280 likes | 367 Views
Az új esélyt nyújtó iskolák célcsoportja. FKI 2006. Információk a kudarcokról. A „normál” iskolarendszerben elszenvedett kudarcok: bukás, kimaradás Kutatás a kimaradó tanulókról: OI, 2002. A kutatás módszerei:
E N D
Információk a kudarcokról • A „normál” iskolarendszerben elszenvedett kudarcok: bukás, kimaradás • Kutatás a kimaradó tanulókról: OI, 2002. • A kutatás módszerei: • 135 szakmai iskolából igazgatói kérdőív, és az előző évben kimaradó 6453 tanuló iskolai adatai • 748 (12%) kitöltött postai tanulói adatlap • Közülük 330 fővel személyesen kitöltött tanulói kérdőív • Közülük 60 fővel mélyinterjú • A kimaradók adatainak összehasonlítása az ugyanezen iskolák 10. osztályosainak adataival.
A középfokú iskolákból kimaradók aránya az induló létszámhoz viszonyítva (%)(OM statisztika)
Az átlagosnál gyakrabban maradnak ki azok a tanulók, akik nem a lakóhelyükön járnak iskolába. A kollégisták egyharmada mondta azt, hogy a kollégiumnak szerepe volt a kimaradásában. (rosszul érezte magát 34%) A bejárok 60%-a mondta azt, hogy fárasztó volt számára a bejárás az iskolába. Az „új esélyt” igénylő tanulók fele községekben él. Az új esély iskolák országos hálózatára lenne szükség. A kimaradás megelőzésében nagy szerepe lenne a jó kollégiumoknak. 1. A lakóhely szerepe
2. CsaládAz etnikai hovatartozás és a kimaradás(igazgatói kérdőív: N-135)
Az etnikai hovatartozás jelentősen befolyásolja a kimaradást. A romáknak több, mint kétszer nagyobb az esélyük a kimaradásra. A családok felbomlása (apák hiánya) is jelentős szerepet játszik a kimaradásban. A kimaradók mögött az esetek többségében nem áll támogatásra alkalmas család. Az új esély iskolák feladatai: családi szocializációt pótló funkció (pl. tanulási motiváció erősítése) beilleszkedési problémák oldása korlátozott mértékű szülői együttműködés 2. A családi háttér szerepe
A kimaradók közel fele alacsony iskolázottságú szülők gyereke A családok több, mint felében csak az egyik, közel egyötödében egyik szülő sem dolgozik. A családok egyharmada szegénynek mondható. Az új esély iskolák az alsó társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók társadalmi mobilitásának eszközei. Az iskolai eredményesség feltétele a tanulók szociális támogatása. 3. A társadalmi réteghelyzet szerepe
Sokan választják kényszerből iskolájukat és szakmájukat. A legtöbben a 9.-t elvégezve maradnak ki. Elsősorban az elméleti tárgyakkal (matematika, fizika, kémia) vannak nehézségeik. Többségük az általános és a középiskolában is keveset tanul. Sokan elégedetlenek iskolájukkal (rossz közérzet). Tanulói igények az új esély iskolákban: a tanulási motiváció erősítése Felzárkóztatás pályaválasztási tanácsadás az iskolai közérzet javítása 4. A középiskola értékelése
A kimaradási döntés fokozatosan érlelődik. A kimaradásnak több, összefüggő oka van. A kimaradás újabb kudarc. Intézményes segítség nem várható. A kimaradók 25%-a tanul tovább. 85%-uk szeretne továbbtanulni. Az „új esély” iskolákra nagy szükség van. Folyamatos intézményes segítségre van szükség. Minél tovább tart a kudarcos állapot, annál nehezebb a visszailleszkedés. 4. A kimaradás értékelése