E N D
1. Az Üzemi Tanács választásának szabályai
2. Témák I. Az elozo évek munkájának értékelése
II. A választás elokészítése
III. A választási bizottság
IV. A tanács létszáma
V. A választás
VI. Érvényesség, eredményesség
VII. A szavazatszedo bizottság
VIII. Szavazatszámlálás, jegyzokönyv, viták
IX. Az tanács muködése
3. I. Az elozo évek munkájának értékelése 1. A tanács szerkezete, muködése
központi ÜT
különbözo munkavállalói csoportok képviselete
belso munka értékelése
4. 2. A tanács kapcsolatai
a munkáltatóval (üzemi megállapodás, jogosítványok, információszerzés)
a szakszervezetekkel
a munkavállalókkal
az egyéb részvételi intézményekkel (munkavédelmi képviselok, felügyelo bizottságok, munkavállalói tulajdonosi szervezetek)
vállalaton, intézményen kívüli kapcsolatok.
5. 3. A tanács muködésének feltételei
pénzügyi feltételek (szakirodalom, képzés, szakértok)
munkaido kedvezmény
tagok védettsége
technikai feltételek
6. II. A választás elokészítése 1. Hol és mikor kell választani?
Mt. hatály, 50<, (üzemi megbízott 15<51)
központi üzemi tanács
a mandátum lejártakor (3 év), vagy ha megszunik
7. 2. Rendkívüli, soron kívüli választás a mandátum megszunésétol számított 3 hónapon belül
ha a tanács tagjainak száma több mint egyharmaddal csökkent,
ha a tanácsot ümb.-t visszahívják,
mandátummegszunés, mert a munkavállalók száma több mint kétharmaddal vagy 51 fo alá csökken,
telephely összevonás vagy szétválás.
8. 3. A munkáltató személyében bekövetkezo jogutódlás
összevonás vagy szétválás: az új tanács megválasztásáig (max. 6 hónapig) ideiglenes üt.: nem választják, a megszunok delegálják a tagokat, vb.-ot kell létrehoznia.
jogelod tanács megszunik, a jogutódnál muködo nem: a megszuno delegál tagot.
a jogelodtol átkerülo munkavállalók száma eléri a 20 %-ot: 1 évig muködhet a jogutódlást követoen.
9. 4. Mi történik, ha nem választanak tanácsot?
Inkább jog mint kötelezettség
Nincs reprezentativitás, nincs KSZ
Állami támogatások, közbeszerzések.
10. III. A választási bizottság Ha már muködik tanács ott a tanács feladata a választás kezdeményezése és a vb. létrehozása.
A választás napja elott 8 héttel kell létrehozni!
Tagjait az Üt. kéri fel.
Ahol több üzemi tanácsot választanak, ott annyi választási bizottságot kell megalakítani, ahány területen sor kerül a választásra.
A központi üzemi tanács delegálással jön létre, tehát központi választási bizottságra nincs szükség.
11. 1. A vb. tagjai.
A választásra jogosultak, szakszervezetek képviseloi
Nem lehet tagja, aki a bizottság megalakításának idopontjában a tanács tagja vagy elnöke valamint a munkáltató.
Aki részt vesz a vb. munkájában, az nem választható az üzemi tanács tagjának.
12. A tagok számáról a törvény nem rendelkezik.
Célszeru: - páratlan (min.:3, max.:9), - a szakszervezetek képviseloi és a nem szervezett dolgozók is kapjanak helyet, - ha több szervezeti egységgel rendelkezik a munkáltató, de csak egy üzemi tanácsot választanak, akkor szerencsés, ha minden nagyobb egységbol van tagja a választási bizottságnak.
13. 2. A bizottság fobb feladatai:
elso ülésén elnököt választ saját tagjai közül és meghatározza az ügyrendjét,
a munkáltatótól megkéri a munkavállalók adatait, azok alapján elkészíti a választásra jogosultak és a választhatóak jegyzékét, és közzéteszi,
meghatározza a választás napját és idotartamát, a jelöltállítás határidejét valamint azt, hogy a törvény alapján hány tagú tanácsot kell választani.
14. Gondoskodik a szavazóhelyekrol és a titkos szavazás technikai feltételeirol,
felkéri a szavazatszedo bizottság(ok) tagjait,
elkészítteti a szavazólapokat,
a szakszervezetek képviseloivel közösen kivizsgálja a választással kapcsolatos vitás ügyeket,
összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az eredményt és elkészíti a jegyzokönyvet.
15. Közzéteszi a megválasztott tagok és póttagok listáját,
a választási jegyzokönyvet tájékoztatásul megküldi a szakszervezeteknek és a munkáltatónak,
összehívja az üzemi tanács elso ülését a választást követo tizenöt napon belül, és átadja a választási dokumentumokat.
16. A megbízatás idotartamát törvény nem határozza meg.
a választás lezárásáig,
a tanács elso üléséig,
hároméves periódusra, a következo választás kezdetéig, az új bizottság létrehozásáig.
17. IV. A tanács létszáma Ha a munkavállalók száma a munkáltatónál a választás idopontjában
több mint tizenöt fo, de kevesebb, mint ötvenegy, üzemi megbízottat;
több mint ötven, de a száz fot nem haladja meg, három,
több mint száz, de a háromszáz fot nem haladja meg, öt,
több mint háromszáz, de az ötszáz fot nem haladja meg, hét,
több mint ötszáz, de az ezer fot nem haladja meg, kilenc,
több mint ezer, de a kétezer fot nem haladja meg, tizenegy,
több mint kétezer, tizenhárom tagú üzemi tanácsot kell választani.
18. 1. Központi Üt.
Az üzemi tanács tagjainak számára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de a tanácsot nem választják, hanem arányos delegálással hozzák létre.
19. 2. Póttagság
Akik a választáson megkapták az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát, de nem kerültek be a tanácsba.
Amennyiben a tanács tagjai közül valakinek megszunik a mandátuma (pl.: megszunik a munkaviszonya, vagy visszahívják), akkor a helyére póttag hívható be.
20. V. A választás 1. Aktív választó
munkáltatóval munkaviszonyban áll (mikor keletkezett, távol van, határozott, részmunkaido, nyugdíjas), más jogviszonyban nem
a munkáltatói jogok gyakorlója, munkáltató vezetoje.
Ha több tanácsot választanak, csak annál ahol foglalkoztatják.
21. 2. Passzív választó
cselekvoképesség, hat hónap munkaviszony
nem választható:
munkáltatói jogot gyakorol,
a munkáltatónak, illetve a munkáltató vezetojének közeli hozzátartozója;
a választási bizottságnak tagja,
függetlenített szakszervezeti tisztségviselo...
22. 3. Jelöltállítás
A munkáltatónál képviselettel rendelkezo szakszervezet
A munkavállalók 10%-a, vagy 50 fo
A jelölt írásban nyilatkozik az elfogadásról, a jelölést és a nyilatkozatot a vb.-hez kell eljuttatni.(összeférhetetlenség vizsgálat)
Az Üt. nem rendelkezik jelöltállítási jogosultsággal.
23. A jelöltállítási idoszak lezárása és a választás napja között 3 hétnek kell eltelni.
A jelöltlistán minimum annyi jelölt neve szerepel, ahány tagú üzemi tanácsot kell választani.
ABC sorrend a jelöltlistán (mellette fel kell tüntetni, hogy melyik szakszervezet jelölte)
24. 5. Szavazólap
A jelöltlista alapján a vb. készíti el
munkáltató
jelöltek neve ABC sorrendben
jelölo szakszervezet neve (melyik ágazati, vagy országos szervezet tagja), vagy nem szakszervezeti jelölt
tv. alapján hány tagú tanács
milyen módon jelezze a szavazatát.
25. VI. Érvényesség, eredményesség 1. A szavazat érvényessége
Az a szavazat érvényes, amelyet a választási bizottság által kiadott szavazólapon adtak le, és egyértelmuen megállapítható, hogy a szavazatokat kikre adták le.
Érvényesnek tekintheto az a szavazat, amelyen nem a szavazólapon eloírt módon jelölték meg a választott neveket, de egyértelmu, hogy kikre adták a szavazatokat.
26. A teljes szavazólap érvénytelen akkor, ha:
nem a választási bizottság által kiadott szavazólapon történt a szavazás;
a szavazólapon a választható tagok számánál több jelölt nevét jelölték meg;
a választani kívánt jelöltek nevét nem egyértelmuen jelölték meg, és nem lehet megállapítani, hogy a szavazatokat kikre adták.
27. Az egy-egy jelöltre leadott szavazat akkor érvénytelen, ha:
nem állapítható meg egyértelmuen, hogy a szavazatot a jelöltre akarták leadni;
a szavazólapon nem szereplo új nevet írnak fel.
Megválasztottnak tekinteni, akik az érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább az egy jelöltre leadható érvényes szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenloség esetén azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a munkáltatónál hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik.
28. 2. A választás érvényessége
Ha a jogosultak több mint fele részt vesz.
Az érvénytelen választást meg kell ismételni
30 napon túl, 90 napon belül, jelöltlista, szavazólap változatlan, egyharmados részvétel, két éves mandátum
ha a megismételt is érvénytelen 1 év múlva kell új választást tartani.
29. 3. A választás eredményessége
Ha a 30%-os támogatottságot legalább annyi jelölt megkapta, ahány tagú tanácsot kell választani.
Eredménytelenség esetén az új választást 30 napon belül a fennmaradó helyekre kell kiírni. 15 napig új jelöltek is állíthatók.
30. VII. A szavazatszedo bizottság Tagjait és elnökét a vb. kéri fel.
Feladatai:
szabályok
aktív jogosultság, személyazonosság ellenorzése
szavazólap kiadása, tájékoztat a szavazás módjáról
szavazófülkében egy személy
lezárás
lezárt urna, megmaradt szavazólapok, jegyzokönyv átadása a vb.-nek.
31. VIII. Szavazatszámlálás, jegyzokönyv, viták 1. Szavazatszámlálás
A vb. Feladata.
Az urnákat a választás lezárása után egy helyen és egy idoben lehet felbontani, még akkor is, ha eltéro idopontban zajlottak a szavazások.
32. 2. Jegyzokönyv
a szavazóurnák felbontásának körülményeit (hol, mikor és kiknek a jelenlétében került sor)
a választás helyét és idopontját;
a szavazásra jogosultak számát;a szavazáson részt vevok számát,
az összes leadott szavazólap számát ebbol mennyi érvényes és érvénytelen,
az összes leadott szavazatok számát; ebbol mennyi érvénytelen és mennyi az érvényes;
az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát;
a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét;
a választással összefüggo esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést, és mellékletként a felvett jegyzokönyvet.
33. 3. Vita
Kezdeményezhetik: a választásra jogosultak, a szakszervezetek és a munkáltató.
A jelöléssel, a választás lebonyolításával, eredményével kapcsolatban.
Vb. egyeztetést kell lefolytatnia, öt napon belül határoznia. Sikertelen egyeztetés esetén munkaügyi bíróság.
34. IX. Az tanács muködése Az üzemi tanács a megválasztását követo tizenöt napon belül összeül.
elso ülésén - tagjai közül - elnököt választ.
határozatait szótöbbséggel hozza.
határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább fele részt vesz, szavazategyenloség esetén az elnök szavazata dönt.
határozatához a jelen levo tagok legalább kétharmados többsége szükséges, ha az üzemi tanács együttdöntési jogát gyakorolja.
üléseit szükség szerint tartja, az üzemi tanácsot az elnök hívja össze, minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri.
ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt.
35. Az elnök jelölésének és megválasztásának módját az üzemi tanács ügyrendje határozza meg. Ahol nincs ügyrend célszeru hogy:
a választás titkos szavazással történjen;
kétharmados jelenlét legyen szükséges az érvényességhez;
a megválasztás egyszeru szótöbbséggel történjen;
szavazategyenloség esetén a munkáltatónál eltöltött hosszabb munkaviszony döntsön;
javaslatot a személyre a tanács bármely tagja tehessen.