zsíroldók. • Amfotertenzidek: jelentős maradványhatás.
Fertőtlenítőszer csoportok IV. • Alkoholok: Az etil- és a propilalkohol használatos. • Etil-alkohol: leghatékonyabb fertőtlenítő hatása 70 V/V%-os koncentrációban van. Bakteriosztatikus hatású, hosszabb idő alatt baktericid. Influenza vírusra is hatékony. Spórákat tartalmazhat, ezért kézfertőtlenítésre, műtéti terület lemosására csak sterilre szűrve használható! • Aldehidek: formaldehid, glutáraldehid. A leghatásosabb fertőtlenítőszerek. • Formaldehid: vizes oldata a formalin. Gázosításra használt koncentráció: 0,1 V/V %. Az ammónia közömbösíti. • Lysoform: formaldehidet, etilalkoholt és káliszappant tartalmaz. • Glutáraldehid: enyhén savas kémhatású. Lúg hatására aktiválódik. Aktiválás után két hétig használható fel. Fémeket nem károsítja, a szappanok nem csökkentik hatását.
Fertőtlenítőszerek hatásosságának feltételei • Koncentráció: fontos a megfelelő töménység használata! (70%-os alkohol!) • Szelektivitás: • szelektívek azok a szerek, amelyek csak néhány mikroba fajra hatásosak (pl. kvaterner ammóniumok: néhány Gram-pozitív baktérium) • Csoportszelektívek: baktericid, de nem virucid • Széles spektrumú • Kapilláraktív hatás: a szennyező anyagok feloldása, fellazítása. A hatás fokozható mechanikus módszerekkel. • Hőmérséklet: a hőmérséklet növelése általában csökkenti a szükséges behatási időt. De: jodofórok (35 C°) • A fertőtlenítés időtartama: Fertőtlenítő oldat rászárítása. Öblíteni lehet, de letörölni nem szabad.
Állatházi tárgyak, eszközök fertőtlenítése Ketrecek fertőtlenítése: • Kétfázisú fertőtlenítés: • Kialmozás • Előmosás: vízsugár • Mosás: meleg víz, detergens, szivacs, kefe • Öblítés: külön kádban, meleg víz. • FERTŐTLENÍTÉS • Öblítés • Szárítás • Egyfázisú fertőtlenítés: korszerű mosószerek tartalmazzák a detergenst és a fertőtlenítőszert is. • Kialmozás • Előmosás • FERTŐTLENÍTÉS • Szárítás
A takarmány csíraszámának csökkentése • Kíméletes kezelés • Aminosavak (pl. lizin) • Vitaminok (A, E, K, B6) • Autoklávozás: túltelített gőzzel történő hőkezelés • 121 C°-on 15 percig • Pellet mérettől függ, általában inkább 20-30 perc • Ionizáló sugárzás • Csomagolt takarmány sterilizálására is alkalmas • SPF: 25 kGy, GF állatok: 40 kGy (Bacillus fajok miatt) • Szerves savas kezelés • Az ivóvíz kezelése: • Klórozás • Sósavval pH 3-ra savanyított ivóvíz
Helyiségfertőtlenítés • Gázok: formalin-, perecetsav aeroszol, formaldehid. Gázmester végezheti! • Fertőtlenítő takarítás: száraz tisztítás (pl. seprés) nem ajánlott. • Padlóburkolat: kőagyaglap, kerámia, műgyanta. Felmosáshoz két edény használandó. A felmosáshoz használt eszközöket ki kell mosni, szárítani és fertőtlenítőszerben tárolhatók. • Falak: legalább állványmagasságig keményburkolat. Meszelt fal mésztejjel átfesthető. • Nyílászárók, átadó eszközök: lemosásos, leáztatásos módszer • Hatékonyság ellenőrzése: a kritikus helyek környékéről mikrobiológiai mintavétel.
Helyiségfertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése • A kritikus helyek környékéről mikrobiológiai mintavétellel ellenőrizzük a fertőtlenítő takarítás hatékonyságát.
Személyi higiénia • SPF állatházak gyakorlata (konvencionális állatházakban lehet enyhébb szabályozás) • „Fekete – fehér” öltöző • Zuhanyozás, hajmosás. Az alkar, kéz fertőtlenítése kombinált fertőtlenítőszerrel. Törölközés steril törölközővel. • Steril ruházat felvétele. • Ha van légzuhany: nem kötelező az alsóruházat váltása, de speciális védőoverall használata igen (az állatot védi az ember testén lévő mikroorganizmusoktól)!
Személyi higiénia II. • Kéz- és az alkar fertőtlenítése: • Rezidens- és tranziens flóra • Több szakaszos kézfertőtlenítés. • Mint a sebészi bemosakodás. • Mechanikai tisztítás • Ismételt dezinficiálás. • A rezisztencia kialakulásának megelőzésére érdemes rendszeres időközönként más-más hatóanyagú kézfertőtlenítő-szert használni az állatházban.
Személyi higiénia III. • A személyi higiénia oktatása: az SPF térben való viselkedés szabályait tanulni kell. • Minden változtatást tanfolyammal kell megismertetni a személyzettel. • Az eljárást a Szabvány Műveleti Előírásban rögzíteni kell. • Személyi napló (influenza, nátha, köhögés, hőemelkedés, hasmenés rögzítése) • Látogatók: belépésük csak nagyon indokolt esetben! • A személyi higiéniai előírások rájuk nézve is kötelezőek. • adatrögzítés • Vendégdolgozó: nem minősül látogatónak. • A személyi higiéniai előírások rájuk nézve is kötelezőek. • Saját állatházban legalább a megelőző 2 hétben nem járt. • Állatokkal foglalkozhat amennyiben rendelkezik megfelelő tanúsítvánnyal
Az állatok bezsilipelése • Szállítás egyszer használatos dobozban • SPF esetén légszűrő. • Rövid szállítás (<2-3h): • Elegendő faforgács alommal ellátni. • Hosszú szállítás (4-6h): • Víz és táplálék ellátás. • SPF: folyadékot 2%-os steril agar-agar oldattal lehet biztosítani. • Konvencionális: alma, sárgarépa • Bezsilipelés (SPF): • A gépkocsiból a dobozokat az állatház előterébe (járda, útpadka NEM!). • Külső felszín fertőtlenítése. Rögzítőkapcsok kiszedése, de a fedél zárva marad. • Átadó ablak • Az állatok áthelyezése • A doboz eltávolítása a konvencionális tér felé. • Egyszerűsíteni csak akkor lehet, ha az állatok magasabb higiéniai szintű helyről érkeznek.
Karantén • „ 18. § (3) A létesítményekben biztosítani kell az újonnan érkező állatok elkülönítését egészségi állapotuk felméréséig és a már beszoktatott állatokra jelentett lehetséges egészségügyi kockázatok értékeléséig, és minimalizálásáig.”(A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről) • Az állatházba bekerült állatokat karanténezni kell. • Kivéve: csíramentes állatok akklimatizációs idő • Ha magasabb szintről érkeznek az állatok (SPF MD) a karantén lényegében megegyezik a megszokási idővel. • Nem SPF állatok esetén a karantén ideje függ: • Az állat fajától • A távol tartani kívánt betegségtől • A karantén nem lehet az SPF állatház területén.
Hulladékok kezelése „ 19. § (5) A létesítményekben gondoskodni kell az állati tetemek és hulladékok higiénikus tárolásáról és biztonságos ártalmatlanításáról.”(A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről) • Alom: faforgács vizelettel, ürülékkel, táp maradékkal szennyezve. • „Minden anyag fertőzött ami az állatházból kikerül.” SPF • Kis állatház: kis mennyiségű hulladék, fóliazsákba kell gyűjteni • Nagyobb mennyiség: komposztálás (kertészeti hulladékkal keverve • Fertőzött, veszélyes hulladék: speciálisan kezelendő. Égetés.
Az állatházban tartott állatok egészségének védelme – A szociális környezet • Az ember mint környezeti tényező: • Szabályozza az állatház hőmérsékletét • világítását, • a ketrecek méretét (az állatok mozgásterét), • takarmányozást, • párválasztást. • „Handling”
Akklimatizáció, adaptálás • Akklimatizáció:az állat szervezetének alkalmazkodása a megváltozott környezethez. • Adaptálás:a kísérleti körülményekhez való alkalmazkodás kényszere. • Kísérlet megtervezésekor figyelembe kell venni a lehetséges stresszorokat: • Szállítás, • ketrec-, alom-, táp váltás, • gondozó szerepe, • mikrobiológiai állapot • Szállítás: félelem, zaj, hőmérséklet változás, táplálék- és folyadék megszorítás Kortikoszteroid hormonok plazma szintjének emelkedése.
Laborizálás • Laborizálás: nemzedékeken keresztül való alkalmazkodás a laborkörnyezethez. • Ketreckörülmények • Alomanyagon való tartózkodás • Takarmány és ivóvíz ellátottság, • Sajátos zajok, állatcsoportok (pl. „háremek”)
Kezezés – „Handling” • Kezezés („handling”): tartási körülmények és technikák • Az állatok megjelölése • Csoportosítás, megfogás • Mintavétel, vérvétel, súlymérés • Rögzítés • Szelídítés, kézhez szoktatás
Kondícionálás • Kondícionálás: az állatok kiválasztása, kísérletre történő előkészítése. • Kísérleti körülményekhez szokatás, • kiválogatás: méret, kor, ivar, • reakció szerinti válogatás, • műtéti beavatkozások (elektróda, kanül beültetés), • edzés, gyakorlás (úszás, labirintus), • Adaptálás a kísérleti technikához.
Fajok közötti és fajon belüli hatások • 18. § (2) „Egymással nem összeférő fajok nem tarthatók közös helyiségben, ragadozó és zsákmányállat esetében látó-, szagló vagy hallótávolságon belül.”(A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről) • A szagtér, hangtér és mikrobatér nem állatszobát, hanem egymásba vagy közös folyosóra nyíló helyiséget. Minden fajt külön helyiségben kell elhelyezni!
Napi ritmus • Ultradiális: 1-20 órás periódus • Cirkadiális: kb. 24 órás, napi ritmus • Cirkannuális: éves ciklus • Altatószer-, sugárérzékenység változik. • Befolyásolja a hormon szinteket. • A naponta vizsgált paramétereket mindig ugyanabban az órában kell vizsgálni.
Térigény • Törvényben előírt nagyságú területet kell biztosítani a kísérleti állatoknak. • Figyelembe kell venni az állatok várható fejlődését, hogy mindvégig elegendő terület álljon rendelkezésükre.
A helyes laboratóriumi gyakorlat – „Good LaboratoryPractice” • 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről (GLP) • Jogszabályilag előírt minőségbiztosítási rendszer • A GLP rendszer alkalmazási területei: • Veszélyes anyagok, készítmények, új anyagok • Gyógyszerek (humán, állatgyógyászati készítmények) • Növényvédő szerek • Ipari/háztartási vegyszerek forgalomba hozatalát megelőzően vagy a forgalomba hozott anyagok új kockázatbecslése esetén. • Az anyagok biztonságos alkalmazhatóságát célzó nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok