Vizuális illúziók

1. Vizuális illúziók VIII. Geometriai illúziók Gerván Patrícia BME Kognitív Tudományi Tanszék

2. A látás a környezet változásait jelzi (adaptáció – utóhatások) • A retina a környezet változásait kivonatolja (gátlás – kontraszt illúziók) • A kéreg mintát keres a változásokban (korreláció – RPSz, RPG, RPK) • A tömörítés az alapja a komplex feldolgozásnak (tömörítés – biológiai mozgás) • A tudat dönt a lehetséges értelmezések között (szerveződés – kétértelmű ábrák, rivalizáió) • Előzetes tudásunk és a kontextus befolyásolja az észlelet (geometria illúziók, konstanciák)

3. Geometria illúziók és az észlelés konstruktivista szemléletét támasztják alá •  A konstruktivista szemlélet szerint a kontextus meghatározó szereppel bír az észlelés folyamatában, melyet főleg top-down folyamatok irányítanak. • A percepció nem csupán a bemeneti inger tudatosulásából áll, sokkal inkább az agy alkotó munkája áll a háttérben. • Gregory szerint az agy hipotézis-ellenőrzést tart minden egyes beérkező ingernél, tehát előzetes tudásunktól függ, hogy az inger segítségével milyen következtetéseket vonunk le a külvilággal kapcsolatban

4. top-down • Koncepió vezérelt feldolgozás,kognitív folyamatok által vezérelt feldolgozás • bottom-up • Az elemi szinttől a magasabb szintek irányába megy végbe (input vezérelt)

5. Richard L.Gregory Az illúziók két nagy osztálya: Mechanizmusillúziók és Stratégiaillúziók Mechanizmusillúziók Nem perceptuális értelmezés függő, magyarázhatók a látórdsz-ről tudottakkal • Negatív utókép • Stratégiaillúziók • Egy előzetes tudáson alapján megfogalmazott hipotézis alapján ‘hibás’ következtetés • Konstanciák, Geometriai illúziók,Kétértelmű tárgyak

6. Vertikális - Horizontális illúzió

7. Vertikális - Horizontális illúzió Megfigyelések • Két azonos hosszúságú vonal közül a vertikális tűnik hosszabbnak. Magyarázatok: • I.) Látótér aszimmetria - Kunnapas (1957) (bottom-up jellegűmagyarázat) • II.) Másik elképzelhető magyarázat, hogy a horizontális vonalakat egy 3D-os térben értelmezzük, és az ‘észlelt’ távolság függvényében nő az észlelt hossz. (top-down jellegű magyarázat)

8. Vertikális - Horizontális illúzióMagyarázat I. Kunnapas magyarázata –A látótér aszimmetrikus (horizontálisan elnyújtottabb) volta miatt az ugyanolyan hosszúságú horizontális vonal a látótér kisebb hányadát tölti ki. Látótér, ahol vizuális ingereket észlelünk.

9. Látótér mérés - Periméter

10. Vertikális - Horizontális illúzióMagyarázat I. Kunnapas magyarázata –A látótér aszimmetrikus (horizontálisan elnyújtottabb) volta miatt az ugyanolyan hosszúságú horizontális vonal a látótér kisebb hányadát tölti ki. Látótér, ahol vizuális ingereket észlelünk.

11. Vertikális - Horizontális illúzióMagyarázat II. Feltételezés: A horizontális vonalakat egy 3D-os térben értelmezzük Kísérletes bizonyítás: A horizontális és vertikális vonalak hosszát a kísérleti személyeknek kellett beállítani egyformára a képernyőn. Három féle háttéren kellett ezeket a beállításokat elvégezni. A kísérlet végén lemérték a különböző háttereken történő hossz beállítások „hibáit”, azaz, menny volt a vertikális és horizontális között a különbség.

12. Inger anyag Kontroll helyzet - (üres háttéren) Távolság jelzőmozzanatot tartalmazó háttéren Méret skálát tartalamzó háttéren Uthoff et al.

13. Eredmény - Uthoff et al. Hiba mm-ben Kontrol Távolság jelzőmoz- zanat Méret skála

14. Az elrendezés a perspektíva érzetét kelti • Ponzo illúzió • Zöllner illúzió • Hering illúzió • Wundt illúzió • Orbison illúzió • Müller - Lyer

15. Ponzo illúzió

16. Retinális méret –Látszólagos méret

17. De ettől miért látszik rövidebbnek? Távolabb van Tériség benyomása Perspektíva Ponzo illúzió Megfigyelések • Az alsó horizontális egyenes Rövidebbnek tűnik, mint a felső Magyarázat alapjai • A két összetartó egyenes a a perspektíva illúzióját kelti

19. Zöllner-illúzió

21. Zöllner-illúzió Megfigyelés • A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt váltakozó irányúnak látszanak . Magyarázat alapjai • Az elrendezés nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amely a perspektíva érzékeltetésére szolgál, ezért a szemünk mindenképpen perspektivikusnak “akarja” érezni. • A ferde vonalaknak azonban a “helyes” térbeli ábrán közeledni, a függõleges és vízszintes vonalaknak sűrűsödni kellene. . • Mivel ez nem így van, úgy érezzük, ilyen képet csak széttartó egyenesek adhatnak.

22. Hering illusion Ewald Hering, 1861.

23. Wundt illúzió Wilhelm Wundt, 19.század

24. Wundt illusion Megfigyelés • A párhuzamos egyenesek illuzórikusan görbének látszanak Magyarázat alapjai • a háttér 3D-s érzetet kelt

25. Orbison illúzió Milyen geometria alakzatok látsz? ? Trapéz ? Téglalap ?..... William Orbison, 1939

26. Orbison illúzió Megfigyelés • Mind a külső mind a belső téglalap torzítottnak tűnik a sugaras vonalakkal háttérben. Magyarázat alapjai • A háttér egyfajta perspektivikus benyomást kelt, amely eltorzítja az alakzatot

27. Luckiesh mintázat

28. Distorted Shape – New Scientist video

29. Most, hogy már annyiszor rajtakaptuk az illúziót, próbáljuk meg nem ferdének látni a piros csíkokat!!!

30. Müller-Lyer illúzió

31. Müller-Lyer illúzió ABC Állítsd sorrendbe hosszúság szerint az egyeneseket! ? 1.B 2.C 3. A

32. Müller-Lyer illúzió Megfigyelések • Az egyenesen található nyíl végek szöge befolyásolja az egyenes észlelt hosszúságát. Magyarázat alapjai • előzetes tapasztalat (top down) • perspektíva

34. retinális kép ugyanakkora • az egyik távolabb van az a hosszabb, amelyik távolabb van Müller-Lyer illúzió

35. Müller-Lyer illúzió • Nem „nyugati” kulturális hátterűeknél nincs, vagy sokkal gyengébb hatás!!! (Segall et al.,1966). PSE= Point of Subjective Equality (a különbség %-ban kifejezve, az „a” egyesnek ennyivel kellett fizikailag hosszabbnak lennie, hogy „b”-vel szubjektíven egyenlő hosszúságúnak tűnjék) Kalahári sivatag Vadászó-gyűjtögető életmód A M-L illúzió „erőssége” 16 különböző társadalomban. Reproduced by Henrich et al. (2010) Illinoisi egytemisták

36. Poggendorff illúzió Johann Poggendorf, 1860

38. Poggendorff illúzió Megfigyelés • Az takaró elem mögött húzódó egyenes két vonalnak látszik- Magyarázat alapjai • Bezárt szögek „túlbecslése”. (ami segít tárgyak egymástól való megkülönböztetésében)

39. Ebbinghaus illúzió

40. Ebbinghaus illúzió Megfigyelés A középső körök méretét az azokat körülvevő más körökhöz képest ítéljük meg. Magyarázat alapja • A körök méretét a környezetükben lévők alapján ítéljük meg. • Top down folyamatok!

41. A ventrál Kisgyermekek kevésbé esnek áldozatul az illúziónak Ha a mozgásos feladattal kombináljuk akkor a felnőttek sem nyúlnak különbözőképpen a két középső körért.

42. A két látórendszer disszocációja az Ebbinghaus illúzió segítségével Felcsippentési feladat – Dorzális pályát célozza Becslési feladat – Ventrális pályát célozza = Sok tévedés! A felnőtt k.sz-k szisztematikusan túlbecslik a kis körrel körül vett középső elem nagyságát Nincs különbség! A felnőtt k.sz-k kb. ugyanakkorára távolságra nyitják a két ujjukat. DORZÁLIS PÁLYA nem ÉRZÉKENY AZ ILLÚZIÓRA VENTRÁLIS PÁLYA ÉRZÉKENY AZ ILLÚZIÓRA

43. Két látópálya - Akció vs PercepcióMilner és Goodale, 1992 Dorzális- Akció Ventrális . Percepció • Dorsális (occipito-parietális) – AKCIÓ • méret, forma, irány, távolság • valós idejű, gyors • egocentrikus • Ventrális (occipito-temporális) - PERCEPCIÓ • forma, szín, textúra, árnyék • konstanciák (méret, forma, alak, világosság) • nagy memóriaigény • allocentrikus

46. 1. feladat: Milyennek látja az arcot? (VENTRÁL) – Domborúnak - ILLÚZIÓ 2. Feladat: Pöckölje le a gombostűt a homlokáról (DORZÁL) – Belenyúl a

47. A két látórendszersérüléseire néhány példa • Dorsális • Akinetopszia • Optikus (vizuo-motoros) ataxia • Neglect • Ventrális • Forma agnózia • Asszociatív agnózia • Prosopagnózia

48. Forma agnózia • Forma agnózia: a beteg nem tudja a vizuális inputot koherens formává szervezni, mert nem tudja elkülönìteni a formát a háttértől és más átfedő körvonalaktól. Nem tudja követni a tárgy körvonalait, nem tud azonos formákat illeszteni vagy kisebb jegyek alapján megkülönböztetni őket.

49. Asszociatív agnózia • A beteg nem ismer fel olyan tárgyakat, amelyeket helyesen kódolt • Vizsgálati kritériumok: • Vizuális megnevezés differenciál diagnosztikája: verbális megnevezés alapján ép megnevezési funkciók, a tévedések nem vizuális hasonlóságon, hanem szemantikai alapon azonosíthatóak, a verbális instrukció alapján történő rámutatás is károsodott, bár kevésbé. Komplex jelenetekben javul a teljesítmény, a kontextus segít. Rubbens és Benson (1971) esete: Képek, amelyeket az asszociatív agnóziás beteg nem ismer fel, de le tud másolni

50. Prozopagnózia – az arcfelismerés zavara • A legsúlyosabb esetekben a betegek a saját arcukat vagy a legközelebbi rokonaik arcát sem ismerik fel. • Enyhébb esetekben csak a kontextus megváltozásánál nem is merik fel barátai, ismerőseik arcát (Hécaen & Angelergues, 1962; Hanley et al., 1990). • A betegek tisztában vannak azzal, hogy egy arcot látnak és képesek nem, kor vagy rassz alapján különbséget tenni • Prozopagnóziában többnyire képesek az érzelmi arckifejezéseket azonosítani; azonban vannak prozopo-affektív agnóziás esetek is, ahol az arcfelismerés intaktsága mellett szelektíven sérül az érzelmi arckifejezések felismerése (Kurucz & Feldmar, 1979). • A betegek többsége nem panaszkodik látásélességi problémákra, tisztában vannak a problémájukkal és többnyire szégyellik.