330 likes | 441 Views
K+F+I tevékenységek támogatása, befektetés-ösztönzés az innováció területén. Szilágyi László Debrecen, 200 9. október 1. Tartalom. K+F+I helyzetkép Célkitűzések, stratégiák, kiemelt ágazatok A nemzeti innovációs rendszer A hazai támogatási rendszer
E N D
K+F+I tevékenységek támogatása, befektetés-ösztönzés az innováció területén Szilágyi László Debrecen, 2009. október 1.
Tartalom • K+F+I helyzetkép • Célkitűzések, stratégiák, kiemelt ágazatok • A nemzeti innovációs rendszer • A hazai támogatási rendszer • Az Innovációs Alap 2009. évi pályázatai • Az Észak-Alföldi régió specifikumai
Hazai kihívások a K+F+I területén Kevés ahigh-tech vállalkozás Kevés globális piaconversenyképes termék, szolgáltatás Alacsony szintűa nemzeti szintű K+F ráfordítás (a GDP 0,97%-a) és ezen belül a vállalati K+F ráfordítás (43%) Nem megfelelő a K+F stratégiai együttműködésés aK+F eredmények gyakorlati hasznosítása Atermészettudományos és műszaki szakemberek számaalacsony (az EU-15 átlag 1/3-a) Az alacsonyszabadalmi aktivitás(a USPTO-nál az EU-15 átlag 9%-a, EPO-nál 12%-a)
Hazai helyzet: Elmaradás az IPR kezelésben, a vállalati K+F ráfordításokban, a HR mutatókban
K+F ráfordítások szektoronként és régiónként Forrás: KSH
Az innovatív vállalkozások aránya Alacsony az innovatív vállalkozások aránya Forrás: Innobarometer 2007
Döntően – külföldi tulajdonú – nagyvállalatok költenek K+F-re
OECD Policy Review – HungaryAjánlások Az innováció szempontjából kedvező keretfeltételek kialakítása. A TTI humán potenciál megerősítése. Az innovációs rendszer irányítási struktúrájának fejlesztése. Vállalati innováció erősítése. Innovációs kapcsolatrendszer megerősítése, hálózatosodás. Kritikus tömeg, relevancia és kiválóság a kutatásban. A K+F nemzetköziesedéséből eredő haszon maximalizálása.
TTI stratégiai dokumentumok K+F eredmények üzleti hasznosítása Innovatív vállalkozások számának növelése, vállalati innováció ösztönzése Tudásbázis erősítése, tehetséggondozás, tudományos utánpótlás támogatása Nemzetközi, EU-s K+F együttműködésben való intenzívebb részvétel Regionális innováció erősítése • TTI stratégia 2007-2013 (2007. márc.) • TTI stratégia intézkedési terve 2007-2010 (2007. aug.) • TTI stratégia intézkedési terve 2009-2010 (2009. márc.)
A válság leküzdése a K+F+I területén - hármas feladat A K+F+I szakterület válság-jelenségeinek megelőzése,kezelése A K+F+I támogatási programok hatékony működtetése, normatív finanszírozás Innováció-barát gazdasági környezet A szakterület hozzájárulása a nemzetgazdasági válságkezeléshez Magas képzettségű munkaerő védelme (KTIA pályázat) A pályázati kifizetések gyorsaságának, hatékonyságának fokozása, dereguláció A szakterület hozzájárulása a válságot követő időszak versenyképességének magalapozásához Tudás- és innovációs bázis erősítése (Nemzeti Tudásközpont Program, Pólus program – GOP 1.2.2., Technológiai inkubátor Program) Infrastruktúra fejlesztés (ELI, NEKIFUT, TIOP 1.3.1 - felsőoktatás) Vállalati innovációs tevékenység erősítése (Ötlettől a megvalósulásig, Vállalati innovációs program – GOP 1.3.1-2., GOP 2.1.1., Klaszter program – GOP 1.2.1., Inkubátor program, JEREMIE Program – GOP 4., Beszállítói program GOP 1.3.3.) Kutatások támogatása (Technológiai Program, Vállalati kutatások – GOP 1.1.1.) Regionális innováció erősítése (Baross Program, Innocsekk Plusz, ROP-ok, RIÜ-k)
Kiemelt ágazatok - akciótervek Feladat: az ország egyedi gazdasági szerkezetének, hagyományainak és komparatív előnyeinek figyelembevételével azonosítani azokat az ágazatokat, melyek a magyar gazdaság motorjaként képesek hosszú távú fenntartható növekedés biztosítani • NFGM mandátum az ágazati stratégiák kidolgozására (2008. szeptember) • Alapvető cél a gazdaság versenyképességének javítása • Olyan ágazatokra kell koncentrálni, amelyek: • tudás-intenzívek • jó növekedési képességűek • a hazai K+F+I élénkülését eredményezik • jelentős a hazai hozzáadott érték potenciál
A kiválasztott ágazatok • Súlyozott rangsorolás alapján választottuk ki az iparágakat, amelyek • Rugalmasan igazodnak a globális kereslethez • Jó növekedési képességűek • Komparatív előnyeinkre építenek Kiválasztott ágazatok • Járműipar • Logisztika • Gyógyszeripar + Biotechnológia • Infokommunikáció A K+F és innováció szempontjából is kiemelkedő területek.
Magyarország KI stratégiája • A világszínvonalú KI vonza a tehetséget • Nemzeti Kutatási Infrastruktúra-Fejlesztési Utiterv kialakítása, mely tartalmazza az országon belüli és az azon kívüli nagyberendezéseket is (NEKIFUT projekt) Elsőrendű prioritás:európai kutatási nagyberendezés magyarországi befogadása olyan területen, ahol hazánk erős kompetenciával rendelkezik
A nemzeti innovációs rendszer 2003-2007(finanszírozás, működés) • Finanszírozás: • Innovációs Alap létrehozása, • EU alapokés hazai társfinanszírozás (NFT I: GVOP, ÚMFT: GOP, TÁMOP, TIOP) • Irányítási struktúra: • TTPK, 4T, NKTH, KuTIT, KPI létrehozása, • társadalmi részvétel erősítése, • regionális fejlesztési/innovációs szervezetek • Jogi környezet: • Innovációs törvény, • TTI kormányzati stratégia, TTI intézkedési terv A modern innovációs rendszer alapjai rendelkezésre állnak feladat a HATÉKONYSÁG növelése a rendszerelemek összehangolásával
Változás a TTI irányítási rendszerben, 2009 A kutatás-fejlesztési és innovációs szakterületért felelős a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter A tudományos szakterületért felelős az oktatási és kulturális miniszter Kutatási és Tudománypolitikai Tanács – a miniszterelnök vezetésével NKTH -miniszteri felügyelet - kabinetfőnöki operatív koordináció - NFGM költségvetési fejezet
A K+F szférának jutó állami források Éves szinten átlagosan 250 - 290 milliárd Ft-ot fordítunk nemzetgazdasági szinten K+F+I célokra Közfinanszírozás/pályázati forrás: kb. 120-153 mrd Ft évente Hazai források: KTI Alap – 40 - 50 milliárd Ft évente OTKA -5 - 7 milliárd Ft évente EU-hazai társfinanszírozású források - ÚMFT KFI prioritások: GOP – 32 - 37 milliárd Ft évente TIOP, TÁMOP – 25 - 30 milliárd Ft évente Egyéb OP-k (ROP, ETE) – 7 -12 milliárd Ft évente EU források: FP7 – 10 - 15 milliárd Ft évente CIP – 1,3 - 2,0 milliárd Ft évente FORRÁSKOORDINÁCIÓ
A vállalatok innovációs aktivitásának fellendítését szolgáló eszközök GOP-1.1.1 KTIA IP KTIA Inku- bátor RIÜ 2008 • KTIA • Baross KTIA Tudásközpont KTIA K+F munkaerő megőrzése
Lépések a hatékony támogatási rendszer megteremtése felé • Tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs források szakmai és területi összehangolása, egységes forrástérkép (2009-ben megvalósult) • Deregulációs jogszabály elfogadtatása • Pályáztatási rendszer egyszerűsítése és felgyorsítása (elektronikus pályáztatási rendszer) • Stratégiai húzóágazati kutatási programok elindítása • Ösztönző programcsomag kialakítása fiatal innovatív vállalkozások részére • Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv (NEKIFUT) Projekt • Európai Kutatási Nagyberendezés legyen Magyarországon • K+F FDI beruházások ösztönzése (EKD, GOP)
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Forrás: PM
Tudás Magyarország • Nemzetközi színvonalú kompetencia- központok létrehozása húzóágazati, kulcstechnológiai területeken Nemzeti Tudásközpont Program • NKTH-OTKA együttműködés Célzott alapkutatások OTKA-Humánerőforrás • Tehetséggondozás, kutatói utánpótlás • Kutatási infrastruktúra fejlesztése – NEKIFUT, EISZ • Tudomány és innováció társadalmasítása, Mecenatúra program
Technológia Magyarország – I. Nemzeti Technológiai Program • Alkalmazás-orientált, • innováció-, gazdaság-, és/vagy társadalomstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű programok támogatása • 2009-től: felülről irányított (top-down) megközelítés 1. Stratégiai Kutatások Támogatása 2009-ben két kiírás, megújított bírálati rendszer (bírálók kiválasztása közjegyző előtti sorsolással) Alprogramok: • Élettudományok • Versenyképes ipar • Versenyképes agrárium és élelmiszeripar • Élhető, fenntartható környezet • Védelmi és biztonsági kutatások
Technológia Magyarország – II. 2. „Grand Challenges” program (integrált kutatások) • Nemzetstratégiai fontosságú területen folytatott kutatások • Jövőbe mutató kihívások • Jelentős hatás Magyarország technikai fejlettségére • Szellemi tulajdon jogi védelmének támogatása
Vállalkozó Magyarország • Fiatal Innovatív vállalkozások támogatása • KKV-k kiemelt támogatása • Technológia-transzfer ösztönzése • Technológiai és üzleti inkubáció fejlesztése a (kockázati) tőke bevonása érdekében • Magasan képzett munkaerő megtartása, fejlesztése • Regionális innováció támogatása Programok: • 5LET • Technológiai Inkubátor Program • Regionális Innováció támogatása: Regionális Programok, Innocsekk Plusz • Magasan képzett munkaerő alkalmazásának támogatása
Együttműködő Magyarország – I. Cél: Magyar kutatók, kutatóhelyek nemzetközi K+F-be való bekapcsolódásának támogatása • EU K+F programok • EU 7. K+F keretprogram támogatása (Konzorciumépítő pályázat, Bonus pályázat) • EU K+F közös programokban való részvétel (AAL, EUROSTARS, ARTEMIS, ENIAC) • ERA-NET programokban való részvétel • EUREKA • ERC
Együttműködő Magyarország – II. • Kétoldalú nemzetközi együttműködések • Nemzetközi Nagyprojektek • TéT együttműködések - Kétoldalú, projektalapú együttműködések • Shenzen • Szingapúr • Franciaország • Izrael • India
A GOP K+F+I pályázatokon az Észak-Alföld vállalkozásai sikeresen szerepelnek, … A megítélt támogatás arányában. Forrás: NFÜ, 2008.
… különösen az orvostudományokban A megítélt támogatás arányában. Forrás: NFÜ, 2008.
A Debreceni Egyetem K+F teljesítménye fontos tényező lehet a tőkevonzásban Forrás: KSH, 2007
Köszönöm a figyelmet! szilagyi.laszlo@nkth.gov.huhttp://www.nkth.gov.hu/
Európai Innovációs és Technológiai Intézet – EIT EIT – European Institute of Innovation and Technology • Európai Unió újonnan létrehozott közösségi ügynöksége • önálló jogi személyiség • az Intézet működésének célja, hogy segítse az oktatás, a kutatás és az innováció európai hálózatának kialakítását.
EIT – Innovatív felépítés Info- kommunikáció KIC EIT Megújuló energia KIC Klíma- változás KIC A szakmai munka tudás- és innovációs közösségek (Knowledge and Innovation Communities, KIC) keretében valósul meg.
Hazai program EIT KIC NKTH tervezett pályázati programja: EIT KIC Az NKTH támogatni kívánja azokat a magyar intézményeket, amelyek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által kiválasztott Tudományos és Innovációs Társulások valamelyikének tagjai lesznek, illetve, amelyek valamely KIC társulással hosszú távú partneri együttműködést alakítanak ki. Kiírás: 2009. negyedik negyedévében várható