450 likes | 462 Views
A Számviteli törvény 2018-2019 évi változásai. 2018. évi XLI. törvény (kihirdetve: 2018. július 20-án). Munkácsi Márta okleveles könyvvizsgáló okleveles adószakértő Hatvan , 2019. február 13. Üzleti év megváltoztatása.
E N D
A Számviteli törvény 2018-2019 évi változásai 2018. évi XLI. törvény (kihirdetve: 2018. július 20-án) Munkácsi Márta okleveles könyvvizsgáló okleveles adószakértő Hatvan, 2019. február 13. Botka Erika előadása nyomán
Üzleti év megváltoztatása • a törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások – az anyavállalat információs igényeihez igazodva – a konszolidálásba történő bevonáskor is megváltoztathassák üzleti évüket akkor is, ha még nem rendelkeznek három lezárt üzleti évi beszámolóval.
Lényegesség elve • A módosítás pontosítja a számviteli irányelvnek megfelelően a lényegességre vonatkozó rendelkezést, így a lényegesség elve kiegészül azzal az előírással, hogy egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.
Devizában történő könyvvezetés és beszámoló készítés • A törvénymódosítás kimondja, hogy a vállalkozó beszámoló készítési és könyvvezetési pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie (egyértelműsítő szabály, mert eddig is így kellett eljárni). • Az eddig hatályos előírások szerint a vállalkozó a beszámoló, illetve a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését a döntést követő ötödik üzleti évben változtathatja meg. A törvénymódosítás a jelenleg hatályos 5 éves időtartamot 3 évre csökkenti.
Időbeli elhatárolások bővítése (várható támogatások elszámolása) • Az uniós és hazai forrású támogatási pályázatoknál jellemző az utófinanszírozás, így ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy a költségek, a ráfordítások már az adott üzleti évben felmerülnek, míg a kapcsolódó bevételek – az utófinanszírozás miatt – csak az üzleti évet követően jelennek meg. Emiatt a gazdálkodó egyik üzleti évben veszteséges, míg a másikban nyereséges lesz. Az összemérés elvének érvényesülése érdekében az ilyen esetekben indokolt a valószínűsíthetően várható támogatás összegének elhatárolása.
Időbeli elhatárolások bővítése (várható támogatások elszámolása) • Új előírás: aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. • Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.
Időbeli elhatárolások bővítése (várható támogatások elszámolása) • Az előírásból következik: ha a várható támogatásként elszámolt összeg nem egyezik meg a ténylegesen megkapott összeggel, akkor nem kell önrevíziót végrehajtani azon üzleti évre, ahol a várható támogatás bevételként elszámolásra került, így a tényleges támogatás elszámolásának üzleti éve eredményét fogja módosítani a különbözet.
Követelés engedményezés számviteli elszámolása • A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott követelések értékesítése (engedményezése) esetén, az értékesítés eredményét – előjelétől függően – befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni. • A forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági eseményeket az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között
Követelés engedményezés számviteli elszámolása • míg a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági események eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.
Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés A törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy az arra kötelezettek a tevékenység szétbontásával ne kerülhessék el a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés elkészítését. • Ezért a törvény új előírásként tartalmazza, hogy a jelentésben bemutatott összegekkel kapcsolatban közölt információknak a tevékenység lényegét és nem formáját kell tükrözniük. A fizetett összegek és tevékenységek mesterségesen nem választhatók szét, illetve nem összesíthetők.
Üzleti vagy cégérték kezelése beolvadásnál, összeolvadásnál • Részesedés vásárlásakor a részesedést megszerző vállalkozó könyveiben a részesedés a vételárral megegyező értékben kerül kimutatásra abban az esetben is, ha jelentős üzleti vagy cégérték ellenértékét is tartalmazza a vételár. • Beolvadás esetén az egymásban lévő részesedéseket a vagyonmérleg-tervezetekben a saját tőkével szemben ki kell szűrni, ami a számviteli elszámolás során egyes esetekben jelentős tőkevesztést eredményezhet, ha egyébként a beolvadás során a beolvadó társaság vagyonát nem lehet felértékelni.
Üzleti vagy cégérték kezelése beolvadásnál, összeolvadásnál • A törvénymódosítás új előírása ezért lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását akkor, ha az már a részesedés vásárlásakor érvényesítésre került a vételárban, csak az – az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások alapján – az nem kerülhetett külön kimutatásra. • Összeolvadásnál is alkalmazható a szabály
Üzleti vagy cégérték kezelése beolvadásnál, összeolvadásnál Az üzleti vagy cégérték külön kimutatásának feltételei: • a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban lévő részesedés bekerülési értékét a megszerzéskor az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg, • b) a beolvadó gazdasági társaság élt a vagyonátértékelés lehetőségével és • c) az üzleti vagy cégérték a jövőben a bevételekben várhatóan megtérül.
Üzleti vagy cégérték kezelése beolvadásnál, összeolvadásnál • az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében így kimutatásra kerülő üzleti vagy cégérték összege azonban nem haladhatja meg a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés megszerzésekor a bekerülési értékben érvényesített üzleti vagy cégértéket • új előírások kihirdetésekor léptek hatályba és a hatálybalépést követően induló beolvadásokra, összeolvadásokra lehet alkalmazni.
KATÁ-s ügyvédi irodák • az ügyvédi irodák 2018. évtől kezdődően a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává válhatnak, nyilvántartásaikat is annak szabályai szerint vezethetik. • a törvénymódosítás – az egyéb szervezetekre beszámoló készítési, könyvvezetési kötelezettségét szabályozó Korm. rendelet jelenleg hatályos előírásaival összhangban – a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává vált ügyvédi irodákat kiveszi a számviteli törvény hatálya alól, meghatározza a kikerülésük, illetve visszatérésük szabályait (ezek pedig változatlanok)
Negatív kamat elszámolása • a hitelintézetek a nem magánszemély ügyfeleiknek negatív kamatot is felszámíthatnak. • tartalmát tekintve a negatív kamat a hitelintézetnek a betét kezeléséért, a pénz őrzéséért fizetett szolgáltatási díj, amelyet indokolt – a más bankköltségekkel azonos módon – az egyéb szolgáltatások költségeként elszámolni
Cash flow-kimutatás új tagolása • a törvénymódosítás részben a gyakorlati végrehajtás egyértelművé tétele érdekében, részben a pénzmozgások jogcímeinek minél pontosabb bemutatása érdekében módosítja, kiegészíti a számviteli törvény szerinti cash flow-kimutatásra vonatkozó előírásokat. • az nem változott, hogy cash flow-kimutatást csak éves beszámolót és összevont (konszolidált) beszámolót készítő vállalkozásoknak kell készíteni.
Cash flow-kimutatás új tagolása I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok) • 1a. Adózás előtti eredmény + Ebből: működésre kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, • 1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben + • 1. Korrigált adózás előtti eredmény+ • 2. Elszámolt amortizáció + • 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +
Cash flow-kimutatás új tagolása • 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete + • 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye + • 6. Szállítói kötelezettség változása + • 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása + • 8. Passzív időbeli elhatárolások változása + • 9. Vevőkövetelés változása + • 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása + • 11. Aktív időbeli elhatárolások változása + • 12. Fizetett adó (nyereség után) – • 13. Fizetett osztalék, részesedés –
Cash flow-kimutatás új tagolása II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14-18. sorok) • 14. Befektetett eszközök beszerzése – • 15. Befektetett eszközök eladása + • 16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + • 17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek – • 18. Kapott osztalék, részesedés +
Cash flow-kimutatás új tagolása III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 19-26. sorok) • 19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + • 20. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + • 21. Hitel és kölcsön felvétele + • 22. Véglegesen kapott pénzeszköz + • 23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) – • 24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –
Cash flow-kimutatás új tagolása • 25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése – • 26. Véglegesen átadott pénzeszköz – IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) + • 27. Devizás pénzeszközök átértékelése + • V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása (IV+27. sorok) +
Egyszerűsített végelszámolás2018. július 1-től • kibővítik az egyszerűsített végelszámolás alkalmazhatóságának lehetőségét, mert a cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha • a) a számviteli törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és • b) végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást befejezi (ez nem változott, mert eddig is 150 napon belül kellett az egyszerűsített végelszámolást befejezni).
Egyszerűsített végelszámolás • kft, rt is választhat egyszerűsített végelszámolást, ha a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra nem kötelezett • egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el
Egyszerűsített végelszámolás • az egyszerűsített végelszámolás megindítását az állami adóhatóságnak kell bejelentetni (ebben az esetben nem kell ügyvédnek eljárni a végelszámolás során, ez a végelszámolással megszűnni akaró cég költségeit is jelentősen csökkentetni fogja) • cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját
Egyszerűsített végelszámolás • az egyszerűsített végelszámolásra egyebekben a normál végelszámolás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell • ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni, amelyről az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton értesíti (cégbíróság - az adóhatóság értesítése alapján - automatikus jegyzi be)
Egyszerűsített végelszámolás • az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég - az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt - az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot • az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs
Egyszerűsített végelszámolás • a végelszámolás befejezésekor a legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz • a cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon megküldeni a cégbíróság részére a tulajdonosok által elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá az előbb említett határozatot (javaslat és a határozat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthető el)
Egyszerűsített végelszámolás • az adóhatósági értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte esetén a cégbíróság – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből • az egyszerűsített végelszámolásról a normál végelszámolásra történő áttérés szabályai alapvetően nem változtak
Egyszerűsített végelszámolás • az egyszerűsített végelszámolás helyett a cég akkor köteles a normál végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint eljárni, ha • a) a cég a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, ideértve azt is, ha a hitelező a vitatott igénye miatt a cég ellen peres eljárást indít, • b) végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy • c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő – azaz a 150 nap – eltelt.
Egyszerűsített végelszámolás • a cég az előbb felsorolt valamelyik körülmény bekövetkeztét követő 60 napon belül köteles végelszámolót választani és a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelmet benyújtani azzal, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett adatok bejegyzését újra nem kell kérni • ha a cég ezt a kötelezettségét a nem teljesíti, a cégbíróság automatikus végzéssel az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját követő 211 napon a végelszámolás befejezését a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégnévből a végelszámolásra utaló toldatot törli.
Egyszerűsített végelszámolás • az egyszerűsített végelszámolás befejezésének napja ebben az esetben az egyszerűsített végelszámolás befejezését megállapító végzés bejegyzésének napja(ez a mérlegfordulónap is)
IFRS beszámolót készítőkkel kapcsolatos változások • az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tagok mellett azok a kamarai tagok is készíthessenek IFRS-ek szerint összeállított beszámolót, akik rendelkeznek IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel (kihirdetéskor hatályba lépett)
IFRS beszámolót készítőkkel kapcsolatos változások Osztalékfizetés (jóváhagyás) szabályai • A módosítás egyértelművé teszi, hogy az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrást az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében azonos számítási módszer szerint kell meghatározni, mint a magyar szabályok szerint beszámolót készítők esetében
IFRS beszámolót készítőkkel kapcsolatos változások Eredménytartalék/értékelési tartalék • A módosítások egyértelművé teszik, hogy nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett tételeket kell figyelembe venni eredménytartalékként, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeket is. • E mellett eredménytartalékként indokolt figyelembe venni az IFRS-ekre való áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeget, továbbá az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeget,
IFRS beszámolót készítőkkel kapcsolatos változások • amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik, módosítva az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegekkel. • így elkerülhető lesz, hogy egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint eredménytartaléknak minősülnek.
IFRS beszámolót készítőkkel kapcsolatos változások • A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett értékelési tartalékba tartozó tételeket is ekként kell kimutatni. • Ezzel elkerülhető, hogy egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint értékelési tartaléknak minősülnek.
IFRS beszámolót készítőkkel kapcsolatos változások Kiegészítő melléklet adattartalma • A gyakorlatban felmerült igények alapján a törvénymódosítás tételesen felsorolja azokat a követelményeket, amelyeket az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknek is alkalmazniuk kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) beszámoló részeként összeállítandó kiegészítő megjegyzésekben közzéteendő információk tekintetében.
IFRS beszámolót készítőkkel kapcsolatos változások Üzleti jelentés • Az IFRS-ek nem rendelkeznek az üzleti jelentés készítésének kötelezettségéről. • Ezért a törvénymódosítás előírja az IFRS-ek szerint éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalkozóknak is az üzleti jelentés, összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítését a hazai szabályoknak megfelelő tartalommal.
IFRS beszámolót készítőkkel kapcsolatos változások Üzleti jelentés • a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozókra az üzleti jelentésben egyéb közzétételi kötelezettségek is fennállnak (vállalatirányítási nyilatkozat, nem pénzügyi kimutatás), ezért a törvénymódosítás az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti jelentése mellett az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámoló üzleti jelentésére is kiterjeszti az internetes honlapon történő közzétételt.
Egyéb módosítások • konszolidált beszámoló eredménykimutatása tekintetében a jelenlegi összköltséges eljárású eredménykimutatás mellett a forgalmi költség eljárással összeállításra kerülő eredménykimutatás választását is biztosítja • egyértelműsíti, hogy a jelentős- és nem jelentős összegű hibák számítása során az eredményt és a saját tőkét növelő-csökkentő tételek – előjeltől független – abszolút értékeinek együttes összegét kell számításba venni.
Egyéb módosítások • a törvénymódosítás kimondja, hogy a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt (apportált) tárgyi eszközökön kívül a vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét – az apportálás eredményétől függően – az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.
Egyéb módosítások • a Ptk. az osztalék jóváhagyásáról (kifizetéséről) szóló döntést többféleképpen fogalmazza meg. A törvény egyértelműsíti, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg • a kockázati tőkejegy már nem létező befektetési forma, ezért a törvény a kockázati tőkejegyet törli a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közül • hatályon kívül helyezve a Diákhitel Központ Zrt.-nek az IFRS kötelező bevezetéséről szóló rendelkezése
Hatályba léptetés • új előírások 2019. január 1-jével lépnek hatálya • azokat kötelezően a 2019-ben induló üzleti évben kell először alkalmazni • de a 2018-as üzleti évre is alkalmazhatóak • az ettől való eltérések külön jelölve a diákon.