15. Tétel

1. 15. Tétel

2. 15. Önnek nyomdászként munkája során előfordulhat, hogy balesetet szenvedett munkatársának elsősegélyt kell nyújtson. Melyek az elsősegélynyújtás lehetőségei áramütéses baleseteknél? • Az elsősegélynyújtás célja • A baleset súlyosságától függő lehetőségek • A balesetes kiszabadítása az áramkörből • Legfontosabb teendők áramütéses baleseteknél

3. Az elsősegélynyújtás célja • Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását.

4. Legfontosabb teendők villamos baleseteknél: • Az elsősegélynyújtó feladatai: • - ha egyedül van, segélynyújtás közben hívjon segítséget (kiabálással), • - szabadítsa ki az áramkörből az áramütött személyt (vigyázat! ne kerüljön az áramkörbe a segítségnyújtó is), • - részesítse elsősegélyben a sérültet, ha szükséges kezdje el az újraélesztést. Általában a vérkeringés teljes leállása után az első 4 percben indított újraélesztés a leginkább eredményes. Ezért a gyorsaság és a szakszerűség nagyon fontos. • - hívasson orvost vagy értesítse a mentőket, • - ha szükséges, egyéb szerveket (tűzoltókat) is értesítsen!

5. A balesetes kiszabadítása az áramkörből: • Áramütött kiszabadítása kisfeszültség (1000 V alatt) esetén, kikapcsolással • Kapcsoljuk ki a berendezést, ha az egyértelműen elvégezhető (főkapcsoló lekapcsolása, biztosíték kicsavarása)! Ha a berendezés dugós csatlakozású, akkor elegendő annak kihúzása. A vezeték elvágása kifejezetten veszélyes, csak szakember végezheti. Vigyázni, nehogy az áramkörbe kerüljön a mentő személy!  • Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén, kikapcsolás nélkül • Ha nem lehet kikapcsolni a berendezést, akkor a feszültség alatt levő berendezésből haladéktalanul szabadítsuk ki az áramütöttet! Húzzuk vagy toljuk el a feszültség alatt álló berendezéstől, de vigyázzunk, hogy ne érintsük vagy fogjuk meg! • Szigetelt eszközt használhatunk. Ha ilyen eszköz nem áll rendelkezésre, akkor álljunk száraz fapadlóra, s egyik kezünket csavarjuk be vastagon száraz ruhaneművel (pl. törölközővel) és az áramütöttet ruházatánál fogva húzzuk el, vigyázva arra, hogy másik kezünkkel ne érintsünk semmit (a falat sem)! Ha a padló nem szigetelt, akkor tegyünk a lábunk alá többszörösen összehajtott ruhaneműt! Vizes földre ne tegyünk ruhaneműt, mert átnedvesedhet! Az áramütöttet a leesés ellen védeni kell. • Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség (1000 V felett) esetén : • Az áramütötthöz közeledni veszélyes! A kikapcsolást csak a helyi villamos művek szakembere végezheti, aki ismeri a helyi viszonyokat. Kapcsolórúddal való kiszabadítást csak az állomáson, az erre kioktatott szakember végezhet. Ha leszakadt a vezeték, lelóg, vagy veszélyes közelségbe kerül, a vezetékhez ne közeledjünk és állítsunk figyelmeztető őrt, amíg a villamos művek szakemberei megérkeznek!

6. A villamos áram élettani hatását befolyásoló tényezők • a) az emberi szervezeten átfolyó áram nagysága • b) a behatás időtartama • c) az áram útja • d) az áram frekvenciája • e) az emberi test ellenállása • f) az egyén testi és lelki állapota. • Egy esetleges baleset súlyosságát, a balesetet szenvedett testi és lelki állapota is befolyásolhatja. • A fáradt, kimerült, esetleg ittas személy reakcióképessége rosszabb, mint egy egészségesé, ezért az áramütés által kiváltott menekülési reflex is lassúbb lesz, vagyis a behatás időtartama meghosszabbodik. • A nem egészséges ember viszont hajlamos az izzadásra, ezért a bőrének ellenállása lényegesen kisebb lesz, aminek következtében nagyobb áram fog kialakulni benne. HEFOP 3.3.1.

7. Eszméletén levő áram ütött vizsgálata • Ha az áramütött nem vesztette el az eszméletét, egyéb sérülést (égést, ütésből eredőt) nem szenvedett, akkor orvost kell hívni, vagy az orvoshoz kísérni. Ha egy pillanatra is elvesztette az eszméletét, de magához tért, akkor le kell fektetni és orvost vagy mentőt kell hívni. Az égési sérüléseket el kell látni. Ne engedjük a sérültet mozogni, és ne is mozgassuk feleslegesen! Orvosi engedély nélkül az áramütöttnek sem ételt, sem italt, sem gyógyszert nem szabad adni. Nagykiterjedésű égés esetén szódabikarbonátos oldatot itatunk, ha az áram ütött eszméleténél van.

8. Eszméletlen áramütött vizsgálata: • Elsődlegesen ellenőrizzük! lélegzik-e, van-e vérkeringése? A sérültet hanyatt fektetjük, a légutakat szabaddá tesszük. A mellkas elülső felületén és a nyakon oldjuk a ruházatot. A légzést akkor tekintjük kielégítőnek, ha ütemesen emelkedik és süllyed a mellkas, ill. a hasfal. • A légzés vizsgálata közben a vérkeringést a nyaki verőér tapintásával ellenőrizzük. Ha lüktetést érzünk, akkor van vérkeringés.

9. Eszméletlen áramütött ellátása, ha légzése van, vérkeringése kielégítő: • Az elsősegélynyújtó feladata a beteg légútjai átjárhatóságának biztosítása. Nem szabad a beteget felügyelet nélkül hagyni, feleslegesen mozgatni, felültetni, etetni, itatni és eszméletre térítéssel kísérletezni! Ha az eszméletlen betegnek nincsenek látható csonttörései, akkor a feladatunk, hogy stabil oldalfekvésbe helyezzük őt.

10. Eszméletlen áram ütött ellátása, ha a betegnek nincs légzése • A légzés megszűnésének az elején van egy rövid szakasz, amikor még van esélyünk a folyamat megállítására és megfordítására. (Ez a klinikai halál szakasza.) Ha a folyamatot nem tudjuk megállítani, oxigén hiányában a sejtek véglegesen elpusztulnak. (Ez a biológiai halál.) • Befúvásos lélegeztetéssel az elsősegélynyújtó azonnal kezdje meg a sérült újraélesztését!

11. Röviden: Elsősegélynyújtás áramütés esetén • A sérültnek az áramból való kiszabadítása. Kisfeszültség, azaz 1000V alatt a sérültet az áramkörből száraz ruhával rántjuk ki / farúddal, lapátnyél J /. 1000V-nál nagyobb feszültség esetén villamos szakember szigetelt mentőrúddal végezheti a kiszabadítást. • Az elsősegélynyújtás a diagnózis megállapítása után kezdődik: • ha a sérült eszméleténél van állandó megfigyelés alatt kell tartani • ha a sérült eszméletlen, de légzése és vérkeringése van hagyjuk fekve, eszméletre hozása nem feltétlenül szükséges. Azonnal mentőt kell hívni. • ha eszméletlen, nincs légzése, de vérkeringése van akkor mesterséges lélegeztetéssel kell az életét a mentő megérkezéséig fenntartani • ha nincs légzés és vérkeringés » mesterséges légzés és szívműködtetés HEFOP 3.3.1.

12. Újraélesztés: • - A légutakat az előzőkben ismertetett módon megtisztítjuk, • - vászonzsebkendőt vagy gézdarabot teszünk a sérült arcára, • - bal tenyerünkkel átfogjuk a beteg állát, jobb tenyerünket a fejére helyezzük a homlok területén, • - mély lélegzetvétel után a sérült orrán keresztül befúvást végzünk, • - a befúvást követően szánkat elemeljük a sérülttől és figyeljük a mellkasát, • - ha mozgást nem észlelünk, a folyamatot megismételjük. • A lélegeztetést addig kell folytatni, amíg a beteg légzése visszatér és megfelelően működik, vagy szakember (orvos, mentő) érkezett a helyszínre. • A leállt szívműködés visszafordítására alkalmazott eljárás a mellkaspresszió (szívmasszás), amelyet az elsősegélynyújtók csak tanfolyam keretében tudnak elsajátítani

13. A VILLAMOS ÁRAMÜTÉSEK KÖVETKEZMÉNYEI • Villamos áramütés: a szervezeten átfolyó áram -azaz az áthaladó villamos töltés által közölt energia- izmok görcsös összehúzódását, idegközpontok és –pályák zavarát vagy bénulást okoz. • Izomgörcs • Rövid ideig tartó eszméletvesztés • Heveny szívmegállás (szívbénulás) • Szívkamraremegés (fibrilláció) • Légzésbénulás (a légzőközpont vagy légzőizmok bénulása) • Szívműködés és vérkeringés változásai • Az idegrendszer változásai • Áramhalál

14. A VILLAMOS SÉRÜLÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA • Bőr sérülései (áramjegy, metallizáció, égési sérülés) • Izmok, inak sérülése • Csontok sérülése • Vérerek sérülése • Belső szervek károsodása • Érzékszervek károsodása