Teli bolygó , üres tányérok - A z élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította Bíró Dávid

1. Prezentáció Lester R. Brown könyvéről Teli bolygó, üres tányérok - Az élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította Bíró Dávid

2. Napjainkban lépünk be a krónikus élelmiszerhiány korába, melyben kegyetlen verseny zajlik a termőföld- és víz-erőforrások megszerzéséért. Röviden: eljött az élelmiszerellátás új geopolitikájának korszaka. —Lester R. Brown Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

3. A prezentáció témái • Az élelmiszerellátás: a gyenge láncszem • A népességnövekedés ökológiája • Előrelépés az élelmiszerláncban • Élelmiszert vagy üzemanyagot akarunk-e? • A talajerózió sötét árnyékot vet a jövőnkre • A vízkészletek hasznosításának maximuma és az élelmiszerhiány 7) A gabonahozamok növekedése stagnálásba megy át 8) Emelkedő hőmérséklet és emelkedő élelmiszerárak 9) Kína és a szójabab jelentette kihívás 10) Globális versenyfutás a termőföldekért 11) Képesek vagyunk-e megakadályozni az élelmiszerellátás összeomlását? Photo Credit: USDA/Wally Wilhelm

4. 1. fejezetAz élelmiszerellátás: a gyenge láncszem Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

5. Az emelkedő élelmiszerárak korszaka • 2007-2008: a gabona és szójabab árak több mint kétszeresére nőttek, és ez mintegy hatvan országban élelmiszerlázadásokhoz és politikai nyugtalansághoz vezetett. • A globális gazdasági válság eljöttével az árak egy kicsit visszaestek. • 2010-2011: Az árak újabb megugrása az Arab Tavasznak adott lendületet. • 2012: Az árak ismét rekordmagasságúak vagy közel vannak a korábbi csúcsokhoz. Szójabab határidős árak Gabonahatáridősárak Búza határidősárak Source: CME Group

6. A globális élelmiszerellátás helyzete bizonytalan • A gabonafogyasztás és megtermelt gabona mennyisége között veszélyesen kicsi a különbség. • Napjainkban olyan hosszú távú folyamatokkal szembesülünk, amelyek: • növelik az élelmiszerek iránti keresletet; • korlátozzák az élelmiszer termelést. A világ gabonatermelése és gabonafogyasztása 1960 és 2011 között Mindössze egy rossz aratásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy káosz keletkezzen a világ gabonapiacain. Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

7. Nő a kereslet, a kínálati oldalon pedig feszültségek vannak Keresleti oldal Kínálati oldal • Népességnövekedés • Az emberek felfelé lépnek az élelmiszerláncban • A bioüzemanyagok hatása: élelmiszerből készítenek üzemanyagot • Talajerózió • Talajvízkészletek kimerülése • A gabonahozamok stagnálása • Emelkedő hőmérsékletek Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

8. Az élelmiszerfeleslegtől az élelmiszerhiányig elvezető út • A múltban a világnak két biztonsági tartaléka volt arra az esetre, ha deficit keletkezett a termelés és fogyasztás között: • ugaroltatott amerikai termőföldek; • nagy gabonatartalékok. • Napjainkra elvesztettük ezt a két biztonsági tartalékot: • az Egyesült Államok feladta a termőföld tartalékolási programját; • a gabonatartalékok veszélyesen alacsony szintre zuhantak. Hány nap fogyasztását lennének képesek fedezni a világ gabonatartalékai, 1990-2012 Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

9. Az élelmiszer-költségvetés feszültségei • Az emelkedő kereslet és az élelmiszerek kínálatának csökkenése eddig nem látott magasságokba emeli az élelmiszerek világpiaci árait. • Az olyan fogyasztók számára, akik jövedelmüknek 50-70 százalékát költik élelmiszerre, a magasabb árak azt jelentik,hogy az érintettek kevesebbet esznek. A globális havi élelmiszer-árindex alakulása, 1990 januárjától – 2012 augusztusáig Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

10. Éhezők száma egyre nő • Jelenleg közel 1 milliárd ember éhezik. • Egyes családokban ún. „ételmentes napok„ vannak, amikor a család egyáltalán nem eszik semmit sem. • A gyermekek szenvednek a legtöbbet: egyesek közülük fizikailag és szellemileg visszamaradnak a fejlődésükben, és képtelenek a bennük szunnyadó képességek kibontakoztatására. Forrás: GlobeScan Inc. Photo Credit: iStockPhoto / Claudiad

11. Mire tanít bennünket a múlt? • Az élelmiszerhiány ókori civilizációk alapjait ásta alá. • A sumérok: az öntözőrendszerek egyik hiányossága vezetett a talaj sótartalmának megnövekedéséhez, és a termés elpusztulásához. • A maja birodalom: az erdők kiirtása talajeróziót és a talaj termőképességének elvesztését eredményezte. Míg a korai civilizációk hanyatlása egy vagy két környezet szempontjából káros folyamatra vezethető vissza, napjainkban egy sor ilyen trenddel kell szembenéznünk. A mi civilizációnk is ezen korai civilizációk sorsára fog jutni? Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

12. 2. FejezetA népességnövekedés ökológiája Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

13. Népességszám emelkedése által kiváltott feszültség A világ lakossága, 1800-2010, 2100-ig tartó előrejelzéssel • Bolygónkon 7 milliárd ember él. • Minden évben majdnem 80 millióval nő a Földön élő emberek száma. • Kétszáztizenöt millió nő, aki szeretné tudatosan megtervezni családjának nagyságát, nem tud hozzájutni a születésszabályozási szolgáltatásokhoz. • A nagy családok a szegénység csapdájába szorítják az egyéneket. Jelenleg gyorsan haladjuk meg a Föld azon képességét, amellyel képes eltartani a növekvő létszámú emberiséget. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

14. Túlterhelt rendszer • Túlhalászás: az óceánok halászterületeinek 80 százalékán a maximális lehetséges kapacitással vagy azt meghaladva zajlik a halászat. • Túllegeltetés: Az egész Földön a legeltetett állatállomány létszáma 1,2 milliárddal emelkedett 1960 óta. • Túlzott fakitermelés: A világon lévő erdőterület évente nettó 5,6 millió hektárral csökken. Ez egy akkora terület, mint Costa Ricáé. • Túlszántás: Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet egyes területein a termőföldek megművelhetetlen területekké alakulnak át. • Túlszivattyúzás: A világ lakosságának fele olyan országokban él, amelyekben a talajvizek visszatöltődésénél gyorsabban szivattyúzzák ki a talajvizet. Photo Credit: USDA/ Stephen Ausmus; Yann Arthus-Bertrand

15. A demográfiai átmenet • A magas születési arányszám és az alacsony halálozási arányszám létrehozza a gyorsan növekvő népesség demográfiai csapdáját • pl. Nigéria, Etiópia, Pakisztán • Fekete-Afrika és az Indiai szubkontinens lakossága 2050-ig majdnem 2 milliárd fővel fog nőni • Azok az országok, amelyek mind a születési rátát, mind a halálozási rátát lecsökkentik, kihasználhatják ún. demográfiai bónusz előnyeit: • pl. Japán, Dél-Korea, Taiwan, Hong Kong, Szingapúr • Európában, Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsia egyes részein 44 ország érte el a népességstabilitást. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

16. Bizonytalanság a várható népességszámmal kapcsolatban • Az ENSZ előrejelzései, melyek szerint a világ lakosainak száma 2050-ig 2,3 milliárddal nőhet, lehet, hogy valójában nem teljesülnek, mert ezek az előrejelzések nem veszik figyelembe • az erőforrások elérhetőségét; • a klímaváltozást; • A változó geopolitikai stabilitást vagy instabilitást. Az emberiség igényei mára nagyobbak lettek a gazdaság természet adta alapjainak eltartóképességénél, és ez az összeomlás útjára vezetett bennünket. Photo Credit: USDA/ Lynn Betts

17. 3. FejezetElőrelépés az élelmiszerláncban Photo Credit: USDA / Scott Bauer

18. Több hús, több takarmány • A világ húsigénye 1950 óta ötszörösére emelkedett. • Ahogy emelkednek a jövedelmek, a fejlődő világban mintegy 3 milliárd ember kíván több húst, tejet és tojást enni. • Ez azt jelenti, hogy takarmány céljára több gabonára és szójababra van szükségünk. A világ hústermelése, 1950-2010 között Photo Credit: USDA / Keith Weller

19. A gabona állati fehérjévé történő átalakítása Egy fontnyi súlygyarapodáshoz szükséges takarmány mennyisége A marhahús esetében minden egyes font súlygyarapodáshoz több gabonára és ezért több vízre is van szükség, mint a többi húsfajta előállításához. Photo Credit: USDA / Scott Bauer

20. Növekszik az akvakultúrás haltermelés • Mivel a legtöbb természetes halászati területet teljesen lehalásszák vagy erősen túlhalásszák, az akvakultúrás haltenyésztés fedezi a hal iránti megnőtt keresletet. • Egyes akvakultúrákban gabonát és szójababot használnak takarmányként; másokban viszont hallisztet, ami további nyomást gyakorol az óceánok halállományára. A világ halászata és akvakultúrás haltermelése, 1961-2010 Photo Credit: USDA / Peggy Greb

21. Kína húsfogyasztása nő • Kína napjainkban kétszer annyi húst fogyaszt, mint az Egyesült Államok. • Az egy főre jutó fogyasztást nézve azonban pont fordított a helyzet: az egy főre jutó amerikai húsfogyasztás kétszerese a kínainak. Húsfogyasztás Kínában és az Egyesült Államokban, 1960-2010 Ahogy növekednek a jövedelmek egyre nagyobb a nyomás, hogy – a lábasjószágokból és baromfiból készített élelmiszerek iránti egyre növekvő igényt kielégítendő – elég gabonát és szójababot termeljenek. Photo Credit: iStockPhoto / fotoVoyager

22. Csökken az amerikai húsfogyasztás • Több évtizedes növekedést követően az amerikai húsfogyasztás elérte a maximumot. • 2007 és 2012 között 6 százalékkal csökkent. • A tápláléklánc fokain történő lejjebb lépés előnyösen hat egészségünkre és a környezet állapotára, ezen felül csökkenti a gabona és víz iránti keresletet. Húsfogyasztás az Egyesült Államokban, 1909-2012 Photo Credit: iStockPhoto / Darin Burt

23. Gabonát nem igényel: az indiai tejtermelési modell • Az 1960-as években Dr. Verghese Kurien megszervezte a kis méretű tejtermék szövetkezetek ernyőszervezetét. • India jelenleg világvezető a tejtermelésben és 1967-ben hagyta le az Egyesült Államokat. • Teheneket kizárólag betakarításból visszamaradt növényi maradékokkal és fűvel táplálják. Tejtermelés Indiában és az Egyesült Államokban, 1961-2010 Photo Credit: USDA / Scott Bauer

24. Gabonát nem igényel: Kína „marhahús övezete” és pontytenyésztés Kínában • Kína „marhahús övezetében” a szarvasmarhákat a télibúza- és kukoricaföldekről behordott szalmával és szálastakarmánnyal etetik. • Kínában négy együtt tenyésztett pontyfajta úgy táplálkozik, mintha kint lenne a természetben (pl. planktonokon és vízi növényeken): a tenyésztésben tehát nem használnak gabonát vagy haltápot. Photo Credit: iStockPhoto / Pazhyna

25. 4. FejezetÉlelmiszert vagy üzemanyagot akarunk-e? Photo Credit: iStockPhoto / Vasata Studio

26. Az emberek élelmezése helyett a gépkocsikat töltsük-e fel üzemanyaggal? • A világ gabonatermelésében az amerikai kukorica képviseli a legnagyobb mennyiséget, és a világ élelmiszerellátásban nélkülözhetetlen. • Jelenleg az USA gabonatermelésének közel egyharmadát etanolgyártásra fogják felhasználni. • Az a gabonamennyiség, amelyet az amerikai gépkocsik meghajtására használtak fel 400 millió ember élelmezéséhez lett volna elégséges. • Az amerikai rajongás az etanolért, mely 2005-ben kezdődött, szerte az egész világban hozzájárult az élelmiszerárak emelkedéséhez. A kukorica felhasználása takarmányként és üzemanyag-alapanyagként az Egyesült Államokban, 1980-2011 Az a gabona, mely egy terepjáró 25 gallonos (94,6 literes) tartályának egyszeri feltöltéséhez szükséges, elég egy személy egy évig tartó élelmezéséhez. Photo Credit: USDA / Scott Bauer

27. A tíz legnagyobb etanolgyártó ország 2011-ben Az etanol legfontosabb alapanyagai: • Gabona az Egyesült Államokban, Kínában és Kanadában • Cukornád Brazíliában • Különféle gabonafajták Európában • Cukornád és melasz Indiában és Tájföldön A kukoricából gyártott etanolt belekeverik az amerikai benzinbe, hogy teljesítsék a “megújuló üzemanyagokkal” kapcsolatos előírásokat. Forrás: F.O. Licht Ha a teljes amerikai gabonatermést átalakítanánk etanollá, akkor az amerikai benzinkeresletnek mindössze 18 százalékát tudná kielégíteni. Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

28. A tíz legnagyobb biodízel termelő ország, 2011 A biodízel legfontosabb alapanyagai: • A szójabab az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában • Repcemag Európában • Pálmaolaj Indonéziában és Tájföldön Egyre hevesebben bírálják az EU azon előírását, mely szerint 2020-ig a szállításban használt energia 10%-át megújuló üzemanyagoknak kell szolgáltatniuk. Forrás: F.O. Licht Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

29. Bioüzemanyagok alapanyagnövényei kiszorítják az élelmiszernövényeket és erdőirtáshoz vezetnek • A bioüzemanyagok költség és haszon aránya növényfajtánként változó. • Az új olajpálma ültetvények létrehozása a trópusi erdők területét csökkenti. • A földhasználat módjának megváltozásából és a műtrágyák használatából eredő üvegházgáz-kibocsátás nagysága valószínűleg nagyobb, mint a benzin bioüzemanyagra való felváltásából eredő kibocsátás csökkentés. Bioüzemanyagokból nyert energia és az előállításukhoz felhasznált energia hányadosa egyes növények esetében Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

30. 5. FejezetA talajerózió sötét árnyékot vet a jövőnkre Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

31. A talajerózió egyre erősebb • A túlszántás, a túllegeltetés és az erdőirtás a talajt sebezhetővé teszik a szél- és vízerózióval szemben. • Napjainkban a világ szántóföldterületeinek egyharmadán gyorsabb az erózió számlájára írható talajpusztulás, mint a talajképződés. • A termőtalaj pusztulása csökkenti a termőföldek termékenységét és végül arra kényszeríti a gazdákat és legeltetésből élőket, hogy elhagyják a földjeiket. • Olyan országok, mint Lezotó, Haiti, Mongólia és Észak-Korea lassan képtelenné válnak arra, hogy ellásssák magukat élelmiszerrel. Photo Credit: iStockPhoto / Steven Allan

32. A legelő lábasjószágok tönkreteszik a földeket • A világ 3,4 milliárd szarvasmarhája, juha és kecskéje tönkreteszi a növényzetet, és így a földek sebezhetővé válnak a talajerózióval szemben. • A kecskék nagyon jól érzik magukat a pusztulásnak indult környezetben: így ha a kecskék száma a juhok és szarvasmarhák számához képest megemelkedik, ez azt jelzi, hogy a legelők állapota romlásnak indult. • Mivel a kecskék száma gyorsan emelkedik, Nigéria évente 869000 hold legelőt veszít el—területeket, melyeken a sivatag veszi át uralmát. A világ legelő lábasjószág állománya, 1961-2010 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

33. Sivatagosodás a történelem folyamán • Az Egyesült Államok Nagy-síkságán a túlszántás az 1930-as években sivatagosodáshoz vezetett és ennek következtében több százezer ember kényszerült lakhelye elhagyására. • A szovjet szűzföld projekt keretében egy óriási legelőterületet alakítottak át gabonatermő területté, és ennek következtében egy újabb terület kezdett el sivataggá válni, és ezeken a területeken felhagytak a mezőgazdasági termeléssel. Photo Credit: U.S. Library of Congress/ Arthur Rothstein

34. Napjaink sivatagosodó területei • Napjainkban az Északkelet-Kínában és Nyugat-Mongóliában zajló túllegeltetés miatt a sivatagok összeérnek és egymásba folynak, és porviharok alakulnak ki, melyek végigsöpörnek a kontinensen és azt elhagyva akár Észak-Amerikáig is eljutnak. • A lakosság és a lábasjószágok terhelése következtében Afrika Száhel-övezetében a termőföldek tönkrementek. Az Afrikát elhagyó homokviharok évente 2-3 milliárd tonna homokot viszenk magukkal. Emellett a két újabb sivatagosodó terület mellett minden eltörpül, amit a világ valaha is látott. Még nem tudjuk felmérni, hogy ezen folyamatok kiteljesedése milyen hatással jár. Photo Credit: NASA Earth Observatory

35. A mezőgazdaság alapjainak tönkremenetele A termőképes területek csökkenése és a Föld folyamatosan növekvő lakossága egyre inkább összeütkezésbe kerülnek. A talajerózióval és a talajminőség hanyatlásával kapcsolatos problémák helyi szinten jelentkeznek, de az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásuk globális. Photo Credit: USDA/ Jack Dykinga

36. 6. FejezetA vízkészletek hasznosításának maximuma és az élelmiszerhiány Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

37. A mezőgazdaság vízigénye Az ezer emberre jutó öntözött terület nagysága a világban, 1961-2009 • A világban a víz 70%-át a mezőgazdaság használja fel. • A világ gabonatermésének mintegy 40%-át öntözött földeken termelik. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

38. Hol várható vízhiány a világban? 18 országban, 3,6 milliárd embert érintve Forrás: EPI • A túlszivattyúzással élelmiszer termelési buborékok jönnek létre, melyek a vízkészletek kiszáradásával kipukkadnak. • Indiában 175 millió, Kínában pedig 130 millió ember túlszivattyúzásból nyert gabonát fogyaszt. • A Közel-Keleten a népesedésnövekedés és a rendelkezésre álló vízkínálat közötti összeütközés lecsökkenti a régió gabonatermelését.

39. A szaúd-arábai az élelmiszerbuborék kipukkan • Szaúd-Arábia úgy lett búzakereslete kielégítése szempontjából önellátó, hogy nem visszatöltődő rétegvízkészleteit kitermelve öntözte a sivatagot. • 2008 elején a kormány bejelentette, hogy az ország rétegvízkészletei nagyrészt kimerültek. • Az ország közel 30 milliós lakossága 2016-ra már teljes egészében az importált gabonára fog támaszkodni. Búzatermelés Szaúd-Arábiában, 1995-2011, 2016-i tartó előrejelzéssel Szaúd-Arábia az első olyan ország, mely hivatalos előrejelelzést tesz közé arról, hogy talajvízkészleteinek kimerülése hogyan fogja lecsökkenteni gabonatermelését. Photo Credit: NASA

40. Potenciális konfliktusforrások Az Egyesült Államok a Kolorado folyóból emel ki vizet, és ennek következtében a folyó már kiszárad, mire elérné a Kaifornia-öblöt. Törökország duzzasztógát-építkezései lecsökkentik a Tigrisz és Eufrátesz folyók vízhozamát Szíriában és Irakban. Külföldiek mezőgazdasági termelés céljait szolgáló földszerzési akciói Etiópiában és Szudánban hatással lesznek a Nílus egyiptomi területen tapasztalható vízhozamaira. A Kínában épített gátak lecsökkentik a Mekong folyó tájföldi, vietnámi és a folyó alsó szakaszán lévő további felhasználói számára rendelkezésre álló hozamokat. Versenyfutás a szűkösen rendelkezésre álló vízerőforrásokért regionális és nemzetközi szinten egyaránt feszültségeket okoz, és viszályhoz vezet: egyfelől a városok és a mezőgazdasági termelők között, másfelől pedig az országok között. Approximate watershed outlines from EPI, overlaid on map from www.ammap.com

41. 7. fejezetA gabonahozamok növekedése stagnálásba megy át Photo Credit: iStockPhoto / ollo

42. A gabonahozamok növekedési ütemének lelassulása A világ átlagos gabonahozama, 1950-2011 • A világ átlagos gabonahozama 1950 óta megháromszorozódott. • De a hozamnövekedés üteme lelassuló félben van. • 1950-1990 között a hozam növekedésének éves üteme 2.2% százalék évente • 1990-2011 között a növekedés éves üteme már csak 1,3% volt évente Néhány fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országban a gabonahozamok növekedése véget ért. Photo Credit: iStockPhoto / Simon Oxley

43. A gabonahozamok stagnálása Nyugat-Európában Gabonahozamok Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, 1961-2011 • Úgy tűnik, hogy a francia, a német és az egyesült királyságbeli gazdák elérték a hozamok biológiailag lehetséges felső határát, és a mezőgazdasági technikákban mutatkozó utolsó hiányosságokat is felszámolták. • Nyugat-Európa három legnagyobb búzatermeló országáról van szó. • A gabonafélék hozama mindhárom országban stagnál. Ez a három ország együtt évi 80 millió tonna gabonát termel, és ez a világtermelés 12 százaléka. Photo Credit: iStockPhoto / img85h

44. A rizshozamokkal kapcsolatban Kína üvegplafonba ütközik-e? • Japán rizshozamai 17 év óta nem emelkedtek. • Dél-Korea rizshozamai emelkedés után szintén stagnálásba mentek át. • Kína rizshozamai fokozatosan utolérik a japán hozamokat, de lehet, hogy már nem tudják meghaladni őket. Rizshozamok Japánban és Kínában, 1960-2011 Ez a három ország együtt a világ rizstermelésének egyharmadát adja. Photo Credit: iStockPhoto / HAIBO BI

45. Hol mehet még át a gabonahozamok emelkedése stagnálásba? • Kína búzahozamai, a rizshozamokhoz hasonlóan, közel lehetnek a stagnálás szintjéhez. • Az emelkedő hőmérsékletek mellett a mezőgazdasági termelőknek, azzal párhuzamosan, hogy a biológailag lehetséges maximum hozamokhoz közel járnak, szembe kell nézniük az éghajlati körülmények jelentette új korlátozó tényezőkkel is. Eddig a rizs- vagy a búzahozamok csak közepes méretű országokban stagnáltak. Mi történik majd akkor, amikor a gabonahozamok emelkedése a nagyobb területű országokban is stagnálásba megy át? Photo Credit: iStockPhoto / Dave Hughes

46. 8. fejezetEmelkedő hőmérséklet és emelkedő élelmiszerárak Photo Credit: iStockPhoto / jansmarc

47. Az éghajlat tönkremegy • A fosszilis energiahordozók nagy mennyiségben történő elégetése növeli a légköri szén-dioxid koncentrációját ezzel megemelve a Föld hőmérsékletét és tönkretéve az éghajlatot. Átlagos globális hőmérséklet és a légköri szén-dioxid koncentráció, 1880-2012 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

48. Magasabb hőmérséklet, alacsonyabb hozamok • Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület előrejelzése szerint a Föld átlagos éghajlata ebben az évszázadban 6,4 Celsius-fokkal fog emelkedni. • A jelenlegi trendek már ezt az előrejelzést is meghaladják. • A növények tenyészidőszakában az optimális hőmérsékletet meghaladó minden 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel kapcsolatban arra számíthatunk, hogy a búza, a rizs és a kukorica 10 százalékos hozam csökkenéssel reagál. Photo Credit: iStockPhoto / dra_schwartz

49. Az olvadó jég veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot • A hegyi gleccserek sok folyó olyan „víztározóinak” tekinthetők, melyek az öntözővíz forrásai. • Ahogy eltűnnek a gleccserek, a mezőgazdaságból élők elveszítik ezt a folyamatosan rendelkezésre álló vízforrást. • A szárazföldi jégtakarók azon része, mely elolvad belefolyik az óceánba, és megemeli a tengervíz szintjét, és ez fenyegetést jelent a rizstermelő folyódeltákra. • Ha Grönland jégtakarója teljes egészében elolvadna, a tengerszint 7 méterrel megemelkedne. • De már egy 90 centiméteres tengervízszint-emelkedés is Baglades rizstermelő területeinek felét elárasztaná. Photo Credit: iStockPhoto / jgareri

50. Nincs már „normálisnak” mondható időjárás • A múltban az extrém időjárási események anomáliának számítottak, és a gazdák arra számíthattak, hogy a következő aratás idejére az időjárás visszatér a korábbi megszokott viszonyokhoz. • De most, hogy a hőmérséklet emelkedik és az éghajlat változik, egyszerűen nincs meg az a normális időjárás, melyhez az időjárási események visszatérhetnének. • Véget ért az a relatív klímastabilitással jellemezhető 11000 éves időszak, amelyben a mezőgazdaság alakult. • Ha a világ gabonatartalékait megemelné egy olyan szintre, mely 110 nap fogyasztását fedezné, ez az egyik módszere lehetne annak, hogy az extrém időjárással szemben biztonsági tartalékunk legyen. Minden egyes év után látszik, hogy a mezőgazdaság rendszerek és az éghajlati rendszerek közötti harmónia egyre inkább megbomlik. Photo Credit: USDA/Jack Dykinga