Szakma- és képzőhely választás, tanulóképzés 2008-ban

1. Szakma- és képzőhely választás, tanulóképzés 2008-ban Kurucz Jánosszakképzési vezetőSomogyi Kereskedelmi és Iparkamara

2. Pályaválasztás: • Iskolaválasztás? • Szakmaválasztás? • Pályaválasztás?

3. A pályaválasztást/szakmaválasztást meghatározzák: • Szülői igények, vágyak (iskolát választ) • Barátok (iskolát választ) • Iskola közelsége, „ismertsége” (iskolát választ) • Az ott oktatott szakmák, • A gazdaság igényei: -olykor távol képzik a lakóhelytől

4. A beiskolázott tanulók aránya • Gimnázium: 25% • Szakképző iskola: 50% • Szakiskola: 27% (4%-kal több, mint az országos átlag)

5. 2008. év változásai I. • Az iskolák szintjén centralizáció és modernizáció - mikro térségi általános iskolák létrejötte, - TISZK-be tömörült szakképző iskolák - iskolafelújítások • A források koncentrációja (normatíva változás)

6. 2008. év változásai II. • Döntések és források elosztásának regionális szintre telepítése=RFKB - decentralizált szakképzési források elosztása - szakképzési igény felmérés - szakképzési irányok és arányok meghatározása - kiemelten támogatott szakmák képzésének többlet támogatása - Támogatott szakmák - szakképzési forrásból támogatásra nem javasolt szakmák

7. 2008. év változásai III. • További célok az irányok, arányok meghatározásában: - Megyei szinten 1 iskolában 1 osztályban oktatható szakmák - Regionális szinten 1 iskolában 1 osztályban oktatható szakmák - Országos szinten 1 iskolában 1 osztályban oktatható szakmák

8. 2008. év változásai IV. • A kamarák szerepének erősödése: - RFKB alelnöke a régióban működő kamarák képviselője - RFKB tagok több mint fele a munkaadói, munkavállalói érdekképviseletek képviselői - Döntés előtt kamara által vezérelt előkészítés - A képzési igény felmérés és előrejelzés megszervezése, lebonyolítása Cél: Lássunk előre 2013-ig

9. 2008/2009. tanév beiskolázási adatai I.Iskolák összes tanulói létszám I.

10. 2008-2009. tanév beiskolázási adatai I.Iskolák összes tanulói létszám II.

11. 2008/2009. tanév beiskolázási adatai III.Kamarai tényszámok • A tanulószerződések száma 2008. 10.15-én: 1998 fő (2005. óta folyamatosan emelkedik) 56% kamarai tagnál van gyakorlati képzésen. • ÉRDEMES LETT SZAKMÁT TANULNI • AZ ÖSZTÖNDÍJ BEÉPÜLT A CSALÁDOK KÖLTSÉGVETÉSÉBE • ÉRTÉK LETT A TANULÓ • A GÉPIPAR-ban foglalkoztatott tanulók száma: 95 fő (enyhén nő és stabilizálódik) • A tanulószerződést kötött vállalkozások száma: 412 db. (25%-a kamarai tag) • A kamara által ellenőrzött és akkreditált képzőhelyek száma: 437 db. • A kamara által ismert és ellenőrzött vállalkozások képzési kapacitása a jelenlegi tanulólétszám kétszeresét is képes lenne képezni!

12. A tanulószerződés: melyet a gyakorlati képző vállalkozás köt a tanulóval, a kamara előtt. A kamara feladata :- A tanulószerződéssel kapcsolatos nyilvántartás, adminisztrálás, a gyakorlati képzők minősítése, ellenőrzése, tájékoztatása a feladataikról, adminisztrációs teendőikről, a tanulói panaszok kezelése. -Tanulószerződést az a vállalkozás köthet, akit a kamara minősített, arra alkalmasnak talált. - A kamarák működtetik a szakképzési tanácsadók hálózatát, melyen keresztül valamennyi gyakorlati képzőhely folyamatos ellenőrzése megtörténik. - A kamarák adják ki a pénzügyi elszámoláshoz szükséges tanúsítványokat is, melyek két évig érvényesek. Ehhez a minősítési-akkreditációs eljáráshoz szintén a kamarák látják el a szervezés feladatait. 2005. szeptember 1.-től a gyakorlati képzésüket megkezdő szakiskolai tanulók estében a gyakorlati képzést végző vállalkozás már csak tanulószerződéssel foglalkoztathat tanulót, néhány speciális kivételtől eltekintve.

13. TANULÓI JUTTATÁSOK • 1993. évi LXXVI. törvény 44 § (1) bekezdése alapján „A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni”. Mértékét a tv 44. § (2) bekezdése határozza meg: „A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. • A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell, felső határa a minimálbér 50%-a. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.” A pénzbeli juttatás a tanulót az oktatási szünet időtartamára is megilleti. A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

14. A 1993. évi LXXVI. törvény 48 § (2) bekezdése alapján „Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a 44. §-ban meghatározott pénzbeli juttatáson felül – adóterhet nem viselő járandóságként – havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés).” Az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében(1/2006 OM rend).” – • A Dél-dunántúli Régióban hiány-szakképesítésnek minősül: • - a szerszámkészítő, • - a hegesztő és • - a műanyag-feldolgozó.

15. A tanuló pénzbeni juttatását 29 % TB terheli a foglalkoztató oldaláról. • A tanuló részéről, mivel társadalombiztosítási szempontból ellátottnak minősül, a bruttó juttatásából levonandó az egészség- (7%) és a nyugdíjbiztosítási járulék (8,5%, melyből 8 % magánpénztári lehet) összesen 15,5 %-os összege. Más levonás tanulószerződéssel foglalkoztatott diák „ösztöndíját nem érinti”. • (A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 3. § (72) bekezdés értelmében a tanuló pénzbeli juttatásának kötelező (minimum) mértéke adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.)

16. Tájékoztatásul egy konkrét számítási példa, a tanuló pénzbeli juttatásának elszámolásáról. • A tanulószerződés keretében képzést végző vállalkozó a gyakorlati időszakra a minimálbér 20 %-át fizeti a tanulónak 2008 január 1-től a minimálbér 69.000,- Ft. • A tanulónak számfejtett bruttó ösztöndíj 13.800 Ft • 7 % egészségbiztosítási járulék 966 Ft • 8,5 % nyugdíjbiztosítási járulék/ebből 8 % magánnyugdíjpénztárba/ 1.173 Ft • A tanuló kézhez kap:11.661 Ft • 11 % egészségbiztosítási járulék: 1.518 Ft • 18 % nyugdíjbiztosítási járulék: 2.484 Ft • Összesen a vállalkozó 1 tanulóra jutó bérköltsége 1 hónapra vetítve: 17.802 Ft

17. A tanulók részére biztosítandó többi, jogszabályok szerint járó juttatás jellemzőit is melyekről, a szakképzésről szóló törvény 4.§ (2) bekezdés a) pontja alapján a 4/2002.(II.26.) OM rendelet rendelkezik. • - A rendelet 3. §-a tanuló számára biztosítandó kedvezményes étkeztetést szabályozza, mely szerint a képző hozzájárulása (egy munkanapra vonatkozóan) nem lehet kevesebb a tanuló esetében sem, mint a dolgozóké. Az étkezési támogatást arányosítani kell a tanulók által a gazdálkodónál letöltött munkaidővel.

18. A rendelet 4. §-a a tanuló számára biztosítandó útiköltség-térítést szabályozza. Lényege, hogy a tanuló számára akkor kell útiköltség-térítést fizetni, ha a gyakorlati képzés, ill. a vizsgáztatás nem egy helységben van a szakképző iskolával.

19. A jogszabályok alapján a tanuló számára szükséges biztosítani továbbá: • -Védőeszközöket(a rendelet 5. §-a) • -Tisztálkodási eszközök(a rendelet 5. §-a szerint szappan és kéztisztító krém számolható el csak) • -Munkaruhát (a rendelet 5. §-a) • -Orvosi alkalmassági vizsgálatot (szakképzési tv. 21. § foglalkozás egészségügyi orvosi szolgálatnál, üzemorvosnál, nem azonos az iskolaorvosi vizsgálattal) • -Felelősségbiztosítást(közoktatási tv. 11. § (5)) • -Munkavédelmi oktatást (szakképzési tv. 21. §) • -(Nem kötelező, de adható a jó munkára jutalom, vagy akár szociális támogatás is.) (rendelet 8. § Elszámolása igen bizonyult!!!) • Nagyon fontos megjegyezni, hogy a tanulót minden juttatás megilleti a szünidőben is!

20. A gyakorlati képzés költségei visszaigényelhetőek : • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Támogatási- és Bevalláskezelési Igazgatósága • (cím: 1439 Budapest, Pf. 629.) • A tárgyévet követő év február 15.-ig kell elkészíteni és benyújtani az éves szakképzési hozzájárulás (SZHJ) bevallást, melyben a tanulóra fordított előbb felsorolt költségek elszámolhatóak, továbbá az oktatással foglalkozó munkavállaló (gyakorlati oktató) időarányos bére. • /Ezen tételeket az Igazgatóság visszautalja vagy a szakképzési hozzájárulási kötelezettségéből levonja a gazdálkodónak/: (2003. évi 86. tv. melléklete)

21. A tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozást érintő egyéb kedvezmények: • A felsorolt pénzügyi kedvezményeken túl a gazdálkodó szervezet az adózás előtti eredményét is csökkentheti, ha tanulót oktat. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi 81. tv. 7. (1) i) pontja alapján „Az adózás előtti eredményt csökkenti: az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12%-a, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi”. • Munkaerőpiaci Alap Képzési Alaprész Decentralizált Keretéből nyílik rendszeres lehetőség a vállalkozók eszközvásárlási, fejlesztési támogatására is. Minden év tavaszán az Oktatási Hivatal szervezésében kerül sor a pályázatok kiírására, lebonyolítására. • Azon vállalkozások pályázhatnak, akik szakiskolai tanulók gyakorlati képzését ellátják, az oktatás valamennyi szükséges feltételével rendelkeznek. A pályázat célja, olyan modern eszközök beszerzése, melyek az oktatott szakma eszközjegyzékében szerepelnek. A pályázat szokásos összege 1-1,5 millió forint tanulónként, maximuma pedig 8-10 millió forint.

22. A GYAKORLATI SZINTVIZSGA SZERVEZÉSE • A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 5.§ (1) bekezdése értelmében az országos gazdasági kamarák – az országos gazdasági érdekképviseletekkel együttműködve – 16 szakmában kidolgozták a szakmai és vizsgakövetelményeket. A 15.§ (4)-(5) bekezdése értelmében ezekben a szakképesítésekben a gazdasági kamarák szintvizsgákat szerveznek. A szintvizsgák kötelezővé tételét az tette szükségessé, hogy eddig – kevés iskola kivételéve – csak a záróvizsgán derült ki, hogy milyen mértékben sajátították el a tanulók a legszükségesebb gyakorlati kompetenciákat, ekkor már nem lehetett a hiányokat pótolni. • A szintvizsgával kapcsolatos valamennyi szervezési, adminisztrálási feladat a kamarára hárul, a vizsgafeltételekről a szakképzési apparátus gondoskodik, a jegyzői feladatokat is megszervezi, ellátja.

23. Az MKIK-nak átadott 16 szakképesítés: • 1.Ács-állványozó 320430/1/2005. • 2.Asztalos 34245/1/2004.20430/2/2005. • 3.Bőrdíszműves 324306-1/2005 • 4.Cipőfelsőrész-készítő 324306-2/2005 (2006-tól megszűnt) • 5.Cukrász 34245/2/2004.20430/3/2005. • 6.Épületburkoló 320430/5/2005. • 7.Férfiruha-készítő 320430/8/2005. • 8.Fodrász 34245/3/2004.20430/9/2005. • 9.Kárpitos 2kiadása folyamatban • 10.Kozmetikus 2kiadása folyamatban • 11.Kőműves 34245/5/2004.20430/15/2005. • 12.Nőiruha-készítő 34245/6/2004.20430/17/2005. • 13.Pincér 320430/18/2005. • 14.Szakács 320430/20/2005. • 15.Szobafestő-mázoló és tapétázó 34245/7/2004.20430/21/2005. • 16.Villanyszerelő 34245/9/2004.20430/24/2005.

24. A kamara további szakképzéshez kapcsolódó feladatai: • a szakma kiváló tanulója verseny (SZKTV) megszervezése a kamara által gondozott szakmákban • A további 11 szakképesítés gondozása • A kamara gondozásába vett szakképesítések esetében a szakmai vizsgára elnök delegálása (a többi szakmánál pedig egy vizsgabizottsági tag delegálása)

26. Átvételre kerülő szakképesítések • CNC-forgácsoló, • Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, • Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető, • Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő, • Géplakatos, • Hegesztő, • Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, • Szerkezetlakatos, • Szerszámkészítő, • Tetőfedő, • Kereskedő

27. Jogszabályok -1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről -4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól -2003.évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény) -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a 31/2001. OM rendelet) -13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól (korábban volt a 32/2001. OM rendelet) -1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól) -89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról -1995.évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész „adóterhet nem viselő járandóság”) -1997. évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról -1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről -1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

28. Fontosabb weboldalak • www.skik.hu • www.mkik.hu • www.apeh.hu • www.nive.hu

29. A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésselfoglalkozó munkatársai, telefonszámaik: • Kurucz János szakképzési vezető 82/501-042 • Dancs Róbertné Füzi Éva szakképzési tanácsadó 82/501-044 • Rohtmer János szakképzési referens 82/501-023 • Gálné Mayer Judit szakképzési tanácsadó 82/501-031 • Mészáros Balázs szakképzési tanácsadó 82/501-040 • Ördögh Róbert szakképzési tanácsadó 82/501-034 • Surányi Edina szakképzési tanácsadó 82/501-043

30. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!