1 / 67

EGÉSZSÉGMONITOROZÁS

EGÉSZSÉGMONITOROZÁS. Országos Lakossági Egészségfelmérés. EGÉSZSÉGMONITOROZÁS. A rendszeresen gyűjtött adatok alapján képet nyerhetünk a lakosság egész-ségéről, ennek alapján meghatározhatók a népegészségügyi prioritások megítélhetők a prioritások nyomán indí-

shel
Download Presentation

EGÉSZSÉGMONITOROZÁS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Országos Lakossági Egészségfelmérés

  2. EGÉSZSÉGMONITOROZÁS A rendszeresen gyűjtött adatok alapján képet nyerhetünk a lakosság egész-ségéről, ennek alapján meghatározhatók • a népegészségügyi prioritások • megítélhetők a prioritások nyomán indí- tott programok • a lakosság egészségének javításához nélkülözhetetlen kutatások megindítása

  3. EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Az egészségmonitorozás lehetővé teszi • felmérjük a népegészségügyi szempontból legjelentősebb egészségproblémákat • nyomon kövessük azok változását • felmérjük földrajzi elterjedésüket és a különféle társadalmi cso- portokban való megjelenésüket • adatokhoz jutunk az egészségproblémákkal kapcsolatban álló legfontosabb fizikai, pszichológiai és társadalmi környezeti tényezőkről, valamint azok változásának alakulásáról • mennyiségi és minőségi adatokat szolgáltat a rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatásokról, az egészségproblémák miatt igénybevett egészségügyi és más erőforrásokról

  4. EGÉSZSÉGMONITOROZÁS • Komplex Országos Morbiditási Vizsgálat (KOMOV 1979), amelynek célja a népesség nyilvántartott és rejtett morbiditásának a megisme-rése, a morbiditást befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi tényezők megismerése • Központi Statisztikai Hivatal 1984. évi mikrocenzus alapján végzett adat-felvétele, a népesség 2%-ára kiterjedő összeírás kutatói “a 6 éves és idősebb népesség egészségügyi helyzetének, valamint a 14 éves és idősebb népesség egészségkárosító szokásainak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnakLegfonto-sabb adatait” gyűjtötték és elemezték • A KSH által 1994-ben elvégzett átfogó, kérdőíves Egészségi Állapotfelvétel-ben háztartásban élő 5476, 15 és 65 év közötti személy vett részt, a felmé-rés “azt vizsgálta, hogyan ítélik meg az emberek egészségi állapotukat, mi a szerepe az életmódnak, az egészségre káros szokásoknak, a veszélyeztető kockázati tényezőknek • TÁRKI 1991-ben útjára indított Háztartás Panel kutatásgazdasági és pénzügyi stratégiáinak, illetve a háztartástagok demográfiai, munkaerő-piaci helyzetének követésére. • A SOTE Magatartástudományi Intézet vezetője, Kopp Mária és munkatársai 1983-ban, 1988-ban, valamint 1994-5-ben végeztek országos felmérést a neurotikus és depressziós tünetegyüttesek és társadalmi, környezeti, szichológiai háttértényezőik összefüggéseinek vizsgálatára

  5. Az OLEF 2000 célja • A lakosság egészségéről és azt meghatározó tényezőkről rendszeresen adatot gyűjtő egészségfelmérések korszerű és a nemzetközi gyakorlattal harmonizáló módszertanának hazai kialakítása és kipróbálása • A népegészségügyi szempontból legjelentő-sebb egészségproblémákra és az azzal kapcso-latban álló tényezőkre vonatkozó adatoknak a Központi Statisztikai Hivatal 1994-es Egészségi Állapot Felvétellel összevethető gyűjtése.

  6. Az OLEF 2000 célja

  7. Az OLEF célja

  8. Az OLEF 2000 célja • Mekkora a normálistól eltérő testtömegűek aránya? • Milyen a kapcsolat a funkcionalitás, a társadalmi-gazdasági tényezők és az egészségmagatartás között? • A funkcionalitás csökkenése mekkora anyagi terhet jelent a családoknak, és mekkorát a társadalomnak? • Az egészségi állapottól függetlenül milyen társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevételét? • Mekkora az alábbi egészségmagatartási tényezők egyes kategóriáinak gyakorisága: egyes táplálkozási szokások, testtömeg-index testmozgás dohányzás

  9. OLEF 2000 • A kérdőívfelvételéhez a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal nyilvántartásából 7000, véletlenül kiválasztott 18 éves vagy idősebb lakost kerestek fel a közbeszerzési eljárás során kiválasztott Magyar Gallup Intézet kérdezői az ország 440 településén. • A kérdezendők kiválasztása úgy történt, hogy minden településnagyság és megye arányosan képviselve legyen a mintában. A 2000. október 16.-án kezdődő kérdezés december elején fejeződött be. • A mintába került felnőttek mintegy 80%-ával, 5503 fővel sikerült felvenni a kérdőívet. A visszautasítás aránya a lakosok érdeklődése és a megfelelő előkészítés következtében alacsony volt: csupán minden 11. válaszolni képes felkeresett utasította el a részvételt, így a válaszadók a teljes magyar felnőtt lakosságot megfelelően képviselik. A közölt eredmények így a teljes felnőtt lakosságra általánosíthatók.

  10. Az OLEF 2000 jellemzői

  11. Az OLEF 2000 főbb megállapításai • Egészségproblémáik miatt tartósan korlátozott volt a társadalmi életben a középkorú felnőtteknegyede és az idős lakosság közel fele. • A mindennapi élethez majd minden 10. otthonélő időskorú embernek segítséget kellett igénybe vennie, közülük minden 4. segítség nélkül az ágyból sem tudott felkelni. • Olyan mentális egészség-problémákkal küzdött minden 6. nő és minden 11. férfi a kérdezést megelőző két hétben, amelyek akadályozták a tevékenysé-geiben vagy korlátozták a társadalmi életben. • Az egészségét rossznak vagy nagyon rossznak minősítette minden 6. felnőtt, ugyanakkor jónak illetve nagyon jónak vélte a felnőttek több mint 40%-a. • A keringési rendszer betegségei a középkorúak mintegy 40%-át érintették, az idős korú nők háromnegyedénél, az idős korú férfiak kétharmadánál fordultak elő ilyen betegségek. • Nyaki-, háti-, vagy deréktáji fájdalomra panaszkodott a nők kétharmada, a férfiak fele.

  12. Az OLEF 2000 főbb megállapításai • Túlsúlyos vagy elhízott volt a felnőttek fele. • Orvosi ellátást igénylő sérülést vagy mérgezést szenvedett minden 10. lakos a felmérést megelőző egy év folyamán, leggyakrabban otthoni tevékenység közben. • Semmit vagy csak keveset tehet saját egészségéért– gondolta csaknem minden 4. nő, míg a férfiak közül minden 5. vélekedett hasonlóképpen. • Napi rendszerességgel dohányzott a nők közel negyede, míg a férfiaknak több mint egyharmada. • Ritkán vagy soha nem ivott szeszesitalt a nők csaknem háromnegyede, a férfiak több mint harmada. Mértékletesen fogyasztott alkoholt a nők ötöde, a férfiak majd fele. Nagyivónak volt tekinthető minden 20. nő és minden 5. férfi. • Az egészségügyi ellátás semmilyen formáját nem vette igénybe az idősek mintegy 10%-a a felmérést megelőző egy évben.

  13. Az OLEF 2000 főbb megállapításai • Nem volt nőgyógyásznál a felmérést megelőző öt éven belül a középkorú nők ötöde, az idős korú nők kétharmada. • Legalább egy terhesség-megszakításon átesett a fiatal, szülőképes korosztályba tartozó nők 28%-a. • Nem járt fogorvosnál a felmérést megelőző egy évben a felnőtt lakosság közel kétharmada. • A felnőtt lakosság közel 80%-ának mérték vérnyomását a felmérést megelőző egy évben. • Természetgyógyászati ellátást a lakosság elhanyagolható töredéke vett igénybe.

  14. Fájdalomérzet

  15. A dohányzás gyakorisága

  16. OLEF 2003 Egészségmagatartás • Úgy véli, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért a férfiak csaknem háromnegyede, a nők több mint kétharmada. • Az egészségtudatosság magasabb a fiatalok, az isko-lázottabbak, a jobb anyagi körülmények között élők és a megfelelő társas támogatottsággal rendelkezők körében. • 2000 óta szignifikáns módon növekedett azok aránya, akik úgy gondolják, hogy semmit vagy csak keveset tehetnek a saját egészségükért.

  17. OLEF 2003 Egészségmagatartás • Dohányzik a nők 27,9%-a, a férfiak 40,5%-a. Többségük napi rendszerességgel rágyújt: a nők csaknem negyede, a férfiaknak több mint harmada. • A rendszeres dohányzás esélye magasabb a férfiak, a rossz anyagi körülmények között élők, a társas támogatottság hiányával küzdők és a magukat nem vallásosnak vallók körében. • A leszokással eredménytelenül próbálkozott a kérdezést megelőző évben a dohányosok több mint 40%-a. • Passzív dohányos a 65 év alatti nemdohányzó nők majdnem harmada, a férfiaknak csaknem fele. • A 65 év alatti, munkahellyel rendelkező nemdohányzó nők csaknem ötöde, a férfiaknak pedig majdnem harmada munkahelyi passzív dohányos.

  18. OLEF 2003 Egészségmagatartás • Nagyivó a nők 2,5%-a és a férfiak 17,7%-a. • A nagyivás esélye magasabb a férfiak, az idősebbek, a rossz anyagi körülmények között élők és a társas támogatottság hiányával küzdők körében. • Legalább egyszer ült ittasan a volán mögé a felmérést megelőző egy évben minden huszadik nem absztinens férfi (a fiatal férfiak közül minden tizenötödik).

  19. OLEF 2003 Egészségmagatartás • Egyáltalán nem végez testmozgást a felnőtt magyar lakosság csaknem 8%-a (az idős nők 20,5%-a és az idős férfiak 18,7%-a). • A fizikai inaktivitás esélye növekszik az életkorral; férfiak körében a nagyobb településen élők, nők körében pedig a jobb anyagi körülmények között élők szintén kisebb eséllyel végeznek megfelelő gyakoriságú testmozgást. • Túlsúlyos vagy elhízott a nők csaknem fele, a férfiaknak pedig több mint fele. • A kívánatosnál magasabb testtömeg esélye magasabb az idősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek, a jobb anyagi körülmények között élők, a felső vezetők és a gazdaságilag aktívak körében.

  20. A dohányzás és az anyagi helyzet kapcsolata Forrás: OLEF 2003. OEK

  21. Az elhízás és az életkor kapcsolata Forrás: OLEF 2003. OEK

  22. Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) • Az időskorúak között közel minden 13. nő, illetve minden 8. férfi semmilyen egészségügyi ellátást nem vett igénybe a felmérést megelőző egy évben. • A felmérést megelőző 12 hónapban nem kereste fel fogorvosát a lakosság közel kétharmada, a fiatal korosztályban a nők 40%-a, a férfiak 56,7%-a. • Nem járt nőgyógyásznál a kérdezést megelőző két éven belül a középkorú nők közel harmada, az idős nők közel háromnegyede. A méhnyakrák szűrésének 25-64 év közötti célcsoportjában közel minden 3. nő esetében nem végeztek citológiai vizsgálatot a felmérést megelőző két éven belül, ugyanakkor az emlőrákszűrés 45-64 év közötti célcsoportjában a nők közel háromnegyedénél történt mammográfiás vizsgálat.

  23. Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) • Saját bevallás alapján közel minden 3. felnőtt nőnek volt életében legalább egy terhességmegszakítása. • A felnőtt lakosság 80%-ának mérték a vérnyomását a kérdezést megelőző egy évben. • A magasvérnyomás betegségben szenvedők körében közel minden 8. személynek nem ellenőrizték a vérnyomását fél éven belül. • Mind a középkorúak, mind az időskorúak közel felének több mint egy éve vagy sohasem mértek koleszterinszintet. A magas koleszterin-szinttel rendelkezők harmadánál nem mérték a koleszterin szintjét fél éven belül. • Minden 2. középkorúnak és az időskorúak több mint harmadának vércukorszintjét több, mint egy éve vagy sohasem mérték. A cukorbetegségben szenvedők felének nem ellenőrizték a vércukor szintjét egy hónapon belül, és minden 5. cukorbetegnél nem ellenőrizték fél éven belül.

  24. Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) • A nők 32%-kal nagyobb eséllyel vették igénybe az alapellátást, mint a férfiak. Az OLEF 2000 eredményével ellentétben az iskolázottság nem befolyásolta az alapellátás igénybevételének az esélyét, tehát az eltelt időben vélhetően csökkentek az igénybevétel társadalmi egyenlőtlenségei. • A nők 37%-kal nagyobb eséllyel vettek részt a koleszterinszint-mérésen, és 49%-kal nagyobb eséllyel vércukorszint-mérésen, mint a férfiak. • A nőknek a férfiakhoz viszonyítva minden életkorban magasabb volt az esélyük a járóbeteg szakellátás igénybevételére, ez az érték a fiatal női korosztály esetén több mint 3,5-szer, a középkorúaknál közel 2,5-szer, az időskorú nőknél pedig közel 1,5-szer volt nagyobb. Az iskolázottság növekedésével és az anyagi helyzet javulásával emelkedett az esély a járóbeteg szakellátás igénybevételére, tehát ennél az ellátási formánál az alapellátással szemben inkább jelen van egyfajta társadalmi egyenlőtlenség. • A férfiaknál az életkor előrehaladtával szignifikánsan emelkedett a fekvőbeteg szakellátás igénybevételének esélye: az idős korúak esetén 2,8-szorosan nagyobb a fiatal korosztály tagjaihoz képest.

  25. Forrás: OLEF 2003. OEK

  26. A vélt egészségre vonatkozó kérdésre válaszadók között az alapellátást igénybe vevők %-osmegoszlása Forrás: OLEF 2003. OEK

  27. Kedvező és kedvezőtlen egészségmagatartású válaszadók között az alapellátást igénybe vevők %-os megoszlása Forrás: OLEF 2003. OEK

  28. A járóbeteg szakellátás igénybevétele és a nem összefüggése, az életkor módosító hatásátfigyelembe véve Forrás: OLEF 2003. OEK

  29. A járóbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az iskolázottság összefüggése Forrás: OLEF 2003. OEK

  30. A járóbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az anyagi helyzet összefüggése Forrás: OLEF 2003. OEK

  31. A fekvőbeteg szakellátás igénybevétele és a nem összefüggése, az életkor módosító hatásátfigyelembe véve Forrás: OLEF 2003. OEK

  32. A fekvőbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az életkor összefüggése a nők és a férfiak esetében Forrás: OLEF 2003. OEK

  33. A fogorvosi ellátás igénybevételének az esélye és az iskolázottság összefüggése Forrás: OLEF 2003. OEK

  34. A fogorvosi ellátás igénybevételének az esélye és az anyagi helyzet összefüggése Forrás: OLEF 2003. OEK

  35. Funkcionalitás • A nők 36%-ának, a férfiak 29%-ának volt valamilyen fokú funkció-csökkenése, idős korban ez az arány 75%-ra illetve 65%-ra emelkedett. A 65 év alattiak közül minden ötödik ember volt érintett. • A nők 6%-a, a férfiak 8,5%-a más segítségét vette igénybe az önellátáshoz. A 65 év felettiek több mint 3 %-a volt ágyhoz kötött. • A férfiak több mint 3%-a, a nők 5%-a legfeljebb pár lépést tudott megtenni. A 35-64 éves korosztályban a férfiak 10%-a, a nők 13%-a legfeljebb 200 métert tudott megállás nélkül megtenni, vagy anélkül, hogy rosszul érezte volna magát. • 65 év felett minden harmadik nőnek és férfinak halláscsökkenése volt • 65 év felett a nők 20%-ának, a férfiak 16%-ának volt valamilyen fokú vizelettartási zavara.

More Related