Download
1 / 25
290 likes | 534 Views
Növényrendszertan 1. előadás. Dr. Bartha Dénes 2014. szeptember 4. Növényrendszertan ( phytosystematica, fitotaxonómia ) = A növények csoportosításának, leírásának és meghatározásának alaptudománya, a növénytan (botanika) résztudománya. Tárgya : a növényvilág
E N D
Növényrendszertan 1. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. szeptember 4.
Növényrendszertan (phytosystematica, fitotaxonómia) = A növények csoportosításának, leírásának és meghatározásának alaptudománya, a növénytan (botanika) résztudománya. Tárgya: a növényvilág Célja: a növényi szervezetek változatosságának vizsgálata, a rokonsági viszonyok felderítése térben és időben Feladatai: • az elkülönítésre és összehasonlításra szolgáló alaki bélyegek (tulajdonságok), illetve a szervek értékének (ősibb levezetett) meghatározása • a különböző rangfokozatok (kategóriák) kialakítása hierarchikus rendben, ezek jellemző tulajdonságainak megállapítása • a növények, növényi csoportok megnevezése (nevezéktan = nomenklatura) • a létrehozott rendszer szerint növényhatározók készítése
A Földön előforduló fajok száma Vírusok 200 Baktériumok 2.000 Algák (+ kékalgák) 50.000 Gombák 100.000 Zuzmók 18.000 Mohák 23.000 Harasztok 12.000 Nyitvatermők 640 Zárvatermők 284.000
Rendszerezés alapját jelentő tulajdonságok • Homológia = azonos alapfelépítés szerint, azonos fejlődésalaktani értékű kezdeményből fejlődik • Analógia = eltérő fejlődésalaktani értékű, de azonos működésű és ± hasonló • Konvergencia = különböző eredetű, de rendszerint hasonló környezetben keletkezett, hasonló vagy azonos értékű tulajdonságok látszólagos rokonság • Divergencia = közeli rokonok alakilag, életformában vagy fitokémiai tulaj-donságaikban elválnak egymástól • Organizáció = szervi szint, mely az életkörülmények hatására közvetlenül nem változik, ± állandó, öröklődő jelleg • Adaptáció = bizonyos határokon belül alkalmazkodás a környezethez (populáció szinten)
Két taxon – A és B – kialakulása a divergencia alapján, az átmeneti alakok kihalásával (+)
Két taxon – A és C – keletkezése az eredeti taxon areájának (elterjedési területének) szétválásával [ B: átmeneti populációk]
A speciáció típusai geográfiai alapon (KEY 1981, VIDA 1985) A. Külső allopátria; B. normális szünpátria; C. normális parapátria; D. normális földrajzi intergradáció
A rendszerezés segédtudományai • Ősnövénytan (paleobotanika = fitopaleontológia) • Virágporszemtan (palinológia) • Szervezettan v. alaktan (morfológia) • Sejttan (citológia) • Örökléstan (genetika) • Élettan (fiziológia) • Rendellenességtan (teratológia) • Növényföldrajz (fitogeográfia) • Numerikus taxonómia • Kemotaxonómia • Molekuláris genetika
A növényrendszerezés egységei (taxonok) • Faj (species) = közös származású, valamennyi lényeges tulajdonságban megegyező, azonos elterjedésű egyedek csoportja, melyek tulajdonságai öröklődnek • makrospecies (linneon) = egymástól lényegesen különböző, jól elhatárolódó fajok • mikrospecies (jordanon) = egymástól alig különböző, de utódaikban állandó és egymásba át nem menő, ökológiailag vagy területileg különböző egységek (több mikrospecies species aggregata = agg. = gyűjtőfaj) • A fajok csoportosítása a változások mértéke szerint • monomorf faj = az elterjedési területen belül minden egyed csaknem egyforma, a változatosság nagyon csekély • polimorf faj = az elterjedési területen belül többféle alakban (főleg változat = varietas) fordul elő • politipikus faj = alaksorozatai több csoportra (alfaj = subspecies) oszlanak, melyek egymástól földrajzilag vagy ökológiailag izolálódtak
Fajon belüli (infraspecifikus) rangfokozatok (taxonok) alfaj (subspecies) = eltérő földrajzi elterjedésű vagy ökológiai igényű eltérések változat (varietas) = állandó és öröklődő különbségű eltérések, de földrajzilag vagy ökológiailag nem izolálódnak alak (forma) = nem öröklődő eltérések, főleg a vegetatív részek méreteiben vagy mennyiségében mutatkozik meg nothomorpha (nm.) = hibrid eredetű fajon belüli eltérések egysége lusus (l. = lus.) = virágszínben való eltérés
Faj feletti rangfokozatok (taxonok) (a besorolás alapja közös, rokoni tulajdonságok)
Faj feletti rangfokozatok (folytatás) • Megj.: a gombáknál és a moszatoknál a végződések eltérnek • ( -mycota, -mycotina, -mycetes, -mycetidae, ill. -phyceae, -phycidae)
A természetes és a kultúrfaj közötti különbségek (folytatás)
A termesztett növények rendszertani rangfokozatai fajta (cultivar) = a kultúrfajon belüli leggyakrabban használt egység, melyet mindig az ember számára hasznos tulajdonságai alapján különítenek el • a fajták egymástól határozottan elkülöníthetők • tulajdonságaikat (fajtabélyegeiket) szaporítás esetén megtartják
A nevezéktan (nomenclatura) szabályai 1. a fajok kettős nevezéktana (binominalis nomenclatura) LINNÉ (1753): Species plantarum első név = nemzetségnév (nagy kezdőbetűvel) második név = fajnév (kis kezdőbetűvel) szerzőnév = auctornév (rendszerint rövidítve) 2. a fajon belüli egységek neve követi a faji nevet Fraxinus angustifolia VAHL subsp. pannonica SOÓ et SIMON1960 3. a faj feletti egységek nevei egyszavasak, megfelelő végződéssel 4. a hibridek elnevezése kétféle: Populus alba×P. tremula P.×canescens 5. A fajták megnevezését nemzeti nyelven kell megadni; jelölésük kétféle: cv. Pannónia vagy 'Pannónia'
A nevezéktan alaptételei • A botanikai nevezéktan független a zoológiáétól. • A taxonok nevei a nómenklatúrai típusok segítségével alkalmazhatók. • A taxonok elnevezése a közlés prioritásán alapszik. • Minden taxonnak csak egy helyes neve lehet, a legrégibb, amely a szabályoknak megfelel. (A többi név a szinoním név.) • A növények tudományos nevei mint latin nevek kezelendők. • A nevezéktan szabályai visszaható érvényűek.
A növényrendszertan kialakulása a. Az ókori botanika Hippokrates Aristoteles Theophrastos Dioskorides Plinius b. A füveskönyvek korszaka (XV-XVII. sz.) Brunfels Bock (Tragus) Matthiolus Lobelius Lonicerus Tabernaemontanus Clusius Melius (Juhász) Péter (1578) Bauhinus c. Linné és követői
A főbb rendszerek 1. mesterséges rendszerek a. elméleti rendszerek (pl. Linné (1737): Genera Plantarum) b. gyakorlati rendszerek (pl. termesztés, felhasználás szerint) c. alfabetikus rendszerek (pl. Krüssmann dendrológiái) 2. természetes rendszerek (morfológiai rendszerek) • alaktani bélyegek hasonlósága alapján • külső és (később) belső bélyegek 3. fejlődéstörténeti (filogenetikai) rendszerek
A taxonok hierarchiájának kétféle ábrázolásmódja a fajtól felfelé (STACE nyomán) • A. dendrogram, minden taxon egy-egy csomópont • B. „doboz a dobozban”, minden taxon egy-egy négyzet • (Sp: faj; G: nemzetség; F: család; D: tagozat; Rv: növényvilág)
