Takarmányismeret

1. Takarmányismeret • Feltétlen takarmányok: • kizárólag az állatok takarmányozására szolgál (zöldtakarmányok) • Esetleges takarmányok: • humán táplálkozásra, ipari célra, energia nyerésre és takarmányozásra egyaránt használatos (gabonák, pillangósok stb.) • Kis víztartalmú takarmányok • (gabonák, szénafélék stb.) • Lédús takarmányok • (zöldtakarmányok, burgonya, répa, tökfélék)

2. Takarmányismeret • Koncentrált takarmányok: nagy energia-, kevés rosttartalommal rendelkező takarmányok (gabonafélék, pillangósok, ipari melléktermékek) • Terimés takarmányok:Energiában szegény, sok rostot, több vizet tartalmazó takarmányok, tömegtakarmányok • szálastakarmányok • zöldtakarmányok • szilázsok, szenázsok • szénák, szalmák • leveles takarmányok • takarmánykáposzta • leveles cukorrépafej, répalevél • gyökér és gumós takarmányok • répafélék, burgonya

3. Takarmányismeret • Eredetük alapján a következő csoportosítás a legelterjedtebb: • zöldtakarmányok • gyökér-, gumós-, és kabakos takarmányok • silózott takarmányok • szárított zöldtakarmányok • mezőgazdasági melléktermékek • magvak és termések • élelmiszer-ipari melléktermékek • állati eredetű takarmányok • takarmány-adalékanyagok

4. Zöldtakarmányok • Vegetációs víztartalmuk nagy (70-85%), a tejtermelést kedvezően befolyásolják • Fehérjetartalmuk növényfajtól függően változó • lucerna 180-280 g/kg szárazanyag • réti perje 125-160 g/kg sz.a. • az amid anyagok aránya magas (40-45%) • Könnyen oldható szénhidrát • pillangósok < pázsitfüvek < kukorica, cukorcirok • Nyersrost-tartalmuk a vegetációs idő előrehaladtával változik (15-45%) • Táplálóanyagaik emészthetősége a virágzás, illetve a bugahányás előtt a legjobb

5. Zöldtakarmányok • Foszfortartalmuk kicsi (2-3g kg sz.a.) kalciumban viszont gazdagok (13-15 g/kg sz.a.) • Mikroelem-tartalmuk a talajellátottság, a csapadék és a trágyázás függvényében változik • Karotinban gazdagok, D-vitamin tartalmuk kicsi, E és K vitamin szintjük kielégítő • A tiamin (B1) és a kobalamin (B12) kivételével a vízben oldódó vitaminokból megfelelő mennyiséget tartalmaznak

6. A legelő • Gyep: Főként pázsitfűfélékkel, pillangósokkal, gyomnövényekkel benőtt területek, melyeket legelőként vagy kaszálóként hasznosíthatunk • Hazánkban jelenleg 1 millió ha a gyepterület, ami az összes művelt mg-i terület 17%-a • Gyepterületeink átlagos hozama kicsi (1,5t/ha) • trágyázás hiánya • csapadék hiány, öntözés hiánya • Állandó legelő: az év egészében legeltetésre használjuk • Alkalmi legelő: időszakosan vagy egy-egy alkalommal használjuk • Természetes gyepek, ősgyepek – mesterséges gyepek

7. A legelők jelentősége • A legtermészetesebb takarmányok • Kedvező étrendi hatás, jó emészthetőség • A változatos botanikai összetételű növények kiegészítik egymást • A szabadban való mozgás kedvező az állatok egészsége, a csontozat fejlődése, az ivari működés szempontjából egyaránt • A legolcsóbb szálastakarmány, nem terheli a betakarítás, szállítás költsége • Az állatok energiaszükséglete ugyanakkor nő

8. Állandó legelők, természetes vagy ősgyepek • Pázsitfüvek: csenkeszek, perjék, csomós ebír, magyar rozsnok, réti ecsetpázsit, réti komócsin, taréjos búzafű, tarackos tippan stb. • Pillangósok: lucernafélék, vörös-, fehér-, korcshere, bükkönyök, szarvaskerep • Gyomok: • takarmányértékkel rendelkezők (pongyola pitypang, tyúkhúr stb.) • előfordulásuk káros: mezei aszat, tövises iglice, cserjék stb.) • Lehetnek • síkvidéki, dombvidéki, hegyvidéki, havasi, lápi, sziki legelők

9. Mesterséges, telepített legelők • Legelőnél a taposást jobban bíró aljfüvek, míg kaszálónál a szálfüvek dominálnak Alkalmi legelők • gabona, kukorica, répa, borsó, lóbab, csillagfürt tarló (sertésekkel és juhokkal) • Vasúti töltések, útszélek, árokpartok (kérődzők)

10. Állatfajok legelővel szembeni igényei • Szarvasmarha: • dús és puha levélzetű, 15-20 cm magas füvet kedveli • ideális: 50-60 m2 -en 6-7 óra alatt 50-60 kg füvet tud lelegelni egy kifejlett marha • a taposási veszteség a fű magasságának függvényében változik (20 cm- 15%; 50cm-45%) • Ló: • a füvet harapja, az alacsonyabb füveket is képes lelegelni • a kemény szárú füveket kedveli (pl. csomós ebír) • a pata és a csontozat fejlődése miatt a talaj kemény szerkezetű legyen • bő hozamú legelőn egy kifejlett ló 50kg füvet képes lelegelni

12. Állatfajok legelővel szembeni igényei • Juh: • ajkaival szinte „leborotválja” a legelőt • optimális legelő magasság 10-15cm • naponta 6-8 kg-ot képes lelegelni • a vizenyős, mély fekvésű területek kerülendők (májmétely, tüdőférgesség) • Sertés: • a rostban szegény, puha szárú, dús levélzetű legelőt szereti • 2-3 óra alatt a kifejlett sertés 4-5 kg füvet tud felvenni • táplálóanyag igényét önmagában a legelő nem fedezi • a sertéslegelőn más állatfaj ne szívesen legel • Lúd: • mélyen legel, károsítja a szártövet, nehezebben sarjad újra a fű • Kifejlett ludak 500-600 g füvet legelnek

13. A növények vegetációs idejének előrehaladtával • nő a cukor- és rosttartalmuk, • csökken a fehérje, a zsír, és az ásványi anyagok mennyisége

14. A gyep táplálóértéke, hozamának megoszlása az év során • Az öntözött legelők akár évi 5 növedéket is adhatnak • Az extenzív gyepeken csupán 1-2 növedéket nyerhetünk • A tavaszi fűtermés általában a legnagyobb A fűtermés növedékenkénti megoszlása, és a szükséges regenerálódási idő

15. A legelők hasznosítása • A füvet legeltetni bimbózás kezdetén, szénának, szilázsnak lekaszálni a bimbózás és a virágzás közötti stádiumban célszerű • Előkészületek a legeltetésre: • az állatok fokozatos hozzászoktatása a szabadban való tartózkodáshoz (karám) • körmözés, védőoltások • a legeltetési időt fokozatosan növeljük • legelőápolás (vakondtúrások, tisztító kaszálás, karámjavítás stb.)

17. Legeltetési módok • Szabad legeltetés (ősi forma, az állatállomány az adott terülten szabadon legel) • nagy a tiprási veszteség • az állatok válogatnak • a gyepterület hasznosulása alacsony • Irányított legeltetés • lábalóli legeltetés (felügyelet mellett legelnek az állatok) • pányvás legeltetés • szakaszos legeltetés (állandó kerítéssel elválasztott szakaszokra osztják a legelőt) • lehet adagolt vagy sávosan adagolt (a legelő szakaszt is több adagban legeltetik) • műveleti egységre alapozott szakaszos legeltetés (a szakaszokat nem stabil karámok, hanem mobil villanypásztorok határolják; a legelő gépekkel is művelhető)

18. Szakaszos legeltetés

19. Sávos szakaszos legeltetés

20. Sávos adagolt legeltetés

21. Szántóföldi termesztett zöldtakarmányok • Ha legelő nem áll rendelkezésre, a tömegtakarmány bázist ezek a takarmányok biztosítják • Drágábbak, mint a legelőfű (betakarítás, szállítás, kiszolgálás költségei) • Egységnyi területen hozamuk viszont nagyobb • Takarmányértéküket a betakarításkori vegetációs állapot szintén befolyásolja

22. Fűféle zöldtakarmányok Kukorica növény • kukorica csalamádéként (másodvetésben; 15-22t/ha), illetve silókukoricaként (fővetésben; 25-35t/ha) vetik • optimális silózási állapot 30-40%-os szárazanyag-tartalom, viaszérés • zöldtakarmányként tejes érés stádiumban • célszerű szecskázni, tehenek napi adagja 40-60kg • egységnyi területről a legnagyobb zöldtömeg és energiatartalom a kukoricával érhető el • jelentős erjeszthető szénhidráttartalma (5-15% cukor) miatt könnyen erjeszthető

23. A kukorica növény táplálóanyag-tartalma Szudáni cirokfű • szárazságtűrő, nyáron is biztos zöldtermést ad • főleg kérődző takarmány, tehenek 50-60 kg-ot képesek belőle elfogyasztani • fehérjetartalma (100-150g/kg sz.a.) meghaladja a kukoricáét • zsenge hajtásai durrint tartalmaznak, amiből az állat szervezetében ciánhidrogén szabadulhat fel – blokkolja a szöveti légzést- akár elhullást is okozhat • célszerű szoktatást követően, keverten, 40-60 cm-nél magasságnál betakarítani

24. Cukorcirok • szintén jó szárazságtűrő • cukortartalma meghaladja a 25%-ot • zölden tejes érés állapotában célszerű betakarítani • silózni viaszérés stádiumában célszerű • kukoricával együtt is vethető, silózható • zsenge hajtásai úgyszintén tartalmazhatnak ciánglikozidot

25. Rozs • kedveli a hűvös, csapadékos klímát • április első felében már etethető • kalászhányás állapotában célszerű kaszálni • bükkönnyel, borsóval együtt is vethető • bőséges N-műtrágyázás hatására feldúsulhat benne a nitrát- és nitrittartalom – mérgezés • Zab • tavasszal és ősszel egyaránt vethető • önmagában vagy bükkönnyel keverten • elsősorban zöldtakarmányként etetik • bugahányástól tejes érésig célszerű betakarítani • gyorsan elvénül, nő a rosttartalma

26. Pillangós virágú zöldtakarmányok Lucernafélék • Fehérjében, Ca-ban, Fe-ban, vitaminokban (karotin) gazdag, értékes takarmányok • zsenge állapotban, illetve befülledten felfúvódást okozhatnak kékvirágú lucerna • a legelterjedtebb, évelő (3-5 év) pillangós takarmánynövény • évente 3-4-szer kaszálható, egységnyi területről a legnagyobb fehérjehozamot biztosító szálastakarmány • zöldhozama 20-30 t/ha

27. A lucerna táplálóanyag-tartalma • táplálóanyag-tartalma és a táplálóanyagok emészthetősége lényegesen változik a vegetációs idő előrehaladtával • egyes fajtákban szaponin és ösztrogén hatású anyagok is találhatók • szarvasmarhákkal és lovakkal 15-20 kg, zsenge lucernából sertésekkel 1-4 kg etethető • egyéb lucernák: sárkerep, komlós, tarkavirágú lucerna

28. Herefélék vöröshere • kétéves növény • kisebb a hozama, mint a lucernáé, de talajjal szemben kevésbé igényes • táplálóanyag-tartalma hasonló a lucernáéhoz • virágzásig célszerű kaszálni • tehenekkel 15-20 kg etethető belőle alexandriai here • igényes a talaj és éghajlati viszonyokkal szemben • öntözéssel akár öt kaszálást is ad (30-35t/ha) • egyéb herefélék: bíbor, fehér, korcs here

29. Egyéb pillangós virágú zöldtakarmányok somkóró • csapadékszegény körülmények között, homokos talajokon is elfogadható termést ad (20-25t/ha) • kumarint tartalmaz (dikumarol, K-vit. antagonista) csillagfürt • hazánkban a fehér és sárga virágú fajtákat termesztik • gyenge minőségű talajokon is megterem • alkaloidákat (lupinin, lupinidin, lupanin stb.) tartalmaz • az édes változatból a tehenek 40-50 kg-ot is elfogyasztanak

30. mezei borsó • rozzsal, búzával, árpával együtt vetve korai zöldtakarmányt nyújt egyéb pillangósok: takarmány-baltacím, szarvaskerep, nyúlszapuka, lóbab

31. Leveles zöldtakarmányok • nagy tömeget adó, dús levélzetű, lédús takarmányok Takarmánykáposzta • jó a fagytűrő képessége, akár januárig kinyújtható az etetése • zöldtakarmányként, de silózva is etethető • mustárolaj-tartalma limitáló tényező, tehenekkel 20-25kg-nál nem célszerű többet etetni Réparepce, káposztarepce • legeltethető vagy kaszálható • nagy zöldtömeget ad • virágzásig kevés a mustárolaj tartalma • tehénnek max. 10-15 kg

32. Leveles cukorrépafej • betakarításkor keletkező melléktermék (6-10t/ha) • nyersfehérjéje döntően NPN anyag (betain, glutaminsav) • minőségét a földszennyezés mértéke alapvetően meghatározza • oxálsav-tartalma jelentős (5-10%) Ca-oxalát • kedvező hatása van a tejtermelésre • tehenekkel, marhákkal 20-40 kg, lovakkal 5-10 kg, kocákkal 4-5 kg etetése javasolható Napraforgó • etetését akkor célszerű megkezdeni, ha az állomány harmada virágzik • marhák 30-40 kg-ot elfogyasztanak belőle • takarmányborsóval, bükkönnyel együtt vethető Egyéb leveles zöldtakarmányok: pohánka, fehér mustár, csalán, csicsóka

34. Keverék zöldtakarmányok • Agronómiai előny: nagyobb a termésbiztonság • Takarmányozási előny: kedvezőbb táplálóanyag-tartalom, komplettáló hatás Őszi keverékek • kora tavasszal, április elejétől betakaríthatók • keszthelyi keverék (őszi káposztarepce rozzsal) • a repce virágzása előtt kell kaszálni (ízhiba) • rozsos szöszösbükköny • etetése a rozs kalászhányása előtt • őszi búzás pannonbükköny • ízletes, nagy hozamú, lassan vénül el • Legány-féle keverék (pannon vagy szöszös bükköny, rozs, búza vagy árpa, bíborhere) • ízletes, fehérjében gazdag • kérődzőkkel, sertéssel, lóval egyaránt etethető

35. Tavaszi keverékek • füveshere • pillangósok (herefélék, lucerna, szarvaskerep, somkóró, bükköny) és fűféle zöldtakarmányok (angol perje, francia perje, komócsin, csenkesz félék stb.) keveréke • kedvező energia-fehérje arány • nem puffasztó • zabos bükköny • a legelterjedtebb tavaszi keverék • június elején kaszálható (10-15t/ha) • borsós kukoricacsalamádé • jó talajt, bőséges csapadékot igényel • akkor célszerű levágni, ha a kukorica még címerhányás előtt, a borsó virágzásban van • tehenekkel 20-25 kg etethető belőle

36. borsós napraforgó-csalamádé • gyengébb minőségű talajokon is megterem • biztonságos termést ad (30t/ha) • június elejétől etethető • tehenekkel 30-40 kg/nap • napraforgós kukoricacsalamádé • nagy tömegű, jó minőségű termést ad • akkor kaszáljuk ha a napraforgó tányérok átmérője 2-3 cm • szójás silókukorica • augusztus végén kaszálható, a szója magja viaszérésben van ekkor • a silókukoricához képest 30-40%-al több fehérjét ad • hosszú tenyészidejű szója, közepes tenyészidejű kukorica