A bengáli vaisnavizmus irodalma

A bengáli vaisnavizmus irodalma • Dharma és Vallás • Az irodalom a vallás szolgálatában • Irodalom feladata: 1. Dicsőíteni az Urat 2. Az embereket a lelki élet felé terelni

¼r¦ N§rada így szólt: Nem beszéltél az Istenség Személyiségének fenséges és makulátlan dicsõségérõl. Mit ér az a filozófia, amely nem nyújt elégedettséget az Úr transzcendentális érzékeinek?

A nagy bölcs, Vy§sadeva, aki nagyon kegyes a tudatlanok tömegéhez, úgy állította össze a Védákat, hogy azt a kevésbé értelmes emberek is befogadhassák. Könyörületességbõl a nagy szent úgy gondolta, hogy ez majd lehetõvé teszi az emberek számára az élet végsõ céljának megértését. Összeállította hát a Mah§bh§rata címû nagyszerû történelmi elbeszélést, a nõk, a ª¡drák és a kétszer születettek barátai részére.

Vaisnava kanonizációs elvek: 1. siddhánta (filozófiai hitelesség) 2. rasza (esztétikai gyönyörködtetés / költőiesség)

Óh, nagy bölcs! Részletesen leírtad a vallásos cselekedetekkel kezdõdõ négy elvet, ám az Istenség Személyisége, V§sudeva dicsõségérõl nem beszéltél. Azok a szavak, amelyek nem az Úr dicsõségét írják le — aki egyedül meg tudja szentelni az egész univerzumot —, a szentek szerint olyanok, mint a varjak zarándokhelye, amely semmi élvezetet nem nyújt a teljesen tökéletes emberek számára, mert õk a transzcendentális birodalom lakói.

Az irodalom 3 alappillére: 1. alkotó 2. mű 3. befogadó

1. Az alkotó • Siddhánta (filozófiai hitelesség) 1. ácsár = prácsár 2. tanítványi láncolat

¼r¦ Caitanya Mah§prabhu belépett R¡pa Gosv§m¦ szívébe, s megáldotta azzal a képességgel, hogy helyesen állapíthassa meg minden igazság végsõ lényegét. Tapasztalt bhaktává tette, akinek döntései pontosan egyeznek a tanítványi láncolat határozataival. ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu ezzel személyesen hatalmazta fel ¼r¦ R¡pa Gosv§m¦t.

¼r¦la R¡pa Gosv§m¦, aki Svar¡pa D§modarát szívbéli barátjának tekintette, valójában ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu pontos mása volt, és nagyon-nagyon közel állt az Úr szívéhez. Mivel ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu eksztatikus szeretetét testesítette meg, természetes módon rendkívüli szépséget árasztott. Nagyon hûségesen követte az Úr által hirdetett elveket, és képes volt arra, hogy helyesen magyarázza el az Úr K¥¢£a kedvteléseit. ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu a kegyével áldotta meg ¼r¦la R¡pa Gosv§m¦t, hogy ¼r¦la R¡pa Gosv§m¦ transzcendentális mûvek megírásával szolgálhassa Õt.

1. Az alkotó • Rasza (esztétika/költőiség): • Az irodalom egyik célja: Istent dicsőíteni • Istent csak ékes szavakkal, kellő pompával lehet dicsőíteni • A gyönyörködtetés nem öncélú • Krsna felé irányul

¼r¦ Caitanya Mah§prabhu ¼r¦la R¡pa Gosv§m¦ transzcendentális költészetének metaforáit és egyéb irodalmi díszítéseitmagasztalta. Azt mondta, hogy ilyen költõi tulajdonságok nélkül lehetetlen a transzcendentális ízekrõl prédikálni.

2. A mű • Az alkotás folyamata 1. kinyilatkoztatás (Rúpa, Jayadeva Gosvami) 2. kommentár (préselt gyapot kigobozása)

2. A mű • 3 műnem: 1. Líra 2. Epika 3. Dráma

2. A mű LÍRA • Jellemzői • Szerkezetük: - egyszerű, könnyen dalolhatók (szmaranam) • Témájuk: 1. Filozófiai tételek 2. Rádhá és Krsna szerelme 3. Az Úr Caitanya dicsősége 4. A lírai én lelki vágyai/vágyódásai

2. A mű • Legkiemelkedőbb képviselői: • Narottama dásza Thakura • Locsana dásza • Govinda dásza • Csandrasékhara dásza • Vászudeva Gosh • Jnánadásza • Srínivásza • Rúpa Gosvámi • Bhaktivinoda Thákura

2. A mű EPIKA • 3 kedvelt és elterjedt epikai műfaj: 1. Regény 2.Elbeszélő költemények (kávyák) 3. Életrajzok (carita, máhátmya, kadaca)

2. A mű 1.Regény Bhaktivinoda Thákura: Jaiva Dharma • Pikareszk regény • Utazása = különböző életfelfogások • Végállomás = bhakti-yoga

2. A mű 2.Elbeszélő költemények (kávyák) • Krsna és Caitanya alakja köré fonódtak • Fajtái: a) mahá-kávya (hosszú) b) khanda-kávya (?) c) dúta-kávya - rövid - témája: szerelem vagy vallás - a szerelmes egy hírnököt küld kedveséhez

Rúpa Goszvámi: a) Hamszadúta - Egy hattyú a hírnök (hamsa ‘hattyú’) b) Uddhava-szandesa - Krsna rokona, Uddhava a hírnök Kálidásza: Méghadúta - A magyar címe: Felhőhírnök

2. A mű 3. Életrajzok (carita, máhátmya, kadaca) • Leginkább Caitanya Maháprabhu nevéhez köthetők • Eltávozása után megszaporodtak Krisnadásza Kavirája: Csaitanya-csaritamrita • Sohasem találkozik az Úr Csaitanyával • Mégis a legelfogadottabb (Miért?) • Nem hagyományos értelemben vett bibliográfia = interpretáció

2. A mű DRÁMA • Közkedvelt műfaj a vaisnava hagyományban • Brahmá teremtette meg a félistenek oktatása és szórakoztatása végett • Az első előadás: Indra udvarában • Bharata Muni: Nátya-sásztra - drámaelméleti munka (nátya ‘dráma’) - rendkívül részletes

3. A befogadó • A vaisnava kánon elvárásai: 1. sziddhánta (filozófiai hitelesség) 2. rasza (esztétikai gyönyörködtetés) • A tökéletese hatás eléréséhez nem elég • A befogadói attitűd is szerepet játszik • Az anyagi term. 3 kötőerejének befolyása => eltérő értelmezések • A legteljesebb megértés => „megelőlegezett” hit • Teoretikusan el kell fogadni a mű szemléletét

3. A befogadó Bhagavad-gítá • Számtalan fordítás és kommentár • Támadják Sríla Prabhupáda fordítását => túlságosan egyoldalú => mindent a bhakti szempontjából magyaráz • A Gítát csak ebből a szempontból lehet megérteni

Kedves Arjunám, Engem csakis az osztatlan odaadó szolgálat révén lehet igazán megérteni úgy, ahogyan elõtted állok, s így lehet közvetlenül meglátni Engem. Csak ily módon tudsz behatolni a Rólam szóló tudás misztériumába.

3. A befogadó Rámájana • Megértése több szintű 1. Titokzatos mese (eposz) 2. Védikus történelmi krónika 3. Szentírás

A bengáli vaisnavizmus irodalma