Hagyományos húsvéti húságazati helyzetkép 2014.04.15

1. Hogy is néz ma ki a magyar húságazat? Hagyományos húsvéti húságazati helyzetkép 2014.04.15 (a prezentáció az AKI és a KSH adatainak felhasználásával készült)

2. Kevesebb sertést vágtunk és többet exportáltunk 2,2%-kal kevesebb sertést vágtunk 2013-ban, mint az előző évben. A levágott sertések száma 3,75 millió volt. (2010-13 között a levágott sertések létszáma 20%-kal csökkent, miközben az állomány csökkenése 7%-os volt.) Az élősertés exportunk 8,9%-kal növekedett és elérte a 73 ezer tonnás szintet. (2010-től a növekedés 89%-os.) Élősertés importunk csökkent 7,8%-kal 41 ezer tonnára. (2010 óta 63%-kal csökkent.) A sertéshús exportunk és importunk egyaránt 140 ezer tonna körül alakul AKI ábra A sertés ágazat is egyre inkább alapanyag exportálóvá válik, ami jelzi a húsfeldolgozás versenyképességi problémáit.

3. Az ágazat teljesítménye (volumenben) kicsit gyengébb volt a belföldi értékesítés csökkenése miatt (előzetes adatok) • A hús és baromfihús ágazat összesített teljesítménye kis mértékben csökkent(-0,7%), a 2.félév ugyanakkor 2,6%-os növekedést jelzett. • 677 Mrd Ft értéket állított elő az ágazat a következő struktúrában: • készítménygyártás 160 Mrd Ft • baromfihús feldolgozás239 Mrd Ft • Húsfeldolgozás277 Mrd Ft • A belföldi értékesítés mindhárom alágazatban csökkent, de az export összességében jelentősen növekedett. A húságazat 2013-as teljesítményének volumenindexei (2012=100) KSH előzetes adatai alapján

4. A húságazat 2013-ban sem tudta növekvő költségeit továbbhárítani partnerei felé A vágósertés hazai termelői ára A vágósertés vágóhídi ára „E” minőség AKI ábra - Az élősertés éven belüli áralakulása az Eu-ban jellemző ciklust írta le. - A magyar árak követték az EU árakat. (A magyar sertéspiac, a 2%-nál kisebb Eu-n belüli részesedésével, árkövető és nem ármeghatározó.) - A hazai termelésből származó élősertés ára 2013-ban éves átlagban (E kategória) 4,5%-kal volt magasabb, mint 2012-ben. - A legnagyobb mennyiségben értékesítésre kerülő húsrészek feldolgozói értékesítési átlagárának változása: - szalonnás és bőrös sertéshús félben -0,8% - más sertéshús csonttal -1,1% - más sertéshús csont nélkül +0,4%

5. A húságazat továbbra is súlyosgazdasági nehézségekkel küzd • A hazai ágazat technológiai lemaradása az európai mezőnytől nem csökkent, a szükséges fejlesztési beruházások nem indultak el megfelelő nagyságban, mivel az ágazat szereplőinek többsége eredményesség hiányában nem rendelkezik fejlesztési forrásokkal. • Már „audit” problémái is vannak az ágazat cégeinek. • Az ágazat szereplőinek többsége az alacsonyabb kamatú, kedvezményes hitelekhez sem fér hozzá, mivel az elmúlt évek eredményei alapján a bankok nem tartják a cégeket hitelképeseknek. • A fekete piac szerepe továbbra is jelentős volt 2013-ban, amit a számtalan, nyilvánosságra került botrány is jól jelzett.

6. A magyar húságazat ugyanakkor továbbra is „csodákra” képes AKI adatok alapján A hivatalos statisztikai adatok alapján a magyar húsipar vágással foglalkozó része 4 év alatt közel 20%-os hatékonyságjavulásra volt képes

7. Mit várhatunk az idén? • Az 5%-os áfa némileg biztosan tisztítja a piacot, ugyanakkor nem látjuk még, hogy az eddig féldisznóval csaló „vállalkozók” milyen mértékben hajtanak végre „üzleti modell-, illetve szerkezetváltást” és térnek át a tőkehúsra. • Az afrikai sertéspestis megjelenése Litvániában és Lengyelországban érdemi piaci zavart okozott az EU-ban, aminek negatív hatása Magyarországon is érezhető. (Mára egyértelmű, hogy az orosz kereskedelemkorlátozó reakció nem szakmai, hanem kereskedelempolitikai alapú. Nem látszik a gyors megoldás lehetősége.) • A gazdasági növekedés és a reáljövedelmek növekedése alapján a hazai fogyasztás kis mértékű növekedésében reménykedhetünk. • Az exportteljesítmény a 2013-ashoz hasonlóan növekedni tud. (A kínai export, ha kis mennyiségben is, de elindul.) • A Kormányzat pozitív jelzést küld az ágazat felé a következő EU költségvetési időszak támogatási összegeinek felosztását illetően (EMVA, Ginop), és nem csak a kkv-kra koncentráló fejlesztési programot dolgoz ki az ágazat számára. • A Kormányzat pozitív jelzést küld az ágazat felé a további áfa-csökkentés ügyében. • Húsvétkor jön a feltámadás!

8. Mi is a húsvéti sonka?* • Parasztsonka: Egész csontos, bőrös comb vagy lapocka szárazon pácolva (konyhasóval és/vagy nátrium-nitráttal a felületet bedörzsölik), majd 6 °C-on több hétig (hónapig) érlelve, hideg füsttel több napon át több órán keresztül füstölve. 6 hónapig eltartható. • Hagyományosan érlelt nyers (darabolt) sonka: Bőrös vagy anélküli, combizmok (felsál, dió), lapocka, tarja, karaj, szárazon pácolva, néhány héten keresztül érlelve, hideg füsttel több napon át több órán keresztül füstölve. 1 hónapig eltartható. • Gyorspácolt nyers sonka: Konyhasót és nitritet tartalmazó páclével (max. 25%) beinjektált hús, ami több napig fedőpácban érlelődik majd hideg vagy meleg füsttel több napon, több órán keresztül füstölik. 1 hónapig eltartható. • Gyorspácolt, főtt sonka: Konyhasót, nitritet és egyéb anyagokat tartalmazó páclével (max. 25%) beinjektált hús, amit 1-2 napig érlelnek, hideg vagy meleg füsttel több órán keresztül füstölik, vákuum csomagolják és 72 fokon főzik. 1 hónapig eltartható. *Dr. ZsarnóczayGabriella prezentációja alapján

9. Néhány húsvéti jó tanács a fogyasztónak • A hús „bizalmi termék”. Olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott! • Kétes eredetű terméket, olyat amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljon! • Legyen tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon. A 800-900 Ft-os gyorsérlelt , főtt sonka és a 2000 Ft feletti parasztsonka nem ugyanaz. • Vásárláskor gondosan ellenőrizze a termék szavatossági idejét! • Vásároljon legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket!

10. Köszönöm a figyelmet!