1 / 36

A felnőttoktató

A felnőttoktató. szerepek és kompetenciák. Nevelési kultúrák (LEIRMANN, 1998):. szakértői (Homo Sapiens), mérnöki (Homo Faber), profetikus, (Homo Viator) kommunikatív (Homo Dialogalis) . Ki a felnőttoktató?. Mikor melyik inkább?. Dolgozók továbbképzése - Dolgozók átképzése -

seamus
Download Presentation

A felnőttoktató

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A felnőttoktató szerepek és kompetenciák

  2. Nevelési kultúrák (LEIRMANN, 1998): • szakértői (Homo Sapiens), • mérnöki (Homo Faber), • profetikus, (Homo Viator) • kommunikatív (Homo Dialogalis)

  3. Ki a felnőttoktató?

  4. Mikor melyik inkább? • Dolgozók továbbképzése - • Dolgozók átképzése - • Az ideiglenesen inaktívak képzése - • Fiatalok szakképzése – • Munkanélküliek átképzése – • Munkanélküliek szocializációja – • Időskorúak integrációja – • Oktatási javak öncélú fogyasztása -

  5. A tanári professzionalizmus jegyei az OECD szerint: • Szakértelem • Pedagógiai know-how • A technológia értése • Szervezeti kompetencia és team-munka • Rugalmasság • Mobilitás • Nyitottság Forrás: OECD Education Policy Anaysis Paris 1998.

  6. Pedagógus-andragógus szerepek • A tanítói, a tanári és a felnőttoktatói munka egylényegű mesterségként írható le • A pedagógus szerepek több kevesebb módosítással kiterjeszthetők a kultúraközvetítők szélesebb világára • A hagyományosan jól körülhatárolt, stabil pedagógus szerep-együttes és a hagyományosan nyitottabb andragógus szerep-együttes számos ponton közeledni látszik.

  7. Változó pedagógus-andragógus szerepek

  8. A szerepváltozás oka többek között a tanulási színterek gazdagodása

  9. OECD 1998 ANGOLSZÁSZ (CBL) McSCRIVEN 1989 ZRINSZKY 1994 Kozma 1977 TRENCSÉNYI 1988 SZOKOLY 2003 Szakértelem Ped-i know how A technológia értése Szervezeti kompetencia és együttműködés Rugalmasság Mobilitás Nyitottság Tervező Alkotó Tudásmérő Gyakorló Tananyag fejlesztő Tantárgyi Ösztönző Iskolarendszer tagja Értékelő Vállalkozó Pedagógiai szakember Kötelességek ismerete Az iskola és az iskolai közösség ismerete Szaktudományi Oktatástervezési (insructional design) Tanulókról szóló információk gyűjtése Feed back viselkedés oktatási viselkedés Nevelő egyfajta „szülői szerep”, Szakember egy tudományágban specialista Tisztviselő A nevelőtestület „belső”„függetlení-tett” tagja „külsősök” Páros ped.szerepek Osztályfőnök Hármas, négyes elemű szerepkörök Tantárgyi Módszertani, ICT Tervezési Mérési, minőségbiztosítási Iskolaszervező, -vezető Innovációs (vállalkozási) Nevelési Tanácsadó Gyermek- és ifjúságvédelmi Szabadidő szervező

  10. A mentori szerep • A mentori kapcsolat a mentorált személy egyéni elkísérését jelenti. • A mentori szerep –az andragógus szerepekhez hasonlóan – összetett tevékenység együttes, amelyben a szerepek akár konfliktusba is kerülhetnek egymással. • A mentor legfőbb szerepe a segítés, de ez jól megkülönböztethető más segítő szerepektől (szülő, tanár, barát, idősebb testvér stb.). • A mentor az „útmutató tábla” metaforájával írható le (Mészáros 2007, Szivák 2003), azaz megmutat, ajánl egyfajta megoldási utat egy adott probléma felmerülése esetén, de dönteni és az utat végigjárni magának a segített személynek kell.

  11. A mentor munka céljai • a hátrányos helyzetű csoportok körében jelentkező nehézségek megismerése, felmérése, módszerek és eljárások ezek semlegesítésére, • Segítés tanácsadással (életvezetési, tanulási, munkahelyi problémák, konfliktusok) • Munka-szocializáció • prevenció

  12. A kompetencia fogalma • Nyelvi eredete: „competo” (latin) – képes valamire • Meghatározásai: nincs egységesen elfogadott definíció

  13. A kompetencia köznapi jelentése: • illetékesség, jogosultság, hatáskör • szakértelem, felkészültség, hozzáértés • beavatottság Kompetens az, aki illetékes …stb.

  14. Kvalifikáció statikus kívülről (intézményekben) megszerezhető szakképzettség Kompetencia dinamikus egyéni (bennünk kialakuló) cselekvőképesség A kvalifikáció és a kompetencia összehasonlítása

  15. A kompetencia munkaerőpiaci jelentése • Teljesítőképes tudás • Az adottságok és készségek alkalmazási képessége és szándéka

  16. Kulcskompetenciák 1.verzió (Mertens, 1989) • Problémamegoldó képesség és kreativitás • Tanulási és gondolkodási képesség • Indoklási és értékelési képesség • Kooperációs és kommunikációs képesség • A felelősségvállalás képessége • Önállóság és teljesítőképesség

  17. Kulcskompetenciák 2. verzió (EU-dokumentumok) Az egész életen át tartó tanulást elősegítő készségek: • Alapkészségek (írás, olvasás, számolás) • Kommunikációs készségek • Problémamegoldó készségek • Csapatmunkára való készség • Kreatív gondolkodás • Számítógépes ismeret • Folyamatos tanulás készsége

  18. Az Európai Képzési Alapítvány Tanácsadói Fóruma 8-kategóriás modellje • Elemi kompetenciák: írás, olvasás, beszéd, kommunikáció, számolás • Életvezetési és önfejlesztési készségek • Kulcskompetenciák • Szociális és állampolgári készségek, kompetenciák • Munkavállaláshoz kötődő készségek, kompetenciák • Vállalkozói készségek • Menedzsmentkészségek • Általános készségek

  19. SZEMÉLYES KOMPETENCIA KOGNITÍV KOMPETENCIA SZOCIÁLIS KOMPETENCIA SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK A személyiség kompetenciarendszere (Nagy József nyomán)

  20. Felnőttoktatói kompetenciák speciális kompetencia: andragógiai szempontból releváns, azaz a felnőttek hatékony tanításához elengedhetetlen speciális képességek, szokások, minták, készségek és ismeretek rendszere.

  21. A felnőttképzők hagyományos kompetenciaterületei • Szakértői tudás • Képesség meghatározott (munka)folyamatok megismertetésére, tervezésére és kivitelezésére • A résztvevők alapos ismerete (megismerésének képessége) • Képesség „jövőkép” kialakítására (tanulási elképzelés) • Képesség a résztvevők együttműködési és tanulási szándékának motiválásra

  22. A felnőttképzők újszerű, speciális kompetenciái • Képesség a felnőtt tanulási környezetének megteremtésére – motivációra • Képesség a felnőtt önirányításához szükséges mértékű támogatás megadására • Tanácsadási képesség • Részvételt (kooperációt) elősegítő módszerek alkalmazásának képessége • A bevonás képessége

  23. Hitelesség Érthetőség Rugalmasság Empátia (Beleérzőképesség) Szakmai kompetencia (Anita csoportja) Következetesség Humorral bírjon Megbízhatóság Felelősségteljes Autentikus Irónikus (?) Jutalmazzon (Kriszti csoportja) Felnőttoktatóval szembeni elvárások a jelenlévő hallgatók szerint (1)

  24. Szakértelem Célcsoport ismerete Rugalmasság Kiszámíthatóság, beszámíthatóság (Viki csoportja) Személyre szabottság Jártasság Energikusság Hitelesség Következetesség (Zsuzsi csoportja) Felnőttoktatóval szembeni elvárások a jelenlévő hallgatók szerint (2)

  25. A felnőttoktatóval szembeni hallgatói elvárások – összegezve: • Általános emberi – etikai elvárások • Szaktudásbeli elvárások • Pedagógiai-andragógiai (módszerbeli, bánásmódbeli) elvárások

  26. A STEP 21 modell mint átfogó, egységes értékelési keretrendszer (Saját modell)

  27. Diagnosztizálható-eugyanazon szempontok segítségével a pedagógusi és a felnőttoktatói tevékenység?

  28. A pedagógus/felnőttoktató szakmai megbízhatóságának kritériumai (ízelítő):

  29. Példa a hatékonyság értékelési szempontjainak értelmezésére (Ifjúságsegítő terület)

  30. Köszönöm a figyelmet! Monoriné Papp Sarolta monori@mail.datanet.hu

More Related