Vízszennyezés

1. Vízszennyezés Készítők: Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola

2. A víz • Teljes vízkészlet: 2 milliárd km3 • 97% tenger és óceán – sós víz • 2-3% édesvíz (egy része jég formájában) – marad 0,03% • Mégsem vigyázunk rá eléggé! • Jelentősége: emberek mindennapi szükséglete, ipar, mezőgazdaság, közlekedés, tisztálkodás, sportolás, nyaralás

3. Vízszennyezés • Vízszennyezés minden olyan hatás, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik. • Forrásai • Természetes • Mesterséges: háztartás, mezőgazdaság, ipar • A mennyiségi vízszennyezés fajtái: • Lebomló • Állandó • Egyéb

4. Lebomló • Kémiai beavatkozás vagy baktériumok által lebontható CO2-ra vagy N2-ra. A kár megszűntethető! • Háztartási szemét • Műtrágya • Néhány ipari szennyezés

5. Állandó • Lassan vagy egyáltalán nem bomlanak le. A kárt nem lehet megszűntetni, vagy évtizedeket és évszázadokat vesz igénybe. • Néhány növényvédő szer (pl. DDT) • Szeméttelepek szivárgásai • Petróleuméstermékei • Radioaktív anyagok (rádium, uránium) • Fémek (ólom, higany, kadmium)

6. Egyéb • Nem kémiai, hanem fizikai szennyezés, ami befolyásolja a víz használhatóságát, küllemé • Hőszennyezés hűtőberendezésekből • Lebegő szemét • Hab

7. Vízszennyezés hatása • Alkalmatlan lesz a víz emberi fogyasztásra, rekreációra, ipari és mezőgazdasági célokra • Rombolja az esztétikai minőségét • Pusztítja a vízi élővilágot • Rontja a szaporodási jellemzőket • Veszélyt jelent az emberekre

8. Arzén • A Nitrogén-csoportba tartozó félfém • Vegyjele As • Rendszáma 33 • Egyetlen stabilt izotópja 75-ös tömegszámú • A természetben ásványi formában található meg • Ionjai az arzenit( As(III)) és az arzenát( As(V))

9. Arzén élettani hatásai • Minimális(0,01-0,02 mg naponta) mennyiségben esszenciális tulajdonságokkal rendelkezik. • Alapvetően toxikus hatású, emésztőrendszert, csontvelőt és idegrendszert károsít. • Rendszeres fogyasztás esetén rákos megbetegedések idézhet elő. • Nagy dózisban azonnal ható méreg

10. Arzén az ivóvízben • Az EU-s határérték 0,01mg/l, ezzel szemben hazánkban több helyen 0,05mg/l is lehet a koncentráció. • 475 településen 1.5 millió embert érint a probléma • A legveszélyeztetettebb területek a Dél-Alföld illetve a Sárrét • A szennyezés eredete természetes, a Kárpátokból kioldódva jut el a rétegvizekbe • A legveszélyesebb formájában található meg, szervetlen vegyületekben As(III) izotópként

11. Arzénmentesítés Alapvetően meghatározza a szükséges módszereket, hogy az arzén milyen formában található meg a tisztítandó vízben. A jelenlegi technológiákat 3 nagy csoportra oszthatjuk: • Hagyományos technológiák • Szorpciós eljárások • Membrántechnológiák

12. Hagyományos arzénmentesítés • A víz vastartalmát oxidálva a keletkező vasoxid megköti az arzenát molekulákat, amik így szűréssel eltávolíthatók • Elterjedt megoldás, ám az arzenit kiszűrésére nem alkalmas, ezért az arzenitet is arzenáttá kell oxidálni • Magas vastartalmat követel meg. • Olcsó megoldás, de hatásfokban elmarad a többi lehetőség mögött(~80%)

13. Szorpciós eljárások • A technológia arra épít, hogy az aktivált alumínium (AA) szemcsék fajlagosan nagy felületén ioncsere során kiválik az arzenát. • Költséges megoldás a folyamatos alumínium pótlás miatt • Magas hatékonyságú, megfelelő pH érték mellett 99%-os eredményt lehet elérni

14. Membrántechnológia Modern technológia, jelenleg még nem versenyképes az előbbiekkel. Alapja a membránon át történő anyagcsere. Fajtái: • Szűrés: mikro-, ultra- és nanoszűrés, mely során a pórusméretnél kisebb méretű arzenát, és kisebb mennyiségben arzenit eltávolítható. • Fordított ozmózis: Az előbbiekhez hasonló a működési elv, ám magasabb költségek mellett hatékonyabb

15. Szakirodalmak, források • AWWA RF (1999; 2000; 2002) • USEPA (2000; 2003) • 201/2001 (X. 25.) kormányrendelet az ivóvízminőségről • Öllős G.: Víztisztítás üzemeltetés (1998) • Egyéb internetes források KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET!