A külső információk kezelése

1. A külső információk kezelése Információszerzés (jórészt) az Internet segítségével Pető István Gazdasági Informatika Tanszék 2002. október 3.

2. Az előadás tartalma • A külső információ mibenléte, csoportjai, jellegzetességei • A külső információ menedzsmentjének néhány szempontja • A fontosabb információforrások bemutatása

3. Anyag- és pénzáramlás Információ-áramlás Input VÁLLALAT Output Külső információk pozíciója a vállalatban A vállalat környezete Közigazgatás Tőzsde Bankok Stat. hivatal Média

4. A külső információk jellemzői • Általában stratégiai-taktika célokat szolgál • Jellemző funkciók: • A tevékenység korlátainak megszabása (pl. törvények, hitellehetőségek) • Benchmarking-jellegű összevetés támogatása (pl. statisztikai adatok) • A számszerűsítés sokszor nehezebb (szöveges adatformátum) • Adatszolgáltatótól való függés: • Adatok helytállósága • Adatok formátuma (csatornák általában nem szabványosak) • Hozzáférés stabilitása

5. Melyek a külső információk főbb csoportjai? Törvényi szabályozás Természeti és gazdasági környezet Termékekkel kapcs. adatok Erőforrás-adatok Finanszírozási lehetőségek Ágazati szereplők Központi szervezetek

6. Mi lehet a hasznosságuk? • A tevékenység korlátainak definiálása  piaci pozíció jobb meghatározása • Összehasonlítás a konkurens illetve a potenciálisan konkurens cégekkel  piaci pozíció és lehetőségek feltárása • Alternatívák szélesebb körű áttekintése  eredményesebb döntés • Jobb elemzések, előrejelzések készítése

7. Hibák a (külső) információk menedzsmentjében • A meglévő információkat nem tudják helyesen elosztani a szervezetekben (és a szervezetek között) • A vezető nem tudja, melyik információhoz hogyan juthat hozzá • Túlzott „adat-áradat” • Adatminőségi gondok (inkonzisztencia, pontatlanság, elkésettség, rossz formátum) • A technológia mindenhatósága

8. Szempontok a (külső) információs rendszerek fejlesztéséhez • Szigorú minőségbiztosítás: • Konzisztens adatbázisok • A szolgáltató kötelezettségei és jogai (vö. közpénzen gyűjtött adatok) • Törvényi szabályozások illetve eseti SZMSZ-ek • Technológiai megfontolások: • Illeszkedés a belső IR-hez (szabványosítás) • Strukturáltság (források indexálása) • Magas szintű adatminőség (frissesség, pontosság, forrásmegjelölése, stb.)

9. A médián keresztül(újságok, rádió, televízió, teletext, SMS-szolgáltatás) „Papír alapú” forrásokból(telefonkönyv, statisztikai kiadványok, szaklapok, szóróanyagok, könyvtár, stb.) Személyes megjelenéssel(kiállítások, bemutatók) Telekommunikációs eszközök(telefon, fax, telex) Személyes megjelenéssel(tárgyalások, konferenciák, tanfolyamok, képzések) Információs brókerek igénybevételével „Informális” forrásokból(pl. folyosói beszélgetésektől az illegális megoldásokig) Hogyan jussunk hozzá?(Nem számítógéphez kötött formák) Nem interaktív formák Interaktív formák

10. Hogyan jussunk hozzá?(Számítógéphez kötött formák) • Keresés az Interneten (vagy más IT-eszközön) • Szervezeti honlapokon keresztül • URL-katalógusok segítségével • Online adatbázisokból • EDI-kapcsolatokon át • Integrált külső információs rendszerekből

11. Keresés IT-eszközökön

12. Keresés az Interneten • Szabad böngészés • Katalógusokban • URL-katalógusok (pl. Yahoo, Startlap-család, MAINFOKA) • Könyvtári katalógusok  online adatbázis • Keresőgépek segítségével(pl. Altavista, Google, Lycos)

13. Példa: Internetes keresőgép

14. Szervezeti honlapok • Elsősorban speciális témákban – azokban viszont mélyrehatóan kell informálniuk • A tartalom és forma – a hasznosság és használhatóság kérdése • Elérhető-e az összes elvárható adat (pl. szervezeti séma, intézményi név- és címtár, ügyrend)? • Frissítik-e rendszeresen a tartalmat? • Megtalálható-e a bejegyzések dátuma? • Feltüntetik-e a bejegyzések forrását (illetve illetékesét)? • Tovább-feldolgozhatók-e az adatok? • Kellően komfortos-e a honlap?

15. Példa: minisztériumi honlap

16. Gyors tájékozódás az adott témában A források jól strukturált formában érhetők el Általában kézi létrehozás és karbantartás: Teljesség nem biztosítható Frissesség kérdéses Hasznosság változó URL-katalógusok Lehetséges előnyök Lehetséges hátrányok

17. Példa: URL-katalógus-család dss.lap.hu erp.lap.hu marketing.lap.hu e-business.lap.hu e-learning.lap.hu tozsde.lap.hu bank.lap.hu eu.lap.hu ado.lap.hu logisztika.lap.hu ipar.lap.hu mezogazdasag.lap.hu programozas.lap.hu informatika.lap.hu kormanyzat.lap.hu

18. Példa: Mezőgazdasági hivatkozás-katalógus MAINFOKA http://miau.gau.hu/mf

19. Online adatbázisok • Nagy mennyiségű – jellemzően számszerű – adat prezentálása • Leválogatási, szűrési és elemzési lehetőségek • Adattárházak (DWH) – Adatbányászat (DM) • Tovább-feldolgozhatóság lehetősége

20. Példa: Online agrárgazdasági adatbázisok

21. Példa: Online könyvtári katalógus

22. EDI-kapcsolatok • Electronic Data Interchange – közvetlen elektronikus kapcsolat a partnerek között • Pozitívumok: • Adatfeldolgozáshoz kapcsolódó költségek csökkenés • Folyamatok jobb összhangja • Új módszerek támogatása (pl. Just-in-Time) • Hibalehetőségek kiküszöbölés • Negatívumok: • Magas szintű szabványosítást igényel(szervezeti és adatkezelési oldalról) • Merev struktúrákat hozhat létre (magas követelmények az új partnerekkel szemben)

23. „A” cég „C” cég EDI-rendszer EDI-rendszer EDI-szolg. EDI-rendszer „B” cég „D” cég Elektronikus jegyző Telefon Bérlet vonal Internet ISDN

24. Az XML és az EDI • Különválasztani a tartalmat a formától • Szabadon definiálható jelölőelemek • Fontos szerep az információszolgáltató megoldásokban (pl. EDI-kapcsolatok): • Relációs adatbázisok adatainak mozgatása • (Szöveges) dokumentumok önleíró adattartalommal HTML-nyelv XML-nyelv <html> <body bgcolor=„#ffffff”> <font size=„+1”> Cím </font><hr> <br><i>Tartalom </i> </body></html> <szerzo> Könyv írója </szerzo> <cim> Könyvcím </cim> <fejcim> Fejezet címe </fejcim> <bek> Szöveg1 </bek> <bek> Szöveg2 </bek>

25. Integrált külső információs rendszerek • Az előző források valamilyen szintű összefogása egy rendszerbe • Információs szövetkezés • Illeszkedés a belső információs rendszerhez: • A „menedzser fejében”(pl. szöveges ágazati jelentések) • Tovább-feldolgozható adatok kinyerés(pl. letölthető statisztikák, katalógusok) • Tényleges integráció • „Automatikus” adathozzáférés – EDI-szerű illeszkedés (pl. automatikus benchmarking az ágazati adatokkal, erőforrásadatok közvetlen bevonása a tervezésbe) • Saját adatok elemzése – GIS-logika(pl. online szakértői és előrejelző rendszerek, meteorológiai előrejelzés saját mérésekből)

26. Példa: A Kormányzati Portálba integrált szolgáltatások

27. Példa: Mezőgazdasági integrált külső információs rendszerterv Info-Periszkóp http://miau.gau.hu/periszkop