Szakképzés, munkanélküliség

1. Szakképzés, munkanélküliség Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Velence 2010. szeptember 28.

2. Téma • I. Gazdaság, képzések, munkaerőpiac • II. Munkaerő-piaci esélyek és növelésük • III. Képzések és munkaerő-piaci képzések

3. Munkanélküliség • „Hiányállapot”, nem megfelelő egyensúly; • Fejlett piacgazdasággal együtt jár ( 6-10% körüli átlag) • Közvetlen személyiség zavaró hatások:- életmód, negatív stressz, önbizalom csökkenése, függőségek erősödése, szorongás kialakulása, pszichoszomatikus problémák, motiváció csökkenése… • Strukturális és globális munkanélküliség

4. Munkaerő-piaci egyensúly 1.:gazdasági vonatkozása • Keresleti oldal:Munkáltatók igényei:Gazdaság, közszféra, civil szféra – elvárt képesítések és kompetenciák • Kínálati oldal:Aktív munkaerő (munkaviszonyban állók, pályakezdők és más álláskeresők) – választott (adott) képesítések, kompetenciák és képességek • A közös nevező:Szakképzettség és más kompetenciák LLL (!)

5. Munkaerő-piaci egyensúly 2. Egyensúly* megteremtése: 1. Az iskolai rendszerű, az iskolarendszeren kívüli és a munkaerő-piaci képzések helye a hazai felnőttképzés rendszerében; 2. A munkaerő-piaci képzési gyakorlata és tapasztalatai,eredmények és fejlesztendő területek terén; 3. Közös cél, feladat : *A képzések összhangja a munkaerő-piaccal.

6. Munkaerő-piaci esélyek és növelésük

7. A munkaerő-piaci esélyekre ható főbb tényezők • Iskolai végzettség • Szakmai végzettség • Képességek, kompetenciák • Személyes tulajdonságok • Egyéb munkavállalói készségek

8. Képzettségi szint • Az iskolai végzettség illetve a szakmai képzettség szintjének a meghatározását jelenti.Négy képzettségi szintet különböztetünk meg: • 1. Alsó fokú oktatás keretében megszerzett képzettség Ha tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett a munkavállaló már a 2. képzettségi szintbe tartozik. • 2. A középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség, • 3. Középfokú oktatás keretében gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség, amely magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a 2. képzettségi szint, • 4. A felsőfokú oktatás keretében egyetemen, főiskolán megszerzett képzettség.

9. Képességek, kompetenciák (készségek) • Az egyén adottságai, élete során kialakult és megszerzett képességeinek összessége. pl. Alapkompetenciák: írás, olvasás, számolás, szövegértés, tanulási készség; Általános műveltség és kultúra, szociális és kommunikációs kompetenciák; Munkakompetenciák: rugalmasság, kreativitás, döntéshozatali képesség, gépjárművezetés, gépkezelés, informatikai készségek, idegen nyelvek, vállalkozói készségek, felelősségtudat, stressztűrő-képesség…

10. Élethosszig (egész életen át) tartó tanulás/tanácsadás (LLL/G: Lifelong Learning/Guidance) Az életünk során végrehajtott valamennyi olyan tevékenység, amelynek célja az egyéni, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatással kapcsolatos tudás, ismeret és szakértelem, képesség elsajátítása, tökéletesítése és (munkaerő-piaci) hasznosítása.

11. Szakképzés • A)Iskolai rendszerű szakképzések: • Szakiskolák, • Szakközépiskolák; • Szakképző iskolák; • TISZK-ek; • Felsőfokú szakképzések; • B)Iskolarendszeren kívüli képzések: • Felnőttképzések;

12. Iskolai rendszerű szakképzés • A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.[1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről]

13. Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei • Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás); • Kiváló személyi és tárgyi feltételek; • Oktatás mellett markáns nevelési, személyiségfejlesztő, szocializációs tevékenység; • Közösségi, tanórán kívüli sokrétű egyéb (művelődési, kulturális rendezvények, ünnepélyek, klub, sport, fakultáció, kirándulás, üzemlátogatás, nyári tábor versenyek stb.) tevékenységek szerepe; • Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő) • Beiskolázások módjai meghatározottak, speciálisak; • A tanuló számára ingyenes;

14. Iskolarendszeren kívüli képzés • Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. [2001.évi CI. törvény a felnőttképzésről] • Hatósági • Szakképzés • Nyelvi • Általános célú (iskolai szerepek bizonyos „pótlása” is.)

15. Felnőttképzés sajátosságai, előnyei • Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer; • Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek; • Homogén célcsoportok képezhetők; • Folyamatos lehetőség (LLL); • Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzés elmélete és gyakorlata • NEM „GYORSTALPALÓ” képzések!;

16. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 1. A szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: • a) A szakmai motiváltság; • b) A tanulók életkori sajátosságai; • c) A tanulás vállalása; • d) Az előrehaladás mérésének szerepe;

17. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 2. e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége; f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt; g) A szakmai gyakorlat; h) Báziskompetenciák (számolási, olvasási, szövegértési képességek, íráskészség, tanulási képesség) adottsága.

18. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 3. Az iskolai rendszerű szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: • a) A szakmai motiváltság: gyakorta gyenge; • b) A tanulók életkori sajátosságai: magatartási nehézségek, kevés szorgalom; • c) A tanulás vállalása: legtöbbször éretlen, és/vagy nem önkéntes;

19. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 4. • d) Az előrehaladás mérésének szerepe: fokozott; • e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: vitathatatlanul fontos; • f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: elengedhetetlen; • g) Szakmai gyakorlat: az iskolában kezdődik; • h) Báziskompetenciák adottsága: gyakran súlyos hiányosság.

20. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 5. Az iskolarendszeren kívüli szakmai (felnőtt)képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: • a) A szakmai motiváltság: gyakorta igen erős; • b) A tanulók életkori sajátosságai: fegyelmezettség, sokszor szorgalmas résztvevők; • c) A tanulás vállalása: legtöbbször önkéntes (!);

21. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 6. • d) Az előrehaladás mérésének szerepe: nem igényel súlyozást; • e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: nincs; • f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: (a képzési célt illetően) nem releváns; • g) Szakmai gyakorlat: néha tökéletes, csak a „papír” hiányzik; • h) Báziskompetenciák adottsága: már kiforrottabbak.

22. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 7. Végeredményben: A képzés hatékonysága felnőttképzésben nagyobb lehet – a szakképzésre fordítható óraszám ezért akár alacsonyabb is lehet, mint az iskolában: Az iskolai szakképzés és felnőttképzés egymást kiegészítik! (LLL)

23. A szakképzésre általában hátrányosan ható főbb tényezők 1. • A releváns hatékonysági tényezők (ld. előző diákon), sajátosságokból adódó alacsony képzési hatékonyság; • Normatív rendszer okozta gazdasági- költségvetési szemlélet a beiskolázások során – a szakmaiság helyett; • Sok, azonos profilú képző hely (szétaprózottság); • Instabil gazdasági helyzet;

24. A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 2. • Formális, hiányos és gyenge szervezettségű partnerkapcsolatok; • Pályaorientáció, pályaválasztás fejletlensége, megalapozatlan döntések; • Képzési tanácsadási rendszer hiánya, üzleti érdekű, a képző érdekeinek megfelelő, nem személyre szabott tanácsok; • Humán műveltség és diploma szerzés túldimenzionálása;

25. A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 3. • Gyakorlati képzési kapacitások korlátozottsága; • Hatékony ösztönző rendszer hiánya; • Társadalmi elfogadottság gyengülése (a „szakma becsülete”); • Átfogó szakmai monitoring tevékenység esetlegessége, hiánya; • Munkáltatói igények alulreprezentáltsága.

26. A felnőttképzés általános szakmai elismertségének főbb akadályai • Hagyományos iskolai szerepek (nevelés, báziskészségek fejlesztése, művelődés, közösség-formálás, társadalmi (munka) és sporttevékenység, személyiségfejlesztés stb.) hiánya, illetve az • iskolák részéről ennek féltése; • Nem elfogadott, tévesen ismert képzési szerepek; • Képzési idő szemlélet; • Profitorientált működés túlzott hangsúlya; • Szervezetlen, gyenge minőségű képzők jelenléte; • Rendszer-redundancia hatások.

27. Felnőttképzés szerepe a szakképzésben és a versenyképesség fenntartásában • Új szakképesítések, kompetenciák, képességek kialakítása; • Továbbképzések; • Ismeretfelújító képzések; • Ráépülő képzések; • Komplex képzések; • Célcsoportos képzések; • Koordináltabb, rugalmasabb és mérhető hatékonyságú munkaerő-piaci képzések;

28. Felnőttképzési intézmények • Fktv. szerinti felnőttek iskolarendszeren kívüli képzések • Nyilvántartási kötelezettség (nyilvántartási feltételek) • Felnőttképzési tevékenység • Képzés • Szolgáltatás • Intézmények és programok akkreditációi

29. Munkaerő-piaci képzés 1. • Munkaerő-piaci képzés: A munkanélküliek és munkanélküliséggel veszélyeztetettek - preventív, - kiegészítő, - tovább- és - átképzése afoglalkoztatásuk (beleértve az önfoglalkoztatást is) elősegítésére (= foglalkoztatást elősegítő képzések).

30. Munkaerő-piaci képzés 2. (tágabb értelemben:) • Minden olyan képzés, amely az egyén munkaerő-piaci esélyein javít = • Σ képzés (LLL)

31. Munkaerő-piaci képzés 3. • Iskolarendszeren kívüli • Fktv. hatálya alá tartozó • Akkreditált intézmény által folytatott • Munkaügyi központok által támogatott Szakmai támogatás: képzési irányok, szakmai koordináció, képzési tanácsadás, pályakorrekció Anyagi támogatás: képzés finanszírozása (képzési kts.+ vizsgadíj), járulékos támogatások (keresetpótló juttatás, útiköltség, szállás stb. )

32. Munkaerő-piaci képzések 4. • Munkaerő-piaci esélyek növelése: • Első szakképesítés megszerzésével • Meglévő szakképesítés szinten tartásával • Újabb szakképesítés megszerzésével • Vállalkozóvá válás lehetőségének megteremtésével • Szakmát kiegészítő képesítések, kompetenciák megszerzésével (gépkezelői (számítógép, irodagép, könnyűgép, pénztárgép stb.), nyelvi, gépjárművezetői, személyiségfejlesztő, vezetői stb.)

33. Foglalkoztatást elősegítő képzések formái • Ajánlott • Elfogadott • Preventív • HHH • ÚMFT TÁMOP/Központi programok („Lépj egyet előre”, „Út a munkához”, „Új pálya” )

34. Munkaerő-piaci képzések hatásai 1. Közvetlen eredmények: • Olyan felnőttképzések, amelyek célja az álláskeresők munkaerő-piaci esélyeinek javítása. • Lehetséges alkalmazotti státuszok körének szélesítése és/vagy • Vállalkozóvá válás megteremtése új képesítések, kompetenciák megszerzése révén;

35. Munkaerő-piaci képzések hatásai 2. Járulékos (közvetett) eredmények: • Aktivizálás; • Életminőség javítása; • Közösségi hatás; • LLL elfogadása; • Társadalmi-gazdasági makro-hatások.

36. Pályakezdőkkel kapcsolatos képzési feladatok • Az álláskereső pályakezdők helyzetének ismerete, felmérések, elemzések és visszacsatolásuk; • A pályakezdők, mint képzési célcsoport; • A pályakezdőkkel kapcsolatos képzési tanácsadás különleges szerepe; • Pályakezdők elhelyezése a képzés után; • Pályakezdőkkel kapcsolatos egyéb feladatok • Iskolai rendszerhez kapcsolódó • Felsőoktatáshoz kapcsolódó • Pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási napok

37. Szakképzés-fejlesztés munkaerő-piaci koherenciája 1. Rendszerváltás szakképzési helyzete: • Az évtizedes hagyományokkal bíró szakképzés iránti szükséglet gyakorlatilag megszűnt; • A nagyüzemi virágzó szakképzési korszak véget ért; • Az iskolai rendszerű képzések helyzete bizonytalanná vált – a gimnáziumi képzések„túl”-értékelődtek; • A felsőoktatás túldimenzionálttá vált; • Jellemző a pályaválasztás helyett a továbbtanulási „kényszer” (ld. mint a kényszervállalkozások); • A vállalati tanműhelyi képzések visszaszorultak, előtérbe kerültek az iskolai tanműhelyek;

38. Szakképzés-fejlesztés munkaerő-piaci koherenciája 2. Jelenleg: • A szakképzésben a gazdálkodó szervezetek szerepefelértékelődött; • A gazdaság fokozottan vesz részt a szakképzés-irányításban is: - helykeresés - minisztériumok „versenye”, kompetenciái; • A kis- és középvállalkozások lehetőségei és az szvk szerinti gyakorlati tananyag koherenciája: - Gyakorlati képző-helyek közötti koordináció szükségessége;

39. Szakképzés-fejlesztés munkaerő-piaci koherenciája 3. • Szvk. teljesülése valamint személyi és tárgyi feltételek összehangolt biztosítása: - Iskolai elméleti képzés; • Iskolai tanműhelyi képzések (Tanműhely = taniroda, tankonyha, tanétterem, tanbolt, tangazdaság, tanpince, laboratórium, stb.); • Gazdálkodó szerveteknél folyó gyakorlati képzések: - órarend szerinti- gyakorlati órák; - komplex gyakorlatok;

40. Partnerkapcsolatok fejlesztése • Iskolák; • TISZK-ek; • Iskolafenntartók; • Szakképzés-irányítás; • Gazdálkodók; • RMK-k; • RFKB-k; • RFÜ-ek; • Kamarák; • Civil szervezetek (stb.)

41. A képzésre jelentkezés folyamata (A képzések személyre szabott kiválasztásának szempontjai) Igények, információk Képzési tanácsadás Képzési lehetőségek Képzés kiválasztása Jelentkezés

42. Képzési tanácsadás folyamata Személyes adottságok, végzettségek, készségek Munkaerő-piaciinformációk Képzési lehetőségek(általános és konkrét) Jogosultságok, Követelmények Javaslat a képzési programra és a képzés formájára(képzés kiválasztása) Cél: a munkaerő-piaci esélyek javulása

43. Munkaerő-piaci információk 1. • Hiányszakmák • Túltelített szakmák • Munkáltatói információk, partneri igények • Vállalkozási lehetőségek • Munkaerő-piaci programok • Kapcsolódó támogatási lehetőségek számbavétele

44. Munkaerő-piaci információk 2. • Álláskeresők igényei • Kirendeltségi információk, tapasztalatok • Munkaerő-piaci felmérések, prognózisok • Munkaügyi Tanács információi • Önkormányzatok információi

45. Munkaerő-piaci információk 3. • Személyes munkaerő-piaci tapasztalatok • Átmeneti megoldások lehetősége: • közmunka program • közhasznú munka • AMK • határozott idejű munka • ideiglenes munka stb.

46. Munkaerő-piaci információk 4. • Jogosultságok • Támogatások lehetősége • Támogatások kombinációi • Ráépülő képzések • Képzések kombinációi • Ellátások • Követelmények • Támogatások feltételei és felnőttképzési szerződés

47. Munkaviszony létesítése • A munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződéssel létrejövő jogviszony, melyben a munkavállaló elsődleges kötelezettsége a munkavégzés, a munkáltató elsődleges kötelezettsége pedig munkabér fizetése. A munkaviszonyból fakadó egyéb jogosultságokat és kötelezettségeket a Munka Törvénykönyve határozza meg.

48. Vállalkozási jogviszony • Vállalkozói szerződéssel jön létre melynek alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

49. Távmunka lehetősége • Távmunka végzése keretében a munkavállaló saját otthonában, önállóan végezhető, általában szellemi tevékenység. A munkavégzés alapvető feltétele, hogy a munkavállaló telefonnal, számítógéppel és ennek megfelelő képesítéssel rendelkezzen. A feladatok kiadása, végzése és számonkérése számítógépes kommunikáció segítségével történik. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak esetenként kerül sor. A munkavégzés ezen új formája az információs társadalom kialakulásához köthető, a fejlett országokban a számítástechnika és a távközlés forradalmának köszönhetően terjedt el, elsősorban a diplomások, az adminisztratív alkalmazottak, a mozgáskorlátozottak, a fiatalok és a nők körében a legnépszerűbb.

50. Munkáltatói elvárások 1. • Biztos szakmai tudás (elmélet és gyakorlat); • A szakképesítést opcionálisan kiegészítő ismeretek (pl.) • Járművezetés; • Nyelvtudás; • Informatikai ismeretek (felhasználói szint); • Gépkezelés (pl. irodatechnika, kisgépkezelés stb.); • Gépírás; • Kommunikációs, kapcsolatteremtő készségek, előadókészség;