Eutanázia

1. Eutanázia

2. Az eutanázia meghatározása • jelentése • jó halál (görög: eu  jó, thanatosz  halál) • definíció: • Eutanázia az a tett, melynek során A kioltja B életét B érdekében. • aktív eutanázia • emberölés (”kegyelemölés”) • egy másik ember életének szándékos kioltása • az illető érdekében történik • az illető kérésére • orvosi kontextusban: az illető gyógyíthatatlan betegségben szenved • az orvos-beteg kapcsolatban: orvos hajtja végre (és nem a nővér vagy valamelyik rokon)

3. Az eutanázia formái • a végrehajtásának módja szerint (cselekvés  cselekvéstől való tartózkodás) • aktív eutanázia: ha az orvos tesz valamit, ami meg-rövidíti a beteg életét • az orvos megöli a beteget • passzív eutanázia: ha az orvos elmulaszt megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabítaná • az orvos hagyja meghalni a beteget • a kezelés el nem kezdése illetve abbahagyása egyaránt ide tartozik

4. Az eutanázia formái • a szándék alapján • direkt eutanázia: ha az orvos szándéka a be-teg halála • lehet passzív vagy aktív eutanázia is • indirekt eutanázia: ha a beteg halála az or-vos ténykedésének előre látott, de nem szán-dékolt következménye

5. Az eutanázia formái • az önkétesség alapján • önkéntes eutanázia: ha a beteg kifejezett ké-résére hajtják végre • nem-önkéntes eutanázia: ha a beteget nem lehet megkérdezni, ezért mások döntenek he-lyette (a beteg érdekében!) • kényszer-eutanázia: • (a) ha a beteget nem kérdezik meg, holott megkér-dezhető lenne (a beteg érdekében!) • (b) ha a beteget megkérdezik, de nem egyezik be-le (a beteg érdekében!)

6. Eutanázia és PAS: törvények • Orvosi segítségnyújtás az öngyilkossághoz (PAS – physician-assisted suicide) • Svájc – 1937/1942 • Oregon (USA) – 1997 • Washington (USA) – 2008 • Hollandia – 2001/2002 • Luxemburg – 2008/2009 • Eutanázia • Hollandia – 2001/2002 • Belgium 2002/2002 • Luxemburg – 2008/2009

7. Svájc • nincs az öngyilkosságra vonatkozó külön törvény • svájci Büntető Törvényköny (Btk) • 114. cikkely: kérésre végrehajtott emberölés  az eutanázia tilalma • 115. cikkely: öngyilkosságra való bátorítás vagy segítségnyúj-tás az öngyilkossághoz – önző okból kifolyólag  önzetlen se-gítségnyújtás az öngyilkossághoz • a segítség önzetlensége  a halál szándéka • vizsgálat indul, mint minden nem-természetes ha-láleset esetén • nemcsak orvos nyújthat segítséget • nem kell a betegnek terminális állapotban lennie • külföldiek (nem állandó lakosok) számára is ”el-érhető” ez a lehetőség

8. Eutanázia Hollandiában • Életvégi döntések • opiátok használata olyan mennyiségben, mely valószínű-leg megrövidíti a beteg életét • olyan kezelés el nem kezdése illetve abbahagyása, mely valószínűleg meghosszabbítaná a beteg életét (passzív eutanázia) • (aktív) eutanázia: egy orvos kioltja egy másik ember (egy beteg) életét annak kifejezett kérésére – gyógyszer beadása a betegnek az élet megrövidítésének kifejezett szándékával • Asszisztált öngyilkosság: egy orvos hagyja vagy segít-séget nyújt egy másik embernek (egy betegnek) abban, hogy az illető a saját életét önként kioltsa – gyógyszer felírása vagy biztosítása a betegnek az élet megrövidíté-sének kifejezett szándékával

9. Eutanázia Hollandiában:kérések száma

10. Eutanázia Hollandiában • kérések száma (1990-ben): • hogy majd segítsen az orvos: 25 100 alkalommal • kifejezetten kérte a beteg: 8900 alkalommal (35,5%) • a kifejezett kéréseknek kevesebb mint 1/3-át tel-jesítik • nem érvényesül a beteg autonómiája • Miért nem teljesítik a beteg kérését? • a visszautasított kérések egy része (14%-a) pszichiátriai bete-gektől származott • a legtöbb esetben található olyan megoldás, mely újra elviselhe-tővé teszi az életet a beteg számára • meghal a beteg, mielőtt a kérését teljesíthetnék

11. Életvégi döntések

12. Életvégi döntések:orvosok részvétele

13. Életvégi döntések:orvosok részvétele

14. Életvégi döntések:orvosok részvétele 1990-es adatok * és segítségnyújtás az öngyilkossághoz

15. Klinikai problémák • problémák a végrehajtás során • technikai problémák (nehéz volt vénát találni vagy prob-léma volt a katéterrel, illetve gondot jelentett a szer be-vétele) • komplikciók (cianózis; görcs vagy izomrángás; hányinger vagy hányás; egyéb) • problémák a véghezvitel során (a halál bekövetkezésé-hez szükséges idő hosszabb volt a vártnál, illetve a be-teg nem esett kómába vagy felébredt a kómából) • öngyilkosságeutanázia • az esetek 18%-ában • Miért? • problémák a véghezvitel során (a szer bevétele és a kóma vagy a halál bekövetkezése között túl sok idő telt el, illetve a beteg nem esett kómába vagy feléb-redt a kómából) • a betegnek gondot jelentett bevenni a szert

16. Klinikai problémák 1990-es és 1995-ös adatok

17. Passzív eutanázia • passzív eutanázia: olyan kezelés el nem kezdése illetve abbahagyása, mely valószí-nűleg meghosszabbítaná a beteg életét • elterjedt vélemény, hogy amíg az aktív euta-názia erkölcsileg nem elfogadható, addig a passzív eutanázianem kifogásolható • Ez a vélemény azt feltételezi, hogy az eutanázia e két formája között van különbség!  De tény-leg van különbség a kettő között?

18. James Rachels érvelése • Két cselekedet morális megítélése azonos, ha: • azonos a cselekvő szándéka, és • azonos a cselekedet eredménye. • példák • Nem számít, hogy az egyik esetben tettel, a másik esetben mulasztással hajtották végre a cselekedetet!

19. Az eutanázia esete

20. Az eutanázia esete

21. Az eutanázia esete

22. James Rachels érvelése • a végkövetkeztetés • következetes álláspontok: • az eutanázia mindkét formája elfogadható • az eutanázia egyik formája sem fogadható el • következetlen álláspont: • a passzív eutanáziaelfogadható • az aktív eutanázianem fogadható el

23. James Rachels érvelése • a negatív felelősség elve • nem-tetteinkkövetkezményeiért ugyanolyan mér-tékben felelősek vagyunk, mint tetteink következ-ményeiért • Ha egy rosszat (passzív) mulasztással hoztunk létre, az morálisan ugyanolyan rossz, mintha ugyanazt (ak-tív) tettel idéztük volna elő! • nem küldeni élelmiszersegélyt az éhezőknek = mér-gezett élelmet küldeni az éhezőknek • kettős hatás elve • Kettős hatás elve: tetteink előre látott, de nem szán-dékolt következményiért nem ugyanolyan mértékben vagyunk felelősek, mint szándékolt következményeiért • Negatív felelősség elve: tetteink előre látott, de nem szándékolt következményiért ugyanolyan mértékben felelősek vagyunk, mint szándékolt következményeiért

24. James Rachels érvelése • probléma (példa!) • a cselekvő • tetteikövetkezményeit általában akarja • mulasztásaikövetkezményeit vagy (a)nem mindig akarja egyértelműen, vagy (b) sokszor egyáltalán nem akarja • egyszerre csak egy dolgot tudunk tenni, miköz-ben több dolgot is elmulasztunk • a negatív felelősség elve túlságosan kitágítja személyes felelősségünk körét, mert nem ve-szi figyelembe a cselekvő szándékát • Ugyanolyan mértékben csak akkor vagyunk felelősek mulasztásunk következményeiért, ha a szándék a mulasztás eredményének létrehozása volt!

25. Passzív eutanázia Hollandiában • 1990-ben:az összes haláleset 17,9%-ában történt passzív eutanázia • az esetek egyik felében a nem kezelés kifejezett célja a beteg életének megrövidítése volt az esetek másik felében az orvos elfogadta, hogy a kezelés valószínűleg meghosszabította volna a beteg életét • 1995-ben:az összes haláleset 20,2%-ában történt passzív eutanázia • az esetek 66%-ában a nem kezelésre vonatkozó döntést az élet megrövidítésének szándékával hozták meg a fennmaradó esetekben az orvos figyelembe vette, hogy a kezelésről való lemondás valószínűleg siettetni fogja a beteg halálát

26. Életvégi döntések Ausztráliában

27. Életvégi döntések Ausztráliában

28. Életvégi döntések

29. Oregon • Death with Dignity Act (1997) • a halálos szer kérésének feltételei • a beteg • felnőtt (nagykorú: 18 éves vagy idősebb) • oregoni lakos • cselekvőképes • terminális betegségben szenved, mely hat hónapon belül halálhoz vezet • kétszer kell szóban kérnie az orvosától a halálos szert (a két ké-rés között legalább 15 napnak kell eltelnie) • írásbeli kérelem, melyet két tanú jelenlétében írt alá (legalább 48 órának kell eltelnie az irásbeli kérelem és a halálos szer felírása között) • kérése önkéntes, mely bármikor és bármilyen módon visszavon-ható

30. Oregon • a halálos szer kérésének feltételei • az orvos(ok) feladata • a halálos szert felíró orvosnak és egy konzultáló orvosnak meg kell erősítenie a diagnózist és a prognózist • a halálos szert felíró orvosnak és egy konzultáló orvosnak meg kell állapítania, vajon a beteg cselekvőképes-e (ha bármelyik or-vos úgy véli, hogy a beteg döntését pszichológiai rendellenesség akadályozza, pszichológiai vizsgálatra kell a pácienst küldeni), valamit azt is, vajon a beteg döntése önkéntes-e • a halálos szert felíró orvosnak tájékoztatnia kell a beteget a lehet-séges alternatívákról (komfort ellátás; hospice ellátás; fájdalom-csillapítás) • a halálos szert felíró orvosnak javasolnia kell a betegnek, hogy tájékoztassa a legközelebbi rokonát a kéréséről (kérheti, de nem kötelezheti erre a pácienst; a tájékoztatás visszautasítása nem le-het indok a kérés megtagadására)

31. Oregon • a halálos szer kérésének feltételei • az orvos(ok) feladata • a halálos szert felíró orvosnak tájékoztatnia kell a gyógysze-részt a kérésről • jelentési kötelezettség • a szert felíró orvosnak hét napon belül jelentenie kell a halálos szer felírását • a szert kiadó egészségügyi dolgozónak tíz napon be-lül jelentenie kell a halálos szer kiadását • a szert felíró orvosnak tíz napon belül jelentenie kell a beteg halálát, akár a halálos szer bevétele, akár bárm-ilyen más okból kifolyólag következett be

32. Oregon

33. Oregon

34. Oregon • tizenegy év alatt (1998-2008) • 629 alkalommal írtak fel halálos szert • 401 öngyilkosság történt (64%) • 2004 • a halálos szer felírása • 2005 • a beteg beveszi a halálos szert • a páciens 25 perccel a halálos szer bevétele után ön-tudatlan állpotba került • de a 65 órával később magához tért • a betegnek nem írták fel újra a halálos szert • a páciens 14 nappal később (17 nappal azt követően, hogy bevette a halálos szert) a betegsége következ-tében meghalt

35. Oregon • az öngyilkosságot elkövetők jellemzői • demográfiai • nők: 46,9% és férfiak: 53,1% • 55 éves kor fölött • házas: 46,1% • felsőfokú végzettség: 43,9% • család tájékoztatása (2001 óta): 94.2% • daganatos betegek (81,8%) • hospice ellátás: 87,7% • otthon: 94% • eü-i szakember jelenléte (2001 óta): a szert felíró orvos (25,7%) vagy másvalaki (55,9%) • a szer bevétele és az öntudatlanság állapota között eltelt idő • 5 perc (1-38 perc) • a szer bevétele és a halál beállta között eltelt idő • 25 perc (1 perc és 48 óra) • komplikációk(öklendezés): 4,9% • pszichiátriai vizsgálat: 9,6%

36. Hollandia*(1990) a méltóság elvesztése (az esetek 57%-ában) a fájdalom (az esetek 46%-ában) méltatlan halál (az esetek 46%-ában) függés másoktól (az esetek 33%-ában) belefáradt az életbe (az esetek 23%-ában) a fájdalom egyedüli indokként csak az esetek ~5%-ában fordult elő * 187 eset alapján; az orvosok szerint Oregon*(1998-2008) az autonómia elvesztése (az ese-tek 90%-ában) kevésbé képes örömöt okozó te-vékenységekben résztvenni (az esetek 87%-ában) a méltóság elvesztése (az esetek 84%-ában) – 2003-tól kérdezik csak a testi működések feletti kontroll elvesztése (az esetek 59%-ában) teher a családnak, a barátoknak, a gondozóknak (az esetek 38%-ában) a fájdalom (az esetek 24%-ában) a kezelés anyagi terhei (az ese-tek 3%-ában) * 341 eset alapján; az orvosok szerint A kérés indokai

37. Hospice • mint intézmény: • A hospice a haldokló – elsősorban daganatos – betegek humánus gondozását végző szer-vezet. • szervezeti formái: • hospice-otthon (önálló intézmény) • hospice palliatív részleg (kórházban) • hospice mobil team (kórházban; konzultánsként) • hospice nappali kórház (ambuláns forma) • hospice házigondozás (a beteg otthonában)

38. Hospice • mint szemléletmód alapelvei: • holisztikus: szomatikus, pszichés, szociális és spirituális igé-nyek figyelembe vétele • multidiszciplináris: sokféle szakember dolgozik együtt • az életminőség javítása: a betegek minél teljesebb életet élhes-senek; az emberi méltóság megőrzése; személyiségfejlődés • holisztikus palliatív ellátás, preventív szemlélet, tiszta tudat megőrzése és egyénre szabott ellátás (pl. fájdalomcsillapí-tás) • az eutanázia és az öngyilkosság elutasítása: a haldoklást ter-mészetes folyamatnak tekinti; a halál elfogadása, nem sietteti és nem késlelteti a halált • rendszerszemlélet: a beteget a hozzátartozóival együtt gondoz-za (a gyász során is!) • a világnézeti meggyőződés tisztelete • a beteg és a hozzátartozók kívánságainak tisztelete • megkülönböztetés nélküli ellátás • ingyenesség

39. Hospice • a hospice team tagjai: • orvos • nővér • gyógytornász • pszichológus vagy pszichiáter • lelkész • szociális munkás • dietetikus • önkéntes segítők • stb.

40. Mit jelent a jó halál? • ellenőrzés • a döntések és kívánságok tiszteletben tartása • lehetőség az öngyilkosságra vagy az eutanáziára • ellenőrzés a halál felett (helye, ideje, illetve hogy kik vannak vagy nincsenek jelen) • a haldokló személy elismerése • a vélekedések, értékek és szokások tiszteletben tar-tása • az emberi méltóság, a személy teljességének (a fizi-kai, pszichológiai, társadalmi és spirituális aspektu-sok) és individualitásának elismerése

41. Mit jelent a jó halál? • kényelem (a beteg igényei szerint!) • életminőség – a fizikai (pl. fájdalom, légzési problémák), pszichológiai (pl. félelem, szorongás), kognitív (pl. éber-ség) tünetek és spirituális igények kezelése • vigasztalás, beleértve ebbe a fizikai kontaktust is (pl. öle-lés) • remény • lezárás • elbúcsúzás • a befejezetlen ügyek lezárása (a munka befejezése; közelgő családi eseménye(ke)n való jelenlét; a temetés megszervezése; az anyagi ügyek rendbetétele; jogi ügyek (pl. végrendelet) elintézése) • felkészülés a halálra (a küszöbön álló halál tudata (nem minden-kinél: van, aki számára az a jó, ha nincs tudatában ennek!); a halál elfogadása (a beteg és a hozzátartozók))

42. Mit jelent a jó halál? • a család • a család részvétele a haldokló ellátásában • legyen elég idő a családra és a barátokra • jó kommunikáció a családdal és a barátokkal • kibékülés és megbocsátás • a haldokló megfelelő társas támogatása a család, a barátok és a közösség részéről • a beteg és a család legyen a gondoskodás alanya • a család felkészülése a halálra • a család jelenléte a halálnál

43. Mit jelent a jó halál? • az ellátók iránti bizalom • jó kommunikáció és kapcsolat (a beteggel és hozzátarto-zókkal, illetve az ellátók között) • azok lássák el a beteget és a családot, akik jól isme-rik őket • az ellátók erős támogatói és védői legyenek a beteg-nek • az ellátók ne ítélkezzenek a beteg és a család dönté-sei felett • a terhek minimalizálása • a család terheinek minimalizálása (különösen, ha a csa-lád gondozza a haldoklót) • az anyagi terhektől való mentesség, illetve anyagi tá-mogatás a haldoklónak és a családjának • függetlenség a beteg részéről

44. Mit jelent a jó halál? • ”a halál megfelelő volta” • a haldokló életkora • a technológia (nem-)használata (természetes halál  a technológia használata) • a betegség természete • örökséget hagyni (érzelmi, fizikai, anyagi vagy szo-ciális örökséget) • hogyan emlékeznek az elhunytra • adni másoknak (ajándékok, idő, tudás)

45. Mit jelent a jó halál? • a jó halál fogalma egyéni • függ a személyiségtől, a betegségtől, a világ-nézettől és a kultúrától • a jó halál mely jellemzői fontosak? • az egyes jellemzők mennyire fontosak? • minden embernél külön meg kell vizsgálni, mit jelent az illető számára a jó halál, és ennek megvalósítására kell törekedni • a saját felfogás a jó halálról nem szabad, hogy befolyásolja mások ellátását

46. Törvényi szabályozás 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről II. Fejezet: A betegek jogai és kötelezettségei 2. Cím: A betegek jogai és kötelezettségei Az ellátás visszautasításának joga 20. § (1) A cselekvőképes beteget – a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. (3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekez-dés szerinti alaki előírások betartásával történhet.

47. Törvényi szabályozás (2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat visz-sza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentáció-ban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. (4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy há-romtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fenn-állnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szán-dékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgála-tához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető fi-gyelembe. (5) A (4) bekezdés szerinti bizottság tagjaia beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő –, a betegség jellegének meg-felelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.

48. Törvényi szabályozás (7) A (2)-(3) bekezdések szerinti visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok – személyes beszélgetés alapján történő – feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során a 13. § szerinti tá-jékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beavatko-zás elmaradásának következményeiről. (8) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bár-mikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

49. Törvényi szabályozás 21. § (2) Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szol-gáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meg-hozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szük-séges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpót-lásra nincs szükség. (3) A kezelőorvos a (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését. (4) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat pótlására irányuló eljárás során a bíróság nemperes eljárásban soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes....

50. Törvényi szabályozás 22. § (1)A cselekvőképes személy – későbbi esetleges cselekvőképtelen-sége esetére – közokiratbanvisszautasíthat... b)a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint c)egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan be-tegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. (2)A cselekvőképes személy – cselekvőképtelensége esetére – közokirat-ban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki az (1) bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos – egy hónapnál nem régebbi – szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tu-datában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a be-teg bármikor – cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nél-kül – visszavonhatja. (4) A (2) bekezdés szerinti cselekvőképes személy beavatkozást vissza-utasító nyilatkozata esetén a 20. § (4) bekezdése szerinti bizottság nyilat-kozik, hogy a)az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, továbbá b)a (2) bekezdés szerinti személy döntését annak következményei tudatá-ban hozta meg.