Közigazgatási ügyvitel

1. Közigazgatási ügyvitel

2. Magyarországon a közigazgatási eljárást jelenleg a 2004. évi CXL törvény a közigazgatási eljárás általános szabályairól elnevezésű törvény szabályozza. • A jogszabály viszonylag átfogó szabályozást biztosít a magyarországi rendszernek. Eljárás fogalma: legáltalánosabban a szervezetek működési, vagy cselekvési rendjének megjelölését értjük alatta. • Minden szervezet működése a szervezetet alkotó személyek által kifejtett cselekvések sorozatából tevődik össze. • Az eljárás ilyen értelemben a szervezet teljes működését átfogja.

3. Ezt a folyamatot általános értelemben kiterjesztve a közigazgatási eljárásra, azt mondhatjuk, hogy a közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek valamennyi cselekvésének az egymást követő rendjét értjük. Közigazgatási eljárás: • legáltalánosabban: a közigazgatási szervek valamennyi cselekvésének az egymást követő rendje. • jogtudományi értelemben: alanyi joghoz való viszonya az anyagi jog érvényesülésének feltétele (a római jogban az eljárási cselekményeket legisactionak nevezték, ami azt jelentette, hogy az anyagi jognak meg volt a maga keresete) • tágabb értelemben: konkrét közigazgatási aktusok kibocsátásának cselekvési rendjét értjük a közigazgatási eljárás fogalma alatt

4. A fogalom meghatározását vizsgálhatjuk még a következők értelmezése szerint is: • legtágabb értelemben: a közigazgatás az aktusok kibocsátásával van összefüggésben, hiszen az anyagi jogérvényesülése a közigazgatásban az aktusok kibocsátásával lehetséges. Vagyis a közigazgatási aktusok és jogihatással nem bíró közigazgatási cselekvések egymás utáni rendje. • szűkebb értelemben: a hatósági eljárást, a belső eljárást, és az ügyvitelt értjük alatta. • legszűkebb értelemben: közigazgatási szervek hatósági eljárása a közigazgatási szervek hatósági jogalkotási aktusainak kibocsátási rendjét szabályozza.

5. A közigazgatási hatósági eljárás három nagy szakaszra tagolható: I. Alapeljárás: megindulástól számítjuk, és az I. fokú érdemi határozatig tart. • Első feladat a joghatóság, hatáskör, illetékesség tisztázása • Második feladat a tényállás tisztázása: ami a bizonyítási eljárással vagy anélkül lehetséges

6. II. Jogorvoslati eljárás: nem feltétlenül kapcsolódik minden alapeljáráshoz, csupán azokhoz, ahol jogorvoslati eszközöket vesznek igénybe. • Kérelemre indult az eljárás: fellebbezéssel, bírósági felülvizsgálattal, újrafelvételi eljárással, méltányossági eljárással • Hivatalból indult az eljárás: saját hatáskörben módosítás vagy visszavonás, felügyeleti eljárás, ügyészi óvás

7. III. Végrehajtási eljárás: amelyben olyan eszközöket alkalmaznak, amelyek a döntés hatályosulását eredményezik. • A végrehajtási eljárásra csak abban az esetben kerül sor, ha hivatalból indul az eljárás és a kötelezett kötelezettséget nem teljesítette. • Vagy ha kérelemre indult az eljárás és a jogosult kéri a végrehajtási eljárás megindítását.

8. Hatály Tárgyi hatály : Közigazgatási hatósági ügy • minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, • a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés • tevékenység végzését vagy foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.

9. területi hatály: hol? A földrajzi területet jelöli, amelyen a jogsz. alkalmazni kell. Mo. és a külképviseletek • időbeli hatály: mikor? Azt az időtartamot jelenti, melyen belül a jogsz.-t alkalmazni kell

10. Közigazgatási hatóság • államigazgatási szerv, • helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása, • a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője • főjegyző, jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás, • tv vagy kormányr. által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. • szervezetet, köztestületet vagy személyt jogosít fel meg kell határozni az ügyeket,

11. Törvény hatálya nem terjed ki: • a szabálysértési eljárásra, • a választási eljárásra, • a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, • a területszervezési eljárásra • az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági eljárásra

12. Ket. szubszidiárius, azaz másodlagos szerepbe helyezi: • 1. iparjogvédelmet • 2. államháztartás javára (Közösségi) kötelező befizetéseket, támogatásokat • 3. idegenrendészeti ügyeket • 4. menedékjogi ügyeket • 5. piacfelügyeleti és –szabályozási ügyeket • 6. pénz- és tőkepiac felügyeletével kapcsolatos ügyeket • 7. biztosítás felügyeleti ügyeket • 8. önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységével összefüggő felügyeleti ügyeket • 9. magán-nyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos ügyeket • 10. közbeszerzési ügyek jogorvoslati eljárásait

13. Ket. korlátozott másodlagossága (azaz ügyfajtán belül csak egy-egy eljárási jogintézményben szorítja magátmásodlagos szerepbe). • 1. atomenergia alkalmazása – hatásköri összeütközés • 2. veszélyes létesítmények – hiánypótlás • 3. TB pénzbeli ellátások – jogorvoslat • 4. haditechnikai eszközök, szolgáltatások engedélyezésének ügye – egyezség • 5. kettős rendeltetésű termékek és technológiák külkereskedelmi engedélyezésének engedélyezése – eljárás • felfüggesztése • 6. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások – kézbesítés

14. Ügyfél, ügyfélképesség, jogutódlás. Ügyfél • Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. • Tv. Vagy kormányr. alapján ügyfajtában megállapíthatja hogy ügyfélnek minősül • hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. • hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. • ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be.

15. Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be.

16. Eljárási képesség • A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. • Jogsz. meghat. esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. • Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri. • Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

17. Jogutódlás • ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép • a) hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél vagy • b) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - a kieső ügyfélhelyébe. • Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a jogutódlás megállapítását. • Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.

18. A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve • eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést, • fizetési kedvezményt megállapító végzést, • költségmentességet engedélyező végzést.

19. ÜGYFÉLKÉPESSÉG • Csak az a magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet lehet ügyfél, aki jogképes • Az általános közigazgatási jogképesség azt jelenti, hogy valamely magánszemély vagy szervezet általában közigazgatási jogviszony alanya lehet. • Az ügyfélképesség azt jelenti, hogy valaki a konkrét közigazgatási ügy alanya lehet-e, azaz a jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét érinti-e az adott ügy. • Az ügyfélképességet az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell. • Ügyfélképesség hiányában az eljárás nem indul meg. • Előfordulhat az is, hogy az ügyfélképesség az eljárás során szűnik meg. • ELJÁRÁSI KÉPESSÉG – általános

20. Különbséget kell tenni az ügyfélképesség és az eljárási képesség között. • Eljárási képességgel csak az olyan ügyfél rendelkezik, aki az eljárás tárgyát képező ügyben érvényesen rendelkezhet • Az eljárási képességet mindig az eljárás tárgyát képező közigazgatási hatósági ügyhöz viszonyítva kell vizsgálni! • Az a természetes személy, aki képes saját akaratának megfelelően önállóan eljárni, eljárásképes. • Az eljárási képességet a cselekvőképesség hiánya, vagy korlátozása szünteti meg.

21. Joghatóság, hatáskör, illetékesség Joghatóság • Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében a MK területén a magyar hatóság jár el. • Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében a MK területén magyar hatóság jár el, feltéve, hogy az eljárásban az EU közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusát vagy magyar jogszabályt kell alkalmazni. • Törvény vagy kormányrendelet alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a külpolitikáért felelős miniszter vagy a konzuli tisztviselő jár el.

22. A hatáskör megállapítása és az eljárási kötelezettség • A hatóság hatáskörét, ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg. • Tv eltérő rendelkezése hiányában jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet. • Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot.

23. Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a • képviselő-testület, • törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el. • A képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, • a részönkormányzat testületére, • a képviselő-testület bizottságára • társulásra ruházhatja át.

24. A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha tv kivételesen lehetővé teszi. • A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.. • Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező. • A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köt. eljárni. • Ha a hatóság ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja és határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja.. • Ha az újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. megindítása kötelező • A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést hozni.

25. Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem vonható el, • ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány kiadására, • hatósági nyilvántartás vezetésére terjed ki, • ha hatásköre kizárólagos, vagy ha belföldi jogsegély iránti megkeresés alapján kell eljárnia.

26. A hatóság legkésőbb a felhívástól számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. • Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül folytassa le az eljárást. • önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelen esetén ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására.

27. Hatáskörelvonás A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Az eljárás során a fokozatok megtartása kötelező, vagyis minden közig szerv csak azon a fokon járhat el, amelyet jogszabály lehetővé tesz számára. A hatáskörelvonás: jogszabálysértés! Kivétel a hatáskörelvonás tilalma alól: Köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna (életveszély, jelentős kár, elemi csapás). Csak közig intézkedés eszközölhető!!A hatóság az ideiglenes intézkedésről – végzése megküldésével – haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül értesíti az ügyfelet, továbbá a joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja.

28. HATÁSKÖR • A hatáskör azt mutatja meg, hogy az adott szerv milyen ügyekben hozhat döntést, vagyis azokat a döntési jogosultságokat jelenti, amelyeket jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolnia kell. • Szűkebb értelemben a hatáskör megmutatja, hogy egy konkrét ügyben az adott szervnek van-e döntési jogosultsága, azaz jogszabály által biztosított jogai és kötelességei.

29. A KET kimondja, hogy a hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg. Ebben meg kell jelölni az első fokon eljáró hatóságot. • Önkormányzati szervek részére tv vagy kormányrendelet biztosíthat államigazgatási hatáskört. • Az Ötv. 1990. évi LXV. tv hatósági jogkört állapíthat meg az önkormányzat jegyzője számára. • Kivételesen tv vagy tv felhatalmazása alapján kormányrendelet a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei kgy. elnökét is felruházhatja államigazgatási hatósági hatáskörrel.

30. Az eljárási kényszer törvénybe foglalását két tényező indokolja: • a közig szervek hatósági eljárásuk során a közérdeket érvényesítik, ezért nem elehet a szerv mérlegelésére bízni, hogy adott ügyben el kíván-e járni, vagy nem • az ügyfelek érdeke is azt kívánja, hogy az eljárás mindenképpen meginduljon és érdemi elbírálásra kerüljön sor. • Eljárási kényszer akkor keletkezik, ha az eljárás megindításának vagy folytatásának az anyagi jogi jogszabályban foglalt feltételei beállnak (pl. meghatározott tartalmú kérelem + mellékletek) • Az eljárási kötelezettség a kérelem benyújtásakor keletkezik. • Hivatalból indítható eljárás esetén a közig hatóság eljárási kötelezettsége akkor keletkezi, ha az eljárás megindításának feltételei bekövetkeznek. • Az eljárási kényszer nemcsak az eljárás megindítására, hanem annak lefolytatására és érdemi döntés hozatalára vonatkozó kötelezettséget is jelent. • Az eljárási kötelezettség nemcsak az elsőfokú eljárásban, hanem az eljárás minden szakaszában terheli a közig szervet.

31. Hatáskörök csoportosítása: • Általános hatáskör (a szervnek biztosított jogosítványok a közigazgatás valamennyi ágazatában érvényesíthetők) • Különös hatáskör (csak a közigazgatás egy meghatározott ágazatában érvényesíthető) • Anyagi jogi hatáskör (a közig szerv részére az érdemi döntés meghozatalára, kiegészítésére, módosítására, visszavonására, megváltoztatására vagy semmisségének megállapítására biztosít lehetőséget) • Eljárási jogi hatáskör(belső eljárási hatáskör: a szervezeten belüli joghatással bíró cselekmény elvégzésére jogosítja fel a közig szervet;

32. külső eljárási hatáskör: a szervezeten kívüli személyek és szervek jogait és kötelezettségeit érintő döntések meghozatalához biztosít jogosítványokat; szervezeti hatáskör: szerv létrehozására, átalakítására, megszüntetésére jogosítja fel a közig szervet) • Önálló döntési hatáskör (a közig szerv meghatározott ügyekben önállóan, más szerv közreműködésétől függetlenül hozhat döntést) • Megosztott hatáskör (az érdemi döntést más szakhatóság vagy hatáskörrel rendelkező szerv döntésének kell megelőznie) • Külső hatáskör (ügyfél – hatóság viszonya) • Belső hatáskör (a jogviszony alanyai egymásnak alá-fölé rendelt államig szervek)

33. Jogilag kötött hatáskör (a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a szerv csupán egyfajta döntést hozhat) • Szabad mérlegelésű hatáskör (a szerv olyan döntési lehetőséggel rendelkezik, melynek keretében több törvényes lehetőség közül választhat) • Elsőfokú hatáskör (elsőfokú eljárás lefolytatására és érdemi döntés meghozatalára jogosult) • Másodfokú hatáskör (az első fokon eljárt szerv jogorvoslattal megtámadott döntésének felülvizsgálatára jogosult)

34. Az illetékesség Fogalma: azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult eljárni, területi (földrajzi) munkamegosztás alapján. Illetékesség alapjai: 3 komponens • 1. illetékességi terület: területi igazgatási egység, általános amelyben a szerv működik, kivéve pl.: hatósági igazgatási társulás, általános a szerv létrehozásakor határozza meg • 2. illetékességi ok: tény, körülmény, helyzet, amelynek segítségével jogszabályok határozzák meg mely területen működő közigazgatási szerv illetékes, Ket.-ben taxatív felsorolás nincs • 3. kapcsolat a kettő között.

35. Ket. szerinti megfogalmazása 21. §: (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén • a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van, • b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, • c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy • d) a jogellenes magatartást elkövették. (2) Ha törvény vagy kormányrendelet hatósági ügyben több hatóságot jogosít fel valamely hatáskör gyakorlására, jogszabálya hatóságok illetékességére csak azonos okot állapíthat meg. (4) Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye illetve székhelye, telephelye, fióktelepe alapján alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani.

36. Ennek hiányában: Ha jogszabály másként nem rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes.

37. Illetékességi okok fajtái I. Általános illetékességi okok: • ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye vagy fióktelepe, ennek hiányában • szálláshelye • kisegítő rendelkezésként az utolsó ismert lakóhelye (külföld vagy ismeretlen hely), ha ez sem ismeretes, akkor • fővárosi hatóság vagy főjegyző rendelkezik általános illetékességgel

38. II. Különös illetékességi okok • ingatlanra vonatkozó ügyben: amelynek területén található az ingatlan • engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység esetén: ahol a tevékenységet gyakorolja, vagy gyakorolni kívánja • jogellenes magatartás: ahol a cselekményt elkövették

39. III. Sajátos illetékességi okok • megelőzési illetékesség: ha megállapítja végzéssel megszünteti, érdemi határozat esetén pedig visszavonja azt • kizárólagos illetékesség: pl. nemzetgazdasági szempontból jelentős ügyek vagy különleges szakértelmet igénylő ügyek,köteles kikérni a kijelölés hiányában illetékes szerv véleményét, de az nem köti • kijelölési illetékesség

40. Joghatóság, hatáskör és illetékesség vizsgálata Ket. szabályozásában 22. §: • (1) A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. • (2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

41. (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. • (4) A hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést. • (5) Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.

42. Változás • eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni • joghatóság vált.: csak unió jogi aktusa, nemzetközi szerz. v. tv. rendelkezése alapján • hatáskör vált.: jogszabály rendelkezése folytán • illetékesség vált.: nemcsak jogszabály, hanem pl.: ügyfél lakóhelye vált. Áttétel • hivatalból köteles vizsgálni • haladéktalanul, de maximum 8 napon belül köteles áttenni • ügyfelet egyidejűleg értesíteni

43. Ideiglenes intézkedés • egyetlen kivétel a hatáskörelvonás tilalma alól • a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna • mérlegelnie kell, mert ha elmulasztja felelősséggel tartozik • csak közigazgatási intézkedés tehető • haladéktalanul, de maximum 8 napon belül értesíti az ügyfelet és a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot, amely vizsgálja annak szükségességét

44. Hatásköri, illetékességi vita Ket. szabályozása alapján 23. §: • (1) Ha ugyanabban az ügyben • a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét (pozitív hatásköri vita) • b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban (negatív hatásköri vita) • c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, • az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között hivatalból vagy kérelemre megkísérelni a vita eldöntését.

45. (2) Az egyeztetést annak a hatóságnak kell kezdeményeznie, amelyiknél az eljárás később indult meg, amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta. • (3) Ha a hatásköri, vagy illetékességi vita miatt az eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: • a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, • b) hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Ítélőtábla.

46. (4) Az egyeztetést kezdeményező hatóság kérelmére a vitát eldöntő szervnek tizenöt napon belül kell kijelölni az eljáró hatóságot. • (5) Ha az egyeztetés sikerrel járt, az a hatóság, amely a továbbiakban nem jár el, az előtte folyamatban lévő eljárást megszünteti, az eljárás során hozott döntését visszavonja, egyúttal az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. Az eljárást megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. • (6) Az illetékességi vitában hozott végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 24. §(1) A Fővárosi Ítélőtábla a hatásköri vitában az ügyfél vagy a hatóság kérelmére soron kívül nemperes eljárásban dönt. • (2) A Fővárosi Ítélőtábla határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

47. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárás megindítása, megszüntetése, felfüggesztése. A jogszerű és jogszerűtlen hallgatás. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása • A kérelem benyújtását követően a hatóság feladata annak megállapítása, hogy az eljárás lefolytatható-e. Ehhez nélkülözhetetlen a tényállás feltárása, melynek során a hatóság azt rögzíti, hogy a kérelemben foglaltak közigazgatási ügynek minősülnek-e, és ha igen, mely ügytípusba tartoznak. • A tényállás megállapítása után kell vizsgálni, hogy az adott ügytípusban a hatóság rendelkezik-e joghatósággal, hatáskörrel, intézkedési jogkörrel. • A hatáskör fennállása esetén meg kell vizsgálni az ügy egyéb körülményeit (az ügyfél lakóhelye, ingatlan fekvése stb.) azaz az illetékességi okokat.

48. Az elutasítás indokai kérelemre indult eljárásnál: • 1. Ha a kérelem vizsgálata során a hatóság azt állapítja meg, hogy: • az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, • a hatóságnak nincs hatásköre vagy illetékessége, az áttételnek nincs helye • a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul • a kérelmét az ügyfél késedelmesen (vagy idő előtt) terjesztette elő • az ügyet a hatóság egyszer már érdemben elbírálta • a kérelem nem az előterjesztésre jogosulttól származik, vagy • az ügy nem hatósági ügy, a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, 8 napon belül végzéssel elutasítja.

49. II. Az eljárás megszüntetése • Megszünteti érdemi vizsgálat után, de érdemi döntés nélkül • az ügyfél a kérelmét visszavont (kivéve, ha hivatalból is megindítható) • az eljárást ellehetetlenítő ok keletkezik (az ügyfél halála, jogi személy megszűnése) • az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget és a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy nem bírálható el • díj-, vagy illetékfizetés elmaradásának jogkövetkezménye • Az eljárás megszüntetéséről mindazokat értesíteni kell, akiket az eljárás megindításáról is értesíteni kellett. Az eljárás megszüntetéséről végzéssel dönt. Fellebbezésnek van helye.

50. III. Az eljárás felfüggesztése • Érdemi döntés nélkül felfüggeszti az eljárást • Az alapügyben a döntéshez más szerv állásfoglalására van szükség. Amíg a másik szerv az előzetes kérdésben nem foglalt állást az eljáró hatóság nem tudja az érdemi döntést meghozni, ezért nem képes az ügyintézési határidőt betartani. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. • A bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, azonban ezt a bírósági döntést perújítási vagy felülvizsgálati kérelemmel megtámadták. Az új bírósági döntés meghozataláig az eljárást fel kell függeszteni.